Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

képzésiben és továbbképzésijén ís. Az erőfeszítések eredményei hozzájárultak a megye politikai, gazdasági és kulturális életének fejlődéséhez. a kedvező politikai légkör megőrzéséhez.

A párt-, állami, gazdasági és tömegszerve- zeti vezetők döntő többsége eredményesen dolgozik, megfelel a követelményeknek, és hosszabb távon is alkalmas a feladatok ellátására. Helytállásukat felkészültségüket a megye általános fejlődése is bizonyítja. A káderállomány összetétele megfelelő. A párt-, állami és tömegszervezeti testületekben kedvezően alakult a munkások, o parasztok, o pók és a harminc éven aluli fiatalok száma és aránya. A vezetők tekintélyes része eredetileg munkás és paraszt, arányuk azonban csökkent. Mérsékelt az előrelépés a nők vezető funkcióba állításában, lényegesen csak az általános iskolákban javult a vezetéssel megbízott nők aránya. A kiválasztás, a nevelés és a képzés körükben még nem kielégítő. A megyei hatáskörbe tartozó vezetők 25 százaléka 40 évesnél fiatalabb, a pártapparátusban ez 39,6 százalék. A pártonkívüliek káder- politikánknak megfelelően kerültek funkcióba.

A kiválasztósban és a nevelésben érvényesül a hármas követelmény elve. A vezetők bővítik elméleti, politikai, szakmai műveltségüket. vezetési ismereteiket. Demokratikusabb, átgondoltabb és előrelátóbb lett irányító munkájuk. Felgyorsult politikai képzésük üteme, csaknem négyezer vezetőt küldtek káderképző tanfolyamokra. A közvélemény és a pártszervek érzékenyek arra, hogy a vezetők megfeleljenek a politikai követelményeknek és a szocialista erkölcs normáinak.

A kedvező összképet egyes területeken negativ jelenségek rontották. Nem mindig és nem mindenütt estek egybe a szavak és a tettek. Magyarázkodás, kibúvók keresése is tapasztalható, valamint tartózkodás a „népszerűtlen” döntésektől (normakarbantartás, differenciált bérezés, az alkalmatlanok leváltása, munkaerő-átcsoportosítás, a rend, a munkafegyelem megkövetelése). Akadtak, akik — főleg a tsz-ekben — elhanyagolták a politikai ismeretek megszerzését. Előfordult a hatalommal való visszaélés esete is. A beosztott vezetők körében elég erős a technokrata szemlélet, lebecsülik az emberi tényezőket. A szocialista erkölcsöt sértő magatartás ellen egyes állami és gazdasági vezetők gyakorta csak a pártszervezetek kezdeményezésére léptek föl. Több vezető továbbra is túl van terhelve különféle társadalmi tisztségekkel, funkciókkal. Néhány helyen rontotto a légkört a vezetők közötti torzsafkodás, az elvte- lenség, egymás hibáinak elnézése.

Az utóbbi években lezajlott kádercserék szükségesek és indokoltak voltak. A megyei hatáskörben 40,3 százalékos volt a cserélődés mértéke. Legnagyobb volt a pártapparátusban, az SZMT és a megyei rendőr-főkapitányság vezetésében. A magasabb beosztású gazdasági vezetők — elsősorban anyagi okok miatt — nem szívesen vállalnak párt-, tanácsi, tömegszervezeti munkakört

Jelentős számú vezető — köztük többen korkedvezménnyel — ment nyugdíjba. Többségük jó kapcsolatot tart fenn volt munkahelyével, és aktív mozgalmi tevékenységet folytat. Akadnak azonban olyanok is, akik elszakadnak a munkahelytől, a közélettől.

