Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

Épííkwró* Tabon A 102 A Videoton Elektronikai Vállalat tabi gyáregységé­nek dolgozói részére ebben az ötéves tervben 102 lakás épül. Ennék egy részét az albérletben élők és bejáró dolgozók kapják meg. La­kással várják az új csar­nokban majd dolgozó szak­embereket is. A Tanép 52, a Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet pedig 50 lakás építését kapta feladatul. Mikor kezdték meg a munkát? Milyen akadályok merültek föl? Hol tart a ki­vitelezés? — erről beszél­gettünk Táncaik, Jánossal, a Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet műszaki vezető­ié veL — Az 50 lakás kivitelesé- eét a Somogy megyei Beru­házási Vállalat 1978 áprili­sában rendelte meg, azzal, hogy a munkaterületet 1979 első negyedévében megkap­juk, s 1980. december 31-ig befejezzük a lakások építé­sét. A fontosabb építési anyagokat 1978 végén meg­rendeltük, a munkatérül^ tét részlegesen a következő év márciusában vettük át. A munkaterület teljes átvé­tele után — áprilisban — alakítottuk ki a köziekedő- utákat, az anyagtárolóhe­lyeket, bekerítettük az épí­tési területet. Júliusban el­végeztük a szükséges terep­alakítási földmunkákat, a felvonulás előkészítését, s a hónap végén megkezdtük a munkát. A bajok az eső szint el­érésekor kezdődtek, amikor a födémsiemre lett volna Új rakodó a Dráván Üj rakodónál kötnek ki a drávai uszályok Barcson: a városi tanács költségvetési üzeme háromnegyed millió forintos költséggel készített a régi helyére új homokld- kötőt. Korszerűsítették a ki­rakodást is. A Dráva szál­lít'Va hordalék iránt egvre nagvohh az igény: a mész- homoktégla-gvár 50 ezer köbmétert vásárol, s az idén 17 forinttal olcsóbban kan­ja köbméterét, mint koráb­ban. ' A másik legnagyobh vásárló a Baranya meevei Állami Építőipari Vállalat: házgyári elemeihez használ­ja föl. Az idei 175 ezer köbmé­teres termelésiéi már szá­mítanak a Ketnikai barcsi gyárának igényére is. A gyárban megkezdődött az előkészítése egv homokosz­tályozó és szárítóberendezés építésének. Elkészülte után nemcsak a barcsi igényeket tudják kielégíteni, hanem a Keniikál többi gyárának is innen szállítanak szárított és osztályozott homokot. Ezt n termékeiknél használt vivő­anyagot eddig nagy költség­gel vásárolták, szükség. Beszerzése országos gond, ezért több tárgyalás után a Somterv a födém- szerkezetet áttervezte. — Szövetkezetünk kez­dettől kiemelt feladatként kezeli a munkáslakások épí­tését — mondta Tancsik Já­nos. — A lehetőség alapján mindent megtett a munka folyamatos biztosítása, a be­fejezési határidő tartása ér­dekében. Anyagbeszerző vál­lalatunkon keresztül sürget­tük a lakások építéséhez szükséges födémelemeket, . önálló anyagrendelést ad­tunk föl a Beton- és Vasbe­tonipari Művek szolnoki gyá­rához. Onnan még választ sem kaptunk. írásos eluta­sító választ kü' lőtt a szom­bathelyi és a pécsi tüzép. Az épület négyemeletes lesz; a Kossuth Lajos utcai szárnyon a " harmadik eme­let falazását végzik már. A szintek számát gyors ütem­ben tudnál? növelni, ha len­ne födémelem. A közeljövő­ben tervezik a víz- és a vil­lanyszerelési munkák meg­kezdését — azért, hogy az eddigi lemaradást bizonyos fokig behozzák. — Hogyan tovább? — A BVM budapesti köz­pontja az ismételt megren­delések alapján várhatóan áprilisban segítséget, tud ad­ni. A kivitelezéshez szüksé­ges további építési anyag — ajtók, ablakok, tégla, ce­ment, szerelőipari alapanya­gok — szövetkezetünk ren­delkezésére állnak. A szak- és szerelőipari munkák azonban úiabb gondot okoz­nak, a bizonytalan határ­idők miatt alvállalkozói szerződéseket nem tudtunk kötni. Az 50 lakás kivitelezésén most egy 17 tagú szocialista brigád dolgozik. A gondok ellenére a Vi­deoton dolgozói részére épü­lő