Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-17 / 89. szám
Szellemi export Tíz—húsz helyen megy föl a függöny A holnap kertészei és erdészei Természeti fantázia A* Interkoncert immár húsz éves. Működésének kezdetén csupán néhány magyar művész utaztatásával foglalkozott. Most pedig évente hét-nyolcezer utazást bonyolítanak le a Nemzetközi Koncertigazgatóság munkatársai. Az intézmény kereskedelmi forgalma az elmúlt tíz évben majdnem megháromszorozódott. 1979- ben nyeresége megközelítette a kétmillió dollárt. Mondta Horváth József igazgató. — Az említett, nem kis eredményeket elsősorban a nemzetközi enyhülésnek és a magyar művészek kiváló teljesítményének köszönhetjük, valamint annak, hogy a zene nyelve nemzetközi, bárhol hangzik is föl, megértik a hallgatók. Azt szeretnénk, hogy a magyar művészek a világ minél több koncerttermében megforduljanak, ismertek legyenek és Magyarországon is minél több külföldi előadó lépjen fel. — Vajon nr önök által könnyen áttekinthető nemzetközi színpadokon és az Interkoncert tevékenységében hogyan alakul e két terület aránya? — ' Állami intézmény voltunkból adódóan a komoly műfajt nagyobb támogatásiban részesítjük. De ez egész tevékenységünkkel összefüggő, anyagi kérdés is. Tíz évvel ezelőtt rendezvényeink 70 százaléka a könnyű műfajból került ki, ma már ez az arány 50—50 százalékra változptt. Büszkék vagyunk arra, hogy ezt a kiegyenlítődést nem a köny- nyű műfaj csökkentésével értük el. hanem a két terület egyidejű növelése mellett. Forgalmi adatokkal kifejezve, 1979-ben 2700 olyan komolyzenei rendezvény zajlott a világban, amelyen magyar művészek is közreműködtek. A könnyűzenében ez a szám nem éri el a kétezret sem, de az említett arány fennáll, mert az ún. vendéglátóipari tevékenységünk is a könnyű műfaj igényeit elégíti ki. Évente kb. 500 magyar előadóművész dolgozik huzamosabb ideig, egy hónaptól két évig terjedő intirevallumban külföldi mulatóhelyeken. Mindezek azonban csak számok. Az az igazi eredmény, hogy világhírű együttesek, énekesek, hangszeres szólisták és táncosok képviselik hazánkat a legrangoA gyermek Hála a tudományos és ismeretterjesztő publikációk végeláthatatlan sorának, tüzetesen megismertük immár a televíziózás természetrajzát. Látjuk a tévénézés és a testsúlygyarapodás . összefüggéseit, tisztában vagyunk a képernyő és a népszaporulat kölcsönhatásaival, tudjuk, hogy a kékesszürke sugárzás is ál- mosít, nemcsak a műsor, s végighallgattuk a könyvtárosok, színházi- és film- szákemberek nem éppen szívderítő magyarázatait a forgalom csökkenésének okairól. A tévé nevelési funkcióinak, s elsősorban a gyermekekre gyakorolt káros hatásainak feltárása azonban mindeddig afféle «szűz« területe maradt a kutatásnak; e témáról még Hermann István alapműnek számító könyvében is néhány rövidke megjegyzést találunk csupán. Holott — szülőit, pedagógusok, orvosok bizonyítják — reges-régen elérkezett -a vizsgálódás, a változtatás ideje. Az óvodai munkaközösségekben, tanári szobákban, rendelő- intézetekben egyre gyakrabban esik szó a gyermekek állandósult f "ságiról, lidérces álmairól, »kora vétségéről«, jártasságáról a halálnemekben és a szexualitás metodikájában. sabb koncerttermek és operák pódiumain és a nemzetközi fesztiválokon. — Beszéljünk az importról is. Milyen rendezvények várják a magyar közönséget? ( — Évente körülbelül 700, külföldi művészek részvételével lebonyolított, főként komolyzenei előadást szervezünk Magyarországon. Ez már nemigen növelhető. Hazánkban ugyanis a vendég- szereplések alkalmával is olcsók a jegyek, a rendezvények nem térülnek meg anyagilag a vállalkozóknak. A hasznot főként a könnyű műfajban nehéz elérni. He- 'lyiséggondjainkon ugyan a most épülő új sportcsarnok segíteni fog, de így is legföljebb 3—4 nevesebb együttest fogadhatunk évente. A könnyűzene kedvelőit mégis megnyugtathatom: 1980-ban fellép hazánkban a Super- max és