Az utánpótlás-nevelésben kedvező változás következett be. Mindenütt elkészültek az utánpótlási tervek. Általában egyetemet főiskolát végzetteket állítottak vezetői posztra. A nagyobb üzemekben tervszerűbben foglalkoztak a fizikai munkások képzésével, az arra alkalmasak vezetővé nevelésével. Körültekintőbben választották ki a helyetteseket is. Az utánpótlás-nevelés eredményei azonban még csak kezdetiek. Hiányos a számba vettek folyamatos nevelése. A tervek egy része nem a valóságos káderszükségletre épült, s nem számolt a várható cserékkel. Nem mindenütt építették ki a tehetséges, vezetői munkára alkalmas személyek felkutatásának, kiválasztásának szervezett rendszerét. A pártbizottságok tervei nincsenek kellően összehangolva az állami, a gazdasági szervek, a tömegszervezetek terveivel, elképzeléseivel. A vezetők egy része nem tűri meg maga mellett a kezdeményező, gondolkodó, kritikus hangvételű helyetteseket beosztottakat. Feszültséggel jár a középvezetők, művezetők utánpótlása is. Az arra alkalmas szakmunkásak, csoportvezetők - elsősorban a kisebb jövedelem miatt - nem vállalnak vezető beosztást.

Az adatni és a szövetkezeti személyzeti munko szervezettebbé vált Javult a felügyeleti szervek irányító, ellenőrző tevékenysége, fokozódott a vezetők személyes felelőssége. A minősítések többsége kellő időben elkészül, és tartalmilag is megfelelőbb. A személyzeti apparátusban dolgozók többsége alkalmas munkakörének ellátásórá. A személyzeti munlca gyengébb a tsz-ekben, az oktatás! és az egészségügyi területeken. Több helyen a személyzeti vezetőket nem vagy csak formálisan vonják be a vezetésbe. A vezetők egy részének személyzeti munkája nem rendszeres, nem folyamatos, s gyakran leszűkül e kinevezésekre, a fölmentésekre, a minősitt sekre, a kitüntetésekre. Sok még az általuk készített felszínes, egyoldalú minősítés

A káder- és személyzeti munka nyíltabb és őszintébb lett. Eh hez hozzájárult a pártszervek javuló, kányító, segítő es ellenőrző

J

munkája, valamint a hatáskörök decentralizálása. Szélesebb körűvé vált a véleménykérés, a tájékozódás. A demokratizmust erősítette a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek jogkörének bővülése. Néhol azonban nem szálltak szembe következetesen a szubjektivizmussal. Itt-ott észlelhető volt a közösségek szerepének, hozzáértésének lebecsülése, máshol a túlbiztosításra való törekvés. Néha elmaradt vagy késett az egyeztetés.

Javult a pártszervezetek káder- és személyzeti munkája. A testületek folyamatosan foglalkoztak a kádermunka különböző kérdéseivel. Nagy figyelmet fordítottak az elvek egységes értelmezésére, a gyakorlati tapasztalatok értékelésére.

Tömegszervezetek és -mozgalmak

A töm eg szervezetek és -mozgalmak feladatuknak megfelelően, eredményesen dolgoztak. Felelősségteljesen és aktívan közvetítették a tömegekhez a párt politikáját. Sikeresen mozgósították és szervezték tagságukat 3 megyei feladatok megvalósítására. Elősegítették a párt tömegkapcsolatának szélesedését, a politikánk iránti bizalom erősödését. Javaslataikkal hozzájárultak a megyei célok kimunkálásához, az ellentmondások feltárásához és feloldásához.

Fejlődött a 113 000 tagot tömörítő szak- szervezetek munkája. Magasabb színvonalon teljesítették kettős hivatásukat: nevelték és serkentették a dolgozókat a szocialista építőmunkára. s ezzel együtt védték érdekeiket, érvényesítették törvényes jogaikat. Erősítették a munkásöntudatot, szilárdították a fegyelmet. Munkájuk hatékonyságát nagymértékben fokozta a bizalmiak szerepének, felelősségének növekedése, jog- és hatáskörének bővülése, az üzemi demokrácia fejlesztésére létrehozott új fórumrendszerek működése. A szakszervezetek aktívan vettek részt a gazdasági feladatok megismertetésében, elfogadtatásában, szervezték a szocialista brigád- és versenymozgalmat. Eredményesen fáradoztak az üzemi demokrácia és a belső demokratizmus elmélyítéséért, a demokratikus jogok szabad gyakorlásáért. A korábbinál hathatósabban segítették elő a kettős érdek érvényesülését a kollektív szerződésekben. Szerepük fokozódott a területpolitika alakításában, a lakóterületi érdekvédelemben is. Érdekképviseleti munkájuk fejlődését előmozdította a szakszervezeti tisztségviselők politikai tisztánlátásának javulása és felelősségének növekedése. A tisztségviselők egy része bizonytalan jogai gyakorlásában.

A KISZ megyei szerveinek és szervezeteinek munkája egyenletesen fejlődött. A KlSZ-szer- vezetek felelősen vettek részt a megye politikai életében, egyre eredményesebben oldják meg a párttól kapott feladatokat. Sokat tettek a párt politikájának elfogadtatásáért és megvalósításáért. Programjaik, akcióik kapcsolódtak megyénk politikai, társadalmi és gazdasági feladataihoz, és erőfeszítéseket tettek a KISZ tömegbefolyásának növelésére. A KISZ taglétszáma nőtt, jelenleg meghaladja a 23 ezret. Jó a szervezettség a tanulóifjúság és javult a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok között. Kedvezőtlen viszont, hogy a munkásifjúság körében oz öt évvel ezelőtti határozat ellenére is alacsony fokú a KISZ szervezettsége.

A KISZ eszmei-politikai nevelőmunkája céltudatosabbá vált Ez megmutatkozik a fiatalok szocialista világnézetének megalapozottságában, tettrekészségében, politikai elkötelezettségében és helytállásában is. Növekvő mértékben vállalták és teljesítették az alapvető kötelességeket. A politikai munka javulása erősítette a KISZ kommunista jellegét, a fejlődés azonban még nem kielégítő. Változatlanul gondot okoz, hogy az ifjúsági szövetség eszmei-politikai befolyása a megye fiataljaira nem éri el a kívánt szintet. Nem növekedett kellően a KISZ aktívagárdája; tömegbefolyása és a szervezettség arányai sem javultak különösen a munkásifjúság, a kisüzemekben és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok körében. A munka gyakran túlszabályozott, nem elég fiatalos. Gyakran bátortalanul képviselik és védték az ifjúság érdekeit. Nem volt elég friss a KISZ megyei bizottságán, alsóbb szerveinél az ifjúságot foglalkoztató kérdések érzékelése, feltárása és a párthoz való közvetítése.

Javult a KISZ pártirányítása. Növekedett a KlSZ-b^n pártmegbízatást végző kommunis- tők száma. A KISZ következetesebben és terv srerűbben irányította az úttörőmunkát, Az ú; ;örócsapatok és a KISZ-szervezetek testvér kapcsolata azonban nem fejlődött kielégítő en.

A Hazafias Népfront-mozgalom - szerve zeti kereteit továbbfejlesztve - eredményesen dolgozott a port szövetségi poístikójpnak

megvalósításán, a szocialista nemzeti egység elmélyítésén. A 296 népfrontbizottság több mint 7000 tagjának 70 százaléka pártonkívüli. A mintegy tízezres aktívagárda növekvő tömegbefolyásával, mozgósító erejével elősegítette céljaink megértetését, a tettekben megnyilvánuló, egészséges lokálpatriotizmus fokozását. Nőtt a mozgalom politikai jelentősége és társadalmi tekintélye, üléseik, fórumaik és más rendezvényeik hozzájárultak a szocialista demokrácia fejlődéséhez. Tájékoztattál: a lakosságot, és közvetítették véleményét, javaslatait Kezdeményezéseik, önálló akcióik jól segítették a város- és községpolitikai feladatok végrehajtását. Több községi és városkörzeti népfrontbizottság tevékenysége azonban még nem kielégítő. Munkájuk tartalma, politizáló jellege, gazdasági kérdésekkel való foglalkozása nincs a kívánt színvonalon. Az új lakótelepek mozgalmi életének fejlesztésében, a külterületeken élők lakóhelyi aktivitásának növelésében nagyobb lehetőségeik vannak.

