Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

\ Tisztelt Szerkesztőség ! Tat»©1» Ttrmte — Somogyndvartielv. Petői* «. T. jeém aíníti lakos — március 21-én megjelent panaszára az alábbi tájékoztatást adom. A csurgói autóbuszálloméson az elővételi pénztár munkanapon 7-töl 11-ig és 13-tól 17 óráig tart nyitva. A nyitva tartási idő a Csurgóra bejárók munkarendjéhez igazodik. Tekintettel az elővételi pénztár forgalmára, az elővételi pénztáros a menetjegyek és bérletjegyek árusí­tása mellett más, az autóbuszjáratok irányításával össze­függő feladatokat is ellát; emiatt esetenként munkahe­lyének rövid idejű elhagyására kényszerül. Mivel külön pénztáros beállítását a jövőben sem tartjuk indokoltnak, a lehetőségekhez képest intézked­tünk, hogy az egyéb feladatok ellátása a nyitvatartási időben a folyamatos jegyárusítást minél kevésbé zavarja. Ha a munkahely elhagyasd elkerülhetetlen, a pénztárab­lakban kifüggesztett hirdetmény útján adunk tájékoztatást az árusítás átmeneti szüneteltetéséről. Kérjük az utasok megértő türelmét és a letéliró szi­ves elnézését. További tájékoztatásul közlöm, hogy a bérletjegyeket a gépjárművezetőknél és a kalauzokml az autóbuszokon is meg lehet váltam. Tisztelettel: De Sorgó Tibor Volán 13. sz. Vállalat Tisztelt Szerkesztőség! A Béke—Füredi-lakótelepen levő ABC környékén jó lenne nagyobb rendet tartani. A konténer kiürítését is gyakrabban kellene elvégezni, mert a rothadó anyagok olyan bűzt árasztanak, hogy a kornyéken lakók nem tud­jak szellőztetni a lakásukat. Tisztelettel: « Nikolics Józané házfelügyelő Kaposvár, 46-as iljú^ág útja 3». Bairáfságvonatok május I-re Az< Expressz Ifjúsági és Diákütazási Iroda május 1-e alkalmából 400 szovjet kom- szomolistát fogad hazánk­ban. A csoport tagjait — akik a munkaverseny győz­tesei — gazdag program, vár­ja április 25-a és május 8-a között. Budapesten városné­zésen vesznek részt, elláto­gatnak a budai várnegyed­be, a Nemzeti Galériába, a munkásmozgalmi és a Szép­művészeti Múzeumba. Fol­klórelőadásokat tekintenek meg, s részt vesznek a fel­vonuláson. Baráti összejöve­teleken, üzemlátogatáson, ta­lálkoznak majd a magyar fiatalokkal. A szovjet fiatalok kirán­dulnak Debrecenbe, Kőszeg­re, Szekszárdra, Zalaeger­szegre és Békéscsabára is. Ugyanebben, az időben az Expressz Ifjúsági és Diák­utazási Iroda 400 személyes különvonatot indít Moszk­vába és a Szovjetunió több hős városába. Utasai együtt ünnepük május 1-ét a szövő­jét fiatalokkal. Nem eszik, inkább exportálják Gombászás a sivatagban Január végén az iraki Basra város bazárjainak pultjain barnás-szürkés, a telet átvészelő burgonyára emlékeztető gumós növény jelent meg. Az igénytelen külsejű terméket, amelyet itt csórnának neveznek, Eu­rópában szarvasgombának titulálják. A híres gombák, az ínyencek kedvencei itt a homoksivatagban nőnek. Alig hullik le a tavaszi eső, kis dombocskák dudo­rodnak ki a homokból. A tapasztalt gombászok széles pengéjű késekkel felszerelve sietnek az évek óta nyilván­tartott helyekre. Néha a halmocska alig észrevehető, húsz-harminc centiméteres mélységből kell kikaparni a növényt, néha azonban a gombának elég ereje van ahhoz, hogy a felszínre jus­son. Március végén a gom­baföldek fölásott vetemé­nyeskertekre emlékeztet­tek; a városba gombával megrakott1 kocsik és szeke­rek igyekeztek. Az irakiak nem szeretik különösképpen a gombát — főképp exportálják. A pusz­tából begyűjtött termés nagy részét nagy tételekben az ál­lam vásárolja föl és szállítja külföldre. Európába, első­sorban Franciaországba, ahol viszont csemegének számít. Cserélik a csatorna csöveit A csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatorna hibájának ki­javítására föl kellett bontani az úttestet Kaposváron a Be­loiannisz utcában. A munkát