Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

I Nemzetközi sajtóvisszhang À kongresszus megmutatta a párt, a nép egységét ■H MOSZKVA ' A Pravda saját tudósítás­sal, a többi szovjet központi lap a TASZSZ különtudósi- tóinak jelentése alapján szá­molt be tegnap reggel arról, hogy befejeződött az MSZMP XII. kongresszusa. Az SZKP KB lapja első oldalán közli Leonyid Brezsnyev Kádár HÍREI Kambodzsában hivatalosan forgalomba került ez ország pénze, a riel^ s mint egy Phnom Penh-d jelentés tudtul adja az állami alkalmazottak első ízben megkapták fizeté­süket. Az Egyesült Államok is részt kíván venni a nyugat­német fizetési mérleg hiányá­nak finanszírozásában. Isme­retest hogy az NSZK költség­vetésének hiánya az idén 24, a fizetési mérlegé 20 milliard nyugat-német márka lesz. Az olasz rendőrség egy nagyszabású akció keretében péntekem korán reggel Ge­novában rajtaütött egy terro­rista rejtekhelyen és tűzharc­ban megölt egy feltételezett »vörös brigádos« terroristát. Egy rendőr tiszthelyettes is életveszélyesen megsérült. Cossiga. ki jelölt olasz mi­niszterelnök erőfeszítést tesz arra, hogy a szocialisták és a republikánusok bevonásával megalakítandó új kormány­koalíciójának megszerezze más partok külső támogatá­sát is. Katasztrófa Norvégia partjainál Súlyos szerencsétlenség történt csütörtökön éjjel az északi-tengeri, a norvég par­toktól 400 kilométerre levő Edda-olajlelőhelyen. • A vi­haros tenger kidöntötte az oiajmunkások szállásául Jánoshoz intézett üdvözlő táviratának szövegét. A Pravda a kongresszus befejezéséről írva megálla­pítja: a tanácskozás rendkí­vül nagy fontosságú esemény volt, megmutatta a párt és a nép egységét, bizonyította, hogy a magyar kommunis­ták hűségesek a marxizmus —leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus elveihez. A lap budapesti tudósítása részletesen ismerteti Kádár János zárszavát is. Kiemeli: a kongresszus elemezte az elmúlt időszak eredményeit, megvitatta és kijelölte a táv­latokat, meghatározza a fej­lett szocialista társadalom építésének új feladatait. PRÁGA A csehszlovák lapok veze­tő helyen és nagy terjede­lemben foglalkoztak az MSZMP XII. kongresszusá­nak eseményeivel és bőven ismertették azt a beszédet, amelyet Josep Kempny, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a KB titkára mondott a Székesfehérvári Könnyűfém­műben tartott barátsági és szolidaritási gyűlésen. BERLIN Az NDK rádiója és tele­víziója Kádár Jánosnak az MSZMP XII. kongresszusán elhangzott zárszava és az el­fogadott határozat kapcsán megállapította, hogy »a párt­nak a vitában kifejezésre jutott politikai és szervezeti egysége a fejlett szocialista társadalom további építésé­nek fő erőforrása Magyaror­szágon«. Kiemelte: Kádár János megerősítette Magyar- ország elhatározottságát, hogy a jövőben is a Szovjetunió és a Varsói Szerződésben tö­mörült országok hűséges szö­vetségeseként tevékenykedik. HAVANNA A Granma, a Kubai KP központi lapja a Prensa La­tina hírügynökség jelentése alapján számolt be a kong­resszusi felszólalásokról. BONN A Frankfurter Allgemeine Zeitung Gáspár Sándor kongresszusi beszédével kapcsolatban megállapítot­ta, hogy a magyar szakszer­vezetek fokozottan előtérbe helyezik a munkások érdek- képviseletét, és fontosnak tartják a munkahelyi demok­rácia elmélyítését. TOKIÓ A japán sajtó pénteken részletes áttekintést adott az MSZMP kongresszusának munkájáról. BECS Az Osztrák Televízió rész­leteket közölt Kádár János­nak, az MSZMP KB első tit­kárának a kongresszusi zárszavából, majd hangoztat­ta: Magyarországon az elkö­vetkezendő években a gaz­daság stabilizálását kívánják előnyben részesíteni. ARAFAT INDIÁBAN Kormányfőnek kijáró tiszteletadással fogadták Üj-Delhi- ben Jasszer Arafatot, a Palesztina! Fel szab ad í lis i Szervezet VB-elnökét, aki tegnap háromnapos hivatalos látogatásra az indiai fővárosba érkezett. Arafatot a repülőtéren Indira Gandhi miniszterelnök, Naraszimha Rao külügyminiszter vár­ta, s megjelent számos ország Üj-Delhiben akkredittált nagy­követe. India a látogatás előtt két nappal vette fel a teljes diplomáciai kapcsolatot a PFSZ-szel. Lisszaboni jobbra át! Senki sem várta, hogy Carneiro jobboldali kormá­nya szivén viselje a vörös szegfűs forradalom vívmá­nyait. Lisszabonban azonban most mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy a kabinet egyre nyíltabban föllép a volt gyárosok és földbirto­kosok védelmében. Különö­sen a déli országrészben, a forradalmi hagyományairól híres Aléntejo tartományban feszült a helyzet. Itt alakult annak idején a legtöbb me­zőgazdasági társulás és szö­vetkezet: a földjeiket parla­gon hagyó nagybirtokosok javarészt külföldre távoztak vagy Lisszabonban teleped­tek le, a hajdani kisemmi­zett zsellérek és napszámo­sok pedig szorgos munkával virágzó mezőgazdasági szö­vetkezeteket hoztak létre, ezen a területen. Amíg nem dőlt el, hogy Portugália milyen irányban halad, egykori birtokosok a háttérben maradtak. Most azonban — a jobboldali kor­mány védelme alatt — egy­re nagyobb számban térnek vissza birtokaikra. A paraszt­ság jelszava — milyen isme­rősen cseng hazánkban is! — változatlan: »Földet visz- sza nem adunk!«. Csakhogy a volt birtokosok nem ma­gányosan érkeznek. Többnyi­re jelentős karhatalmat moz­gósítanak, úgymond védel­mükre, a tüntető, fölhábo­rodott parasztság ellen. Az utóbbi napokban Alen- tejo térségében sztrájkot és tiltakozó nagygyűléseket ren­dezett a mezőgazdasági mun­kások szakszervezete. Evorá- ban, a tartomány székhelj'én nemcsak a szövetkezők, ha­nem ipari munkások is részt vettek a megmozdulásokon, híven kifejezésre juttatva szolidaritásukat a jogaikat féltő mezőgazdasági dolgo­zókkal. Munkabeszünteté­sekről érkezett hír sok más portugál városból is. ' S,á Carneiro miniszterel­nöknek először Eanes állam­fővel támadt nézeteltérése. Most már egyre gyakrabban összeütközésbe kerül a szak- szervezetekkel is, amelyek nemcsak a dolgozók érdeké­ben lépnek föl, hanem egy­szersmind az ország haladó szellemű alkotmányát és a szociális vívmányokat is vé­delmezik. Mario Soares, a hajdani kormányfő, a por­tugál szocialisták vezére an­nakidején nem hitt a jobb­oldal szervezett támadásá­ban, lebecsülte a restaurá- ciós kísérletek lehetőségét. A minap azonban maga is kényszeredetten beismerte : Portugáliában Jobbra át! ve­zényszó jellemzi az új ka­binetet, amely minden, esz­közzel szeretné felszámolni a forradalom haladó vívmá­nyait Kennedy első győzelme 'ffagy jelzés? Carter ugyanis különös ér­szogáló kis mesterséges szi­get egyik acélból készült tartóoszlopát és az objektum felborult. A szerencsétlenség idején 225 ember tartózkodott az Alexander Kielland nevű sziget helyiségeiben. A se­gélyjelekre a helyszínre ér­kező mentőhajóknak eddig 102 embert sikerült kimen­teniük, hét holttestet talál­tak meg, és 118, zömmel norvég olajmunkás után to­vább folyik a kutatás. A hatóságok attól tartanak, hogy az eltűntek nagy része már nincs életben. A felső szinten lévő szálláshelyisé­gek mintegy húsz méterre vannak a víz alatt és töb­ben ott rekedhettek. A men­tési munkálatokat irányítók búvárok sürgő« . bevetését rendelték el. Az Alexander Kielland egy híddal csatlakozik az Edda olajmező fúrótorony- szigetéhez, amelyen a ter­melés folyik. A szerencsétlenség mű­szakváltás után történt, ami­kor a munkások a fúróto­rony-szigetről visszatértek az Alexander Kiellandra. Fordulat New York nem Amerika — vallják szinte egybehangzóan a hatalmas város lakói és az Egyesült Államok másutt élő polgárai. New Yorkban meg­található talán a világ összes nemzetisége. De nemcsak a város neve New York, az ál­lamé is, amelynek egészen a Niagara vízesésig terjedő „fel­ső része” legalább olyan el­lenszenvvel tekint New York városra, mint a Közép-Nyu­gat vagy a Dél lakója. Mivel pedig Connecticut államoaska nemi túlzással a tehetősebb New Ycrk-iak „menedékhe­lye” a metropolis peremén, az ebben a két államban kedden lezajlott előválasztás — ahogy mondani szokás — „nem jel­lemző” az amerikai politiká­ra. . . A republikánus versenyben — nyilvánvalóan az óriásvá­roson kívüli New York vok- saivail — ismét Reagan győ­zött, viszont először veszített Bush-al szemben a januári iowa-i kudarc óU Conneeti­cut-ban. Mivel azonban a te­xasi olajmilliomos és politi­kus Bush valójában éppen er­ről a tájról származik, sike­rének nincs nagy politikai je­lentősége. Reagan egyre fö­lényesebben vezet a republi­kánus elnökjelöltségi ver­senyben, s már azt kezdik követelni tőle, hogy mondja meg még a konvenció előtt, kit választana maga mellé al- elnökjelöltül. Ez a jelenség egyértelműen arra utal, hogy a köztársasági párt Reagannal nem rokonszenvező mérsé- keltjei beletörődnek az elke­rülhetetlenbe, s kutatják a politikai szövetség lehetőségét a „jobboldal pápájával”. Mi­vel Reagan G9 éves elmúlt, az alelnök személyének jelentő­sége a szokásosnál • jóval na­gyobb. Mivel a legfrissebb Gallup-felmérés szerint Rea­gan nagyjából behozta Carter népszerűségi előnyét (ponto­sabban Carter veszítette el azt), a republikánus számítá­sok .talán nem is egészen alaptalanok. zékkel rontja el politikailag azt, amit ügyes kampánytak- tikájával már biztosított a maga számára. A New York-i előválasztás előtt Kennedy szenátor azt hirdette, hogy legyen ez a voksolás „népsza­vazás” Carter politikája el­len. New Yorkban Kennedy 59:41 százalékos arányban győzött, Connecticutban 49:41 arányban. Mivel Edward Kennedy a metropolisban számíthatott a Cartert 1976- bam győzelemre segítő színes bőrűek csalódottságára és az Izrael-párti lakosság jelenlegi fellökozott Fehár Ház ellenes hangulatára, győzelme nem meglepő. A meglepetés az lett volna, ha a történtek és a New Yorkban élő nagyszámú szegény lakosságot sújtó leg­újabb gazdasági programma ellenére az elnök még itt is képes megnyerni a demokra­ták vetélkedőjét. Mindeneset­re g saját államán kívül elért Az érsek halála Három miniszter lemondott .y Sokáig úgy tűnt, a Salva­dort feszültség már nem fo­kozható. A helyszíni jelenté­sek egybehangzóan arról számoltak be, hogy az or­szágban. polgárháborús han­gulat uralkodik. Nap mint nap újabb tómeggy ilkossá- gok utalnak arra, hogy a junta egyre inkább a rossz­emlékű diktatúra módsze­reit alkalmazza, s barbár eszközökkel igyekszik meg­félemlíteni a baloldalt, mi­közben a jobboldali fegyve­resek szabadon garázdálkod­hatnak. Oscar Arnulfo Romero ér­sek meggyilkolása alighanem olaj a tűzre, s talán a vég­ső harc megindítását hozza közelebb. A főpap régóta következetesen föllépett a diktatúra, majd a katonai— polgári junta túlkapásai el­len. Romero tábornok, a hajdani diktátor legnagyobb .ellenfeleként tartották nyil­ván az ugyancsak Romero névre hallgató érseket, akit 1978-ban — éppen az üldö­zöttek melletti bátor kiállá­sa miatt — Nobel-békedíjra terjesztettek föL Időközben újabb részletek kerültek napvilágra a fő­pap politikai múltjából. Feb­ruárban Carter elnökhöz fordult levélben, kérve az amerikai fegyverszállítások leállítását. Am az elnök nem hallgatott San Salvador ér­sekére: továbbra is fontos­nak tartotta a junta katonai támogatását. Ügy látszik, még a hétfői politikai gyil­kosság sem térítette el ettől a szándékától az USA veze­tését. Vance külügyminisz­ter szerint »pozitív folyamat kezdődött« Salvadorban, amit az Egyesült Államok­nak feltétlenül támogatni kell Nos, az utóbbi napok ese­ményeiből nehéz kihámozni, hogy mit sorol a külügymi­niszter a »pozitív« tényezők közé. Sortüzek dördültek, halott tüntetők, lemészárolt nők, gyermekek maradtak « első győzelme lehetővé teszi Kennedy szenátornak, hogy valóban az elnökjelölő kon­vencióig folytassa változatla­nul reménytelennek ítélt har­cát pártja hivatalban lévő el­nökével szemben. Kennedy a demokrata