Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-28 / 74. szám
£ t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJEIEKI " SOMOG/I U\> Axo: 1,20 ö NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI, évfolyom, 74, sióm 1980, március 28.. péntek KÁDÁR JÁNOS VITAZÁRÓ BESZÉDE Befejezte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa Megválasztották a párt vezető szerveit Negyedik munkanapját kezdte meg tegnap reggel kilenc órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Az elnöklő Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a küldötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a kongresszust köszöntő táviratok, itthon és határainkon túl is nagy figyelemmel kísérik a magyar kommunisták küldötteinek tanácskozását. Ma reggelig — mondotta — csaknem hétszáz távirat, levél érkezett. Újabb üdvözletek érkeztek a külföldi testvérpártoktól és más haladó szervezetektől is, többek között az angolai MPLA-Munkapárttól, a Bolíviai Kommunista Párttól, a Guatemalái Munkapárttól, az Indiai Kommunista Párttól, o Japán Kommunista Párttól, a Jordániái Kommunista Párttól, a Mozambiki Felszabadítási Fronttól, a Panamai Néppárttól, a Guinea-Bissau és a Zöldfoki szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjától. Losonczi Pál bejelentette, hogy összesen 156-an jelentkeztek felszólalásra, s az első három napon 55-en kaptak szót. A tanácskozás résztvevői ezután — a kongresszus elnökségének javaslatára — egyhangúlag úgy döntöttek, hogy még kél küldöttársukat hallgatják meg. A többiek írásban nyújthatják be felszólalásukat a kongresszus titkárságához, mert a vitát lezárják. Ezután megadta a szót az első felszólalónak. LENDVAI MIKLÓS, az MSZMP Zalaegerszegi Járási Bizottságának titkára Nagy tartalékaink vannak módszereink minőségében Elmondta, hogy a párt vezető szerepe érvényesítésének nagyon fontos 'színtere a járási pártbizottság. A járások területén történt változások azonban — a fejlődéssel együtt — egy sor ellentmondást is felszímre hoztak. Ilyen például, hogy a közigazgatási és a termelőszövetkezeti egység nem mindenütt esik egybe, ezért a pártszervek és -szervezetek nehezen tudják a község- és gazdaságpolitikai feladatokat irányítani, összehangolni. A fejlődés szükségszerű változásai — mindenekelőtt a jelentős gazdasági, köz- igazgatási és kulturális koncentráció — fokozottan érintették a társközségek pártszervezeteit is. A koncentráció magával vitte a szék- helyközségekbe azt a szellemi bázist is, amely a kisközségekben korábban eleven befolyásoló tényező volt. A továbbiakban kifejtette, hogy a pártaiapszervezetek munkájának további fejlesztése nem képzelhető el az őket irányító pártszervek munkájának egyidejű fejlesztése nélkül. Ez pedig megköveteli a pártirányítás, a politikai tevékenység kultúrájának a fejlesztését. Meggyőződésem — mondta —, hogy a munkastílusunk, munkamódszerünk minőségében van a legnagyobb tar- talélkunk. SZABO FERENC. a Központi Fizikai Kutató Intézet főigazgatója A magyar tudomány szép eredményeket ért el Felszólalásában rámutatott, hogy a magyar tudomány el ismerésre méltó eredményeket ért el a nemzetközi tudományos versenyben. Sikereit megbecsülik külföldön is, barátaink és ellenfeleink egyaránt, persze ki-ki a maga módján. Büszkék lehetünk arra, hogy a KGST országaival, elsősorban a Szovjetunióval jelentős tudományos együttműködésünk van. A nemzetközi tudományos közvélemény a magyar kutatókról több egyenletet, modellt nevezett el, s »budapesti iskola- névvel illetik elméleti magfizikusaink eredményeit. Ha a tudományos, élet nem- eseményeit a sportversenyek mintájára rendeznék, akkor magyar kutatókat is láthatnánk dobogón és néha a magyar Himnuszt is hallhatnánk az eredmény- hirdetéskor, s az eredmények láttán érzett öröm fontos dolog, hiszen az önbecsülés" lényeges tényezője további előrehaladásunknak. A tudomány termelőerővé válásának három fő tényezője van: a "kutatás, a gyakorlat és az irányítás. Mind a három szférában vannak eredményeink, de van bőven javítani valónk is. — Sok kutató jelentkezett konkrét gazdasági célokat szolgáló kutatási feladatra. Nyugodtan mondhatom, begjr választásuk motivációja az elkötelezettség, a tenni akarás. Most azt kérik, hogy az értelmes munka kibontakoztatásához kapjanak nagyobb lehetőséget. Azt kérjük a kongresszus.tól, határozataival segítse elő, hogy még hatékonyabban működjenek azok a szép emberi energiák, amelyek a szocialista Magyarország szolgálatára készen állnak. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — Úvári Miklós, a szerkesztő bizottság vezetője terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután J Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit’.árn c"pc*ke* d»tt szólásra az 1. és í. m* pírén d vitájának együttes összefoglalás áré. Óvári Miklós előterjesztette a szerkesztő bizottság jelentését — A vitában felszólaló elvtársak kivétel nélkül kifejezték egyetértésüket a beterjesztett határozati javaslattal — mondotta a többi között. — A felszólalásokkal teljes összhangban a szerkesztő bizottság is arra az egységes következtetésre jutott, hogy a határozati javaslat tükrözi a kongresszus állásfoglalását: megfelel marxista—leninista élveinknek, jól. szolgálja szocialista céljainkat, népünk és hazánk érdekeit. — A határozati javaslat összhangban van a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozattal, és bízvást mondhatjuk, hogy a javaslat határozattá emelésével, és még inkább a határozat következetes végrehajtásával újabb jelentős lépéseket teszünk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A határozati javaslat megfelel annak a lenini követelménynek is, hogy a konkrét helyzet konkrét elemzése alapján jelölje ki soronlevő feladatainkat. A határozati javaslat nem légvárakat épít, hanem reális, elérhető célokat tűz ki. — A határozat, amit elfogadásra ajánlunk, kongreszmegfelelően és a magyar kommunistáknak, egész népünknek óhajával egyezően megerősíti a párt több mint két évtizede folytatott, bevált politikai irányvonalát. Az eddigi p'olitikai irányvonal folytatását támogató számos felszólalás közül most csak Veszprémi István elvtársnak, Komárom megye küldöttének felszólalására szeretnék hivatkozni, aki hangsúlyozta: a határozati javaslat biztosíték arra, hogy csaknem negyedszázados következetes politikánk folytatódni fog. A szerkesztő bizottság egyetért azzal is, záfűzött ehhez: a kongresz- szus után legyen gyorsabb a folytatás, fordítsunk nagyobb gondot a végrehajtásra. A kongresszus előtt levő javaslat bizonyítja azt is, hogy politikai irányvonalunk töretlen folytatása nem jelent változatlanságot, konzervativizmust. Kádár János elvtárs éppen a kongresszusi előkészületek idején, a. budapesti pártaktíva értekezletén mutatott rá, hogy a saját korábbi nézeteinket sem tekinthetjük dogmának. A határozati javaslat elvi alapokra épül, ugyanakkor gyakorlatiasan és mindenféle álmodozástól mentesen egy felelős, tapasztalt párt politikáját tükrözi. Az elvi szilárdság és a helyzet követelte változtatások nem zárják ki egymást. A szerkesztő bizottság áttekintette a fővárosi, a megyei és megyei jogú párt- érlekezLeteken elfogadott ajánlásokat is. Megállapította, hogy ezek túlnyomó többsége összhangban van a határozati javaslat szövegével. A bizottság mégis szükségesnek tartotta, hogy ezek figyelembevételével néhány — a mondanivaló politikai lényegét nem érintő — módoövári Miklós azután ismertette azokat a módosításokat, amelyekhez a szerkesztő bizottság a kongresz- szus hézzájárulását kérte, majd bejelentette: a szervezeti szabályzat módosítására nem kaptak újabb javaslatokat. A szerkesztő bizottság ajánlja a beterjesztett szöveg változtatás nélküli elfogadását. Ezután így folytatta: — A kongresszusi felkészülés időszakában és itt a kongresszusi vitában is számos "fontos más javaslat is eLhangzott. Ezek egyrésze nem kerül be a határozatba, mert nem igényli a kongresszus döntését. Az elmúlt hónapokban sok levél is érkezett a Központi Bizottsághoz és a területi pártszervekhez, párttagok és párton- kívüliek írták meg véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat Értékesnek, a bizalom jelének tartjuk ezeket a hozzászólásokat is, és minden biztató szóért, hasznos tanácsért kongresszusunk fórumáról is köszönetét mondunk. Fontosnak tartjuk, hogy egyetlen jó észrevétel se vesszen kárba. Ezért azt javasoljuk, hogy határozatunkban is‘ rögzítsük: gondoskodni kell arról, hogy ezeket a javaslatokat az illetékes pártszervek munkájukban hasznosítsák. Meggyőződésünk, hogy az ecz egység, amely a fő tennivalókat illetően a több hónapos széles körű, beható vitákban kialakult, s ami az elmúlt napokban itt a kongresszuson is megmutatkozott, megmarad, sőt tovább erősödik a kongresszus után, amikor a tettekre, az elfogadott határozatok végrehajtására kerül sor. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a szerkesztő bizottság a határozati javaslatot az említett módosításokkal elfogadásra ajánlja. Kérem a tisztelt kongresszust, hogy a szerkesztő bizottság jelentését fogadja el. A Központi Bizottság és a a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója feletti együttes vita ezzel befejeződött. Rövid szünet következett, majd LonocZi Pál arról tájékoztatta a kongresszust, hogy — mivel a második napirendhez nem hangzott el lényegi kiegészítés — Brutijó János, a KEB elnöke elállt a választól. <*
