Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-25 / 96. szám

igazodnak a világban végbemenő változásokhoz v Magyar-szovjet tudományos együttműködési jegyzőkönyv OLAJDOSSZIÉ A legendás és rettegett OPEC összesen 127 természettu­dományi és 41 társadalom- tudományi témában működ­nek együtt magyar és szov­jet tudósok az elkövetkező öt évben — : rögzítették a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája 1981— 85-re szóló tudományos együttműködési jegyzőköny­veben, amelyet Márta, Fe­renc, az MTA főtitkára és Vlagyimir Kotyelnyikov, a SZUTA alelnöke írt alá. teg­nap Budapesten. A közös kutatáni témákat három csoportban rangso­rolták- Kiemelték — tudo­mányos és népgazdasági je­lentőségük alapján — azo­kat a munkákat, amelyek­ben a két ország kutatói együtt végeznek kísérleteket, összesítik a tapasztalatokat, s teszik közzé az eredmé­nyeket. Ilyen kooperációs kutatásokat végeznek pél­dául a biológiai, matemati­KÁDÁR JÁNOS, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte Ali Nasszer Mohamedet, a Jemeni Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­rává történt megválasztása alkalmából. LOSONCZI PÁL, az Elnö­ki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Antonio Romalho Eanes-t, a Portugál Köztár­saság elnökét, a portugál forradalom évfodulója. a szabadság napja alkalmából. A francia rendőrség hat korzikai személyt tartózta­tott le azután, hogy Párizs­ban hét és Nizzában két po­kolgép robbant egymás után kormányépületekben, uta­zási irodákban és üzletek­ben. A hat korzikai nacionalis­tát a Korzika szigetén lévő kai, fizikai, kémiai, tudomá­nyokban. A második csoportba azo­kat a kutatási témákat so­rolták, amelyekben a szak­emberek rendszeresen koor­dinálják tevékenységüket, s beszámolnak az új eredmé­nyekről. Az együttműködén harmadik fajtája a tudósok \ Május 8-a és lS-e között Budapesten, a Parlamentben tartja ülését a Béke-világ- tanács elnöksége — jelentet­te be csütörtökön a Hazafi­as Népfront Belgrád rakpar­ti székházában tartott sajtó- tájékoztatóján Romesh Chandra, a BVT elnöke. A világ békemozgalmának kiemelkedő személyisége a tanácskozás jelentőségéről szólva egyebek között kifej­tette: a világszervezet eddigi legjelentősebb vezetőségi ülésének színhelye lesz a magyar főváros. Olyan idő­szakban élünk ugyanis, amelyben az enyhülés ellen­zői, a béke ellenségei külö­nösen aktívak, s ezzel világ­szerte nagyfokú feszültséget, újabb veszélyeket teremte­nek. Ezért nagy jelentőségű, hogy a minden részéből több mint 70 ország csaknem 200 — legkülönbözőbb pártállá­sú és világnézetű — képvise­lőjét várja a tanácskozásra. Luri városában tartóztatták le néhány órával a robbaná­sok után. A korzikai nemzeti fel­szabadítás! front a francia sa j tószervekhez i ntézett. te­lefonhívásokban magára vál­lalta a merényleteket, ame­lyekben három ember meg­sebesült és nagy anyagi kár keletkezett. A merényleteket nem «sokkal azután követték el, hogy Giscard d’ Estaing 1 köztársasági elnök találko- I zótt a parlament korzikai képviselőivel 1 konzultációja, egymás tájé­koztatása. Megállapodtak abban is, hogy az akadémiák folytat­ják együttműködésüket a je­lentős tudományos eredmé­nyek publikálásában, a ta­lálmányok és lipenciák ki- fejlesztésében, cseréjében. • Elősegítik az új tudományos eredmények, műszerek, min­tadarabok cseréjét is. A jegyzőkönyv aláírását követően Márta Ferenc a magyar—szovjet tudományos együttműködés jelentőseget méltatva egyebek között el­mondta, hogy mind a ma­gyar, mind a szovjet kutatási tervek igazodnak a világban é? a két országban végbeme­nő tudományos—műszaki Ha­ladáshoz, a változó társadal­mi, gazdasági követelmé­nyekhez. Az eseményen jelen volt a magyar tudományos élet több ismert személyisége, az MTA számos vezetője, részt vett Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. — Az a szándékunk — hangsúlyozta Romesh Chandra —, hogy minden lehetséges eszközzel megaka­dályozzuk az emberiségre le­selkedő katasztrófát. A BVT elnöke ezután em­lékeztetett arra. hogy a ta­lálkozó időpontja egybeesik a fasizmus felett aratott győ­zelem 35. évfordulójával. Tanácskozásunkkal a vi­lág békeszerető ■ erőinek olyan nagyszabású mozgósí­tását szeretnénk elérni, amelynek eredményeként csaknem minden földrészen egyidőben, összehangolt ak­ciókkal léphetünk fel. Ezek­ben az akciókban — mon­dotta a BVT elnöke — szer­vezetünk számít mindenki­re, aki aggódik az emberiség és a világ sorsa miatt; bár­mennyire is eltér a vélemé­nye egyéb kérdésekben. HÍREI A Varsói Szerződés alá­írásának közelgő 25. évfor­dulójára nemzetközi kiállí­tási anyagot készítenek elő Csehszlovákiában. A Barát­ság, együttműködés, egység, összeforrottság című kiállí­tást valamennyi tagállam­ban a május 24-i jubileumi körüli hetekben rendezik meg. John Andersen republiká­nus képviselő tegnap beje­lentette, hogy önálló jelölt­ként indul \ elnökválasztá­st versenyben. A mérsékelt nézetekkel fellépő politikus több előválasztáson viszony­lag sikeresen szerepelt. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár amerikai lapkiadók előtt kijelentette, hogy vé­get kell vetni az évente immár 450 milliárd dollárt felemésztő fegyverkezési ver­senynek. Iránnal kapcsolat­ban V/aldheim óva intett az erőszakkal való fenyegetés­től. Önbüntetés Formálisan a Közös Piac országai, valamint Japán szolidaritást vállalt Wa­shington Irán-ellenes gazda­sági és politikai büntető- szankcoióival, de a Fehér Ház mégis elégedetlen. »Nem az igazi« — mondják Wa­shingtonban, mert ők ere­detileg azt kérték szövetsé­geseiktől, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolatukat Iránnal és feltétel nélkül csatlakozzanak a Carter ál­tal meghirdetett gazdasági bojkotthoz. Ehelyett az em­lített országok külügymi­niszterei luxemburgi találko­zójukon mérsékeltebb dönté­seket hoztak s némileg elo­dázták a maximalista ame­rikai követelések teljesítését. Egyelőre csak annyit tesz­nek, hogy csökkentik tehe- ráni nagykövetségeik szemé­lyi állományát, korlátozzák a vízumkiadást iráni állam­polgárok számára s óva in­tik az Iránnal kapcsolatban álló vállalataikat új szerző­dések megkötésétől. Közöl­ték továbbá, hogy a »kemé­nyebb« rendszabályokat — vagyis a diplomáciai kap­csolatok megszakítását és teljes gazdasági bojkottot — csak akkor veszik fontolóra, ha május 17-ig (az iráni par­lament tervezett alakuló üléséig) nem engedik szaba­don a Teheránban fogva tartott amerikai túszokat. Fanyalogva és csak óriási amerikai nyomásnak enged­ve cselekedett a »kilencek« és Japán, amely szintén kül­ügyminiszterével képviseltet­te magát a tanácskozáson. Sok választásuk azonban nem is volt, hiszen Washing­ton szabályszerűen megzsa­rolta őket: amennyiben nem zárkóznak fel mellé,' eset­leg katonai eszközhöz nyúl — blokád alá veszi az iráni kikötőket vagy elaknásítja azokat —, s ez talán már drasztikusabb véget vetne az iráni kőolaj áramlásának a szövetséges országokba. Hogy mennyibe, fog kerül­ni az iráni kőolaj és az oda­irányuló áruszállítások ki­esése az EGK-nak és Japán­nak, egyelőre nem lehet ki­számítani, de a kár tetemes­nek ígérkezik. Ami Iránt il­leti, bizonyos, hogy gazda­sági nehézségekkel kell szá­molnia. de meg vannak az eszközei a csapás kivédésé­re. Behesti ajatollah. az iszlám forradalmi tanács tit­kára sajtóértekezletén kö­zölte : a szocialista országok és a fejlődő országok készen támogatni Iránt. Példaként hozta fel a napokban aláírt szovjet—Iráni gazdasági meg­állapodást. Románia 60 szá­zalékkal növelte iráni olaj- vásárlásait. Csehszlovákia, a2 NDK. Lengyelország és töbl fejlődő ország kifejezte óha­ját az egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös gazdasági kapcsolatok fenntartására Iránnal. A nagy monopol i umok még a 6l)-as évek derekán is úgy vélekedtek, hogy a következő évtizedben válto­zatlanul az olajbőségtől, s nem a hiánytól kell tartani. A gyökeres változásokat, amelyeket a világ olajipará­ban már ekkor megkezdőd­tek, csak kevesen, ismerték fel. Szerte a világon hirtelen meggyorsult a gazdasági fej­lődés, ezzel különösen a 70- es évek elejétől ugrásszerű­en rendkívüli mértékben csökkent a kőszén felhasz­nálása: az ipar az energia- hordozók közül az olcsó, fo­lyékony fekete aranyat ré­szesítette előnyben. Időköz­ben a világ első olajtermelő országában, az Egyesült Ál­lamokban csökkent a terme­lés: az »óriás« 1970-ben. már szükségletei 28 százalékát fedezte importból. S történt még valami, amit akkor sen­ki nem vett komolyan, s ami a 70-es években érez­tette igazán hatását: I960, szeptember 9-én megalakult a Kőolajexportáló Országok Szervezete, az OPEC. Manapság hajlamosak va­gyunk arra, hogy a kedve­zőtlen olajpiaci fejlemé­nyekért a felelősséget egyér­telműen az OPEC-re hárít­suk. Bár ennek az utóbbi két-három esztendőben min­den alapja megvan, azért azt is látni kell, hogy amikor a szervezet megalakult, egyér­telműen jogos célokat köve­tett. Az alapítók — Irak, Irán, Szaúd-Arábiá és Ku- vait — nemzeti kincsük megóvására szövetkeztek. Szándékaikról a Christian Csience Monitor című ame­rikai lap ezt írta: »Az OPEC fő célja a nyersolajárat olyan szintre emelni, amely a tagállamok szerint igazsá­gos és elfogadható... Az a vélemény alakult ki, hogy az olajtermelő országok nem részesednek megfelelő arány­ban az olajipar hasznából. Ügy vélik, hogy az olajtár­saságok beruházásaik fejé­ben túlzott profithoz jut­nak«. Olajfegyver Az OPEC létrehozásának közvetlen előzménye az volt, hogy a szállítást és forgal­mazást kezükben tartó mo­nopóliumok önkényesen újabb 10 százalékkal csök­kentették a Perzsa-öbölbeli olaj árát. Már előző lépésük az 1959 februárjában végre­hajtott 18 százalékos csök­kentés is 132 millió dolláros veszteséget okozott a térség országainak. Az összefogás tehát elkerülhetetlen volt... Sokan úgy tudják, hogy a szervezet vetette be először az »olajiegyvert«. Valójá­ban már 1956 őszén, a má­sodik arab—izraeli háború idején éltek vele a hadvise­lő arab országok: Szaud- Arábia leállította a fekete arany szállítását Franciaor­szágba és Angliába, Szíriá­ban, Katarban és Kuvailban pedig a hazafiak robbantot­ták fel az olajvezetéket, hogy megakadályozzák a nyugat-európai megrendelé­sek teljesítését. Az OPEC először az 1967-es arab—iz­raeli háború idején használ­ta ezt a fegyvert, azonban már ekkor megmutatkozott, hogy a radikális és konzer­vatív tagállamok között nem egy kérdésben alapvetöek az ellentétek. Az embargó Ang­lia és az USA ellen, a szét­húzás miatt, • lényegében eredménytelen volt. Az olaj­fegyver harmadszori beveté­sére 1973 októberében, a ne­gyedik, 18 napos arab—iz­raeli háború következtében került sor. Az OPEC tagjai majdnem háromnegyedéves »olajháborúval« próbáltak rábírni az Egyesült Államo­kat, Izraelt támogató politi­kájának megváltoztatására. Ez