a tanácsi magas- és mélyépítő vállalat dolgozói végzik; keddre elkészülnék vele. NÉPLAP XXXVI. évfolyam 97. szám 1980. április 26., szombat Emlékkiállítás Voszary János műveiből Ritka EéfüivcSók a Somogyi Képtárban Kapdsvár neves szülötté­nek, Vaszary Jánosnak a müveiből rendeztek emlék­kiállítást a Somogyi Képtár­ban. Múzeumunk gyűjtemé­nyében kiemelkedő helyet foglal el a város szülöttének munkássága — ezt most ki­teljesítve mutatják be. A Magyar Nemzeti Galéria harminonyolc festményt köl­csönzött a kiállítás idejére: közöttük van a Mézeskalá- csos címen ismert textil is, amit ritkán tártak eddig kö­zönség elé. Az Iparművészeti Múzeum három — Vaszary tervezte — függönyt adott kölcsön a kaposvári bemu­tatóra. Érdemes megemlíte­ni azt is. hogy két somogyi magángyűjteményben is ta­lálhatók jelentős Vaszary- müvek, s ezek közül néhány először kerül nyilvánosság elé. Újdonság az is a kaposvári emlékkiállításon, hogy telje­sebb képet kapunk Vaszary »japânœ« — és Matisse ha­tása alapján készült — mű­veiből: a Városi világítás, a Duna-parti korzó, a Kertben, a Szieszta és a Könyöklő nő mind-mind említésre méltó festmény e korszakból. Vaszary ' nagyra értékelte Csontváry festészetét is: 1936-ban festett Régi szín­ház Taorminában című vászna erre utal. A kiállítást tegnap dél­után nyitotta meg László Gyula professzor. Szuggesz- tívan, saját élményeinek megelevenitésével. Viszonylagos csökkenés, gondokkal A világ természetes készletei A washingtoni World- watsch Institut tanulmányá­nak szerzői szerint a világ természetes készleteinek ki­termelése sok esetbeft már meghaladta a csúcspontot. Ez most sok gondot okoz a föld 4.3 milliard lakosának, mivel számuk a következő húsz év alatt a kétszeresére nő, a jövő évszázadban pe­dig körülbelül 12 milliárdra. A biológiai készletekben, is viszonylagos csökkenés ta­pasztalható — annak ellené­re, hogy azok megújulnak és ez ugyanolyan problémákat jelent, mint a megújíthatat- lan ásványi készletek hiá­nya. Az utóbbiak többségé­nek •— kőolaj, földgáz, nik­kel, ólom, ezüst, ón platina — egy főre számított terme­lése a jelenlegi technológia mellett már elérte vagy meg közelítette a csúcspontot, az olyan biológiai készletek ter­melése pedig, mint a szar­vasmarha-állomány, a halál­lomány, a gabonafélék és a fa, már túljutott a csúcspon­ton, s állandóan csökken. Ez a tendencia azért jelentős, mert az erdők, a halakkal teli vizek, a legelők és a ter­Kígyók a rablók ellen Egy kígyó' akadályozta meg a közép-indiai Sálon te­lepülés templomának kifosz­tását... A rablók az éj lep­le alatt érkeztek a- templom­hoz, megkötözték az őrt és a lelkészt, 'majd behatollak a templomba. De alig kezdtek cl zsákjukba rakosgatni az értékes kultikus tárgyakat, egy • kígyó kúszott a főko­lompos fele, s a bokája, köré tekeredett... A rendőröknek már nem volt más dolguk, mint hogy letartóztassák az ilymodon megzavart betörőt. mőföldek egyre kisebbek lesznek vagy elpusztulnak... A FAO adatainak felhasz­nálásával a tanulmány szer­zői kiszámították a hat alap­vető biológiai eredetű ter­mék: a fa, a hal, a marha­hús, a birkahús, a gyapjú és a gabonafélék egy lakosra jutó termelését. A faterme­lés 1967-ben érte el a csúcs­pontját, azóta fokozatosan csökkent; a jelenlegi színvo­nal a világ egy lakosára jutó két köbláb (1 köbláb = 0,0283 m3). A hal termelés 1970-ben érte el a legmaga­sabb szintet: az egy lakosra jutó 43 fontot, jelenleg ez a mennyiség már csak 36 font. Marhahúsból 1976-ban, a csúcs évben 26 font jutott a világ egy lakosára, most 24. Az egy lakosra jutó birka­hústermelés az 1972. évi 4,2 fontról mostanáig 4 fontra csökkent, a gyapjútermelés csúcspontját, az egy lakos­ra jutó 2 fontot húsz évvel ezelőtt érték el. Jelenleg ei a mennyiség csak 1,4 font. Az egy lakosra jutó gabona- termelés 1971-ben kezdett stabilizálódni: akkor 739 fontot tett ki, csúcspontját pedig 1976-ban érte el (754 font). Azóta 701. fontra csök­kent. Piros palatető Idős rokonom­mal találkoztam a minap. Hama­rosan diplomás fiára terelte a szót. Folyt belőle a sző. Hogy há­zat épülnek a fiav fölök. De nem akármilyet, és fő­ként nem akár­hol! A »legna­gyobb fejesek kö­zött«. Úgy, hogy a tető csak piros palából lehet — semmi másból. • Ahagy beszél, nézém egy-két megsargult fog­maradványtól ék­telen, .