Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-28 / 74. szám
Tobt» társadalmi munkával okos célokért Ülésezett a megyei népfrontbizottság Új normák A gyakorlat ellenáll A «épfrontmozgalom az elmúlt években sokat és rendszeresén foglalkozott gazdaságpolitikai kérdések - keL Indokolt, hogy e tevékenység színvonala tovább nőjön, a tájékoztatás még gyorsabb legyen. A Hazafias Népfront megyei bizottsága a tegnapi ülésén két fontos tájékoztatót hallgatott meg: Rózsa István megyei alelnök a népfrontbizottságok gazdaságpolitikai tevékenységének tapasztalatait összegezte és a feladatokat vázolta, Brandtmüller István, a megyei tanács terv- osztályvezetője pedig a megye VI. ötéves tervének fő elképzeléseit körvonalazta. E két téma szorosan összefügg, hiszen a népfrontbi- zottságpk mindennapi tevékenységében eddig is fontos helyet kapott a népgazdasági, a területi, a helyi tanácsi tervek kialakításában, illetve a végrehajtásban és az ellenőrzésében való részvétel. A különféle fórumok, előadások, viták, beszélgetések révén növekedett a lakosság tájékozottsága hazánk gazdasági helyzet éről ; s szerepe van abban, hogy a javaslatok megalapozot- tabbak, az emberek több társadalmi munkát végezr nek. A somogyi városok és községek 154 millió forint értékű társadalmi munkát ajánlottak föl a párt XII. kongresszusa és a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott településfejlesztési versenyben. Lesz alkalom széles körű gazdaságpolitikai tevékenységre most, a megye VI. ötéves tervének készítése jo- rán. Brandtmüller István a tanácsi gazdálkodás, a területfejlesztés elképzeléseit ismertette a résztvevőkkel. A népfrontbizottság tagjai kifejezték azt a véleményüket, hogy ez a módszer megfelel a szocialista demokratizmusnak. A megyei tanács- vb kft hét múlva tárgyalja meg a tervelképzeléseket, s így a mostani javaslatok akkor még hasznosíthatóak. Az előadó is azt kérte a résztvevőktől, hogy segítsenek kialakítani olyan szemléletet: ítéljék meg reálisan mindenhol a település helyzetét, ne csak az igényeket hangoztassák, hanem a lehetőségeket is vegyék számVolt, aki magában háborgott, volt, aki felmondását nyújtotta be és távozott, akadt, aki elégedetten nyugtázta a változásokat. Máig el nem ülő vihart kavart az a munkaszervezési változás, amelyet hosszas előkészítés után ez év elejétől vezettek be a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaságban. A változás lényege: az igeh távoli egységekre szétszórt gazdaságban o kerületi munkaszervezésről az ágazatira tértek át. Eddig ugyanis a »sok kicsi királyság«, a részben önálló kerületek próbálták többnyire nem sok sikerrel összehangolni munkájukat a közös gazdasági »föderációban«. Ami ilyenkor elkerülhetetlen: gyakori volt a kettős szervezés, az átfedés, illetve a munkák alá- vagy fölé biztosítása. Az egyik kerületben munka nélkül állt a gép, a másikban gép után szaladgáltak. Közben a változás a »levegőben lógott«. Siettette azt a nagy gépek alkalmazása, amelyek nagyobb terület ellátására voltak- képesek, s amelyek normális kihasználására össz- gazdasági, azaz ágazati szervezést kellett kialakítani. Tehát »békésen« élt egymás mellett két alapvető szervezési forma, különböző félreértések forrásaként. A múlt év végi fórumokon a gazdasági vezetőség Vtál fölvetett javaslat meg- Vtpsre talált, így ez év elba. Az okos, megfontolt gazdálkodás révén a legfontosabb igényeket ki lehet elégíteni. A két téma együttes vitájában kilencen mondták el a véleményüket — felelősségteljesen és jobbára szenvedélyesen. A kongresszusi irányelvek ismerete, a kongresszus tanácskozásának légköre lemérhető volt ahogy kifejezték egyetértésüket a takarékossággal, az átmeneti megoldások keresésével, a társadalmi munka jobb megszervezésével kapcsolatban. Az ülésteremből továbbjut a tanács-vb-re is az a javaslat, hogy jobban fejlesszék a rendelőintézeteket, mert így bizonyos mértékig tehermentesíthetőek a kórházak. 'Szorgalmazzák majd jobban a tatarozás tervezését, ugyanígy az óvodai, iskolai gondok enyhítését is só napjától a gazdaságban áttérték, az ágazati szervezésre. Néhány kerületvezető ezt nehezen viselte eL Azonban a kérdés úgy állt: vagy az egész gazdaság megsínyli az elavult szervezést, vagy néhány an — akiknek fontosabb a cím, mint az eredmény — megsértődnek ... Persze a . valóságban korántsem ilyen drámai a helyzet, s Győrfi Pál igazgató, ha a végső tapasztalatok levonásáról még korai is beszélni, elsősorban eredményekről adhat számot. — A megváltozott közgazdasági helyzet lépésre kényszerít minden termelőüzemet. , Mi úgy véltük, elsősorban az egyes szakterületekhez jól értő vezetőkre, irányítókra van szükség a mindenhez értök helyett, és olyan szervezeti keretekre, amelyek lehetővé teszik a különleges ismeretek és eszközök alkalmazásával elérhető hatékonyságnövekedést. A célok megvalósítására a tangazdaság az állattenyésztésben a sertéstenyésztéshez és -hizlaláshoz hasonlóan ágazati irányítás alá vonta a szarvasmarha- és a juh-, a szolgáltató és a műszaki ágazatot, melyet az átszervezés után hoztak létre. Figyelemmel a területi szétszórtságra, az egyes telepeken a helyi vezetők korlátozott felelősséggel es jogkörrel dolgoznak, A változás megtörtént, s különféle átmeneti megoldásokkal. Az is megfogalmazódott, hogy ahol lehet, ott aszerint osszák el a pénzt: melyik település mennyivel járul hozzá a tervek megvalósításához (például a törpe vízmű-, út-, járdaépítésnél), A Hazafias Népfront megyei bizottsága úgy határozott, hogy a helyi bizottságok közreműködnek a helyi tanácsi tervek készítésében, majd megismertetésében. Minden társadalmi erőt összefognak a gyermekintézmények fejlesztésére, az egészséges ivóvíz megteremtésére és más fontos feladatok érdekében. A Hazafias Népfront megyei bizottsága a VI. ötéves terv elfogadása után felhívással fordul a lakossághoz. legtöbb szakember elfogadta azt. Az új lehetőségek pedig már az új szervezési forma »diadalát hirdetik«. — Fontos, hogy minden szakember a maga területét bele tudja helyezni a »nagy egészbe«, tisztában legyen a »miért ?«-re adandó válasz- szal, népgazdasági szinten is. Csak így várható el, hogy a lehető legrugalmasabban alkalmazkodjon a változó feltételekhez, s alkalmazza azokat a maga szakterületén. A főiskolai tangazdaságban is fontos cél az energiatakarékosság, de az igazgató egy energiafajtával nem kíván takarékoskodni. — Mia a legolcsóbb és legjövedelmezőbb energiafajta a »szellemi energia«. Nálunk nagyon sok fiatal és lelkes szakember van, de az idősebb korosztály is szív- vel-lélekkel végzi dolgát. Úgy vélem, ezt a meglevő szellemi energiabázist kell kihasználnunk, s az a véleményünk — mert erről esett köztünk a legtöbb szó —, hogy ezentúl erre nagyobb mód lesz. Eddig is elvártuk és támogattuk az újításokat, a jó ötleteket, most még inkább erre törekszünk. Az új munkaszervezés nagyobb lehetőséget ad a kutatásra, hasznos módszerek bevezetésére, s az eredmény mérésére. Meggyőződésünk, ez az év bizonyítani fogja, hogy helyesek voltak az elképzeléseink, B A, A tervekkel kapcsolatban használatos mondás ma is érvényes: Minden tudományos kutatás annyit ér, amennyi abból a gyakorlat* ban megvalósul. Igazságtalanok volnánk azonban, ha az Erdészeti Tudományos Intézet kaposvári állomásának munkáját csupán ennek alapján ítélnónlk meg. A gyakorlatban dolgozó szakemberek szemléletimódjától, felkészültségétől, lehetőségeitől is függ, hogy mennyit kamatoztatnak a kutatások eredményeiből. A kísérleti állomások szakosodása során a kaposvári az erdészetek munka- és üzemszervezését jobbító módszerek kidolgozását kapta feladatául. Tématerületeik közül az egyik különösen jelentőst Ha egy fakitermelésnél dolgozó munkairányítót megkérdezünk, mennyi idő alatt végeznek a kijelölt erdőréssael, többnyire ilyen választ kapunk: Ügy három-négy hét alatt. Ha arról érdeklődünk, hogy a motorfűrész-kezelőnek hány fát kell kidöntenie egy műszakban, elmondják, hogy általában mennyit szokott kidönteni... (S nem, hogy mennyit tudna...) Hogy a válasz mindannyiszor bizonytalan és esetleges, annak oka, hogy az erdészeti üzemekben nem volt tudományosan kidolgozott — a pontos tervezés és munkaszervezés, az igazságos bérezés alapjául szolgáló — norma. Az ÉRTI kaposvári állomása az elmúlt három évben 40 munkaterület normáit dolgozta ki. Alkalmazásuk sokat javíthatna a munka termelékenységén, hatékonyságán, szervezettségén. Azért csak »-hatna«, mert az erdőgazdaságok többségében még A Kemikál Építőanyagipari Vállalat barcsi gyára alig kétesztendős. Munkájában jelentős a fiatal vezetők, középvezetők szerepe. A miértről beszélgetünk Szabolcs Pál gyárvezetővel: — Rajtuk állt, hogyan indul meg az üzem. A feladat az volt, hogy műszakilag és technológiailag indítsák be a gyárat. Ma már elmondhatjuk: sikerült ezt megvalósítani, s ebben nagy Szerepe volt minden vezetőnek és dolgozónak. Elsősorban Gittinger Pál műszaki vezetőt és Kolics Imre alkalmazástechnikust említem. Különböző területre specializálódtak, s jól kiegészítik egymást. ' Gittinger Pál feladatai közül csak néhány: irányítja a műszaki fejlesztési munkákat, figyeli az újításokat, továbbtanulásra ösztönzi a fiatalokat, szakirodalmat fordít. — Ha a szüleim foglalkozását választottam volna, most nyomdász vagy női szabó lennék, Egy alkalommal érdekes karácsonyi ajándékot kaptam. A séta a vegytan birodalmában nevű játékot. Ebből mindenféle szert lehetett »kotyvasztani«, megszerettem a vegyészetet. Vegyipari technikumot végeztem, utána egy évig Budapesten dolgoztam üzefn- technikusként. Azután megpályáztam egy NDK-öeztönirányadó segédeszközként sem használják ezt a norma- gyűjteményt A »miért« előtt arról igyekeztem meggyőződni, hogy valóban alkalmazható-e ez a norma. Cserjés Miklós, a kutatások egyik irányítója tényekkel oszlatta el kételyeimet. — Munkatársaink hónapokig stopperrel a kézben járták az erdei munkahelyeket, és méréseket végeztek. Ezek minden fontosabb, a munkát befolyásoló körülményre kiterjedtek. Sohasem vettük számításba a nyilvánvalóan lazító dolgozó, vagy ellenkező lag: az országos fakitermelő bajnok teljesítményét, számoltunk viszont a szervezet teherbíró képességével. Szakorvosi mérések alapján pihenőidőket iktattunk be a teljesítmény számításakor. Az így kialakult normák — némi rugalmassággal alkalmazva — feltétlenül mértékadók lehetnek. Tény,, hogy szigorúbbak a korábbi »normáknál«, de feltétlenül teljesíthetők. Alkalmazásukkal pontosan kiszámítható a munka elvégzéséhez szükséges idő. Végül is tudatosabbá válik a tervezés és az irányítás, reálisabbá a teljesítmény értékelése. — Mégis csak elvétve és részben alkalmazzák? — Az új normák egy sor minőségi követelményt támasztanak, miközben a gazdaságokban még több meny- nyiségi természetű feltétel sincs meg — összegezett Hajdú Gábor, a kísérleti állomás vezetője. — Vannak persze eseteik, amikor csupán a »jól van, ahogy van« szemlélet a gát. — Érzékeny pont a bér. Az alapbérek kialakításánál eddig számításba vették, hogy a »norma« akár 60—80 százalékkal is* túlteljesíthető. A mi normáinknál a 100 szádíjat; három évig felsőfokú vegyipari technikumba jártam az NDK-ban. öt év után határoztam el, hogy »műanyagos« leszek; esti tagozaton végeztem el a Műszaki Egyetem vegyészmérnöki szakát. Közvetlenül a termelésben akartam dolgozni és jött az alkalom: a Kemikál szakembereket keresett az új gyárba. Három éve dolgozom már barcson. Itt — mondhatom így — újra megtanultam a szakmát. Az ország különböző részeiből ide került fiatalokból olyan baráti kört sikerült kialakítani, melyet a munka és a magánélet közös gondjai kovácsoltak össze. Természetesen otthon is, a gyárban is sok még a feladat, két-há- rom év eltelik, mire igazán jól berázódik a gyár. Mindenki a legtöbbet és a legjobbat szerette volna nyújtani; itt mindenki együtt tanult és dolgozott. Végül siker koronázta a fáradozást. A többet ésszel, mint erővel elvnek kell érvényesülnie az idén. Gittinger Pál társadalmi megbízatásként vállalati munkaverseny-felelős, tűzés mun Ijavédelmi felelős, azonkívül az import alapanyagok kiváltásáért dolgozik. A speciális anyagok és munkafolyamatok szakszerű megismertetése érdekében vállalta a dolgozók oktatásának megszervezését. A másik fiatal, Kolics Imre a beruházó vállalattól került a Kemikálhoz. Gyakorlati ember — mondták róla —, minden területen aktívan dolgozik. Jelentős érdemei vannak a piackutatásban. — 1978 közepétől dolgozom a Kemikálnál. Itt egy nehéz feladattal kezdtem: a beruházásból megmaradt pénzből fél év alatt megteremteni egy hagyomány nélküli területet, az alkalmazástechnikát. — Mit jelent a meglehetősen ismeretlen kifejezés? Ide tartozik a műszaki fejlesztések jeilentős része. Kikisérletezzük a megjelent új anyagok felhasználási tezalék eléréséhez becsületes munka kell. Ha tehát az új normát a bérek.változatlanul hagyásával vezetik be, a dolgoz® bére csökken. Márpedig nem ez a cél. Sokkal inkább az, hogy a munkás 100 százalékos valódi teljesítménnyel érje el azt a jövedelmet, amelyet eddig áltúlteljesítések halmozásával ért el. Néhány. erdészeti üzemegységnél megldséreltók bevezetni az új mércét. Az igyekezet azonban visszájára fordult: az emberek teljesítménye javult, bérük csökkent, miközben a többi üzemegység továbbra is halmozta a »munkarekordokat« ... A megvalósítást nehezítő másik ok, hogy az új normák alapján történő tervezés és munkaszervezés a vezetőktől is több munkát kíván. Egyszerűbb például találomra megmondani, hogy »Ivb. 20 emberrel 5—6 hét alatt végzünk«, mint kiszámítani, hogy 17 emberrel 36 nap alatt. Tegyük fel, hogy a szakember mégis elvégzi á számítást, és tud ja, hogy 17 emberre van szüksége. Csakhogy kiderül, hogy ezt a létszámot egy 12 és egy 10 fős, az évek során összeszokott munkacsoportból kellene kialakítania. Melyik brigádot bontsa meg? A tapasztalat azt sugallja, hogy 12 összeszokott ember teljesítménye jobb lehet, mint 17 vitatkozóé... Efféle >*gyakorlataias« gondok sora gátolja még az új mérce érvényesítését. Az ÉRTI kaposvári állomásának kutatói azon igyekeznek, hogy a tudomány valóban termelőerővé váljon. Nem az ő hibájuk, ha elemzéseik: végeredménye az esetek egy részében holt papír marad. Bíró Ferenc rülétét, felkutatjuk, hogy az iparban hol lehet alkalmazni azokat. A gyártásszervezés és a megfelelő technológia kialakítása után átadjuk a felhasználó iparnak, legtöbbször az építőiparnak. — Hogyan értékeli az első teljes évet? ' — Gazdasági szempontból kétségtelenül sikeres évet zártunk. De véleményem szerint nem lehet megelégedni a számvetés kedvező alakulásával. A minőséget kell jobban hangsúlyozni. Az első évben magasnak éreztük a mércét, ám utólag rájöttünk, hogy ennél sokkal többet is elbírtunk volna. Az az igazság, hogy nem tudtuk pontosan fölmérni az erőviszonyokat, s ez a rutintalansággal függ össze. Természetesen vannak objektív tényezők, de kilencven százalékben házon belül megoldhatók a gondjaink. Talán egyfajta türelmetlenség van bennem: úgy érzem, előbbre is tarthatnánk. Az idei feladatok közül a legfontosabb a közös cél: minden tekin- .tetben »bejáratni« a gyárat. H. J. L. G. Sikeres újítás Tizenkét-férőhclyes bevonómasszakeverő gépet terveztek az Egyesült Izzó gyártmányfejlesztési osztályán. Az elektromos fűtőtestek szigetelésénél használják. Értéke: százezer forint. Egy átszervezés tapasztalatai Közös nevező: a gyár