V. Testvérmegyei kapcsolatok

Megyénk dolgozói egyetértenek pártunk és kormányunk külpolitikai törekvéseivel. Helyeslik, hogy internacionalista elveinkhez híven állandóan fejlesztjük, szélesítjük sokirányú kapcsolatainkat a szocialista országokkal. Elismeréssel fogadják, hogy a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően építjük gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális kapcsolatunkat a tőkésvilággal, a fejlődő országokkal. Jóleső érzéssel tapasztalják, hogy nemzetközi tekintélyünk egyre fokozódik. Ennek szellemében bővítjük testvérmegyei kapcsolatainkat Az elmúlt években tovább fejlődtek kapcsolataink a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egy-egy területének dolgozóival. Nagyra értékeljük a párt- és tanácsi delegációk egyre konkrétabbá váló cseréjét, a tapasztalatok kölcsönös átadását, hasznosítását. A megyék dolgozóival, az üzemek munkásaival, a mezőgazdasági szövetkezeti tagokkal, a diákokkal és tanárokkal való találkozások maradandóan fejezték ki népeink testvéri barátságát. A területek életét, munkáját bemutató kiállítások, tablók, cikkek cseréjét az internacionalista érzés fokozásának kiemelkedő fényeiként tartjuk számon.

HATÁROZATI

A megyei pártértekezlet megállapítja, hogy Somogy fejlődése, a kommunisták és a pártonkívüliek együttes, elkötelezett, odaadó munkája biztos alapot ad ahhoz, hogy a következő időszakban újabb és határozottabb lépéseket tegyünk előre a fejlett szocialista társadalom építésében. A párt politikájának egységes támogatása lehetővé teszi, hogy tartalmi és minőségi változást érjünk el a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet minden területén. Ezért a megyei pártbizottság javasolja a pártértekezletnek, hogy a határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el

A gazdaság fejlesztés#

Az ipar fejlesztésében nagy figyelmet kell fordítani az ágazati és termékszerkezet további korszerűsítésére, a kooperációk bővítésére. Az ipari termelés növekedését döntő többségében a munka termelékenységéből kell fedezni. Kiemelten indokolt fejleszteni az élelmiszer- és gépipart. Az átlagosnál gyorsabban kell növelni azoknak a termékeknek és termékcsoportoknak a gyártását, amelyek elősegítik az export és árualapok bővítését, fokozzák a szakképzettséget követelő munka arányát, a termékek feldolgozottságának mértékét

A rekonstrukciók és az üzembővítések mozdítsák elő a műszaki kultúra magasabb színvonalra emelését, a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és tárolás közötti valamint a termelési folyamatokon belüli aránytalanságok megszüntetését. Az ipar fejlesztését a meglevő ipari központokba kell összpontosítani. A tanácsi és a szövetkezeti ipar jobban elégítse ki a szolgáltatási igényeket. A magánkisipar is járuljon hozzá e feladat teljesítéséhez.

Az építőiparban a belső aránytalanságok felszámolása, a termelési szerkezet tökéletesítése, az igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás a feladat. A fő figyelmet a korszerű építési eljárások bevezetésére, a tipizált és elöregyártott szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésére, a termelő és a közösségi épületek, az utak, a közművek és a vízügyi létesítmények kivitelezésére kell fordítani. A tanácsi és a szövetkezeti építőipar egy részét alkalmassá kell tenni az elmaradt felújítási munkák elvégzésére és az újonnan keletkező igények kielégítésére is.

A mezőgazdasági termelésben is a hatékonyság, a jövedelmezőség növelése az elsődleges feladat. Arányosan kell fejleszteni a növénytermesztést és az állattenyésztést. Számolni kell a munkaerő további csökkenésével.

Folytatni kell a termőföld esszeru hasznosi fását. A VI. ötéves terv végére a tájkörzeti termelés legyen a meghatározó. A meliora ciós munkákat koncentrálni, az öntözi'kapao ást növelni keil A szőlő- és gyümölcsíerme lést további rekonstrukcióval és új telepítés sel, a kapcsolódó létesítmények bővítésével keli fejleszteni, Az állattenyésztés termeléséi

Gondoson ápoljuk az ifjúsági szövetségek,

a szakszervezetek, a tömeg szervezetek közötti együttműködés terebélyesedését. örömmel segítjük, támogatjuk a különböző munkahelyi közösségeket kapcsolataik szervezésében és tartásában. Lényegesnek minősítjük, hogy kapcsolataik nem protokollárisok, nem korlátozódnak a vezetők látogatásaira. A találkozások évenként egyeztetett programok alapján követik egymást. A jól bevált formákat a jövőben újakkal bővítjük, pl. előadókat hívunk meg és küldünk, akik a szocialista tudatformálás eredményeiről adnak tájékoztatást. Széles körben szervezünk turistacsoportokat. Folytatódik az úttörők csereüdültetése, üzemek,, gazdaságok és in tézmények szakemberei, élenjáró dolgozói látogatnak egymáshoz a termelési tapasztalatok tanulmányozására.