öreg száját, ráncos, aszott, öreg arcát... má­dé rijeszt ö ruháza­tát... — Két idős, töpörödött, öreg néniké ül a bu­szon velem szem­ben. Az •egyik, a kórházi élmé­nyeit meséli. A főorvos úr igy, a főorvos úr úgy.. Végül rádöbbe­nek, hogy a be­tegség, a műtét már tejesen mel­lékessé válik: a lényeg a főorvos úrral kialakult -kivételes« sze­mélyi kapcsolat, a megkülönböz­tetés. — Nagy falusi lakodalom. A ház előtt fölszalago­zott -Zsigák-, Wartburgok. Száznál több vendég, étel-ital pazarlásig. Az­tán jön az -ün­nepi rész-. Föl­sorakoznak a ru­hakülönlegessé­gek... Nyeszledt kis legényké ol­vassa papírlapról hebegve, dadog­va a -Halljunk szót, uraim .. .«• kezdetű nivótlan- ságot. Az esküvő után a ricsaj, ar- tikulátlan ordi- tgzás, tarkítva néhány avult • rig­mussal, mint a »kásapénz«, a -fogások bekö­szöntése«, a már nem is ismert fogásokhoz. Éme­lyítő -jópofás- kodás«... Mellém ül az örömapa. El­mondja, hogy mindez húszezer forintba, napokig tartó hajszába, álmatlan éjsza­kába, sok-sok takarékosságba került. —De hát nem sajnálom — mondja. — Nem szeretném, ha le­maradnánk. M. J. Tarka SOROK Női dolgok — A férjem szörnyű fél­tékeny. Ahandoan üldöz, leselkedik utánam. — És ok nélkül? — Hát, még csak az hiányzik! Villamos Egy menyecske fájdal­mas arccal odaszól a mel­lette álló fiatalembernek: — Fiam, maga ne nősül­jön meg! Mire az meglepődve kér­di : — Miért? — Azért, mert nem tud megállni a saját lábán! Panasz — Ezek a Kovácsék szörnyű szemtelen embe­rek. — Miért? — Képzeld : valahány­szor meghívom őket hoz­zánk, mindig eljönnek». A hét vicce Kovácsék sétálnak az utcán. Megszólal Kovars- né: — Nézd azt a férfit! Senki sem horkol olyan szörnyen, mint ő... — S te ezt ilyen nyu­godtan mondod? Hát hol hallod őt horkolni? — Ne dühöngj, kedves férjem! ö a munkatár­sam, és egy irodában dol­gozunk. Kérdés — Papa, ki a szimuláns? — Az olyan ember, aki gyogyílhatatlanui egész­séges... Utcán — Hová rohansz, Géza? — Már megint eltűnt a kutyám. Ha nem találom meg, úgyis agyonütöm! Titkárnő — Bravó, kislány! Idáig csak három hibát követett el — szólt az igazgató, az­tán így folytatja: — Akkor írja, kérem, a második szót... Diplomata — Papa, milyen ember a diplomata? — Hát az olyan, hogy kétszer meggondolja, mi­előtt nem mond semmit sem. Vita Brahovácék vitatkoznak. — Egy ilyen ostoba alaknak, mint te vagy, ná­lam butább nőt kellett volna feleségül vennie! — Akartam, de sehogy sem találtam... SOMOGYI ” Az MSZMP Somogy megy«! Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BBLA Főszerkesztő h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postac ím ; Kaposvár PL 31. 7401 Telefon: U-510. U-511 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sár*d©« u. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 3L 7401 Telefon: 11-516, 11-51» Felelős kiadó: Dómján Sándort Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesitó postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 30 Ft, negyedévre W Ft, egy évre 360 'Ft Index: 2? 96. ISSN 013*’—0606 Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári (ize­mében. Kaposvár Májú« 1 u. 101 Felelős vezető: Farkas BéLa Igazgató Kéziratokat nem Őrzünlc Meg és nem adunk visáza.

Next

/
Thumbnails
Contents