azonban nem sikerült. Amerikai kapcsolat Kiderült, hogy az 1973— 74-es esemenyekoen, az olajárak megnégyszerezó- tiéseben jelentős szerepe volt a nagy — amerikai, angol, holland — monopóliumok­nak. Erről így írt a Wasning- ton Post című lap: »A mo­nopóliumok a mesterségesen előidézett válság heteiben nemegyszer a nyílt tengeren állították meg tankhajóikat, ilyen módón akarván igazol­ni, hogy a közel-keieti boj­kott Következtében nem kap»' jak meg a szükséges olaj-' mennyiséget és égért kellw emelniük az árakat... A tartályok ' természetesen mindenütt csordultig tele voltak, s bár elvben volt olajembargó, az amerikai monopóliumok, továbbá a holland—angol érdekeltsé­gű Shell-társaság is megkap­ta a hiányzó olajat...« Az olajfegyver mindenkori bevetésének szembetűnő ve­lejárója volt, hogy az Egye­sült Államok politikailag és gazdaságilag erősödött, míg szövetségesei, Nyugat-Euró- pa és J apán nehéz időket élt at. Amerikai politikusok szá­jából 1973—74-ben hangzott el telőször, hogy' végső eset­ben katonai úton készek biztosítani a Nyugat olajel­látását. Akkor a fenyegetése­ket azzal indokolták, hogy a megkétszereződött olajárak a szakadék szélére sodorjak a világgazdaságot. Ma ehhez hozzáteszik, hogy »a Szov­jetunió meg akarja szerezni az ellenőrzést a Közel-Kelet olajmezői fölött mind nö- vekvőbb energia-éhsége ki­elégítésére.« Valójában at- ’ ról . volt és van szó, hogy az Egyesült Államok a vi­lág leggazdagabb olajtérsé­gének fokozott ellenőrzésé­vel sakkban akarja tartani partnereit, s fékezni a Kö­zel- és Közép-Kelet államai­nak immár nemcsak gazda­sági, hanem politikai önálló­sodási törekvéseit. Az OPEC radikális tagállamai — Algé­ria, Irak, Líbia, Szíria — vi­lágosan látják ezt, a konzer­vatív országok Szaúd-Arábia irányításával viszont ragasz­kodnak az »amerikai kap­csolathoz«, bár mindinkább rájönnek, hogy a számukra elfogadható közel-keleti ren­dezés legfőbb kerékkötője ugyanaz — az USA. A tava­lyi 100 százalékos áremelé­sekkel azonban már nem­csak politikai célokat követ­nek, hanem nagyonis önös érdekeket szolgálnak és za­vart keltenek, az olajterme­lők mammut jövedelmeket zsebelnek be, akárcsak a tó­kés társaságok. Kocs Margit (Folytatjuk^.) A Kaposvári Gépészeti Szakközépiskolában jelentkezni lehet a KGM ágazathoz tartozó technikusniinősitő, valamint, különbözeti vizsgára előkészítő tanfolyamra és vizsgára. 1. "A technikusminősítő jelentkezési feltételei: KGM profilnak meáitlelo szakközépiskolai érettségi bizonyítvány és minimum két év szakiránynak megfelelő munkában eltöltött idő, középiskolai érettségivel és a választott szaknak megfelelő szakmunkás képesítéssel rendelkező és a kiegészítő tanulmányokból sikeres különbözeti' vizsgát tett dolgozó, aki minimum két év szakiránynak megfelelő munkában eltöltött idővel rendelkezik. 2 Különbözeti vizsgára előkészítő jelentkezés feltételei: Középiskolai érettségi bizonyítvány és a választott szaknak megfelelő szakmunkás képesítés, valamint minimum két év szakiránynak megfelelő munkában eltöltött idő. A tanfolyamok önköltségesek. Jelentkezni lehet mindkét tanfolyami formára 1980. május 31-ig. Részletesebb felvilágosítást és jelentkezési lapot az iskolában lehet kapni. Gyászszertartáson búcsúztatták a libanoni fővárosban az ENSZ békefenntartó erők múlt pénteken meggyilkolt két katonáját, akiknek koporsóját azután hazaszállították Íror­szágba. A képen a gyászszertartás. (Teleiotó : AP—MTI—KS) Korzikai merénylők A Béke-világtanács május 8—12 között Budapesten tanácskozik Romesh Chandra sajtótájékoztatója

Next

/
Thumbnails
Contents