Valljuk, hogy ezzel hozzájárulunk népeink barátságának további erősítéséhez. A testvéri összefogás megsokszorozza erőnket, és növeli jövőbe vetett bizalmunkat. Kapcsolataink fejlődését jó kezdetnek tekintjük, és együtt keressük' a testvéri szálak erősítésének újabb módjait, hogy barátságunk mind tartalmasabbá váljék.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága

JAVASLAT

és részarányát koncentráltan, a meglevő telepek rekonstrukciós bővítésével, korszerűsítésével, valamint újak létrehozásával kell növelni. A szarvasmarha-ágazatban be kell fejezni a tej- és húsirányú szakosodás folyamatát. A sertéstenyésztő ágazatnak elsősorban a húsipar igényét kell kielégíteni. Folytatni kell a juhállomány fejlesztését. Kedvező változást kell elérni tömsgtakarmányok termelésé-, ben, a rét- és legelőgazdálkodásban. Előbbre kell lépni a melléktermékek hasznosításában.

Az állami gazdaságok és az élenjáró termelőszövetkezetek legyenek kezdeményezői a bevált műszaki, termelési, szervezési és vezetési módszerek elterjesztésének. Vállaljanak nagyobb szerepet a gazdasági kiskörzetek fejlesztésének összehangolásában, az eszközök célszerűbb kihasználásában és a termelési folyamatok integrálásában.

Nagyobb figyelmet kell fordítani az évek óta pénzügyi nehézségekkel küzdő gazdaságok helyzetének hosszabb távú rendezésére. A termelőerők további koncentrálását a gazdasági együttműködések fejlesztésével, újak létrehozásával és a területi összpontosítással kell elősegíteni. A gazdálkodásban jobban érvényesüljön az ésszerű takarékosság elve. A nagyüzemekben — különösen a termelő- szövetkezetekben — fokozni kell a kiegészítő tevékenység arányát

A jövőben is szükség lesz a háztáji és kistermelésre. Ezért még szervezettebbé kell tenni a szocialista nagyüzemek meg a háztáji és kisegítő gazdaságok kapcsolatát. Meg kell szilárdítani termelési biztonságukat, javítani eszközellátásukat.

A közlekedési ágazatban folytatni kell a közutak modernizálását. A feladatokat jobban össze kell hangolni a településfejlesztési célokkal, a városok, illetve az ipari központok gyorsabb megközelítésének követelményével. Biztosítani kell, hogy megépüljenek az V. ötéves tervben elmaradt vagy megkezdett nagyobb közlekedési létesítmények, a kaposvári és a siófoki tehermentesítő utak, a kaposvári közúti felüljáró, s hogy megvalósuljanak a vasútállomási rekonstrukciók. A közúti tömeg- közlekedés jobb feltételeit új autóbusz-pályaudvarok építésével, a járműpark növelésével, minőségének javításával kell megteremteni. A fejlesztés jobban igazodjék a lakosság, különösen a munkába járók és a tanuló- ifjúság utazási igényeihez.

A hírközlésben a postai szolgáltatás megjavításához szükséges műszaki létesítmények megvalósítása, az elavult postaépületek korszerűsítése és a hírközlőhálózat rekonstrukciójának meggyorsítása. Marcali térségében a Petőfi rádió átjátszó-állomásának megépítése a feladat.

A vízgazdálkodásban a második 15 éves lakásépítési programhoz és a termeléshez kapcsolódó közműhálózat időarányos megépítése és a szennyvíztisztító telepek bővítése a cél. í a munka különösen a megyeszékhelyen és :i Balaton partján sürgető. Egészséges ivóvizei kel! ellátni a közegészségügyileg veszélyeztetett településeket.

A megye fokozódó energiaigényének kielégítése a villamosenergia-hálózat építésének