Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

Ärtalmas-e a munkahely? Beszélgetés dr. Vineze Erzsébettel, a megyei üzemegészségügyi szakrendelés vezetőjével A „ munkahelyi ártalmak csökkentése, illetve teljes kiküszöbölése r a gyárakban üzemekben dolgozók egész­ségvédelme egyre nagyobb jelentőségű napjainkban. A korszerű gépek üzembe he­lyezésével, az új * technoló­giák bevezetésével meg­szűntek ugyan bizonyos, egészséget károsító ténye­zők, ugyanakkor olyan újabbak kerültek előtérbe, amelyek éppen a modern technika rovására írhatók. Magyarországon szervezett keretek között is gondos­kodnak arról, hogy a dolgo­zókat minél kevesebb egész­ségügyi károsodás érje a munkahelyükön. Dr. Vincze Erzsébettel, a megyei üzemegészségügyi szakrendelés vezetőjével be­szélgettünk a szolgálat munkájáról. — A felszabadulás előtt üzemegészségügyi ellátás gyakorlatilag nem volt ha­záinkban — mondta. — Lé­tezett ugyan az OTI, de ez a gyógyító munkára helyez­te a hangsúlyt, a megelőzés nem tartozott a feladatai közé. A mai értelemben vett üzemegészségügyi hálózat az ötvenes évek derekától kezdett kialakulni az or­szágban. A gyógyítás mel­lett ekkor már a gyógyító- megelőző tevékenység egyenlő' súllyal szerepelt a szolgálat munkájában. So­mogybán 1960 után követ­kezett ugrásszerű fejlődés, majd 1975-ben megint elő­térbe került ez a kérdés. Különféle próbálkozások után végül 1977-ben nálunk is létrejött az üzemegész­ségügyi szakrendelés; kez­detben két, 1979-től három orvossal. Fő feladatunk, hogy az üzemorvossal nem rendelkező vállalatoknál feltárjuk és kiküszöböljük az egészségre káros ténye­zőket. Ahol van üzemorvos, ott az adott munkahelyet jól ismerő kollégával kar­öltve végezzük el ugyanezt. Meg kell jegyeznem, hogy még nem minden megyében működik ilyen szakrendelés, ebben tehát az ország job­ban ellátott területei közé tartozunk. — Létezik-e üzemorvos­képzés Magyarországon? — Kifejezetten ilyen nincs. Az egyetemeken üzemorvoslástanból, ha nem is túl sokat, de némi isme­retet azért kapnak az or­vostanhallgatók. Aki ilyen munkakört lát el, annak többnyire önképzéssel kell elsajátítania a szükséges is­mereteket. Ehhez az Orszá­gos Munkaegészségügyi In­tézet nyújt segítséget, pél­dául tankönyvet és szak­vizsgalehetőséget biztosít. Ez sem old meg azonban minden gondot, mert több­nyire olyan témakörökben születtek ilyen dolgozatok, amelyekben évszázadok óta hagyományosan gondot oko­zott a munkások egészség- védelme. Például a bányá­szatban vagy a kohászat­ban. Gyakorlatilag tehát minden üzemorvosnak ma­gának kell megszereznie a munkájához szükséges spe­ciális ismereteket. — Melyek ezek? — Minden üzemben más és más. Ez természetes is, hiszen nem ugyanazok a káros hatások érik a mező- gazdaságban dolgozókat, mint például egy textilgyári vagy egy élelmiszeripari munkást : számukra speciá­lis vizsgálatokat biztosítunk. Az üzemorvos az egészség- ügyi tanácsadó szerepét is betölti a vállalatoknál. Ez a feladata különösen akkor fontos, ha például rekonst­rukció előtt áll egy gyár. Így megoldható, hogy az egészséget károsító tényező­ket még időben kiküszöböl­jék a tervezők, a kivitele­zők. — Figyelembe veszik-e az orvos javaslatát? — Többnyire igen. Bár néhány esetben — különö­sen akkor, ha az túl nagy anyagi befektetést igényel — vannak ellentétek az or­vos és a gazdasági vezetők között. Sajnos, a tervezés­kor nem ismerik fői min­den esetben az egészségvé­delem jelentőségét. Sok he­lyen még a munkavédelem sincs a helyére téve, nem fordítanak rá kellő figyel­met. Az üzemegészségügy pedig csak ezután tud előbb­re lépni. Hadd említsek egy jó példát. A Sefag-nál kezdetben rossz néven vet­ték, hogy szigorúan betar­tatjuk a munka- és egész­ségvédelmi előírásokat. Most. amikor dolgozóik visszajönnek az utólagos vizsgálatokra, kimutatható, hogy egészségügyi szem­pontból jobb gárda dolgo­zik, mint néhány évvel ez­előtt. — Van, aki azt mondja, hogy túl szigorúak a rend­szabályok, s ez a termelés rovására megy. — Lehet, hogy néhány rendelet munka- és üzem- szervezési gondokat okoz. Megértem az aggályaikat, ez- azonban nem változtat az álláspontunkon. Ezekben a kérdésekben nem szabad rövid távon gondolkodni, mert az sokszorosan meg­bosszulja magát. Nem lehe­tünk engedékenyek. Ra­gaszkodnunk kell az előírá­sokhoz és — nem utolsó­sorban — ezt diktálja az orvosi lelkiismeret. — Kinek a segítségére tá­maszkodnak az üzemegész­ségügyi helyzet feltárása­kor? — A munkakörülmények pontos ismerete a Köjál munkaegészségügyi osztá­lyának feladata. Ök végzik többek között a műszeres vizsgálatokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem ismerjük az üzemeket és nem megyünk ki hozzájuk. Ellenkezőleg. Közösen ha­tározzuk meg, hogy milyen vizsgálatokat látunk szüksé­geseknek egy adott munka­helyen. Emellett természe­tesen kikérjük a vállalat gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetőinek véle­ményét is. — Melyek ma a leggya­koribb egészségügyi károso­dások az üzemekben? — A nagy zaj miatti hal­láskárosodás, a vegyi anya­goktól származó allergiás bőrgyulladások, valamint a vibrációs kéziszerszámok okozta ér- és idegelváltozá­sok. — Hogyan lehet küzdeni ellenük? — Nem minden ember egyformán érzékeny ezekre a bántalmakra, így megfe­lelő tesztekkel ki lehet vá­lasztani az adott munkára legalkalmasabb személyt. Tudjuk azonban, hogy ez az út nem mindig járható. Ha valaki betartja az egész­ségvédelmi rendszabályo­kat akkor komolyabb egész­ségügyi károsodás nem ér­heti. Az orvosnak természe­tesen tudnia kell, hogy a veszélyeztetett személynek milyen az egészségi állapo­ta, meddig képes a szerve­zete alkalmazkodni. Ha bajt észlel, akkor javaslatot kell tennie, hogy a dolgozót egy időre vagy véglegesen he­lyezzék át más munkakör­be. — A neurózis nem sorol­ható a munkahelyi ártal­mak közé? — A neurózis nemcsak munkahelyi gond, hanem a huszadik század gondja. Pszichológus nélkül nagyon nehéz kielemezni, mennyi írható belőle a munkahely, illetve az otthon, a sze­mélyiség és az egyéb körül­mények rovására. Tudnánk foglalkoztatni egy munka­pszichológust. indokolt is ’enne, egyelőre azonban "gfelelő szakemberhez és státuszhoz egyaránt nehéz hozzájutni, k 1. Nyílászárók Nagybajomból 14 millió forint, értékben yyártanak fa és fém nyílászáró­kat a nagybajomi Somogy Ipari Szövetkezetben. A 2000 üvegfalat és a 20Q0 két- es négyszárnyú ajtót a Szövker és a tüzép részére szállítják. A fém bejárati ajtókból százat készítenek a lakosság részére; ezeket a Balaton-parton hoz­zak forgalomba. ÁPRILIS 22 KEDD Csilla, Noémi A Nap 5.43 órakor kél, és 19.43-kor nyugszik; a Hold ll.54-kor kél, és 2.14 órakor nyugszik. A várható időjárás: Túlnyomóan borult idő, sokfelé ismétlődő esővel, záporral, helyenként havas esővel, a hegyekben havazással. Elénk, erős lökések­től kísért északi, északkeleti szél. Folytatódik az évszakhoz képest hideg idő. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet ma, kedden 5— 10 fok között alakul. Lenin-ünnepség Kaposváron Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendezett a Kaposvári Cu­korgyár MSZBT-tag,csoport­ja tegnap délután a kapos­vári ÉDOSZ Művelődési Ház nagytermében. Szabó György, uz Oktatási Igazga­tóság tanszékvezető tanára mondott ünnepi beszédet. A műsorban föllépett a Mun­kácsy Gimnázium énekkara, a zeneiskola klarinétos kvar­tettje és a Fonómunkás Kisszínpad. — Űj telephelyet építenék Siófokon az áramszolgáltató vállalat üzletigazgatósága részére. A munka előkészí­tése megkezdődött. — A Kaposvári Mezőgép a tavaszi BNV-n bemutatja hirdosztatikus meghajtó mo­torai ellátott univerzális ra­kodógépét. A mozgékony, helyben megfordulná képes kisgéphez több féle munka­eszközt is kifejlesztettek. — Napi ezer tonna kavi­csot szállítanak el közúton a gyékényesi kavicsbányából. Ez jóval kevesebb a tavalyi napi teljesítményeknél, de a vasút többletszállításai pó­tolják a kiesést — Kokiilaszekrényeket ké­szít a Ganz MÁVAG-nak a barcsi Épgép gyár. Ezt az üzletet a dráva-partiak ön­állóan kötötték meg. E meg­rendeléssel a MÁVAG az Épgép szabad kapacitásának egy részét kötötte le. — Megkezdődött Budapes­ten a Construma ’8« nemzet­közi építőipari kiállítás a BNV területén. A kiállításon részt vesz a barcsi Építő­ipari Szövetkezeti Közös Vállalat is. Napenergia-hasz­nosító berendezésük a vásár egyik szenzációja. — Termeltetési szerepkö­rét kívánja erősíteni az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt. A mezőgazdasági ’és a háztáji állattenyésztés to-, vábbi fejlesztése érdekében intézkedéssorozatot tervez­nek a termelő és felvásárló közös érdekeltségi rendszer anyagi alapjainak létrehozá­sára. — Történelmi receptek. Az Örmény SZSZK híres kézirat-archívumában talál­ható egy könyv az V. szá­zadból. A könyvben olyan régi receptek vannak, ame­lyek még a mai orvostudo­mány számára sem értékte­lenek. Szerkesztőségi ügyelet este 8-ig Telefon: 11-510 Elsőként az országban Vasárnap fejeződött be megyénkben az Ifjú Gárda munkásőr szakalegységi ver­seny, . melyet az országban elsőként rendezett meg So­mogy. A résztvevő 11 csapat közül Siófok csapata lett az első, ők képviselik majd megyénket május ifi—18-án Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében a harmadik országos találkozón. A második, illet­ve harmadik helyen Barcs és a siófoki járás csapata végzett. — 7—800 millió dollár többletexportot várnak a külkereskedők az idén ter­melésbe lépő beruházásaink­tól. Ez az összeg jelentősen hozzájárul a népgazdasági egyensúly javításához. — Megkezdték a szállítást a balatonszárszói Konzum- szövnél. 37 ezer naposcsir­két, 4 ezer naposkacsát, 5 ezer előnevelt kacsát, 7 ezer előnevelt csirkét és 1300 na- posldbát szállít a hozzá tar­tozó községek kisállat-te­nyésztőinek. — Elénk érdeklődés, de meglehetősen visszafogott árak jellemezték a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetségének vasárnap meg­tartott hagyományos tavaszi árverését A szövetség szék­hazában megrendezett auk­ción több ezer — a koráb­bi aknái apróbb tételű — bé­lyeget, köztük jó néhány kü­lönlegességet kínáltak csak­nem félmillió forint érték­ben, megvételre. — Szőnyi Márton Ifjú­gárda-emlékversenyt tartot­tak szombat és vasárnap Kaposváron, melyen 11 raj vett részt. Az első helyen a kaposvári Mezőgazdasági Szakközépiskola leánycsa­pata végzett, ők emlékku­pát és különdijat kaptak. — Balatonszárszói festő kiállítását nyitották meg Dunaújvárosban, a Munkás művelődési központban. Szőke György 1977-ben vég­zett a Pécsi Tanárképző főiskolán, s eddig Pécsen és Gödöllőn mutatta be ké­peit. Ezúttal évfolyamtársá­val, Fábián Lászlóval együtt mutatkozott be a dunaújvá­rosiaknak. — Nagy sikerrel szerepelt t egnap és vasárn ap Szék es - fehérváron az Álba Régia kórus vendégeként és Bu­dapesten a Történeti Mű zeumban a SÁÉV kaposvári munkáskórusa. Az együttest ezúttal is Klausz Róbert karnagy vezényelte — MENNYIT KERESNEK A GENGSZTEREK? A becs­lések szerint Japánban mint­egy négyszer annyit, mint az átlagos állampolgár olt. Egy gengsztervezémek na­gyobb jövedelme van, mint egy vállalati igazgatónak. A gengszterbandák évi jöve­delmét mintegy 50 milliárd dollárra becsülik. 35 évre! ezelőtt, 19*5. április 22-én szabadult fel a sachsenhaus-eni kon­centrációs tábor, a fasiszta haláltáborok egyike. Az első koncentrációs tá­bort a múlt században a spa­nyolok hozták létre a kubai függetlenségi harc (1868—78) idején. Az angol-r-búr hábo­rúban (1899—1902) alkalmaz­ták Dél-Afrikában a lakos­ság egy részének elkülöníté­sére és fogságban tartására. A minden jogi alapot nélkü­löző büntetőtelepeket legem­bertelenebb formájukban és a legszélesebb keretek között a német fasiszták teremtették meg. A koncentrációs táborok­ban végkimerülésig végeztet­tek nehéz fizikai munkát az éhező foglyokkal; a már munkaképtelenné vált gyer­mekeket, öregeket gázkam­rákban megsemmisítették. A foglyok egy részén többnyi­re halálos kimenetelű orvosi kísérleteket végeztek. Ezek­ben a táborokban, melyek közül a leglürhedtebbek vol­tak Auschwitz, Bcrgen-Bcl- sen, Buchenwald, Dachau, Majdanek, Mauthausen, Ra­vensbrück és Sachsenhausen haláltáborai, a legnagyobb számban zsidók estek áldo­zatul a fasiszták kegyetlen­kedéseinek. Ezekbe a tábo­rokba szállították a depor­tálás során hazánkból is el­hurcolt emberek százezreit, akiknek kétharmada nem téri vissza. Általános halászati és horgásziilaiom a Balatonon Hétfőtől egy hónapig, má­jus 20-ig tartó, teljes halá­szati és horgásztilalom lép éi-vénybe a Balatonon. Ez idő alatt a Balatoni Hal­gazdaság a Magyar Horgá­szok Országos Szövetségének támogatásával mesterséges keltetéssel és telepítéssel igyekszik elősegíteni a tó halállományának gyarapo­dását, Már megkezdték az 5000 mesterséges fészken összegyűjtött süllőikrák kel­tetését és védett környezet­ben való előnevelését — ELUTAZOTT az NDK- ba hétfőn a Magyar Rádió és Televízió énekkara. A kórus a magyar zene nap­jainak rendezvénysorozatán vesz részt április 21. és 28. között. Az Állami Hangver­senyzenekar közreműködé­sével, Lukács Ervin vezény­letével Kodály Psalmus Hungaricus-át szólaltatják meg. Gera és Drezda kon­certpódiumain önálló hang­versenyt ad az énekkar Ko­dály, Bartók műveiből, il­letve a XX. század előtti kórusművekből. \ — Vaszary János festmé­nyeiből rendeznek kiállítást a festő szülővárosában, Ka­posváron a Somogyi Képtár­ban. A kiállítást pénteken nyitják meg. — Harmadszor nyerte el az Aranykoszorú dijat a csurgói Szivárvány ifjúsági klub. Az 1971-ben létreho­zott klub a szakmunkáskép­ző intézet, valamint a gim­názium tanulóinak nyújt rendszeres kulturálódási és szórakozási lehetőséget. — Magas rak tárból hetet gyártanak az idén a Mező­gép Vállalat lengyeltóti gyár­egységében. Eddig öt — Lengyeltótiban gyártott — raktárát helyeztek üzembe az országban. — Népszínművekkel sze­repelt vasárnap este a bol- hási kultúrházban a so- mogyszobi amatőr színját­szó együttes. Az előadás telt házat vonzott a Rinya- menti kisközségben. — Szabálytalan munka­végzés okozott tüzet vasár­nap a Sefag barcsi gyár­egységének területén. Az előírásoknak nem megfeleli hegesztés következtében le­égett az üzem egyik szállí­tószalaga. A keletkezett anyagi kár 20 ezer forint. — Az Autóközlekedési Tanin­tézet személygépkocsi-vezetdi tanfolyamot indít Kaposváron. Jelentkezés április 30-ig, Kapos­vár, Berzsenyi ate* 2. sz. alatt. 0HOG22T { I

Next

/
Thumbnails
Contents