lakásokat még ebben az évben át kell adni. Krutek József KÖTETLEN TEMAKAT! Á jó tapasztalatokat érdemes átvenni Sok aeő esett különféle pártfórumokon azokról a ta­gokról, akik keveset vagy egyáltalán nem nyilváníta­nak véleményt a taggyűlé­seken. Ez persze nem jelen­ti. hogy eleve nincs vélemé­nyük, hiszen közülük nagyon sokan bátran kiállnak a párt politikája mellett szűkebb környezetükben, a műhe­lyekben, határozottan vála­szolnak azokra a kérdésekre, amelyeket munkatársaik tesznek föl nekik. Miként lehetne az eddigi­nél sokkal jobban bekap­csolni őket a nyűt nártfóru- mok munkáiéba? Nem ke­vés párttitkárt foglalkoztat ez a téma. A Kaposvári Elektroncsőgyárban hallot­tam, hogy egy-két alapszer­vezet kötetlen taggyűléseket is szervezett, s ezek igen eredményesek voltak. A gvá- ri pártvezetőség szerint ér­demes ilyeneket gyakrabban tartani — mivel még nem rendszeresek —. hiszen ott jóval fesztelenebb a hangu­lat. bárki bármilyen gond­iát, véleményét, tapasztala­tait, javaslatát elmondhatja. A jó tapasztalatokat érde­mes átvenni máshol is: a kaposvári pártbizottság ülé­sein rendszeresen megkérde­zik, hogy kinek van a napi­renden kívül valamilyen közérdekű kérdése, javasla­ta. S amikor valamelyik pártbizottsági tag föláll — s ilyen nem egyszer - előfordul —, föltesz egy »rázós« kér­dést, mindjárt pezsgőbb a légkör, nagyobb a figyelem. Ez a módszer könnyen el­terjeszthető az alapszerveze­tekben is, hiszen a titka mindössze annyi: valóban kíváncsi a véleményekre, valóban őszintén kíván vá­laszolni, s tényleg figyelem­be akarja venni az elhang­zottakat. f Ma már sok napirend ele­I ve meghatározott a taggyű­léseken, s úgy is fogalmaz­hatnánk: kicsi a mozgási le­SOMOGYI KRÓNIKÁJA Belpolitikai életünk ki­emelkedő eseményére figyelt a héten az ország, a megye. Az MSZMP XII. kongresszu­sán életünket alakító fontos kérdésekről volt szó. Fele­lősséggel, nagy körültekin­téssel elemezték a követke­ző évek tennivalóit. »A fel­adatok nagyok, de megold­hatóak« — hangsúlyozta Kádár János, a párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. »Van világos célunk van erőnk«, mondta, arra a hatalmas tartalékra utalva, amely népünk alko­tó energiáinak további föl­szabadítását és összpontosí­tását kívánja meg. Ezt szol­gálta a négynapos tartalmas tanácskozás. A héten érkezett az első olajszállítmány az Adria kőolajvezetéken. Az ese­ményt nehezen lehetne túl­becsülni. Modern ipari or­szággá fejlődő hazánkban évről évre nő az energia- igény. Ez akkor is igy van, ha eddig Somogybán több jó példát láttunk az energia- hordozók ésszerű fölhaszná­lására, a hasznos takarékos­ságra is. Gépesített civilizá­ciónkat ugyanis egyre több es több energia »üzemelte­ti«. Sajnos, a világpiac is­mert változásai — az ener­giahordozók drágulása — egyre költségesebbé teszik ezt az -üzemet«. A Barát­ság kőolajvezetéken érkező -fekete aranyat« eddig a 'ágnlaci á-oái iksó bhnn kaptuk. A népgazdaság ener­giaigényeit azonbarí csak PüiiaA nem lehetett kielégít teni. Ezért is vált szüksé­gessé a Köze'-Keleten vásá­rolt kiegészítő mennyiség gyors célbajuttatása tárgyi föltételeinek megteremtése. Az Adria építése egyébként jó példája a három ország — Jugoszlá­via, Csehszlovákia és Ma­gyarország együttműködé­sének. Fontos kérdésekről ta­nácskozott a héten a me­gyei környezet- és termé­szetvédelmi bizottság: a Ba­laton vízi környezetvédel­méről, az erősen benépesült tájon képződő szemét és szennyyiz eltávolításáról, ár­talmatlanításáról A Balaton környékének egyik gyenge pontja a csatornázatlanság, különösen a Siófoktól és Földvártól délnyugatra eső területeken. Itt a főszezon­ban nagy mennyiségű szennyvíz keletkezik, s en­nek elhelyezése a legjobb in­dulattal is csak félmegoldás­nak minősíthető. A VAT1 — fölmérve a jelenlegi álla­potokat — t.anulmánvtervet készített, iavasolt megoldásai a tulajdonképpen ideiglenes megoldás elfogadására énül­nek. Eszerint a település­tisztasági vállalat speciális szippantókocsijaival szállíta­ná el a rothadt szennyvizet az aknás gyűitőkből és szakszerűen gondoskodna ár­talmatlanításáról. A tervvel szemben azon­ban súlvos kifogások emel­hetők. Egyebek .között, az. hogy a vállalat a balatoni szennyvíznek csak egy ré­szét tud^A etemui, egy máz sík hányadát a vállalatok, tanácsok, sőt magánosok szállítják, ki tudja, hová? Bizonyos, hogy e nem ellen­őrzött szennyvizüritések tartalma a nyílt vizekbe jut, és közvetlenül szennyezi a tavat. De a terv alapjául szolgáló »szakszerű« kezelés sem hozhat végleges megol­dást — ezt csak a esatorna- há’ózat k’.énításe je'entheti. Igen elgondolkodtató az az érv, amelv a tanácskozás szenvedélyes vitájában hangzott el. A villatulajdo­nosok 30*40 ezer forintot is belefektetnek a házi de­rítők. üVnjítők éoítésói'jyn: ugyanebből az összegből már rég el lehetett volna kezde­ni a csatornázást a Bala­tonnál. A vita fő tanulsága: a tópart ezerfelé ágazó gond- iait az eddiginél jóval meg­fontoltabban, a szélesebb körű összefüggésekbe ágyaz­va kell kezelni. Március végének utolsó péntekjén nyitották meg a somogvi fásítási hónapot. Kis fák, csemeték kerülnek a földbe —, hogy növeked­ve az embert szolgálják. Környezetünk az éltető oxi­gént adp fák . árnva-zöldje nélkül halálra volna ítélve. Legyen a fásítási hónap mindannyiunk ügye! És ne csak .most, hanem egész év­ben. Mert akkor érhetünk el valóban jó eredményt, ha nemcsak . ültetünk, hanem vigyázunk is rájuk és óvjuk a fákat. Cautjei: Tibor hetőség. Még az a pártveze­tőség is gopdban van, hogy mikor hívjon össze úgyneve­zett kötetlen taggyűlést, amelyik már bevezette ezt a jó módszert. Sem előírni, sem meghatározni nem le­het, mikor és mennvi ilven fórumot szervezzenek, ezt a helyi lehetőségek és igé­nyek döntik el. Sokkal egy­szerűbb ann.ak a módszer­nek az általánosabb alkal­mazása. hogy a taggyűlések »hivatalos« napirendjének befeieztével megkérdezzék: kinek van kérdése vagy ja­vaslata. A kaposvári pártértekez­leten az egyik veterán szen- vedélvesen ostorozta azokat a párttagokat, akik nem egyformán veszik ki a ré­szüket a pártmunkából. A beszámoló és a vezetőségi taggyűlések időszakában sok helyen megfordult, s véle­ménye a helyi tapasztalato­kon alapult. Észrevétele to­vábbgyűrűző visszhangot váltott ki a résztvevők köré­ben, még hetek múlva is emlegették az elhangzotta­kat. S akkor már úgv, hogy a megoldás módján is gon­dolkoztak. Eddig is sokat tettek min­denhol az alapszervezeti munka továbbfejlesztéséért — természetesen eltérő vé­leménnyel —, az egyik fő kérdés mégis az. hány kom­munista vesz részt rendsze­resen vagy időnként a vi­tában. A témák egyre bo­nyolultabbak, akár ideoló­giai kérdésekről, akár gaz- daságpolltikáról van szó, s talán néhányat épp az tart vissza a megnyilvánulástól, hogv kicsi a közéleti gya­korlatuk, nem tartják alkal­masnak a szókincsüket, sőt hiányosnak tartják a témá­val kapcsolatos ismereteiket is. Az ő első léoéseik szin­tén attól függnek, kaonak-e lehetőséget tapasztalataik el­mondására, kérdéseik fölté­telébe. Ha a napirend túl merev, .s éppen ehhez nincs hozzáfűznivalójuk, akkor még kérhetnének szót na­pirenden kívül, ha lehető­séget kapnának rá. Nincs recept arra, hogy melyik pártszervezet ho­gyan mozgósítsa a most még »tartózkodó« párttagokat. A sok lehetőség közül csak az egyik a napirenden kívüli kérdezés, a kötetlen taggyű­lés. Mégis : érdemes — mi­nél több helyen — élni ez­zel a lehetőséggel. Lajos Géza flz eredmények titka Abraktakarékosság a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 1978- han kiadott közleményében felhívta a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek fi­gyelmét, hogy minden ál­lattenyésztési ágazatban ve' zessék be az akraktakarékos takarmánygazdálkodást. Me­gyénk nagyüzemi gazdasá­gainak jelentős részében már 1978-ban — az üzemi adott­ságok fiicvetomhovAfevtövel — a vezptők különböző in­tézkedéseket tettek az nb­raktakarékns ta'zai-mány- gazdálködás érdekében. A MÉM rneciiof ó-nzta a fajlagos a^bakfe'basznő'ás normáit mind a tei-. mind a hústermelés egységnyi mennyiségire. Az czv tehén­re jutó évi 4000 liter alatti tejet termelő tehenészetek­ben az egv liter tejre föl­használt abrakot 40 deká­ban. míg a 4900 liter felet­tiekben 50 dekában, a mar­hahústermelésben egy kiló súlvgyaraoodásra 5.1. a ser­téságazatban egy kiló kibo­csátott súlyra a szaktelene- ken 4.3, a hagvomárvvos te­lepeken pedig 4,8 kilóban. Az utasítás végrehajtását a Balatonnaevbereki Álla­mi Gazdaságban 1978-ban kezdték meg, s 1979-ben to­vább folytatták. A tejterme­lésben — azonos termelési szint mellett (3536 liter volt az egy tehénre jutó kifejt tej) — egy év alatt 312 ton' na abrakot takarítottak meg, s az egv Inter előállítására föl­használt fajlagos abrakot 61 dekáról 40 dekára csökken­tették. Ebben az ágazatban a felhasznált összes abrakot 43 százalékkal csökkentették. A szarvasmarha-hizlalás ban Is hasonló eredményt értek el: egv év alatt — azonos sűlvmennyisés mel­lett — 296 tonna abrakot takarítottak meg. s az egy kiló élősúly-gvaranodásra jutó fajlagos abrakfelhasz­nálás 5 55 kilóról 4,03 kiló­ra csökkent. A jelentős abrafccsökke- nesnek és a viszonylag .ló eredményeknek egyértel­műen az a titka, hogv a gazdaságban — az előző év­hez viszonyítva — jobban megteremtették a tömegta- karmány-termesztés, a be­takarítás, a tárolás és a föl­használás feltételrendszerét A kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálko­dó állami gazdaságban meg' találták annak a lehetőséget, hogy a lapos, mély fekvésű — szinte hasznavehetetlen — területeken húszhasznú he­reford szarvasmarhát tart­sanak. A korábbi intenzív, abrakos hizlalás! technoló­giáról áttértek az olcsóbb, a tömegtakarmányokra alapo* zott és ablakkal kiegészített marhah izlailiás-ra. A kettős hasznosítású ma- gvartarka tehenek révén 1979-ben több mint 3500 li­ter tejet termeltek tehenen­ként. s ezt az eredményt a gazdaság jó minőségű széná­val, abrakbiegészítéssel ér­te el — annak ellenére, hogy a gazdaságban már évek óta nem fordítanak nagy figyel­met a .tenyésztői munkára, hiszen ezt az állományt fo­lyamatosan »leépítik«. A sertéságazatban 1979- ben csak ,15 százalékkal tud­ták csökkenteni esy év alatt az abrakfelhasználást — s ez kereken 2000 tonna meg­takarítást jelent. A gazda­ságban még nem fejeződött be a sertésállomány fejlesz­tése: a kocaállományt to­vább növelik. A múlt évi 31 ezer 600-as hízókibocsá' tás egy év múlva várhatóan 40 ezerre emelkedik. A faj­lagos abrakfelhasználás 1979-ben az előző évihez vi­szonyítva (4,37 kg) nem csök­kent), de — a gazdaság ve­zetőinek véleménye szerint — erre 1980-ban megvannak a lehetőségek. Van még ten­nivaló a technológia és a munkafegyelem javításá­ban, valamint a tenyésztői munkában, a jobb minősé­gű abrakkeverék előállításá­nál és nem utolsósorban az önetetök szakszerű haszná­latában. A Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaság vezetői, szak­emberei jelentős eredménye­ket értek el az abrakfel­használás csökkentésében — annak ellenére, hogy a szarvasmarha-létszám egy év alatt több mint ötszázzal nőtt, s ezen belül a tehén- letszám (húshasznú) százzal; a sertésállomány majdnem kétezerrel, míg a kocalét-. szám több mint háromszáz­zal emelkedett. Dana Imre agrármérök SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents