Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

A párizsi találkozó első napja (folytatás ae 1. oldalról) felszólalt az SZKP delegá­ciójának vezetője, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB póttagja. a KB titkára. Mint mondotta, a szovjet küldöttség szükségesnek tartja aláhúzni a találkozó halaszthatatlan és sürgős jellegét. Gondos és tárgyi­lagos eszmecserét kell foly­tatni a kialakult politikai helyzetről, és mindenekelőtt az európai kontinenst és az egész világot fenyegető há­borús veszély elhárítása ér­dekében szükséges lépések­ről. Az Egyesült Államok és a NATO ugyanis a hosszú távú és egyre fokozódó fegyverkezési hajszát és a leszerelési tárgyalások megbénítását részesíti előnyben, szeretné felrúgni a világon kialakult katonai egyensúlyt, elutasítani az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elvét. Ez a szocia­lista országokkal való szem­benállás irányvonala, egye­bek között katonai beavat­kozás irányvonala, amely a monopóliumok érdekeit, az amerikai imperializmus rész­leges világuralma megte­remtésének céljait szolgálja. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést az erősza­kot gyakorlatilag a társa­dalmi fejlődés lefékezésére, sőt visszafordítására irá­Lesárult a kolumbiai fővá­rosban lévő dominikai kö­vetségen február vége óta tartó túezügy : a foglyulejtők, és a fogvatartott diplomaták vasárnap délután megérkez­tek a kubai fővárosba. A Ku­bai Köztársaság — emberies­ségi okokból — közvetítést vállalt, és garantálta az M—19 nevű gerillaszervezet akció­jában részt vevők befogadá­sát. A kolumbiai gerillasaerve- zet 15 tagja — kilenc férfi és hat nő — a Bogotában akkre­ditált 12 diplomatával, vala­mint a velük utazó kubai nagykövettel együtt a kora délutáni órákban szállt le a kubai légitársaság által ren­delkezésre bocsátott gépen a havannai José Marti repülő­térre. Az Egyesült Államok ko­lumbiai nagykövete kivételé­vel— aki egy különgépen azonnal elutazott Washing­tont» — a diplomaták rövid, felszabBídMlt pihenőt tartot­tak a repülőtéren, nyilatkoz­nyuló óhaj szüli,, különösen azokban a2 országokban es térségekben, amelyeket minden törvényes alap nél­kül Amerika és a szabad világ érdekszférájának ne­veznek. Ez a magva az ame­rikai imperializmus — for­máját és tartalmát illetően egyaránt esztelen és kalan­dor — politikájának. E po­litika célpontjai a Varsói Szerződés országai, Kuba, Vietnam, és rajtuk kívül még számos más ország is. Ebben a vonatkozásban kü­lönösen jellemzőek az Irán elleni agresszív cselekmé­nyek. Washington legutóbbi akciója, amikor minden fi­gyelmeztetés ellenére légi- deszantot dobott le egy szu­verén ország területére, ar­ra vall, hogy az amerikai kormány minden teketória nélkül, kalandor módjára cselekszik. A militarista erők alan- tos terveinek keresztülhúzá- sára azonban van lehetőség — folytatta Borisz Pono­marjov. Az enyhülés poten­ciálja különösen Európában erős. A kommunisták teljes erkölcsi joggal felszólíthat­ják, sőt kötelességük is fel­szólítani a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmisé­get, a szakszervezeteket, vallási köröket, más szerve­zeteket, és egyes személye­ket: tegyenek meg mindent, fák a sajtó képviselőinek, majd elutaztak országaikba. Újságíróknak adott nyilatko­zataikból kitűnt, elismeréssel adóznak a kubai kormány közreműködésének, amely — a tárgyalások előrehaladott szakaszában — kedvezően befolyásolta és gyorsította az ügy megoldását. A kolumbiai gerillaszerve­zet tagjai nyilatkozataikban rámutattak: a dominikai kö­vetség ellen végrehajtott ak­ciójukkal fel akarták hívni a világ közvéiemé n yenek fi­gyelmét arra, hogy országuk­ban nincs demokrácia, nem tartják tiszteletben az alap­vető emberi jogokat. „A de­mokrácia és a szabadság”' akcióját hajtották végre — mondották. A Kubai Köztársaság már­ciusban ajánlotta fel jószol­gálatait a túszügy megoldá­sára és kapcsolódott be a ko­lumbiai kormány által a ge­rillákkal folytatott tárgyalá­sokba. A gerillák a fogva tar­tott diplomaták szabadságá­ért cserébe eredetileg a ko­lumbiai börtönökben fogva- lartott, több mint száz társuk szabadon bocsátását és öt­venmillió éaüárt ko vetettek. hogy meghiúsítsák az új amerikai nukleáris rakéták európai telepítésének vesze­delmes NATO-terveit, ne engedjék meg a fegyverke­zési hajsza újabb forduló­ját, utasítják vissza a Hel­sinkiben elfogadott záróok­mány elleni támadásokat, ne engedjék meg az európai békés együttműködés egész ügyének elszabotálásáért. Ne engedjék meg a het­venes években kialakult tu­dományos, kulturális, műve­lődési és sport-cserék struk­túrájának felbomlását, se­perjék el az útból a biza­lom és a kölcsönös megér­tés kialakulásának és fejlő­désének akadályait. Határo­zottan lépjenek fel Wa­shington ama elképzelése ellen, hogy Nyugat-Európára testálják a világcsendőr be­osztottainak szerepét, mert ez ellentmond a nyugat-eu­rópaiak nemzeti érdekeinek, és azzal fenyegeti őket, hogy hazájuktól távoli kalandok­ba keveredhetnek. Leplezzék le a béke és az enyhülés ellenfeleinek aljas cselszö­véseit, militarista terveiket, törekedjenek arra, hogy g tömegtájékoztató eszközök ne a háborún és a fegyver­kezési hajszán élősködőket, hanem a békét, az európai népek közötti közeledést szolgálják. A háború veszé­lyét az európaiak Csak egyesült erővel háríthatják el — azok, akik a szocia­lista Európában és azok, akik annak tőkés részeben élnek. A béke, a népek biz­tonsága és a szocializmus — elválaszthatatlan. — A felhívást. amelyet találkozónkon elfogadunk — mondta befejezésül Pono­marjov — az a gondolat hatja át, hogy a háborút el­lenző összes erőknek: kom­munistáknak, szocialisták­nak, szociáldemokratáknak, más politikai pártok és tár­sadalmi mozgalmak, keresz­tény mozgalmak képviselői­nek egyesíteni kell erőiket. A béke közös kincsünk, és mi mindig készek voltunk, s ma is készek vagyunk min­den előzetes feltétel és hosz- szabb előkészület nélkül le­ülni a béke tárgyalóasztalá­hoz mindenkivel, aki erre hajlandó. A párizsi találkozó első napjáról kiadott sajtóközle­mény szerint az ülésen az első napon felszólaltak a dán, a luxemburgi, a len­gyel, a belga, a szovjet, az osztrák, a máltai, a cipru­si, a norvég, a finn, a gö­rög, az NSZK-beli. a bol­gár, a francia, az NDK-beli, a török, a csehszlovák és a nyugat-berlini kommunis­ták küldöttségeinek vezetői. A tanácskozás folytatódik és ma, április 29-én dél­előtt fejezi be munkáját. EGK­csúcs A kompromisszumok ke­resése és æ iráni helyzet előtérbe kerülése jellemezte az Európai Gazdasági Kö­zösség kétnapos csúcstalál­kozójának első tanácskozá­sait. A Közös Piac kilenc tag­államának állam- és kor­mányfőit, valamint külügy- és mezőgazdasági miniszte­rei szemmel láthatólag arra törekedtek, hogy a nemzetkö­zi helyzetre való tekintettel háttérbe szorítsák belső — elsősorban gazdasági és pénzügyi téren jelentkező — ellentéteiket. Mégsem sike­rült megegyezniük, hogy mennyivel járuljon hozzá Nagy-Britannia a közös költségvetéshez, s hogy menyivel növeljék a mező- gazdasági termékek idei felvásárlási árát. Jól értesült források sze­rint a csúcstalálkozó rész­vevői szolidaritásukat feje­zik ki az Egyesült Államok iránt, a teheráni kormánytól pedig követelik az ötven amerikai túsz május 17-ig történő szabadon bocsátását. Ellenkező esetben a Közös Piac életbe lépteti Iránnal szemben a már korábban bejelentett politikai és gaz­dasági megtorló intézkedé­Kuba közreműködésével lezárult a túszügy Elhagyták Dominika bogotai nagykövetségét az M—19 ko­lumbiai városi gcrillaszervezct tagjai és a kubai fővárosban utolsó túszaikat is elengedték. A képen: a gerillák megér­keznek Havannába. Lemondott Yance külügyminiszter Egyre újabb részletei válnak ismeretessé az Egyesült Álla­mok iráni katonai akciójának. Képünkön: halott amerikai katona és egy helikopter roncsa az akció színhelyén. (Folytatás az 1. oldalról) tikai érzékéről ismertek. Cyrus Vance volt az első amerikai külügyminiszter, aki a második világháború után látogatást tett Magyar- országon. Meg nem erősített jelentések szerint a külügy­miniszter több helyettese is lemondott. A Fehér Ház — amint várható volt — Warren Christophert, Vance állandó helyettesét bízta meg ideig­lenesen a külügyminiszté­rium vezetésével. Christo­pher — mások mellett — a tárca várományosa. Az amerikai fővárosban senki sem kételkedik ab­ban, hogy Vance lemondá­sának oka az Egyesült Álla­mok Irán ellen elkövetett fegyveres provokációja volt, — állapította meg kommen­tárjában a szovjet rádió tegnap. A kommentár eluta­sította azokat az állításokat, hogy az amerikai külügy­miniszter már a provokáció előtt le akart mondani tisz­téről. »Vance kategorikusan tiltakozott ez ellen a kalan­Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke tegnap rövid látogatást tett a Don menti Rosztovban, és tájé­kozódott az időszerű mező- gazdasági munkákról, a rosztovi - terület gazdaságáról. Brezsnyev rövid szabadsága után Moszkvába visszatérő­ben állt meg a városban. A szociáldemokraták elő­retörését hozta a Saar-vidé- ken megejtett helyi törvény­hozási választás. Az NSZK egyik legkisebb tartományá­ban az SPD a szavazatok 45,4 százalékát szerezte meg, míg a kereszténydemokra­ták (CDU) 44. a szabadde­mokraták 8,9 százalékot szereztek. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn Moszkvában fogadta Nguyen Huu Khieut, a Vietnami Szocialista Köztársaság moszkvai nagykövetét, aki hamarosan visszatér hazájá­ba, és szívélyes, testvéri, baráti légkörű megbeszél és i folyWtott vei«. dór vállalkozás ellen, de ér­vei süket fülekre találtak.« — Ez a lépés teljesen ki­húzza a talajt azok alól, akik azt állítják, hogy az iráni kalandorakciót teljes egy­ségben támogatták az ame­rikai politikai körök — hangzott a kommentár. — A külügyminiszter lemondá­sa világosan bizonyítja, hogy nincs ilyen egység. Az iráni hatóságok Tehe­ránba szállították és az ot­tani amerikai nagykövet­ségre vitték a péntek haj­nali sikertelen amerikai ka­tonai akció során elpusztult amerikai tengerészgyalo­gosok földi maradványait. Khalkhali ajatollah — aki személyesen is jelen volt a megtalált holttestek elszállí­tásánál — több ízben hang­súlyozta, hogy eddig 9 kato­na maradványait gyűjtötték össze, de a rögtönzött siva­tagi repülőtér körzetében még további halottak van­nak. (Mint ismeretes, Car­ter elnök szerint 8 ameri­kai katona vesztette életét az akció során.) Varsóban hétfőn délelőtt megnyílt a Lengyel Szocia­lista Ifjúsági Szövetségek Föderációjának második or­szágos kongresszusa. A há­rommilliós tagságot mint­egy 1700 küldött képviseli. A tanácskozáson részt vesz­nek a testvérszervezetek küldöttségei, így a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség delegációja is. Különleges díszbe öltözte­tik Moszkvát május 1-re, a proletariátus nemzetközi ün­nepére. A Vörös teret kör­nyező házaknak a Kreml fe­lé néző homlokzatát mint­egy 400 négyzetméternyi fe­lületen szín pompás transz­parensekkel, nagy méretű festményekkel borítják. II. János Pál pápa szep­tember 26-ra szinódusra hív­ja össze a világ országainak római katolikus püspökeit. A tanácskozás témájául a családnak napjaink világá­ban elfoglalt helyzetét je­lölte meg. A pápa elhatáro- ását a Szentszék sajtóirodá­ja tegnap közölte. Legutóbb a püspöki szinódus 1977-ben kezleten beszámolt arról is, hogy az egyik hátrahagyott amerikai helikopteren meg­találták az akció tervezetét tartalmazó titkos dokumen­tumokat. Az ajatollah beszámolója szerint az Egyesült Államok nagy szabású akciót készí­tett elő az iráni iszlám rendszer teljes megdöntésé­re. A dokumentumokhoz csatolt fényképek Teherán es más városok stratégiai fontosságú pontjait és épü­leteit ábrázolták. A térké­peken több zöld jelzés volt: ezek lettek volna Khalkha­li szerint az átfogó támadás fő célpontjai. Az életüket vesztett ame­rikai katonák földi marad­ványait a Vatikán, a Vörös- kereszt és a svéd kormány képviselőinek fogják átadni az iráni hatóságok — közöl­te tegnap Teheránban hiva­talos nyilatkozatban Abol Hasszán Baniszadr iráni ál­lamfő irodája. A kudarcba fulladt ame­rikai akcióval kapcsolato­san újabb részletek láttak napvilágot a világsajtóban. A Panorama című olasz hetilap arról számol - be, hogy Sapur Bakhtiart, a Re- za Pahuivi kinevezte utol­só iráni miniszterelnö­köt az amerikai kormány néhány nappal az akció előtt tájékoztatta a tervről, és feltette neki a kérdést: hajlandó lenne-e »visszatér­ni Irán valamely felszabadí­tott területére?«. Az olasz lap szerint maga Bakhtiar megfelelőnek tartotta az ak­ció időzítését, főként a tehe­ráni egyetemen történt za­vargásokra való tekintettel. A Tehran Times című, angol nyelvű iráni lapban a »forradalmi gárdisták« egyik szóvivője közölte, hogy péntekre '. viríadóra Tehe­ránban ismeretlen tettesek megtámadták egy szállítási vállalatnak az amerikai nagykövetség közelében lé­vő telepét és megpróbáltak gépkocsikat zsákmányolni. Az őrség meghiúsította a támadást. Vasárnap óta immár 36 — az eddigi legtöbb — ame­rikai hadihajó tartózkodik az Indiai-óceánon. Mint az amerikai hadügy­minisztérium közölte, a Canstellation nevű repülő­gép-anyahajó, hat hadihajó kíséretében vasárnap érke­zett az Indiai-óceánra. Az Eisenhower nevű, atom­meghajtású repülőgép­anyahajó pedig, két cirkáló kíséretében ma érkezik a térségbe. A hadügyminiszté­rium szerint a két repülőgép- anyahajó érkezése »nincs összefüggésben a túszok ki­szabadítására tett sikertelen amerikai kísérlettel«. A közlemény szerint a két anyahajó felváltja a feb­ruár 10. óta a térségben tar­tózkodó Coral Sea és a ja­nuár 14. óta itt lévő Himitz anyahajót. Mindkét most érkező anyahajónak ötezer fős legénysége van és a kettő együtt 154 repülőgépet tud a fedélzetére venni. A SOMOGY ARUHÁZ és a kaposvári CAMEA illatszerbolt BALLAGÁSI AJÁNLATA: kárórák, rézveretek, falitálak, kerámiák, most gazdag választékban kaphatók! »53)

Next

/
Thumbnails
Contents