Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

Zárszámadási jegyzetek  aárszámadásl tudósítá­soknak főként a tények is­mertetésére kell szorítkoz­niuk. Egy sor benyomást vagy a hallottak alapján tá­madt gondolatot csak a no­teszlap őriz. Álljon itt né­hány e kevésbé tényszerű, de talán számoknál is töb­bet mondó tapasztala tmor- zsákbók Tavaly a zárszámadó részközgyűlésen télikabát­ban is fáztak az emberek a homokszentgyörgyi kultúr­teremben. Az idén már kel­lemes meleg volt, s az em­berek derűsen beszélgetve várták az elnöki beszámoló kezdetét. A gazdaság mun­káját évek óta figyelemmel kísérő meghívottak — s en­nek hozzászólásaikban han­got is adtak — jelképesnek érezték a »légkörnek-« ezt az enyhülését S valóban: a bizakodást ezúttal már nem a tények ellenére kellett magukra erőltetniük az embereknek. Önmagában is reményekre jogosíthat, hogy épp a me­zőgazdaság utóbbi évtizedé­nek legnehezebb évében si­került megteremteni a gaz­dálkodás egyensúlyát Vol­taképpen már tavaly is egy­értelmű volt, hogy kedvező változások sora kezdődött, hogy a veszteség »papíron« elkerülhető lett volna — az Aranyhomok a külvilág sze­mében mégis »problematikus tsz« volt. A »vond meg a mérleged eredményét, s megmondom, hogy gazdálkodsz« máig is uralkodó szemlélet alapján az idén először sikerül »hi­vatalosan is« magasabb osztályba lépniük. A nulla csak látszólag a legkisebb szám. A homok­szentgyörgyi tsz-nek . két év alatt »11 milliót kellett ja­vulnia«, hogy ezt — az egyensúlyt jelentő ■— szá­mot elérje. À segesdi tsz zárszámadó közgyűlése arra volt példa, hogy olykor épp a látszólag legreménytelenebb helyzet­ben levő szövetkezetek tag­ságában a legerősebb a re­mény és a jobbat akarás. A gondok sorával küzdve a legapróbb kedvező jelből is érőt, hitet merít az em­ber. Szerencsére a múlt ősz eredményei vagy épp az új vezetőség által kidolgozott — a gazdálkodás szerkeze­tét megújító — tervek nyúj­tanak ilyen reményt. A se­gesdi tsz tagsága minden ed­diginél nagyobb veszteséggel a vállán egyfajta dacos »csákazértis« hangulatban várja a tavaszt. A barcsi tsz-nek egyetlen fillérnyi hiteltartozása sincs. Ez a tény az 53 milliós nye­reségnél is jobban mutatja: a Vörös Csillag úrrá tudott lenni a nehézségeken. A gazdaság tavalyi eredménye két szélsőséges nézetnek is tápot adott az utóbbi hetek­ben. »Panaszkodás helyett csi­nálni kell, és megy minden, mint a karikacsapás«. Ez az állítás önmagában aligha vi- , tatható, más a helyzet ha a barcsi példa kapcsán mond­ják. Az esetben ugyanis majdnemhogy azt jelenti: a kevésbé nyereséges vagy veszteséges szövetkezetek­ben többet, panaszkodtak, mint cselekedtek. Ez pedig nyilvánvalóan nem. igaz, fő­ként nem általánosságban. Látni keil, hogy — a kí­nálkozó hasonlattal élve — a barcsi szövetkezet egye­dülállóan erős ácsolatú, év­tizedeken át tökéletesített hajó, amely a jelenleginél nagyobb gazdasági hullám­verésben is szilárdan halad. Aligha igazságos hát a ten­gerjáró példája alapján föl­említeni a bárkák billegé­sét... Egy ezzel épp ellenkező álláspont szerint »könnyű a barcsiaknak«, j— E véle­mény hangoztatást nem árt emlékeztetni rá, hogy a mai — sokszoros kiváló — nagy­üzem magja az 1948-ban 45 holdon alakult földbérlő szö­vetkezet vagyona mindössze három pár ló, nyolcezer fo­rint és néhány zsák ter­mény volt. Ezekből a fillé- retLoól majdnem 400 milliós vagyont soha sem csinált volna pusztán a szerencse, vagy valamely kedvező adottság. Könnyű nekik — csak­hogy ezt a »könnyebbséget« szívós munkával maguk sze­rezték maguknak. Jó adott­ságaik vannak, de jól is él­nek velük. A pusztakovácsi tsz-ben a zárszámadás előtti napon más téma kapcsán jártam. Csupán hirtelen jött ötlet­nek, no meg a bennem élő kíváncsiságnak engedve kér­tem egy közgyűlési beszá­molómásolatot. Meghökken­tem, mikor a gazdaság egyik vezető szakembere közölte velem, hogy az elnök távol­létében ő nem »szolgáltat­hatja ki« ezt a — mellesleg másnap kétszázegynéhány ember előtt elhangzó — do­kumentumot. Csodálkozá­somat látva a fiatalember elmondta, hogy »szabály«,, miszerint csak az első szá­mú vezető vagy a helyettese »adhat ki« a gazdaságra vo­natkozó tájékoztatást. Meg kell értenem az óvatosságát, hiszen korábban egy rádió- nyilatkozata miatt már úgy is túl sok kellemetlensége volt. Nem volt szándékomban kifürkészni a pusztakovácsi gazdaság titkait. így utólag mégis úgy érzem: ez a kis jelenet árulkodóbb és elgon- dolkodtatóbb, mint amilyen a beszámolómásolat lett volna. Bíró Ferenc Küldött lesz a megyei pártértekezleten az • kommunista szombatot szervez Tanácskoztak a kiskőrzet képviselői Á javítás lehetőségei Tanácskozást tartott a héten a IX. számú gazda­sági kiskőrzet Siótokon, me­lyen az együttműködő ter­melőszövetkezetek műit évi tevékenységének tapaszta­latait értékelték. A tanács­kozást igen erős önkritikus szemlélet jellemezte, a hiá- nyoságok alapos feltárására való törekvés- mutatta a résztvevők szándékát: a jö­vőben még jobban ki kell használni a kiskörzeti gaz­dálkodásban rejlő lehetősé­geket. Kovács János, a növény­termesztési bizottság. vezető­je beszámolt róla, hogy"’ a talajt általában jól előké­szítették, Nagyberényben és Ságváron azonban az alap- műtrágya kiszórásához még segítségre lesz szükség. A tavaszi vetésre mindegyik gazdaság jól felkészült vető­maggal és gépekkel is. Budai István, a gépüze­melési bizottság vezetője el­mondta, hogy a tervek már elkészültek, de vigyázni kell, nehogy csúszás legyen a munkák kezdetén. A gé­pek várhatóan , el tudják vé­gezni a tavaszi feladatokat mindenütt. Várkonyi Szabolcs, a gép­javítás! bizottság vezetője példákat hozott fel az együttműködésre, az alkat­részek, gépek beszerzéseben való kölcsönös segítségre, vagy a technológiai tapasz­talatok átadására. Beszámolt arról, hogy vizsgabázist akarnak kialakítani a kör­zetben, egyszerűsítve a gé­pek vizsgáztatásainak körül­ményéit. Keszthelyi György, az ag­rokémiai bizottság vezetője a tavaszi, nyári kampány- munkák közös feladatairól beszélt, külön kiemelve a műtrágyák hatékonyság sze­rinti megválasztását, amely- lyel igen nagy megtakarítás érhető el. | A beszámolók után Hreb- lai Ferenc, á fejlesztési bí­zott*«* vezetője ertekelte az 1979. évi munkát. A körzet hét mezőgazdasági üzeme összesen 20 005 hektáron gazdálkodott, a megyei át­lagnál jobb természeti fel­tételek mellett. A tavaszi fagykárok és a nyári aszály kedvezőtlenül hatott a ka­lászosok terméshozamára, a búzánál három gazdaságban is jelentős veszteségek ke­letkeztek. A kukorica ter­mésátlagai indokolatlanul nagy szóródást mutatnak, Balatonszabadiban a hektá­ronkénti hozam meghaladta a 7 tonnát, Zamárdiban és Siófokon pedig alig került 4 tonna fölé. Szabadiban 600 hektáron termesztettek nap­raforgót; jelentősége a töb­bi gazdaságban is nőni fog, s ez találkozik az országos igényekkel. Az önkritikus hangvételű beszámoló szerint a siófoki Űj Tavasz és a balatoni,za- badi tsz kivételével a ter­melési színvonal jóval elma­rad a talaj adottságok és a tárgyi, személyi feltételek szabta lehetőségektől. A jö­vedelmezőség emelése érde­kében tovább kell folytatni a termelési szerkezet már megkezdett módosítását. Az állattenyésztésnél sem elége­dettek a szaporulati, elhul- lási és hozammutatókkal, ez alól csak a siófoki Üj Ta­vasz tsz tehenészete kivétel. A juhászati ágazat dinami­kusan fejlődik a körzetben. Az új szabályozók viszony­lag kedvezően érintik a ser­téstenyésztést, ezért itt kü­lönösen fontos a mutatók javítása. A tenyésztési es gondozói munkára jobban oda kell figyelni. A melléküzemági tevé­kenységet bővíteni akarják, mivel a gazdaságokban levő épületek lehetőséget adnak rá, a gazdálkodás új felté­telei pedig megkövetelik e terület fejlesztését. Szó esett még a gazdaságok, eszközei - latottságáról, az energiata­karékosságról, a munkaerő­gondokról, a pénzügyi hely­zetről és az irányító mun­ka színvonalának javításáról. A beszámolókat vita követ­te. Ezekben a gazdaságokban esetenként kimagasló ered­ményeket értek el, amelyek gyakorlatilag alig kerültek szóba; a résztvevők elsősor­ban a hiányosságokat hang­súlyozták, a javítás lehetősé­géről vitatkoztak. i /M. E. Akivel beszéltem róla, rögtön dicsérni kezdte Hu­szár Lajos esztergályost. — ö a KISZ-titkár a 2. számú gyáregységünkben. Fiatal párttag, s nagy ambí­cióval látja el a KISZ-, a pártmunkáját is. Amikor szükség volt rá, megszervez­te, hogy a fiatalok szabad szombaton és vasárnap beto­nozzanak az öntödében. Még a közművelődési tevékenysé­güket is kiemelhetném, igaz ugyan, hogy a gyári KISZ- kluto náluk van — mondta Zomi László, a Kaposvári Villamossági Gyár pártbi­zottságának titkára. Apáti János, a 2. számú gyáregység vezetője hat éve ismeri Huszár Lajost. Amió­ta ő a gazdasági vezető, sok­kal közelebb kerültek egy­máshoz az üzemi négyszög tanácskozásai révén, — Lajos az én véleményem szerint jó képességű gyerek. Sok mindennek néki megy, temperamentumos... Külö­nösen becsülöm benne, hogy mindent szeretne megoldani. Azt persze még meg kell ta­nulnia, miként lehet megala­pozni egy-egy döntést. — Milyen szakmunkás? — Nagyon jó. Talán az ő teljesítménye a legjobb a műhelyben. Igen hajtás, szin­te mindent meg tud oldani. Most is bent van egy újítása. Másfél évvel ezelőtt ő kí­sért a műhelyekben, ugyanis leszerelt fiatalokról írtam. Rögtön fölemlítette ezt a ta­lálkozást. Akkor másokról beszéltünk, most viszont az ő munkájáról, életérőL A szakmát à mernyei gép­javítóban tanulta, s a felsza­badulása után egy évig otl dolgozott. Tíz és fél évvel ezelőtt került a villamossági gyárba, s a katonaidőt leszá­mítva mindig előrelépett szakmai tapasztalatokban, a közéletben. Mint annyi fia­tal, ő is a KISZ-szervezet ajánlásával lett párttag 1973-ban. Három éve KISZ- titkár. ■ — Most különösen nagy megtiszteltetés ért, beválasz­tottak a vállalati pártbizott­ságba. S életemben először ott voltam a vá­rosi pártértekezle­ten. — Ott megvá­lasztották a me­gyei pártérteKez- let küldöttének is. — Hát igen, már készülök erre a fórumra. Az iga­zat megvallva, most egy kicsit lekötött a KISZ- munka, ugyanis megtartottuk a beszámoló taggyű­lésünket. s erre készülnöm kellett. Nem tud­tunk anrtyi eredményről be­számolni, mint tavaly. En­nek azonban az az oka, hogy a fiatalok sokat túlóráztak, s ez kihatott a társadalmi munkájukra. — Azért az a betonozás, amint hallottam, nagy dolog volt. — Hát biztos, hogy egy vállalat vagy egy szövetkezet sem csinálta volna meg két nap alatt. A tisztítóműhely padozata szétégett. A 25 cen­timéteres légkai,apaccsal fel­törtük, kitalicskáztuk, más­nap pedig újrabetonozluk a helyiséget. Mind eljöttek a srácok, ott volt a Bem ifjú­sági brigád, amelyben dolgo­zom, teljes létszámban. Ju­talomból elmehettünk busz- szal egy Eger—Ózd—Miskolc útvonalú kirándulásra. Sze­rintem mi is jól jártunk, s a vállalat is. Huszár Lajos büszke arra, hogy öt év alatt tizenhárom fiatal lett párttag KISZ- ajániássai. Ök előnyös hely­zetben vannak. A gyáregység összetétele az alapszerveze­tükben is érződik, a tagság háromnegyed része szakmun­kás. Most hét fiatal KISZ- tagfcüvételével foglalkoznak. A kék szemű, szőkésbarna, szakállas fiatalember három éve kapott KISZ-lakást a Za­lányi lakótelepen. A felesége a SZÜV-ben bérelszámoló, s most jár mérlegképes köny­velői tanfolyamra. A kisfiúk, Bálint, ötéves. Otthon is so­kat beszélgetnek arról, kivel mi történik a munkahelyén, mi foglalkoztatja. — Mit mondana el, ha szót kérne a megyei pártértekez­leten? A fiatal esztergályos egy kis gondolkozás után ezt mondta: — Talán azért, mert a napi 'Pártmunkámmal legszorosab­ban összefügg, én" a KISZ te­vékenységéről beszélnék. Mindenképpen tennünk kel­lene azért közösen, hogy von­zóbbak legyenek az alapszer­vezetek programjai. A fiata­lok ma annyi lehetőség kö­zött választhatnak, éppen ezért fontos sokkal nagyobb gondot fordítani erre. — S ezen kívül? — Talán a lakáshoz jutás föltételeiről beszélnék. A vá­rosi pártértekezleten is szó volt róla, hogy most keve­sebb épül, s jó volna az el­osztást igazságosabbá tenni. A fiatal házasoknak elsősor­ban a nagy összeg lefizetése okoz gondot. Érdemes volna újabb kedvezményes formá­kat meghonosítani. Erről so­kat beszélünk a műhelyben. Már búcsúzunk, amikor, az esztergályos szoba hozza: — Most készülünk a Szik­lai Sándor vasöntő szocialista brigád felhívása nyomán a március 22—i kommunista műszakra a part XII. kong­resszusának, a felszabadulá­sunk 35. évfordulójának a tiszteletére. Szeretnénk, ha valóban értékes munkát vé­gezhetnénk azon a napon. Huszár Lajos egyike a me­gyei pártértékezlet munkás- küldötteinek. A gondolkodás- módja azonban biztosan ro­kon a többi társáéval Lajos Gésa „Nyomozóiroda“ kutatja a tartalékokat A szervezés szervezői Amilyen hosszú neve van, olyan új és szokatlan a ma­gyar mezőgazdaságban az Agrárgazdasági Kutató In­tézet agráripari szervezési szolgálata. Az országos há­lózatú intézménynek három kirendeltsége működik vidé­ken, köztük az egyik. — nem egészen egy éve —] Kapos­váron. Az iparszervező in­tézetekhez hasonlóan, me­lyek az egyes iparágak mi­nisztériumai alá tartoznak, a MÉM-irányítású. de a kuta­tóintézethez sorolt szervezé­si szolgálat feladata olyan felmérő-elemző vizsgálatot végezni, mely a szervezés javításával teremt — anya­gi ráfordítás nélkül — hasz- szot hozó tartalékot. A legfejlettebb üzem- és munkaszervezési eljárások gyakorta ii megvalósítására törekszünk — mondja erről Kis Ervin, 'a kirendeltség vezetője. — Ezen túl a me­zőgazdaságban folyó szerve­zési tevékenységeket is ko­ordináljuk, valamint a szer­vezéstudományi eredmények gyakorlati alkalmazhatósá­gát vizsgáljuk állami gazda­ságokban és termelőszövet­kezetekben egyaránt. Válla­lunk. üzemi szervezést, vagy ami ma különösen indokolt, vállalatközit, például egy termelési kiskörzetben. Lassan egy éve annak, hogy az új intézmény ki­rendeltsége Kaposvárra köl­tözött. A Tolnát, Zalát, Ba­ranyát és Somogyot átfogó kirendeltség ez idő alatt több irányú .munkát végzett, — Első munkánkat a körzetünkön kívül, a Kis­kunsági Állami Gazdaságban végeztük: átfogó szervezési tanulmányt készítettünk. Ez a gazdaságnak 150 ezer fo­rintjába került, de a feltárt lehetőségek véleményünk szerint mintegy 5 »mülió fo­rint értéket jelentenek. — Hogy vélekedett erről a megrendelő? — Szerinte a feltárt le­hetőségek legalább 7—8 mil­lió forint többlethez juttat­hatják őket, ha végrehajt­ják a'z általunk javasoltakat. Így vagy úgy, nem vitás, a feltárt lehetőségek rövid távon tetemes hasznot hoz­hatnak egy terme iőüzémnek. Egyébként most hasonló munkát végzünk a péi’.ú állami gazdaságnak. So­mogybán is kaptunk felada­tok a közelniúltlüui a Uy­sonyi termelőszövetkezet­nek készítettünk tanulmány- tervet a gazdálkodásra vo­natkozóan. Ez decemberben készült el. A termelőszövet­kezet elfogadta, sőt kérte tő­lünk az anyagban tett ja­vaslatok gyakorlati műve­zetését. — Miként fogadjak, a ter­melés gyakorlati irányítói, hogy egy »idegen cég« ma­gyarázza meg nekik, mit, hogyan csináljanak? — A termelésirányítóknak a szervezési lehetőségek föl­mérésén túl még ezer — sok­szor fontosabbnak látszó — dologra kell ügyelniük. Ne­künk viszont az a dolgunk, hogy javítsuk a szervezést. Az okos vezető nem a hiú­ságára ad, hanem a jobb üz­letre. — Milyen tapasztalatai vannak Somogybán? — Minden megyében ki­alakítottunk egy úgynevezett »bázisgazdaságot«. Itt a ka­posvári főiskolai gazdasággal szerződtünk. A bázisgazda- súggal kötött szerződés lehe­tővé teszi, hogy lényegesen kisebb bérért, mintegy kí­sérteik éppen bevezessük azokat az újdonságokat. amelyeket azután nagyobb körben kívánunk elterjeszte- ni. — Ez a fajta szolgáltatás eléggé újnak látszik. — Csak látszik, mert va­lójában az iparban egyálta­lán nem új. ideje mái', hogy hasonló eszközökkel éljünk a mezőgazdaság fejlesztésé­ben is. Egy-egy téma jelle­ge határozza meg, hogy sa­ját dolgozóink mellett mi­lyen szakemberek segítségét kérjük az adott feladathoz, így munkatársaink -zöme igen nagy körből tevődik össze: köztük terrneiőszövet­kezeti ídagronómus éppúgy található, mint egyetemi ta­nár. A szervezés hatékonysá­gát nézve sajnos meglehe­tősen hátul kullogunk az országos ranglistán. Pedig ez a közbeavatkozás — ha úgy tetszik befektetés — az egyik leggyorsabban megté­rülők közül való, mór hol­nap megfelelően folyhat a munka az üzemekben, hisz pénz, beruházás nem kell hozzá, csak a meglevők jobb kihasználása. De ez utóbbi nemcsak az ólakra, gépekre, berendezésekre, hanem az emberi fejékre is vonatko­zik. B. A. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents