Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-05 / 54. szám
A furulyám, jaj, de szépen szól. m. Tizenkét éve működik a gnenthaJázsi általános iskolában a furulyaszakkör. A zeneoktatásban nagy szerepe van a fúrniy&tani fawiak. s a tanulók nagy kedvvel Járnak ide. Sokszor szerepelnek az iskolai rendezvényeken is. A negyven tagú szakköri, megalakulása óta, Pethő Gyula igazgatóhelyettes vezeti. Mily en a cica mancsa f Jókor reggel, tél nyolckor érkeztem a tanítóképző főiskola gyakorló általános iskolájába, hogy az első bében keressek választ a címben föltett kérdésre. Ám ezúttal is »pechem« vas, a tanítónő, Bort Bona alaposan megelőzött. Már jóval a hivatalon okítás megkezdése előtt a tanteremben foglalatoskodik a harminc aprósággal. Szakadatlan »készenléti állapota-« persze igencsak indokolt; egy új. íelig-xneddig még kísérleti tankönyvet én módszert keil kipróbálni. Úttörő váHalko- zas es, akkor » ha Rutiné Saht» Tóté Katalin én Ligeti Róbert úgynevezett globális olvasástanítási metó- ^tlQsnt már «vek óta alkal- a f^yai-c>s jó néhány iskolájában, az' eddig ismeretlen eljárás korul az utóbbi hónapokban igen magasra csaptak a vita hullámai. Érv: a régóta használt szó- tagoló-elemző módszer általában bevált, az eredmény lassú, de biztos. Cáfolat: e ■módszer elavult, a szótagolás akadályozza a mondat, a szöveg egészének értelmezését, a mondathangsúlyok elsajátítását, a szóképeken, értelmezésen, sok-sok játékon alapuló új eljárás korábban vezet eredményre. Az igazságkereséshez mi csupán félévnyi tapasztalat közlésével és néhány, a hatást bizonyító kép felvillantásával járulhatunk hozzá Füiesmackóról lévén szó, magam is kutyakötelességemnek érzem a f üleiést, ám nem áUhatom meg, hogy közben ne lapozgassam a szerény kiállítású, mégis ízléses könyvecskét, a fent említett szerzők munkáját A címlapon — a módfelett prózai és riasztó Olvasókönyv felírás helyett — azt látóm: Maci meséi. Belül is csupa-csupa •►állati'« gyönyörűség, töméntelen mese, vers, játék, a szövegek alatt illusztris nevek: Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Kassák Lajos. Szótagolásra, gügyögésre, értelemzavaró »részletezésre« csábító szövegrész, ábra egy sincs. A fekete-fehér képek a gyer- mekdedség árnyalata nélkül elégítik ki a gyermekek kedvesség-éhségét. Végre egy tankönyv, mely nem szájbarágós, mely a pedagógusnak is lehetőséget ad az önálló módszerek kipróbálására, személyiségének kibontakoztatására .., S a hatás? Jobbfelől ülő kis szomszédom, Krisztián már a matekóra előtt megsúgta, hogy »tanító bácsi, nekem már huszonkét piros pontom van olvasásból«. Az ő lelkesedését egészséges és gyakran közbekiáltozásokban megnyilvánuló türelmetlenségét ily módon nem érzem meglepetésnek az anyanyelvi érán. Inkább balíelé, Ágin figyelek. Ö — afféle szoknyás »Vackor az első bében«, a matekórán. még hatalmasakat ásítozó »piszén- pisze kölyökmackó« — most önfeledten ugrál ki a pádból, a parlamentáris tormáknak fittyet hányva ázol közbe: »Hi néni, én tudom V« »Hi néni, hadd mondjak én is egy «tót!« — Keressetek szavakat a táblán látható képhez! A feladat a hatévesek ■tóméra ia poionegysnerúnék Játszik, hasznára csak a szinonimák, az azonos jelentésű szavak tucatjának elhangzása után ébrednek rá. A cél nem más, mint — népszerűbben fogalmazva — szóki ncsgyarapí tás. — Tegyetek föl mondatokat e szavak felhasználásával, amelyek a mit? kérdésre válaszolnak ! Csak a harmadik—negyedik példamondat jegyzetelésekor döbbenek rá, hogy nem másról van itt saó, mint á tárgy és a tárgyas igék fogalmának óvatos megmagyarázásáról, természetesen a nyelvtani meghatározás nélkül. Ib néni ezután színdarabot rendez; A legutóbb feldolgozott olvasmány által adott »keretmese« : az éjszakai magányban unatkozó állatok kis történetekkel szórakoztatják egymást. A meséket, afféle commedia deU’arte módra, a padsorok előtt álló, kezükben a »személyiségváltást« jelző állatfigurákat tartó kicsinyeknek kell kiötleniük, rögtönözniük. Ha egyikük-másikuk felsül, ha a találékonyság csütörtököt mond, záporoznak a javaslatok: ezt mondd, azt mondd, ez ügy lenne jó, hogy ... Képzelet, játék, fantázia mindenütt, a lélekölő és unalmas szótagolás helyett. S támaszkodás az apróságok ötleteire, kombinációs készségére, egyszóval önállóságára — ex a módszer lényege. — Olvassátok fel hangosan a táblára írt szöveget! Az olvasás folyékony, az artikuláció szép, s ami a legmeglepőbb: az intonáció hibátlan, valamennyi nwo- dathangsúly jó. A csengő az óra végét jelzi. Háromnegyed tizenkettő. A fiél nyolc óta folyton-folyvást sétálgató, »vándorló« Ili néni végre leüL Megszületett a válasz az utolsó órán föltett kérdésre: milyen a cica mancsa? Rózsaszínű. Mert valamennyi tapasztalat — « az általam látott-hallott »első bé« összetétele is — cáfolja azt az érvet, mely szerint a »globális« módszer csupán kiválasztott »alanyokkal« alkalmazható. S cáfolt a közelemben Agi, a szoknyás Vackor, Krisztián, a virgonc kiscsitoó, Norbert, a bumfordi maci... Lengyel András Könyvespolc Momo mamája Igazi fró számára a kiskamasz- és a pubertáskort élő gyerek lelki élete, pszichéje kimeríthetetlen kincsesbánya. Énre minit olvasó először Jerome David Salinger — azóta már szinte klasszikus — Zabhegyező című regénye döbbentett rá, bő másfél évtizede. A könyv egy amerikai kamasz életének három tömény napját summázta : Holdén csavargását a félévi bukás után. Teljes képet adott e regény a kamaszról, mintegy modellálva a felnőtt és a tizenéves gyerek tudati világa közötti szakadékot. Nagyjából abban az időben jelent meg — 1963-ban — Somogyi Tóth Sándor Gyerektükör című regénye is, amely egy Homlok András nevű tizennégy éves fiú meghasonlását ábrázolta a felnőttvilággal, erősen támaszkodva a pszichológiára. Stílusában Smile Ajar Előttem az élet című kitűnő munkája — az Európa Kiadónál látott napvilágot — inkább a Zabhegyezővel rokonítható. De nála is mélyebb pokolbugyorba kalauzol, a fenti két két mű enyhe didakticizmusa nélkül. Az Émile Ajar álnév. Amikor 1975 őszén a regény megjelent, megi nd ult a találgatás, hogy kit rejt Sokan Romáin Gairyt, a neves írót vélték fölfedezni, bizonyos stílusjegyek alapján, s mert szívósan tartotta magát a hír, hogy az álnév mögött rejtőző közeli rokona az ismert szerzőnek. De nem emiatt vált aránylag rövid idő alatt a szónak nem lekicsinylő értelmében bestsellerré a könyv, amelynek írója kiérdemelte a Concourt-d í jat (Ezt a titokzatos szerző » természetesen« nem vette át) Mi a titka ae azóta »-leleplezett« írónak? (Paivlowitch a családi neve, ■ Vilniuszból települtek N y ugat- Európába a nagyszülők.) A kitűnő mű Párizs egyik külkerületében játszódik, s itt a aeó a nyomornegyeddel helyettesíthető. A periféria pedig periférikus életmódot sugall: bárlepkék, selyemfiúk, utcasarki nők, mutatványosok,! éhenkórászok és idegenek — nem franciák! — élnek itt Mint ilyen témájú filmjeik is bizonyítják : a franciák bizonyos rétegétől nem teljesen idegen a rasszizmus, amely kisebb-nagyofob idegengyűlöletben nyilvánul meg. Egy arab kisfiú, Momo — Mohammed — sajátos tudati szűrőjén át látjuk ezt a világot, amely riasztja a külső szemlélőt. Koraérett kamasz ez a Momo, aki tizenegy évesnek tudja magát, holott tizennégy. Kosa mama neveltje ő is. Rosa aktív korában prostituált volt, s visz- szavonulva illegális menhe- lyet létesít fiatal sorstársainak, eltitkolt gyermekei részére. Rosa mama alkatra mint a milói Vénusz: idom- talan, túlkelt hústömeg. Ez a test — noha magzatot nem hordott magában — mégis egy anya teste. Mert Rosa mama maga az »anya«! Néhány négyzetméteren megteremti azt, amit választott hazája, noha jelszó volt, sohasem tudott: az egyenlőség, testvériség otthonát. Arab, zsidó, néger pulyáik nevelkednek védőszárnyai alatt emberré. Közönségességében is szép ember ez az éleme- dett prostituált, s — bár furcsa itt a szó — egyfajta internacionalizmus szigetévé varázsolja lakását. Rosa mama ugyanis — lévén, zsidó — megjárta a poklot, a hitleri konc entra ci ós tábort; lidérces álmai azóta is kísértenek. Emberségének telepe talán ott töltődött föl kimerithetet- lenmé. Szánté szimbolikus a laka nőtt — közönségessége ellenére is — Émile Ajar regényében. Úgy gondolom, a mű sikerének egyik titka ennek a sokdimenziójú figurának előítélet nélküli szemléletében keresendő. A siker másik záloga Momo pszichológiailag is tökéletes megfogalmazása. Nem a Rousseau-i felfogás érvényesül itt, mely szerint a gyerek tökéletesebb felnőtt- környezeténél. Momo ugyan koravén kisfiú, de képességeivel nem nő a felnőttek fölé. Ahogy a kitűnő fordító, Bognár Róbert megfogalmazta: »Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretettől, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.« A teremtet nyelv a könyv sikerének harmadik tényezője. S ez a furcsa nyelvezet olyan ráérzőképességet igényelt a fordítótól, amilyet kevés irodalmi mű. Bognár Róbert minden bizonnyal egyik legkiválóbb műfordítónk. I» L. Asszonyok télen A kisgyaláni Petőfi szocialista brigáddal egy TIT- előadás után találkoztam legutóbb. »Hogyan mondjam meg gyermekemnek?« címmel Szakály Lajosné, a göllei általános iskola ifjúságvédelmi felelőse tartott közvetlen hangú, érdekes felvilágosító előadást Ezen vettek részt a szocialista brigád tagjai is. Föltűnt hogy az előadás, majd később a beszélgetés közben az asszonyok többsége kézimunkázik. Az idegennek talán furcsa, nekik természetes. Csodálatos kalocsai, mezőkövesdi, matyó hímzéses díszpárnák, térítők formálódtak öltéseik nyomán. Az előadás után egy kis beszélgetésre marasztaltam az asszonyokat Érdekelt az is, mivel és hogyan tölti idejét egy növénytermesztő szocialista brigád télen, amikor a földeken szünetel a munka. Pintér Istvánné brigádvezető mutatja be a kis »családot«: — 1976-ban alakultunk, tíz fővel. Később csatlakozott hozzánk Széles Gézáné. Azóta együtt vagyunk. A termelőszövetkezet vezetősége minden évben értékeli a szocialista brigádok munkáját 1977-ben bronz, 1978Tizenhat község hasznára ■ ■ Ügyelet — ötletből Aki vidéken ét, jól tudja, mit jelent orvost hívni hétvégeken, ünnepnapokon. Mert a körzeti orvos bármennyire lelkiismeretesen végzi is a munkáját, előfordulhat hogy el kell mennie például gyógyszerért négy-öt faluval odébb, vagy beteghez a környékre. Keresik az orvosit, s mert a gyógyírra nagy szükség lenne, hált faluról falura talpalnak a beteghívók. Van rá példa, hogy két-háróm körzet orvosa a hétvégeken felváltva ad ügy eletet, de a betegekhez nem mindig jut el a híre annak, hogy most éppen ki az ügyeletes.. • Sok a gond az orvosi ügyelet körül. Kiutat találni csak látszólag nehéz, hiszen sokszor csupán egy jó ötlet néhány kezdeményező és némi pénz kell a megoldásihoz.., Dr. Borbély Istvántól, a törökkoppányi körzet orvosától hallottam: — Néhány évvel ezelőtt ».szövetkeztem« a kisbár- apati orvossal. Megállapodtunk abban, hogy felváltva adjuk a hétvégi ügyeletet Gondoltuk, így mindegyikünknek lesz havonta legalább két szabad hétvégéje. De hiába volt a megállapodás! Ha szombaton vagy vasárnap beteg jött hozzám — noha nem én voltam az ügyeletes —, nem tudtam továbbküldeni. Két éve aztan sikerült megtalálni — reméltem — a lehető legjobb megoldást Arra gondoltam, hogy a környék orvosainak olyan ügyeleti rendszert kellene szervezni, amelyiknek állandó otthona van, s bárki könnyen elérheti a lakóhelyéről. Egy értekezleten elmondtam az ötletemet... Kiss Pál, a Törölékoppányi Községi Közös Tanács vb- titkára ismeri a történetet — A tanács vezetői megértéssel fogadták az ötletet Tudtuk, ha sikerül megoldani a központi ügyeleti rendszert, nemcsak a körzeti orvosok járnak jól, hanem tizenhat teispuAes lakói m. S ez utóbbi fontosságát senki sem vitathatja. Kovács József, a Kará-di Községi Közös Tanács vb- titkára is az ötlet megvalósítása mellett volt — Andocson az egykori tanács épülete felszabadult. Akadt ott üres szoba bőven. Ez a falu könnyen megközelíthető mindenhonnan, gondoltuk, a célnak így megfelel, A járási hivatal egészségügyi osztálya engedélyezte a terv megvalósítását Hozzáfogtunk a szervezéshez. Az érintett községek tanácsai kétszázezer forintot adtak össze, a megyei tanács újabb százezerrel igyekezett segíteni, öt körzet orvosa között kellett felosztani az ügyeletet... Két esztendeje kezdődött a hétvégi központi ügyelet Andocson. Az úgy-ahogy fölszerelt rendelőben az orvos mellett egy-egy ápolónő is részt vesz a kétnapos inspekció- zásban. Éjszaka ugyanúgy kereshetik a betegek az orvost, mint nappal, i ha m éppen betegnél vast, az ápolónő veszi föl a hívást Az első hónapok mutatták: jó ötlet az ügyeleti rendszer. — A siker csupán részlegesnek bizonyult — hallottam a kai-ádi vb-titkártól. — Az ügyeleti rendelő nem felelt meg a célnak. Újabb megoLdást kellett keresni. Tavaly augusztusra a kapott pénzből felépítettünk egy újabbat, korszerűbbet, amely már minden igényt kielégít. — Még ott is akad javítanivaló — jegyzi meg a tö- rökkoppányi orvos —, a fölszereltségét kellene növelni. Az utunk forgalmas. Főleg nyáron nagyon sok baleset történik. Néhány olyan berendezés kellene, mely a sérültek gyors ellátását segítené. Tanácsi vezetők, orvosok mondják: megérte az áldozatot. Nágocs, Törökkoppány, Kisbárapáti, Andocs és Ka- rád környékének lakói, ha kell hétköznap és ünnepnap egyaránt találnak valakit, aki segít a bajukon. Éz a legfontosabb! De az sem mellékes, hogy az öt körzeti orvos közül négy mindig szabadon tervezgetheti hétvégi programját, mert tudja, nem kell ügyelnie, mert egyik kollégája helyette is dolgozik. i ataejr Jeni J ban ezüst, 1979-ben ismét bronz fokozatot értünk el a versenyben. — És az idén? Az asszonyok mosolyognak. Az ezüstben reménykednek ... A beszélgetés későbbi szakaszában megtudom, hogy többen kaptak eredményes munkájukért oklevelet. Ifj. Bóna Jánosné pedig a Kiváló dolgozó jelvénnyel is büszkélkedhet. — Egy asszonynak elég munkája akad a ház körül — mondja Sülé Lajosné, aki a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának is tagja. — Mosás, főzés, takarítás, háztáji állatok ellátása— Télen azonban jut idő művelődésre is. Kezdetben ezt a brigádot csak a közös munka tartotta össze. Ma már jó néhány megmozdulás,, társadalmi munka, kirándulás, színházlátogatás erősíti az összekötő szálakat. Az általános iskolával társadalmi szerződésük van: ők festették ki az iskola kerítését, ők rendezték a farsangi karnevált, és a falu szépítési munkáiból is aktívan kiveszik a részüket. — Ök a falu kovásza — mondja róluk Kalmár Sándor iskolavezető, aki a következő szöveget írta a brigádnaplóba: »Valamivel többet tenni, mint amennyit kell, többet megtartani, mint amennyit ígértünk — itt kezdődik a szocialista brigád.« Azt hiszem, az asszonyok igyekeznek ennek szellemében élni és dolgozni. A szövetkezet vezetősége és a falu egyaránt számíthat rájuk. — Ezen a télen hat TIT- előadáson vettünk részt — mondja Csima Lajosné. — S közben kézimunkáznak — vetem közbe. — Az előadást a fülünkkel hallgatjuk. Nevetnek... összenéznek : mit is mondjanak erre... — A kézimunkákból tavaly kiállítást rendeztünk — jegyzi meg Szabó Sándorné. — Igen nagy sikere volt. Az idén is készülünk rá, azért ez a nagy igyekezeti Délelőtt a tsz klubtermében mezőgazdasági könyvkiállítás volt. Minden brigádtag vett valamilyen könyvet: ki magának, ki a férjének. Mint mondják: most még jut idő olvasásra. Zsovár József SOMOGYI NÉPLAP