az Eruption együttes, s a Smokie-val is tárgyalunk. A komoly zene iránt érdeklődőket is gazdag programmal várjuk. A májusi svéd zenei napokra, és az októbertől, november elejéig tartó szovjet kultúra napjaira kitűnő művészek és együttesek érkeznek a két országból. Érdekesnek ígérkezik a sajátságos japán hangszerekkel, ún. kísérleti zenét játszó japán ifjúsági zenekar műsora is. — A gazdag program Budapest-centrikusságánál fogva csak a fővárosi közönségnek nyújthat kulturális élményt. — Intézmény ü-nik ere jé- hez mérten, mindent megtesz a vidéki zenekedvelő közönség érdekében. Saját rendezvényeink egy részét nem is Pesten szervezzük. Az Interfórumot most már másodízben rendezzük Keszthelyen, a Bartók-sze- mináriumra pedig Szombathelyen kerül sor. A megújított győri lehetőségek kiaknázását is célul tűztük ki. Vidéki városainkban a kivételt képező Győri Leánykar, a Pécsi Balett és a Debreceni Kodály Kórus mellett nincsenek világhírű együttesek. Természetesen szeretnénk, ha vidéki kultúrköz- pontjaink idegenforgalmát nemzetközi zenei rendezvényeinkkel is föllendíthetnénk. Hiszünk abban, hogy — ha javulnak a rendezési körülmények, ha növekszik a vállalkozókedv — vidéken is több rendezvény lebonyolítására kerülhet sor. M. Zs. és a tévé íme, néhány példa, nem vészharangíkongatás. csupán figyelmeztetés gyanánt! Az esetek — úgy érzem —nem kivételek. Néhány hónappal ezelőtt a kicsinyeknek a meseirodalomhoz való viszonyáról szerettem volna riportot készíteni a megyeszékhely egyik óvodájában. Bevallom, lehangolóan silány anyagot szedtem össze, a tervezett cikkből semmi sem lett. A nap mégsem telt el fölöslegesen. Az apróságok — az aranytojás haszna, Szélike királykisasszony szépége és a legkisebb királyfi vitézsége helyett — a gyilkolás módjait firtatták, és a rettenthetetlen rendőrfelügyelők dörzsöltségét magasztalták meghökkentő hozzáértéssel, az óvónők pedig a gyermekeken látható lelki károsodásokat ecsetelték és a felelőtlen szülőket szidták, lemondó kézlegyintések kíséretében. Az iskolákban sem rózsás a helyzet. A fiatal, s a jelenséggel szemben tanácstalanul álló tanítónő szerint az osztályterem íel- bolydult méhkasra hasonlít a krimik vetítését követő reggelen: a vita témája természetesen a bűntény, vagy — mert «standard-“ műsoridőben, nyolc és kilenc közt sem vagyunk már prűdek — A nagyatádi egyes számú általános iskola 8/a osztályából négyen készülnek mező- gazdasági pályára. Jobbára apró gyermekkoruk óta vonzódnak a természethez, s most erdészek, vadászok, kertészek akarnak lenni. Miká Attila mindig a »papát« emlegeti; mint a kertészkedés szeretetét beléje oltó tanítómestert — csak később derül ki, hogy édesanyja apjáról van szó, tehát nagyapáról. Attila még kicsi volt, amikor már naphosszat együtt csatangoltak, s a nagyapa csak mesélt, mesélt, lassanként fát, virágot gondozott, kertet’ varázsolva az akkori kisfiú képzeletébe. A nyarakat azóta is nála tölti Attila, segít a munkában — az neki szórakozás. A »papa« kertjében van minden; gyümölcsfa, fólia, szőlő, árvácska. Attila ás, metszi a szőlőt, beavatták a zöldség- termesztés rejtelmeibe, s tanulmányozta a virágok természetrajzát is — számtalan olyan apró titok tudója, amit csak az ismerhet, aki érzi is a növények rezzenéseit. Most a boglárleüei kertészeti szakközépiskolába készül. A két iskola közösen szervezett egy bogiári kirándulást, a gyerekek megnézték a kertészpalánták leendő otthonát. Attila a szőlész-borász szakot választotta. Jó tanuló, 4,5 volt az átlaga ; szereti az élővilágot, a történelmet, a földrajzot, a sportot. Sokáig gondolkodott az erdészeti szakiközépiskolán is, végül a bogiári mellett döntött. Távolabbi tervei is vannak; érettségi után a kertészeti egyetemre készül. Ábrahám Tibi a vadakkal és az erdőkkel kötelezte el magát. A természethez mindig is ösztönösen vonzódott, sokat barangolt, horgászott, szeretett állatokkal foglalkozni, s foi}’ion Fekete István könyveit bújta. Egyszer aztán, egyik osztálytársa erdész édesapjával kimentek a Kiserdőre vadászni. Nappal nem volt szerencséjük, így későn este újra nekivágtak. Ilyenkor már alszanak a fácánok, fel is riasztottak jó néhányat. Két szép fácánkakas és egy a csók nagyszerűsége. Az ifjú tanárnő sírva rohant ki a tanteremből a megye legnagyobb iskolájában: a hetes egy, a Gyökerekből ismert kétértelmű felszólítással kezdte a jelentést... Az egyik nagyatádi általános iskola igazgatónője — >*os- torpattogtatás« helyett — már »csak« svej-ki beletörődéssel panaszkodik ; a tévé gyakran pillanatok alatt dönti romokba azt az építményt, melyet a pedagógusok éveken át raktak . .. Mielőtt a kedves olvasó gondolatai vakvágányra terelődnének példáim nyomán, ki kell jelentenem: eszem ágában sincs elverni a port az átvételi bizottságon, amiért véres verejtékkel megszerzett devizánkat krimikre és történelminek álcázott, a szex csáberejét is felhasználó pletykafilmekre költi : Kojakot és Derricket nem tartom az ideológiai diverzió bajnokának, magam is kedvelem a szellemes krimiket. A ^kedves, és jórészt nálam tapasztaltabb szülőknek sem fogom megmagyarázni, minő nevelési hibát követnek el este nyolc és tíz között, ha csemetéjüket maguk mellé veszik a karosszékbe. Arra sem hivatkozom, hogy van könyv, rádió, hanglemez: az idötöltési szokások formálása nem oldható meg, holiácántyúk lett a »zsákmány«, s az egyik kakast Tibinek ajándékoztak. Ez az élmény mostanáig megmaradt. Tibi az erdészeti szakközépiskolába jelentkezett Barcsra. Ha ez nem sikerülne — Tibi most visszaesett egy kicsit a tanulásban —, akkor a szakmunkásképzőbe megy, s onnan tovább. Vadász, erdész vagy vadteT nyésztő akar lenni. * Varga Tibi bátyja az erdőben dolgozik, sokat mesélt öccsének, ő szerettette meg Tibivel az erdőt, a vadakat, a természetet. Gyakran csatangoltak a barátokkal együtt, nyáron gombáztak, ősszel agancsot kerestek az erdőn — igaz, eddig még nem találtak egyet sem. Amint mondja, az évszázados fák közt érrí magát igazán szabadnak. Ö a középri- góci szakmunkásképzőbe jelentkezett. Szereti a földrajzot, a testnevelést. Vadasz vagy vadőr szeretne lenni. Dömötör Vali szintén kedveli a természetet, főként a virágokat. Ö a boglárlellei kertészeti szakmunkásképző intézetbe jelentkezett. Pályaválasztásában mégis bizonytalan egy kicsit, döntése nem olyan határozott, mint a srácoké. Nemrég még varrónő vagy fodrász akart lenni. Osztályfőnöke szerint, ha kollégiumba kerülne, megállná a helyét. Szereti a kémiát, a testnevelést. Kilenc testvére van otthon, egyik bátyjával szokták járni az erdőt, a réteket. Jobbára vadvirágot szednek, pipacsot, búzavirágot, és sorolja tovább a neveket... ! M. E. I Elutaztak Budapestről a J ózsef Attila születésének 75. évfordulóját köszöntő és életművét méltató ünnepségek író, műfordító vendégei. Közülük négyen nyilatkozatot adlak Kárpáti Miklósnak . az MTI munkatársának. Margarita Aliger, Szovjetunió: — Csak a háború után ismi publicisztikai keresztes- hadjaratokkal, kiindulási alapnak — bármily keserű is — el kell fogadnunk azt a még sokáig megváltoztathatatlan tényt, hogy szép hazánkban esténként több százezer, vagy talán egy-két millió gyermek ül a tévé előtt. A szülők megregulá- zására indítandó — gyanítom, egyelőre reménytelen — kampány helyett talán üdvözítőbb volna a műsor átalakítása, a nemzetközi normáknak megfelelően. De mielőtt következtetéseinkkel a dolgok elébe vágnánk, nézzünk meg ismét néhány tényt! » A február vége óta eltelt huszonhat adásnap közül tizenkétszer láthattunk fő műsoridőben, az egyes _ csatornán olyan programokat, melyek a gyérmék fejlődésének szempontjából ki- sebb-nagyóbb mértékben ártalmasak. »Szexes« sorozatot, a brutalitást szépel- góssel álcázó elektronikus játékot, ideggyötrö játékfilmet, s krímiket, melyekben a főszereplők immár nem érik be szolid sikkasztással, csalással, betöréssel vagy nemi erőszakkal; egy gyilkosságnál egyikük sem adja alább. A pisztolylövések hatását aligha tompítja az a tény, hogy nálunk csupán »hatósági közegeknek« jár fegyverviselési engedély... Sőt az sem, hogy — amint a Harris közvélemény-kutató intézet egy nemrég közreadott statisztikájából megtudtuk — az átlagos amerikai gyermek 15 éves koráig ezerötszáz gyilkosságot lát a tévében. Évi otven-hetven mei'kedtem meg József Attila költészetével ; válogatott verseinek kötetéhez kértek tőlem fordítást. örömmel vállaltam a feladatot. József Attila verseiben elsősorban az ragadott meg, hogy él bennük valami általános emberi örök fájdalom, I mások sorsáért, szinte valamennyi sorából érződik krimivel — tehát »durván« száz emberöléssel — számolva a mi gyermekeink is láthatnak legalább ezret, ha a rendszeres tévénézést nagycsoportos korukban kezdik. Az ezer és az ezerötszáz közt — a nagy számok törvénye alapján — már csekély a különbség. Igaz, a társadalmi alap nálunk más, a krimi aligha serkent bűnözésre Kelet- Európábán. A kicsinyek jellemtorzulásaira, idegrendszeri károsodásaira azonban nálunk sem kisebb az esély. A Televíziónak figyelembe kellene vennie ezeket a szempontokat: a szülők egy részének felelőtlenségét vagy — ha a szülő felvilágosult is — azt a tényt, hogy sokan még nem fektethetik le kicsinyeiket a szomszéd szobában, mert nincs szomszéd szobájuk. Több kelet- és nyugat-európai országban rendeletek tiltják a brutalitás és a szexualitás képernyőre tűzését este fél tízig vagy tízig; s a tévéállomások fő műsoridőben úgynevezett családi műsorokat — tartalmas, de ártalmatlan játékfilmeket, színdarabokat, kvizműsorokat, kerekasztal- beszélgetéseket, természetfilmeket, űtifilmeket — vetítenek. Nálunk — a törvény szigora helyett — bizonyára elég lenne az esetek többségében az estére tervezett két-három műsor fölcserélése. Ezzel az apró figyelmességgel jelemben torzulások, idegrendszeri fogyatékosságok tömegének kialakulását előzhetnénk meg. Lengyel András A változatos alakú ágak, különleges kéregformák, á fában keletkező kinövések mindig magukra vonták a fafaragók figyelmét. Arka- gyij Sorov, a geológiai és ásványtani tudományok kandi- rátusának házi gyűjteményében több mint 50 olyan fából készült szobor található, amelynek alapanyagát a természettől »félkész termékként« kapta. A tudós geológus vésője az érdekes formájú fákból szobrokat, álarcokat, lirai kompozíciókat faragott. szembenállása minden igazságtalansággal, nyomorúsággal. Művei a legkiválóbb szovjet fordítók — például Leonyid Martinov, David Szamojlov — tolmácsolásában jutottak el az olvasókhoz. Azt hiszem, sikerült József Attila verseit úgy átültetnünk oroszra, hogy az olvasók megérezzék, megismerjék valódi értékeit. Aleksander Nawrocki, Lengyelország : — Lengyelországban József Attila az utóbbi években vált széles körben ismertté. 1975-ben jelent meg egy válogatás költeményeiből; ez nyolcvan versét tartalmazza, több költeményét én fordítottam. Azt hiszem, ez a kötet hű képet ad munkásságáról, költészetének teljességéről. . Karol Wlachovsky, Csehszlovákia: — Ha Csehszlovákiában egy gimnáziumi tanulót arra biztatunk, hogy soroljon föl három magyar költőt, biztos vagyok benne, hogy Petőfi, Ady és József Attila nevét említi. Az eddigi legjobb József Attila-íordításo- kat az 1964-ben megjelent kötet tartalmazza: ebben kilencven versét adtuk közre. Günther Deicke, NDK: — Két évtizede jelent meg az NDK-ban az első József Attila-versválogatás. Külön öröm számomra, hogy összeállításában, fordításában magam is részt vehettem. Azóta több kötetben is eljutott az önöik klasszikus alkotójának életműve a mi olvasóinkhoz. Különösen nagy sikere volt a Corvina- Kiadóval közös kiadásunknak, mivel ez a kötet szélesebb körűen mutatta be József Attila sokszínű művészetét, Bájak és pisztolyok Külföldi műfordítók József Attiláról
