Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
Zárszámadási jegyzetek  aárszámadásl tudósításoknak főként a tények ismertetésére kell szorítkozniuk. Egy sor benyomást vagy a hallottak alapján támadt gondolatot csak a noteszlap őriz. Álljon itt néhány e kevésbé tényszerű, de talán számoknál is többet mondó tapasztala tmor- zsákbók Tavaly a zárszámadó részközgyűlésen télikabátban is fáztak az emberek a homokszentgyörgyi kultúrteremben. Az idén már kellemes meleg volt, s az emberek derűsen beszélgetve várták az elnöki beszámoló kezdetét. A gazdaság munkáját évek óta figyelemmel kísérő meghívottak — s ennek hozzászólásaikban hangot is adtak — jelképesnek érezték a »légkörnek-« ezt az enyhülését S valóban: a bizakodást ezúttal már nem a tények ellenére kellett magukra erőltetniük az embereknek. Önmagában is reményekre jogosíthat, hogy épp a mezőgazdaság utóbbi évtizedének legnehezebb évében sikerült megteremteni a gazdálkodás egyensúlyát Voltaképpen már tavaly is egyértelmű volt, hogy kedvező változások sora kezdődött, hogy a veszteség »papíron« elkerülhető lett volna — az Aranyhomok a külvilág szemében mégis »problematikus tsz« volt. A »vond meg a mérleged eredményét, s megmondom, hogy gazdálkodsz« máig is uralkodó szemlélet alapján az idén először sikerül »hivatalosan is« magasabb osztályba lépniük. A nulla csak látszólag a legkisebb szám. A homokszentgyörgyi tsz-nek . két év alatt »11 milliót kellett javulnia«, hogy ezt — az egyensúlyt jelentő ■— számot elérje. À segesdi tsz zárszámadó közgyűlése arra volt példa, hogy olykor épp a látszólag legreménytelenebb helyzetben levő szövetkezetek tagságában a legerősebb a remény és a jobbat akarás. A gondok sorával küzdve a legapróbb kedvező jelből is érőt, hitet merít az ember. Szerencsére a múlt ősz eredményei vagy épp az új vezetőség által kidolgozott — a gazdálkodás szerkezetét megújító — tervek nyújtanak ilyen reményt. A segesdi tsz tagsága minden eddiginél nagyobb veszteséggel a vállán egyfajta dacos »csákazértis« hangulatban várja a tavaszt. A barcsi tsz-nek egyetlen fillérnyi hiteltartozása sincs. Ez a tény az 53 milliós nyereségnél is jobban mutatja: a Vörös Csillag úrrá tudott lenni a nehézségeken. A gazdaság tavalyi eredménye két szélsőséges nézetnek is tápot adott az utóbbi hetekben. »Panaszkodás helyett csinálni kell, és megy minden, mint a karikacsapás«. Ez az állítás önmagában aligha vi- , tatható, más a helyzet ha a barcsi példa kapcsán mondják. Az esetben ugyanis majdnemhogy azt jelenti: a kevésbé nyereséges vagy veszteséges szövetkezetekben többet, panaszkodtak, mint cselekedtek. Ez pedig nyilvánvalóan nem. igaz, főként nem általánosságban. Látni keil, hogy — a kínálkozó hasonlattal élve — a barcsi szövetkezet egyedülállóan erős ácsolatú, évtizedeken át tökéletesített hajó, amely a jelenleginél nagyobb gazdasági hullámverésben is szilárdan halad. Aligha igazságos hát a tengerjáró példája alapján fölemlíteni a bárkák billegését... Egy ezzel épp ellenkező álláspont szerint »könnyű a barcsiaknak«, j— E vélemény hangoztatást nem árt emlékeztetni rá, hogy a mai — sokszoros kiváló — nagyüzem magja az 1948-ban 45 holdon alakult földbérlő szövetkezet vagyona mindössze három pár ló, nyolcezer forint és néhány zsák termény volt. Ezekből a fillé- retLoól majdnem 400 milliós vagyont soha sem csinált volna pusztán a szerencse, vagy valamely kedvező adottság. Könnyű nekik — csakhogy ezt a »könnyebbséget« szívós munkával maguk szerezték maguknak. Jó adottságaik vannak, de jól is élnek velük. A pusztakovácsi tsz-ben a zárszámadás előtti napon más téma kapcsán jártam. Csupán hirtelen jött ötletnek, no meg a bennem élő kíváncsiságnak engedve kértem egy közgyűlési beszámolómásolatot. Meghökkentem, mikor a gazdaság egyik vezető szakembere közölte velem, hogy az elnök távollétében ő nem »szolgáltathatja ki« ezt a — mellesleg másnap kétszázegynéhány ember előtt elhangzó — dokumentumot. Csodálkozásomat látva a fiatalember elmondta, hogy »szabály«,, miszerint csak az első számú vezető vagy a helyettese »adhat ki« a gazdaságra vonatkozó tájékoztatást. Meg kell értenem az óvatosságát, hiszen korábban egy rádió- nyilatkozata miatt már úgy is túl sok kellemetlensége volt. Nem volt szándékomban kifürkészni a pusztakovácsi gazdaság titkait. így utólag mégis úgy érzem: ez a kis jelenet árulkodóbb és elgon- dolkodtatóbb, mint amilyen a beszámolómásolat lett volna. Bíró Ferenc Küldött lesz a megyei pártértekezleten az • kommunista szombatot szervez Tanácskoztak a kiskőrzet képviselői Á javítás lehetőségei Tanácskozást tartott a héten a IX. számú gazdasági kiskőrzet Siótokon, melyen az együttműködő termelőszövetkezetek műit évi tevékenységének tapasztalatait értékelték. A tanácskozást igen erős önkritikus szemlélet jellemezte, a hiá- nyoságok alapos feltárására való törekvés- mutatta a résztvevők szándékát: a jövőben még jobban ki kell használni a kiskörzeti gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Kovács János, a növénytermesztési bizottság. vezetője beszámolt róla, hogy"’ a talajt általában jól előkészítették, Nagyberényben és Ságváron azonban az alap- műtrágya kiszórásához még segítségre lesz szükség. A tavaszi vetésre mindegyik gazdaság jól felkészült vetőmaggal és gépekkel is. Budai István, a gépüzemelési bizottság vezetője elmondta, hogy a tervek már elkészültek, de vigyázni kell, nehogy csúszás legyen a munkák kezdetén. A gépek várhatóan , el tudják végezni a tavaszi feladatokat mindenütt. Várkonyi Szabolcs, a gépjavítás! bizottság vezetője példákat hozott fel az együttműködésre, az alkatrészek, gépek beszerzéseben való kölcsönös segítségre, vagy a technológiai tapasztalatok átadására. Beszámolt arról, hogy vizsgabázist akarnak kialakítani a körzetben, egyszerűsítve a gépek vizsgáztatásainak körülményéit. Keszthelyi György, az agrokémiai bizottság vezetője a tavaszi, nyári kampány- munkák közös feladatairól beszélt, külön kiemelve a műtrágyák hatékonyság szerinti megválasztását, amely- lyel igen nagy megtakarítás érhető el. | A beszámolók után Hreb- lai Ferenc, á fejlesztési bízott*«* vezetője ertekelte az 1979. évi munkát. A körzet hét mezőgazdasági üzeme összesen 20 005 hektáron gazdálkodott, a megyei átlagnál jobb természeti feltételek mellett. A tavaszi fagykárok és a nyári aszály kedvezőtlenül hatott a kalászosok terméshozamára, a búzánál három gazdaságban is jelentős veszteségek keletkeztek. A kukorica termésátlagai indokolatlanul nagy szóródást mutatnak, Balatonszabadiban a hektáronkénti hozam meghaladta a 7 tonnát, Zamárdiban és Siófokon pedig alig került 4 tonna fölé. Szabadiban 600 hektáron termesztettek napraforgót; jelentősége a többi gazdaságban is nőni fog, s ez találkozik az országos igényekkel. Az önkritikus hangvételű beszámoló szerint a siófoki Űj Tavasz és a balatoni,za- badi tsz kivételével a termelési színvonal jóval elmarad a talaj adottságok és a tárgyi, személyi feltételek szabta lehetőségektől. A jövedelmezőség emelése érdekében tovább kell folytatni a termelési szerkezet már megkezdett módosítását. Az állattenyésztésnél sem elégedettek a szaporulati, elhul- lási és hozammutatókkal, ez alól csak a siófoki Üj Tavasz tsz tehenészete kivétel. A juhászati ágazat dinamikusan fejlődik a körzetben. Az új szabályozók viszonylag kedvezően érintik a sertéstenyésztést, ezért itt különösen fontos a mutatók javítása. A tenyésztési es gondozói munkára jobban oda kell figyelni. A melléküzemági tevékenységet bővíteni akarják, mivel a gazdaságokban levő épületek lehetőséget adnak rá, a gazdálkodás új feltételei pedig megkövetelik e terület fejlesztését. Szó esett még a gazdaságok, eszközei - latottságáról, az energiatakarékosságról, a munkaerőgondokról, a pénzügyi helyzetről és az irányító munka színvonalának javításáról. A beszámolókat vita követte. Ezekben a gazdaságokban esetenként kimagasló eredményeket értek el, amelyek gyakorlatilag alig kerültek szóba; a résztvevők elsősorban a hiányosságokat hangsúlyozták, a javítás lehetőségéről vitatkoztak. i /M. E. Akivel beszéltem róla, rögtön dicsérni kezdte Huszár Lajos esztergályost. — ö a KISZ-titkár a 2. számú gyáregységünkben. Fiatal párttag, s nagy ambícióval látja el a KISZ-, a pártmunkáját is. Amikor szükség volt rá, megszervezte, hogy a fiatalok szabad szombaton és vasárnap betonozzanak az öntödében. Még a közművelődési tevékenységüket is kiemelhetném, igaz ugyan, hogy a gyári KISZ- kluto náluk van — mondta Zomi László, a Kaposvári Villamossági Gyár pártbizottságának titkára. Apáti János, a 2. számú gyáregység vezetője hat éve ismeri Huszár Lajost. Amióta ő a gazdasági vezető, sokkal közelebb kerültek egymáshoz az üzemi négyszög tanácskozásai révén, — Lajos az én véleményem szerint jó képességű gyerek. Sok mindennek néki megy, temperamentumos... Különösen becsülöm benne, hogy mindent szeretne megoldani. Azt persze még meg kell tanulnia, miként lehet megalapozni egy-egy döntést. — Milyen szakmunkás? — Nagyon jó. Talán az ő teljesítménye a legjobb a műhelyben. Igen hajtás, szinte mindent meg tud oldani. Most is bent van egy újítása. Másfél évvel ezelőtt ő kísért a műhelyekben, ugyanis leszerelt fiatalokról írtam. Rögtön fölemlítette ezt a találkozást. Akkor másokról beszéltünk, most viszont az ő munkájáról, életérőL A szakmát à mernyei gépjavítóban tanulta, s a felszabadulása után egy évig otl dolgozott. Tíz és fél évvel ezelőtt került a villamossági gyárba, s a katonaidőt leszámítva mindig előrelépett szakmai tapasztalatokban, a közéletben. Mint annyi fiatal, ő is a KISZ-szervezet ajánlásával lett párttag 1973-ban. Három éve KISZ- titkár. ■ — Most különösen nagy megtiszteltetés ért, beválasztottak a vállalati pártbizottságba. S életemben először ott voltam a városi pártértekezleten. — Ott megválasztották a megyei pártérteKez- let küldöttének is. — Hát igen, már készülök erre a fórumra. Az igazat megvallva, most egy kicsit lekötött a KISZ- munka, ugyanis megtartottuk a beszámoló taggyűlésünket. s erre készülnöm kellett. Nem tudtunk anrtyi eredményről beszámolni, mint tavaly. Ennek azonban az az oka, hogy a fiatalok sokat túlóráztak, s ez kihatott a társadalmi munkájukra. — Azért az a betonozás, amint hallottam, nagy dolog volt. — Hát biztos, hogy egy vállalat vagy egy szövetkezet sem csinálta volna meg két nap alatt. A tisztítóműhely padozata szétégett. A 25 centiméteres légkai,apaccsal feltörtük, kitalicskáztuk, másnap pedig újrabetonozluk a helyiséget. Mind eljöttek a srácok, ott volt a Bem ifjúsági brigád, amelyben dolgozom, teljes létszámban. Jutalomból elmehettünk busz- szal egy Eger—Ózd—Miskolc útvonalú kirándulásra. Szerintem mi is jól jártunk, s a vállalat is. Huszár Lajos büszke arra, hogy öt év alatt tizenhárom fiatal lett párttag KISZ- ajániássai. Ök előnyös helyzetben vannak. A gyáregység összetétele az alapszervezetükben is érződik, a tagság háromnegyed része szakmunkás. Most hét fiatal KISZ- tagfcüvételével foglalkoznak. A kék szemű, szőkésbarna, szakállas fiatalember három éve kapott KISZ-lakást a Zalányi lakótelepen. A felesége a SZÜV-ben bérelszámoló, s most jár mérlegképes könyvelői tanfolyamra. A kisfiúk, Bálint, ötéves. Otthon is sokat beszélgetnek arról, kivel mi történik a munkahelyén, mi foglalkoztatja. — Mit mondana el, ha szót kérne a megyei pártértekezleten? A fiatal esztergályos egy kis gondolkozás után ezt mondta: — Talán azért, mert a napi 'Pártmunkámmal legszorosabban összefügg, én" a KISZ tevékenységéről beszélnék. Mindenképpen tennünk kellene azért közösen, hogy vonzóbbak legyenek az alapszervezetek programjai. A fiatalok ma annyi lehetőség között választhatnak, éppen ezért fontos sokkal nagyobb gondot fordítani erre. — S ezen kívül? — Talán a lakáshoz jutás föltételeiről beszélnék. A városi pártértekezleten is szó volt róla, hogy most kevesebb épül, s jó volna az elosztást igazságosabbá tenni. A fiatal házasoknak elsősorban a nagy összeg lefizetése okoz gondot. Érdemes volna újabb kedvezményes formákat meghonosítani. Erről sokat beszélünk a műhelyben. Már búcsúzunk, amikor, az esztergályos szoba hozza: — Most készülünk a Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigád felhívása nyomán a március 22—i kommunista műszakra a part XII. kongresszusának, a felszabadulásunk 35. évfordulójának a tiszteletére. Szeretnénk, ha valóban értékes munkát végezhetnénk azon a napon. Huszár Lajos egyike a megyei pártértékezlet munkás- küldötteinek. A gondolkodás- módja azonban biztosan rokon a többi társáéval Lajos Gésa „Nyomozóiroda“ kutatja a tartalékokat A szervezés szervezői Amilyen hosszú neve van, olyan új és szokatlan a magyar mezőgazdaságban az Agrárgazdasági Kutató Intézet agráripari szervezési szolgálata. Az országos hálózatú intézménynek három kirendeltsége működik vidéken, köztük az egyik. — nem egészen egy éve —] Kaposváron. Az iparszervező intézetekhez hasonlóan, melyek az egyes iparágak minisztériumai alá tartoznak, a MÉM-irányítású. de a kutatóintézethez sorolt szervezési szolgálat feladata olyan felmérő-elemző vizsgálatot végezni, mely a szervezés javításával teremt — anyagi ráfordítás nélkül — hasz- szot hozó tartalékot. A legfejlettebb üzem- és munkaszervezési eljárások gyakorta ii megvalósítására törekszünk — mondja erről Kis Ervin, 'a kirendeltség vezetője. — Ezen túl a mezőgazdaságban folyó szervezési tevékenységeket is koordináljuk, valamint a szervezéstudományi eredmények gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgáljuk állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben egyaránt. Vállalunk. üzemi szervezést, vagy ami ma különösen indokolt, vállalatközit, például egy termelési kiskörzetben. Lassan egy éve annak, hogy az új intézmény kirendeltsége Kaposvárra költözött. A Tolnát, Zalát, Baranyát és Somogyot átfogó kirendeltség ez idő alatt több irányú .munkát végzett, — Első munkánkat a körzetünkön kívül, a Kiskunsági Állami Gazdaságban végeztük: átfogó szervezési tanulmányt készítettünk. Ez a gazdaságnak 150 ezer forintjába került, de a feltárt lehetőségek véleményünk szerint mintegy 5 »mülió forint értéket jelentenek. — Hogy vélekedett erről a megrendelő? — Szerinte a feltárt lehetőségek legalább 7—8 millió forint többlethez juttathatják őket, ha végrehajtják a'z általunk javasoltakat. Így vagy úgy, nem vitás, a feltárt lehetőségek rövid távon tetemes hasznot hozhatnak egy terme iőüzémnek. Egyébként most hasonló munkát végzünk a péi’.ú állami gazdaságnak. Somogybán is kaptunk feladatok a közelniúltlüui a Uysonyi termelőszövetkezetnek készítettünk tanulmány- tervet a gazdálkodásra vonatkozóan. Ez decemberben készült el. A termelőszövetkezet elfogadta, sőt kérte tőlünk az anyagban tett javaslatok gyakorlati művezetését. — Miként fogadjak, a termelés gyakorlati irányítói, hogy egy »idegen cég« magyarázza meg nekik, mit, hogyan csináljanak? — A termelésirányítóknak a szervezési lehetőségek fölmérésén túl még ezer — sokszor fontosabbnak látszó — dologra kell ügyelniük. Nekünk viszont az a dolgunk, hogy javítsuk a szervezést. Az okos vezető nem a hiúságára ad, hanem a jobb üzletre. — Milyen tapasztalatai vannak Somogybán? — Minden megyében kialakítottunk egy úgynevezett »bázisgazdaságot«. Itt a kaposvári főiskolai gazdasággal szerződtünk. A bázisgazda- súggal kötött szerződés lehetővé teszi, hogy lényegesen kisebb bérért, mintegy kísérteik éppen bevezessük azokat az újdonságokat. amelyeket azután nagyobb körben kívánunk elterjeszte- ni. — Ez a fajta szolgáltatás eléggé újnak látszik. — Csak látszik, mert valójában az iparban egyáltalán nem új. ideje mái', hogy hasonló eszközökkel éljünk a mezőgazdaság fejlesztésében is. Egy-egy téma jellege határozza meg, hogy saját dolgozóink mellett milyen szakemberek segítségét kérjük az adott feladathoz, így munkatársaink -zöme igen nagy körből tevődik össze: köztük terrneiőszövetkezeti ídagronómus éppúgy található, mint egyetemi tanár. A szervezés hatékonyságát nézve sajnos meglehetősen hátul kullogunk az országos ranglistán. Pedig ez a közbeavatkozás — ha úgy tetszik befektetés — az egyik leggyorsabban megtérülők közül való, mór holnap megfelelően folyhat a munka az üzemekben, hisz pénz, beruházás nem kell hozzá, csak a meglevők jobb kihasználása. De ez utóbbi nemcsak az ólakra, gépekre, berendezésekre, hanem az emberi fejékre is vonatkozik. B. A. SOMOGYI NÉPLAP