Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

A hát három kérdése I Milyen események zaj- * lottak Irán körül ? A héten minden más ese­ményt háttérbe szorított a tú­szok kiszabadítására indított amerikai katonai akció ku­darca s annak széles körű nemzetközi visszhangja. A bőven áradó jelentések elle­nére változatlanul sok a bi­zonytalansági tényező és tisz­tázatlan részlet Jogosan ve­tődik fel a kérdés, vajon csu­pán technikai jellegű, üzemi baleset hiúsította meg a minden mozzanatában kidol­gozott és sokszor lepróbált támadást vagy más tényezők is közrejátszhattak annak hirtelen lefújásában? Né­hány kommentárt hajlik an­nak feltételezésére, hogy Wa­shington közreműködést vár­hatott bizonyos iráni körök részéről, ami elmaradt... A lényeget illetően azonban nem lehet vita. A nagykövet­ségi túszok ügyét nyilván meg kell oldani, de ez aligha választható el a sokrétű ame­rikai—iráni viszony egészétől. Mi nden olyan próbálkozás, amely egyoldalú katonai lé­péssel próbálkozik, veszélybe sodorja nemcsak magukat a túszokat, de a világ jelenleg legérzékenyebb válságterü­letének, a Közép-Keletnek amúgyis törékeny viszonyait. A bizonyítványát magyarázó Fehér Háznak ezért sok min­dennel kell szembenéznie. Az Egyesült Államokban a foko­zódó bírálatokkal, a szenátus egyrészének tiltakozásával s a következő előválasztások egy- eiőre megjósolhatatlan ered­ményeivel, miután a héten Pennsylvaniában Kennedy is­mét „összeszedte” magát. A naéy kérdés, vajon haj­landó-e az amerikai vezetés levonni a megfelelő tanulsá­gokat és új alapokon köze­ledői a krízishez? Vagy még mindig nem hallgatnak a jó­zanság szavára és megpróbál­nak „előre menekülni”? Mit tesznek majd a szövetségesek, amelyeknek az eddigieknél sokkal kiélezettebb helyzettel kell szembenézniük s egy olyan Amerikát kellene támo­gatniuk, amely nem is kon­zultált velük? Hogyan sikerül Iránban leküzdeni a belső ' gondokat (csak az elmúlt he­tet idézve: heves harcok Kur- disztánban, véres .összecsapá­sok az egyetemeken), hiszen elengedhetetlen egy haté­kony, antiimperialista nemze­ti egységfront kialakítása? Így hát a hétvégével nem zárul le az esemény-folyarh, a hírmagyarázó nem először, de alighanem nem is utoljá­ra foglalkozik az Irán körüli fejleményekkel. 2 Mi a jelentősége a • szovjet—francia tár­gyalásoknak? Ami egy enyhültebb idő­szakban 'szinte már természe­tesnek tűnt — a kelet—nyu­gati párbeszéd s a magas szintű találkozók folyamata, a feszültség fokozódásával le­lassult, majd teljesen meg­akadt. Ezért kisérte megkü- ■- lönböztetett figyelem Gromx- ko külügyminiszter idei első utazását egy nyugat-európai fejlett tőkés országba s a szovjet—francia tárgyaláso­kat- r Senki sem várhatott csodá­ival, de az európai közvéle­mény elégedetten fogadta a „nehéz, türelmes, elmélyült tárgyalások” hírét, amelyek során, francia kívánságnak megfelelően, nem kevés szó esett Afganisztánról. A szov­jet külügyminiszter ismét megvilágította Moszkva meg­alapozott véleményét: az af­gán probléma nem oka, csu­pán ürügye a feszültség éle­ződésének, az erre irányuló A svájci Lausanne-ban tanácskozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Képünkön: Lord Killanin, a NOB elnöke sajtótá­jékoztatójában kijelentette, hogy találkozni kíván a s-zov-7 jet és az amerikai vezetőkkel a moszkvai játékok problé­máinak megbeszélése céljából. ESEMÉNYEK CÍM SZAVAKBAN L-erún-ern létoünnéfMég Moszkvában A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bi­zottságának ülése Lau- satrunje- baax, Vémee összetűzések: * heráná egyetemeken. Változás a Jemeni Népi Dem okratLkus Köztársa­ság államiői posztján. Kedd: A közös péaci országok tafi/ácskozáis® Luxemburg­ban az inán-ellenes intéz­kedések ügy éber. Szakszervezeti világérte­kezlet Belgrádfcxwv Szerda : A pennsylvaniai Mflvé lasztások Kennedy és Busíi sikerét hozzák ElnökvALasztas Görögor­szágban : KararnafnlisE n-em kapja nreg a szük­séges többségei. Zsdvkov szamai tárgy ató- sai. Csütörtök: Gromikio találkozója Gis­card. d’Estainig finamici^ el­nökkel. szovjet—<m agy a r közlemény a megbeszélé­sekről. Baloldali tüntetések Por­tugáliát*». Péntek : Az Egye«üK ABamofr «*­kertelem tiusz-kiszabadi- táisi akciója irániban, vi­lágszerte élénken kom­mentálják a történteket, összehívják az A.ßrikai Egységszervezet csúcsta­lálkozóját Marchais m NDK-baa. Szombat : Magyar—osztrák kor­mányfői megbeszéltnek. El ökeseü letek ar európai kommunista pártok pari- zea értekezletére. SOMOGYI NÉPLAP amerikai politika már jóval korábban kibontaaozotl és telex ősödött. Fariéban 3 zó eshetett a közös érdekű euró­pai dolgainkról, többek között a madridi találkozó előkészü­leteiről, a földrészünkön szük­séges leszerelési intézkedé­sekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról. S az enyhü­lésről, amellyel kapcsolatosan a szovjet külügyminiszter is­mét felhívott az elért vívmá­nyok védelmére. Nem titok, hogy ez az enyhülés vissza­esett, súlyos nehézségek és veszélyek jelentkeznek, de Európa szocialista fele nem hajlandó némán asszisztálni a detante „temetéséhez”, ha­nem a. Helsinkiben kirajzolt út folytatására szólít. Ehhez hívja partnerként — a meg­levő, de áthidalható nézetel­térések és véleménykülönbsé­gek ismeretében — Párizst is, másokat is. ­3 Hogyan alakulnak az * olimpiával kapcsola­tos állásfoglalások? Az olimpiai játékok előtt nyolcvan nappal rendszerint a sportlétesítményeken vég­zett utolsó simításokról és a. versenyzők felkészüléséről szólnák a tudósítások. Az idei esztendő sok tekintetben kivétel e szabály alól: nyilat­kozatok és állásfoglalások, híresztelések és cáfolatok, sokszor végletes szenvedélyek kapják a főszerepet. A héten a svájci Lausainne- ban újabb ülést tartott a NOB végrehajtó bizottsága és tanácskoztak huszonhat sportszövetség vezetői is. Végképp világossá vált, hogy minden ellenei i m pia-terv megbukott — Moszkvában megrendezésre kerülnek a nyári játékok s azokkal nem lehet és nem tudnak semmit szembeállítaná. Ha úgy tetszik, a frontális amerikai roham tehát nem sikerült, ami nem zárja ki, hogy ne igyekezné­nek lefaragni a részvételt. Egyes NATO-országok olim­piai bizottságaira nagy nyo­más nehezedik saját kormá­nyaik részéről, azokra viszont Washington, próbál hatni. Az olimpiai bizottságok állásfog­lalása azért is lényeges, mert az egyéni nevezéseket aligha lehet Keresztülvinni. R. E. Nagygyűlés Brandenburgban Koszorúzáson és nagygyű­lésen emlékeztek meg szom­baton. az NDK-bíTi Bran­denburgban a politikai fog­lyok egykori íegyháza fel- szabadulásának 35. évfordu­lójáról. A hitleristák több tízezer embert tartottak fog­va ebben a börtönben, ahol Európa 19 országából mint­egy 2 ezer embert végeztek ki. A szovjet hadsereg a berlini csata részeként űzte ki a wehrmachtot Branden­burgból. A jubileumi nagygyűlésen több mint 90 ezren vettek részt, köztük nagy számban a fegyház egykori német és más nemzetiségű foglyai, azok hozzátartozói és leszár­mazottai. Erich Honecker. a Német Szocialista Egység- - párt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állam­tanácsának elnöke —, aki maga is Brandenburgban ra­boskodott I— hangsúlyozta, a fasizmus áldozatainak, az antifasiszta hősöknek az em­léke arra kötelezi a ma éLö- ket, hogy egy olyan világért harcoljanak, ahol a népek szabadon, aggodalom és gon­dok nélkül végezhetik bé­kés munkájukat. Afganisztán ünnepi Magyar vezetők üdvözlete Két esztendeje, hogy a Hin- dukus kopár hegyvidékén el­terülő Afganisztánban győ­zött a nemzeti demokratikus forradalom. A haladó erők megdöntötték Daud herceg rendszerét, amely 1973-ban került hatalomra és lényegé­ben a megbuktatott monar­chia feudális viszonyainak át­mentését szolgálta. A forradalom, győzelmével 1978. április 27-én szeles táv­latok. nyíltak a világ egyik , legszegényebb és legelmara­dottabb országa előtt. Az év­tizedeken át elnyomott nép az Afgaruszln ii Egységes Né­pi Demokratikus Párt vezeté­sével eUniult a társadalmi- gazdasaji felemelkedés útján, de a belső szubjektív hibák és még inkább a külföldről támogatott ellenforradalom­mal való viaskodás hamaro san lefékezte a fejlődést, f halálos veszélybe sodorta a fiatal forradalmi rendszert. Az új vezetés — Nur Mo­hammad Taraiéival az élen — kezdettől fogva nem volt egy séges, es türelmetlensógeben „balos ’ hibákat követett el. Nem vették kellő mértékben figyelembe a mohamedán vallás erős befolyását és az ország hagyományait. A pa­pon, együttműködve a kisajá­A világ elítéli Carter akcióját (Folytatás az 1. oldalrőt) alkalmazni, és feltehető, hogy az akciónak teheránj cinkosai is voltak. Az első sokk után, ame­lyet a teljesen váratlan ak­ció az ámerikai közvélemény s a politikai elit számára je­lentett, nem lehet még fel­mérni az ügy kihatásait. Annyi máris bizonyos, hogy a törvényhozás befolyásos erői tiltakoznak, vizsgálatot követelnek, hiszen az elnök — törvénysértő módon — a vélemények meghallgatása nélkül indított háborús ak­ciót. A Fehér Ház sajátos védekezését, hogy »humani­tárius« lépésről volt szó, a szenátorok többsége aligha fogadja el. Carter választási ellenfelei : Kennedy szenátor, Ronald Reagan, és George Bush egyelőre nem ková­csoltak politikai tőkét a sú­lyos kudarcból, hazafiatlan- sággal vádolhatnák őket. Ha­marosan azonban bizonyosan kihasználják az ügyet Car­ter ellen, akinek újjáválasz- tási esélyei bizonytalanab­bak, mint valaha. Több iráni városba szállí­tották át az amerikai nagy- követségen fogva tartott tú­szok csoportjait — jelentet­te be a nagykövetséget ha­talmukban tartó iszlám diá­kok közleménye. A teheráni rádióban tegnap felolvasott dokumentum .szerint a tú­szokért az illető városok la­kossága, illetve az őket ed­dig őrző iszlám diákok együtt viselnek felelősséget. A közleményben bizonyos »iráni elemeket« is azzal vádoltak, hogy az Egyesült Államok zsoldjában állva együttműködnek az ameri­kaiakkal a túszok kiszabadí­tására tett sikertelen kísér­letben. Baniszadr, az. Iráni Iszlám Köztársaság elnöke tegnap Teheránban sajtókonferen­cián bélyegezte meg a meg­hiúsult amerikai túszmentő kísérletet. Baniszadr kijelen­tette, a katonai akció ismét bebizonyította, hogy az Egye­sült Államok továbbra sem mondott le Irán leigázására irányuló kísérleteiről. Nyil­vánvaló • ugyanis, hogy a pénteken lelepleződött vál­lalkozás egy nagyszabású terv része, amelynek célja a teheráni kormány megdönté­se és egy .Washingtonhoz húzó rezsim hatalomra jut­tatása. Az iráni elnök az or- ázág iraki határán, a kurd tartományban, valamint az ország több egyetemén le­zajlott eseményeket szintén összefüggésbe hozta az ame­rikai tervekkel. Arra a kérdésre, hogyan hatolhattak be eszKe vétlenül Harold Brown, amerikai hadügyminiszter és David Jones, a fegyveres erők főparancsnoka tartott sajtótájékoztatót Wa­shingtonban az amerikai konunandóakcióról. az amerikai gépek Irán lé­giterébe, Baniszadr azt vá­laszolta: Irán radarberende- zései amerikai gyártmányú­ak; az amerikaiak pontosan ismerik ezeknek működését, valamint azokat az eszközö­ket is, amelyek segítségével e radarberendezések kijátsz­hatók, illetve ’hullárrjaik ki­kerülhetők. Ennélfogva Irán­nak mielőbb új, az amerikai technikától független radar- hálózatot kell kiépítenie, amelynek terve már kidol­gozás alatt áll. Az iráni rádió híre szerint az amerikaiak altat leszálló­helyül választott sivatagban, a szétlőtt helikopterek mel­lett, öt elszenesedett holt­testet találtak, minden bi­zonnyal amerikai katonák holttestét. Az iráni elnök kö­zölte, hogy e holttesteket Irán minden feltétel nélkül kiadja az Egyesült Államok­nak. A teheráni rádió bejelen- hogy rjadókészültségbe he­lyezték az iráni hadsereg Khuzisztánban állomásozó 92. páncélos hadosztályát. A közlemény szerint az ország déli határa mentén létesített őrposztok azonnal értesülnek a határ bármilyen megsérté­séről. A Vahdati légibázison készültségbe helyezett va­dászgépek bármilyen riasz­tás után 3 perccel bevethe­tők a behatolók ellen. Az iráni országos mozgó­sítási főparancsnokság szom­baton felhívást adott ki, amelyben felszólította az or­szág lakosságát, hogy a haza védelmére önként tömörül­jenek az ország »húszmilliós hadseregébe«. A felhívás ki­emeli egy önkéntes biztonsá­gi erő .létrehívásának szük­ségességét az ország keleti, Khoraezan tartományába, ott, ahol előző nap a balai- kerü amerikai túszmentéisi akcióra érkezett szállítógé­pek leszálltak. A közlemény sürgeti a katonai kiképzésben eddig nem részesült teheráni pa­pokat, hogy ők is jelentkez­zenek a gyorsított polgári védelmi tanfolyamokra. ti főtt nagybirtokosokká.!, „szent háborút” hirdettek, a „hitetlen” kormányzat ellen Az imperialista erők sem tö­rődtek bele a forradalom győzelmébe. Az ellenforra­dalmi bandák Pakisztánban találtak menedéket, ott ké­pezték ki őket, ott kaptak kí­nai és amerikai fegyvereket A helyzet csak rosszabbodott Afganisztánban, amikor Ta­raki meggyilkolása után Ha- fizullah Amin, a személyi diktatúrára törő,. véreskezv kalandor ragadta magahoz a hatalmat. Látván, hogy a forradalom sorsa forog kockán, a Szov­jetunió a múlt év végén ele­get tett a korábbi afgán ké­réseknek, és a külföldről irá­nyított ellenforradalom meg­fékezésére katonai segítséget nyújtott az országnak. Amin rendszere megbukott, s a párt egészséges magva Babrak Karmai vezetésével átvette a kormányrudat. Első intézke­déseivel nemzeti egységfront megalapítását jelentette be amnesztiát hirdetett és nem­zeti megbékélésre szólitottc. fel az afgán népet. Külpoliti­kai téren sikraszállt az . el kötelezettség, a pozitív és ak­tív semlegesség mellett, s ki ■ fejezte készségét, hogy egyen­rangú tárgyalások útján ren­dezze kapcsolatait Pakisztán­nal eo Iránnal. Amin bukása óta a forra­dalom új korszaka ‘ bontako­zik ki Afganisztánban. Az ország forradalmi lanacsa Babrak Karmai irányításával, a nép támogatásával folytatja azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyet a ha­ladó erők legjobbjai még 1978 tavaszán elkezdtek. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a demokratikus földreform, az oktatási és egészségügyi reformok valóraváltása, az egész gazdaság átszervezése. Ebben az országépitö munká­ban az afgán nép bizton szá­míthat a Szovjetunió, a töphi szocialista ország támogatá­sára. Nemzeti ünnepén kívánjak .a baráti Afganisztán népének, hogy sikeresen vívja meg harcát az ellenforradalmi erőkkel, valósítsa meg leg­szebb álmait, az elmaradott­ság felszámolását, az ország felvirágoztatását. Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom győzel­mének 2. évfordulója alkal­mából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtit­kárát, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság for­radalmi tanácsának elnökét, miniszterelnököt. Dr, Romhany Pál, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezési miniszter vezette párt- és kormánydelegációt fogadta Babrak Karmai, a forradalmi tanács elnöke. A MAHART BALATONI HAJÓZÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁGA egész éven át működő 100 íős üdülőjébe és 400 adagos üzemi konyhájára fölvesz 1 szakácsot. 2 konyhai kisegítőt, 2 takarítót. MAHanr Jelentkezni lehet személyesen a MAHART munkaügyi és szociálpolitikai csoportnál. Cím: 5600 Sioíok. Krúdy Tiétány. (1030*1

Next

/
Thumbnails
Contents