párt liberális ha­gyományainak megőrzését és Carter politikájával szembeni tiltakozást véli hirdetni el-, szánt küzdelmével. Kennedy kampánya valójá­ban eddig Cartert segítette: az elnök az előnyös „közép” pozíciót foglalhatta él a libe­rális szenátor és a jobboldali Reagan között. A képlet mit sem változott, de az új meg új bel- és külpolitikai prob­lémák, s Carter kapkodása még veszélybe sodorhatja a taktikáját különben jól meg­választó elnököt. A New York-i előválasztást nyilván­valóan befolyásolta a volt iráni sah és a túszok ügyének újabb fordulata. Mivel Rea­gan túl jobboldali és Kenne­dy — almerikai mércével mér­ve — túl „baloldali” az Egye­sült Államok politikai színké­pén, úgy tűnik, hogy ebben a választási küzdelemben Car­ter legveszélyesebb ellenfele valójában maga Carter lebe' A. J. egy-egy vérengzés után «a utcák kövezetén. A junta látszatreförmjait a salvadori baloldal rendre leleplezte, Az amerikai szakértők be­kapcsolódása a juntával szembenálló baloldali cso­portok elleni harcba azt mu­tatja, hogy az Egyesült Ál­lamok megelégelte a latin­amerikai változásokat, s Ni­caragua esetén okulva min­den eszközzel igyekszik meg­gátolni a haladó- fordulata; kát. Washingtonban tehát visz- szatérnek a jóval korábbi íurkósbot politikához, ame­lyet később a »szövetség a haladásért«, majd a jószom­szédság hangsúlyozása kö­vetett. A íurkósbot kudarca késztette annak idején az USA-t irányvonalának, felül­vizsgálatára. Most mégis úgy tűnik, hogy ismét a koráb­ban már csődöt mondott erélyes föllépésre szánták el magukat. S ettől az sem tán­torítja el az Egyesült Álla­mokat, hogy a haladás és az emberi jogok egy bátor szó­szólója, nevezetesen a sal­vadori érsek vált a terror egyik áldozatává A Salvadort kormány há­rom tagja tegnap reggeli ha­tállyal benyújtotta lemon­dását a katonákból, illetve polgári politikusokból álló juntának, mert — mint hangsúlyozták — a kormány képtelennek bizonyult arra, hogy véget vessen a véron­tásnak. A junta egyes hírek sze­rint felkérte a lemondott gazdasági, oktatásügyi ' és mezőgazdasági minisztere­ket döntésük felülvizsgálatá­ra. Az elmúlt 24 órában Sal­vadorban újabb 23 halottja volt a nemzeti gárda kato­nái és a polgári személyek között kirobbant összetűzé­seknek — közölte a hadse­reg szóvivője. Ismét több tízezren vo­nultak el Oscar Arnulfo Ro­mero, a meggyilkolt salva­dori érsek ravatala előtt. A San Savador-i ameri­kai nagykövet bejelentette: az amerikai diplomaták csa­ládtagjai —, akik szerdán »megliatározatlan időre« el­hagyták Salvadort — végleg hazautaznak az Egyesült Ál­lamokba. A salvadori kormányzat három prominens tagja le­mondását követően azonnal elhagyta az országot. Oscar Men j ivar gazdasági miniszter, a keresztényde­mokrata párt tagja, vala­mint Jorge Villacorta, aki — a pontosított hírek sze­rint — mezőgazdasági mi­niszterhelyettes volt, • Costa Ricaba utazott, míg Eduar­do Colindres oktatási mi­niszter — ugyancsak ke­reszténydemokrata — Mexi­kóba távozott. * * * Tegnap ünnepelte fennál­lásának 50. évfordulóját a Salvadori Kommunista Párt. A marxizmus—leninizmus elveihez következetesen hű a párt 1979 áprilisában tar­tott VII. kongresszusán úgy döntött, hogy hozzálát a reakciós elnyomó rendszer megdöntésére irányuló fegy­veres népi felkelés előkészí­téséhez. A kommunisták a Romero-diktatúra 1979. ok­tóber 15-én történt meg­döntése után lehetőséget lát­tak arra, hogy az országban demokraiúkus fordulat követ­kezzék be. A junta refor­mista irányvonala azonban kudarcot vallott: csupán a diktátort sikerült elűzni, a rendszer fennmaradt. A salvadori kommunisták nagy fontosságot tulajdoní­tanak a demokratikus erők egységének és ezért a nem­zeti felszabadító harcban megtett fontos lépésnek te­kintik a haladó szervezete­ket egyesítő tömegek forra­dalmi koordinációs 1 bizott­ságának m égalait: tusát. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents