Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

az együttes érvényesülés előmozdítására épül. A társadalmi tevékenység minden területén jelen vannak azok a párttagok és pártonkívü- liek, akik a szocializmus magas eszmei, erköl­csi követelményei szerint dolgoznak és élnek. Segítsük elő, hogy példájuk minél szélesebb körben követőkre találjon! Az egyének sző­kébb és tágabb környezetükben, munka- és la­kóhelyükön hozzájárulnak a közösségek for­málásához, ugyanakkor a közösség is alakítja tagjainak magatartását és gazdagítja gondol­kodását. Fokozott figyelmet érdemelnek a szo­cialista együttélés, az emberi kapcsolatok ele­mi normái: egymás munkájának megbecsülé­se, a segítőkészség, a kölcsönös tisztelet és fi­gyelmesség. A Központi Bizottság első titkára kiemelte: — Hatalmas erőforrás, építőmunkánk nagy lendítő ereje a szocialista haza szeretető és a proletár internacionalizmus. Ezért ideológiai munkánkban a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani népünk hazafiságának és internacionalizmusának elmélyítésére. An­nak tudatában végezzük munkánkat, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy el­választhatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás nemzetközi ügyének előmozdítása hazánk és népünk érdekeinek szolgálatától. Kádár János ezek után a minden területre egyformán érv®nyes közös feladatok mellett felhívta a figyelmet azokra a sajátos termi­valókra, amelyek a tudományos kutatásban, a közoktatásban, a művelődésben és a művé­szeti életben jelentkeznek. — Az ideológiai és kulturális munka foko­zott követelményeket támaszt a párt-, a tár­sadalmi szervek irányító munkájával szemben. Az irányításnak elő kell mozdítania, hogy ideológiai és kulturális tevékenységünk foko­zódó mértékben segítse szocialista előrehala­dásunkat. A párt támogatja, ösztönzi az ön­álló, alkotó gondolkodást, bízik az ideológiai, kulturális területen tevékenykedő értelmisé­giekben, igényli közreműködésüket a társadal­mi feladatok megoldásában, és nagyra érté­keli, hogy túlnyomó többségük belső meggyő­ződésből egyetért politikai céljainkkal és mód­szereinkkel. Pártunk a jövőben is támogatja a tudomá­nyos kutató és g művészi alkotómunka sza­badságát. Ez teszi lehetővé, hogy mind a tu­dományban, mind a művészetben a múlt és a jelen folyamatait, az egyén 'és a közösség problémáit mélyen feltáró alkotások szülesse­nek. Eddigi tapasztalataink megalapozzák bi­zalmunkat, hogy a magyar szellemi élet kép­viselőinek túlnyomó többsége felelősen tud él­ni az alkotói szabadsággal, s azt népünk javá­ra, a szocializmus ügyének segítésére hasz­nálja. A párt munkája, pártunk nemzetközi tevékenysége Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a beszámolási időszakban is arra törekedett, hogy a magyar munkásosztály forradalmi él­csapatához, a dolgozó nép pártjához méltóan teljesítse kötelezettségeit. A párt szervezetei és tagjai odaadóan és eredményesen dolgoz­tak a XI. kongresszus határozatainak meg­valósításáért. A párt irányította és szervezte a szocialista építőmunkát, nőtt szervezeti ereje és akcióképessége, fejlődött munkastí­lusa. A párt vezető szerepe érvényesül. A marx­izmus—leninizmus tudományos elméletére támaszkodva és a társadalom valóságos helyzetéből kiindulva a nép véleményét és javaslatait figyelembe véve a párt jelöli ki a szocializmus építésének fő irányát és fő feladatait. Pártunk ezután is mindenekelőtt az eszmei ráhatással, az érvelés módszerei­vel, politikai irányító és szervező munkával, a tömegek mozgósításával tölti be vezető sze­repét. A párt saját tevékenységét a nép szolgálatának tekinti, irányít, de nem utasít- gat; vezet, de nem uralkodik, elítéli a hata­lommal való legkisebb visszaélést is. Pártunk vezető szerepének érvényesülésé­ben meghatározó jelentőségű, hogy eszmei­politikai és szervezeti egysége szilárd, a Köz­ponti Bizottság és a párttagság összeforrott. A párt és a dolgozó tömegek kapcsolata a korábbinál nehezebb körülmények között is kiállta a próbát. A párt bízik a tömegekben a tömegek követik a pártot. Méltán nevez­hetjük ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép közös akaratából született nagy vívmányunknak. A párt és a tömegek egysége és közös cselekvése a szocializmus sikeres építésének legfőbb záloga hazánk­ban. A Központ! Bizottság jelenti a kongresz- szüsnak, hogy a beszámolási időszakban a párt belső élete egészségesen fejlődött, tag­létszáma növekedett, szervezettsége erősö­dött, jelentősen emelkedett a párttagság esz­mei, politikai, szakmai és általános művelt­sége. A pártnak öt évvel ezelőtt, a XI. kong­resszus idején 754 ezer tagja volt, 1979. de­cember 31-én pedig kereken 812 ezer. To­vábbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy pártunk egyéni elbírálás alapján azo­kat vegye fel soraiba, akik meggyőződéses hívgi, cselekvő részesei a szocialista társa­dalom építésének, tevékenyek a közéletben, vállalják a közösség önzetlen szolgálatát s a szocialista normák szerint élnek. A pártta­gok soraiban növekedjék a termelésben köz­vetlenül résztvevők, mindenekelőtt a nagy­üzemi munkások aránya, és országosan a munkások, a szövetkezeti parasztok, a fizi­kai dolgozók legyenek többségben. A párt­ban helyük van azoknak az értelmiségiek­nek és alkalmazottaknak, akik munkájuk­kal, magatartásukkal tanúsítják, hogy érdeme­sek a párttag megtisztelő címére. Javítsuk a pártépítést a kommunista értelmiség termé­szetes utánpótlását jelentő egyetemi, főisko­lai hallgatók körében. Az ország előtt álló nagy feladatok megol­dása, a po-tika következetes megvalósítása azt igényli, hogy még többet tegyünk a párt eszmei, politikai, cselekvési, szervezeti egy­ségének magasabb színvonalra ^emeléséért. Az elvi kérdésekben a tántoríthatatlan szi­lárdság, a gyakorlati munkában pedig a ru­galmasság a helyes kommunista magatar­tás. Ügyelnünk kell rá, hogy politikánk idő­álló, változatlan alapelvei csorbítatlanul ér­vényesüljenek, azokat senki — se a dogma- tizmus, se a revizionizmus irányába — el ne torzíthassa. Azt sem engedjük meg, hogy ko­rábbi helyes döntéseink, állásfoglalásaink dogmává váljanak. Nyitottaknak kell lennünk az új kérdések előtt, a jövőben is kezdemé- nyezően kell fellépnünk mindenben, amiben a nép, az ország érdeke az általános előre­haladás végett változtatásokat igényel. így fogjuk fel politikánk fő vonalának folyama­tosságát, azt kell megőriznünk és továbbfej­lesztenünk, ami az ország haladását segíti, a népet eredményesen szolgálja, Az MSZMP KB első titkára ezek után ki­emelte, hogy pártunkban érvényesülnek a de- mokratikus centralizmus elvei, a partéiét le­nini normái, majd a határozatok végrehajtá­sának jobb megszervezéséről és ellenőrzéséről, a pártdemokrácia és a párt munkastílusának fejlesztéséről szólt. Nem szabad megengedni, hogy bárki is önkényesen, saját szája ize sze­rint értelmezze a párt határozatait. A végre- luytaibaa nem mindig érvényesül megfelelően a személyes felelősség. A párttagság, a közvé­lemény részéről jogos az a bírálat, amely hiá­nyolja a dolgozó tömegek által is célraveze­tőnek tartott párthatározatok következetesebb végrehajtását. — A jövőben még inkább olyan szellemnek és munkastílusnak kell érvényesülnie — mon­dotta Kádár János —, hogy a párt fórumain meg lehessen vitatni minden oda tartozó kis és nagy kérdést, mely a párt, az ország, a nép életét érinti. A párt-minden tagja érezze köte­lességének, hogy nézeteit, véleményét, állás­pontját a párt fórumain fejtse ki ! A párttagok viszont minden esetben kapjanak választ kér­déseikre és tájékoztatást javaslataik sorsáról. A pártdemokrácia érvényesülése nélkülöz­hetetlen feltétele munkánk kritikus és önkri­tikus vizsgálatának. Ez megvédi a pártot és tisztségviselőit, tagjait a hibáktól, a tévedé­sektől, az önelégültségtől. Pártunkban a bírá­lat és önbírálat helyzete a fejlődés ellenére sem minden tekintetben megnyugtató. Szóban elismerik ugyan a szükségességüket, de a va­lóságban sokan nem élnek velük. A párt politikájának gyakorlati érvényesí­tésében, a korábbinál bonyolultabb feladatok megoldásában sok munka és nagy felelősség hárul a káderekre, a társadalmi élet különbö­ző területein dolgozó vezetőkre. A vezetők többsége megfelelően látja el feladatát, képes arra, hogy a magasabb követelményekhez iga­zodva dolgozzék. Akit hazánkban a bizalom vezető posztra állított — akár párttag, akár pártonkívüli — annak tudása legjavát nyújt­va, odaadással kell szolgálnia a szocializmus, a nép ügyét. Meg kell felelnie a politikai meg­bízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményeinek. A döntő a feladatra való alkalmasság. A pártnak kötelessége a néppel szemben, hogy a döntésre megérett káderügyeket — a közösség érdekét szem előtt tartva — idejé­ben megoldja. Az a helyes és igazságos, hogy aki nem tud a magasabb követelmények sze­rint dolgozni, aki miatt a kollektíva kárt szen­ved, ne maradjon vezető beosztásban. A sta­bilitásra törekvés csak addig helyes, amíg azokra vonatkozik, akikre építeni lehet; akik politikailag szilárdak, de nem merevek; akik szakmailag hozzáértők és széles látókörűek, kezdeményezők, de nem kapkodok; fegyelme­zettek, ezt másoktól is megkövetelik, ugyan­akkor tisztelik és figyelembe veszik mások vé­leményét és saját gyengeségeikkel is szembe tudnak nézni; példamutatóan élnek és dolgoz­nak, akiket mindezért munkatársaik, a közös­ség tisztelete övez. Minden tisztségben ilyen vezetőkre van szükség. Itt az ideje annak is, hogy bátrabban léptessenek elő fiatalokat, olyanokat, akik már a mi rendszerünkben szü­lettek és váltak hozzáértő, vezetésre alkalmas felnőtté. — Pártunk — hangsúlyozta a Központi Bi­zottság első titkára — történelmi múltjához és küldetéséhez híven a jövőben is teljesíti kötelességét : szolgálja a magyar nép érdekét, a szocializmus ügyét. Pártunknak ma súlya, sza­vának hitele van. Fontos, hogy minden párt­tag szavának is tettekkel alátámasztott hitele legyen. A párt minden tagja példamutatóan teljesítse kötelességét, éljen jogaival, és hiány­talanul tartsa meg a párt- és állami fegyel­met; erősödjék a párt tagjaiban a közösségi szellem, a kommunista szerénység és a tettre- készség! Partunk, amely részé a nemzetközi kommu­nista mozgalomnak, a beszámolási időszakban a XI. kongresszus határozatait, internaciona­lista elveinket követve aktív nemzetközi tevé­kenységet folytatott. Kivette részét -a békéért, a szocializmusért, a haladásért folytatott közös harcból, lehetőségeivel összhangban hozzájá­rult a világot átfogó marxista—leninista moz­galom egységének erősítéséhez és maga is erőt merített nemzetközi mozgalmunk tapasztala­taiból. A nemzetközi kommunista mozgalom az cl múlt években tovább növelté. befolyását a. vi ­lágban. A spanyol, a nicaraguaí, a hondurasi, á mexikói, az iráni és több más kompi un is ta part kivívta legalitását. Űj pártok, jöttek let- re, gyarapodott a testvérpártok taglétszáma, nőtt tömegbefolvásúk. A Magyar Szocialista Munkáspárt' teljes mértékben szolidáris .{çst- vérpártjainak, a világ kómmúnisia cs munkás- pártjainak' a küzdelmével. .Kommunista mozgalmunk helyzetét ma az jellemzi, hogy a pártok önállóak, saját maguk dolgozzák ki és ••'alósitják' meg politikájukat. Ez növeli minden párt felelősségét a marxiz­mus—leninizmus alkotó alkalmazásában! a szolidantas erősítésében, egymás tapasztala­tainak tarmlmányozasábeai és abban, hogy fej­lessze együttműködését a közös célokért vívott küzdelemben. Pártunk következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a mozgalmunkban felvetődő eltérő nézeteket elvszerű, türelmes eszmecserékben kell tisztázni, annak szem előtt tartásával, hogy az segítse a pártok ösz- szefogását, növelje a mozgalom erejét, hozzá­járuljon a marxizmus—leninizmus tudomá­nyos elméletének gazdagításához. Pártunk nemzetközi tevékenységének vezérlő gondola­ta a jövőben is az lesz, hogy a marxizmus— leninizmus elvi alapjain az együttes fellépé­sek, a közös akciók, a két- és többoldalú kap­csolatok erősítése révén tovább szilárduljon mozgalmunk egysége. Pártunk megkülönbözetett fontosságot tulaj­donít a kommunista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásainak, amelyek lehetőséget adnak az alkotó vélemény- és tapasztalatcse­rére, a helyzet együttes elemzésére, az állás­pontok egyeztetésére és a közös fellépések összehangolására. A nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségéért vívott harc megköveteli a marxiz­mus—leninizmus alapvető tanításainak védel­mét, az egységbontás elleni határozott fellé­pést. Pártunk következetesen harcol az álfor­radalmi tendenciák, a marxizmus—leninizmus jobboldali és álbaloldali torzításai, a szakadár törekvések ellen. Szembeszállunk az antikom- munizmússal és a szovjetellenesség régi és új megjelenési formáival. Határozottan elutasít­juk a maoizmust mint gyökerében antimarxis- ta ideológiát, amely már a hatvanas évek ele­jén telítve volt nacionalista, szovjetellenes elemekkel, vezérpárt-törekvésekkel. Kezdetben leplezte lényegét, a leninizmusra hivatkozva a világszocializmus védelmezőjeként,, az impe­rializmus elleni küzdelem következetes har­cosának tüntette fel magát. Azóta a kínai ve­zetők politikájában mind nyíltabban előtérbe került a hegemóniára való törekvés, a szov- jetellenesség, az imperialistákkal való együtt­működés. Kádár János a továbbiakban kiemelte: — Pártunk a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus elveitől vezérelve arra törekszik, hogy ápolja, fejlessze, erősítse együttműködését minden testvérpárttal. A XT. kongresszus óta eltelt öt évben a világ külön­böző térségeiben működő 78 testvérpárt kül­dötteivel folytattunk hasznos kétoldalú meg­beszéléseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt megkü­lönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió kommunista pártjához fűződő kapcsolatainak erősítésére. Pártunk, népünk számára is nél­külözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunistáknak történelmi jelentőségű ta­pasztalatai. Tovább fejlődtek és bővültek kap­csolataink a szocialista országok testvérpári- jaival; az új társadalom építésének kérdései­ben folytatott tapasztalatcserék igen értékese* számunkra. A kölcsönös szolidaritás elvének megfelelően erősítettük és erősítjük interna­cionalista kapcsolatainkat a tőkés- és a fejlő­dő országok kommunista és munkáspártjai­val. Pártunk az imperialistaellenes küzdelem kö­zös céljától vezetve erősítette kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti demokratikus párt­jaival, nemzeti felszabadító mozgalmaival. Az elmúlt években tovább bővültek kapcso­lataink a legtöbb nyugat-európai szocialista, szociáldemokrata párttal. Ez hozzájárult az érintett országokhoz fűződő viszonyunk javu­lásához és a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak fejlődéséhez. Ez azt bizonyítja, hogy az ideológiai ellenté­tek és a politikai nézetkülönbségek nem zár­ják ki az együttműködés lehetőségét olyan nagy, közös érdekű kérdésekben, mint a bék<_, a biztonság, a leszerelés előmozdítása. A nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom korunk hatalmas és egyre növekvő ereje, amely előreviszi az egész emberi társadalom fej­lődését A kommunistáknak nincs más céljuk, mint az, hogy a szocializmus, a haladás, a bé­ke ügyét szolgálják népük és az egész embt riség érdekében. Pártunk továbbra is arra tó rekszik, hogy hazafias, internacionalista poli­tikájának megfelelően egész tevékenységével hazánk felemelkedését, s egyben a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös cél­jainak elérést szolgálja. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, hagyja jóvá az elmúlt öt évben végzett mun­kát, vitassa meg és fogadja el a beszámolót és a beterjesztett határozati javaslatot Nagy tör­ténelmi vívmányainkra alapozva, az eddigi politikai irányvonalat következetesen folytat­va, a programnyilatkozatban megjelölt célo­kat követve haladjunk tovább! Meggyőződé­sünk, hogy ezzel népünknek, az országnak olyan munkaprogramot javasolunk, amelynek valóra váltásával sikeresen építhetjük tovább hazánkban a fejlett szocialista társadalmat. Pártunk és népünk néhány nap múlva meg­emlékezik hazánk felszabadulásának 35. év­fordulójáról. Történelmünk három és fél évti­zeddel ezelőtti sorsfordulója tette lehetővé, hogy népünk elinduljon a társadalmi haladas, a nemzeti felemelkedés útján. Kongresszusunk közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából a ma­gyar kommunisták, az egész ’magyar nép ne­vében megbecsüléssel köszönti felszabadítón­kat, a nagy szovjet népet, a Szovjetunió Kom­munista Pártját. A felszabadulásunkért har­colók áldozatai nem voltak hiába valóak, és soha nem merülnek feledésbe. Népünk, pár­tunk vezetésével élni tudott a szabadsággal. Sok nehézséget leküzdve harcol, céltudatos munkával nagyot, maradandót alkotott A nép élete gyökeresen megváltozott, hazánk szabad, független szocialista ország. A Központi Bizottság első titkára hangsú­lyozta : — Az előttünk álló feladatfát nagyok, de megoldhatóak. A jelenleginél nehezebb aka­dályokat is leküzdöttünk már. Van világos cé­lunk, és van erőnk. Pártunk hat évtizedes harcban edződött, egységes, az országépítő munkában gazdag tapasztalatai vannak. A Magyar Szocialista Munkáspárt bírja népünk bizalmát, és átérzi az ezzel együtt járó nagy felelősséget. A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkásosztály, pa­rasztság, értelmiség, a magyar nép számtalan­szor bizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadóan dolgozni. Munkánkban támasz­kodhatunk népünk tehetségére, öntudatára, helytállására, tettrekészségére. Építhetünk a szocialista közösség keretében megvalósuló sokoldalú együttműködésre, a nemzetközi szo­lidaritásra. Megalapozottan bízhatunk abban, hogy feladatainkat közös erőfeszítéssel, a nem­zet alkotó erőinek összefogásával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül előre halad a szocialista fejlődés útján. Éljen a magyar munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja, a Magyar Szocialista Mun­káspárt! Éljen a szocializmust építő magyar r.ép ! Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocializmus és a béke! A Központi Bizottság beszámolóját, Kádár János előadói beszédét hosszan tartó nagy taps fogadta. Délután Benke Valéria elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. Brutyó János, a KEB elnöke terjesztette elő a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Brutyó János, a KEB elnö­ke a bevezetőben arról szólt, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a párt XI. kong­resszusának határozatai alap­ján segítette a pártegység, a pártfegyelierri erősítését, őr­ködött a párt tisztaságain. A Központi Ellenőrző Bizottság a beszámolási időszakban is jól együttműködött a Köz­ponti Bizottsággal és a Poli­tikai Bizottsággal, a munka- kapcsolatokat a legteljesebb összhang jellemezte. Hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság egyetért a .kongresszusi ok­mányokban foglaltakkal. A beszámolót és a határozati . javaslatot úgy minősítette, hogy az a helyzet marxista- leninista értékelését adja. Reálisan vészi számba az eredményeket, őszintén szól a gondokról, a nehézségekről, a hibákról, és világosan meg­jelöli a tennivalókat. — Jó érzéssel állapíthatjuk meg — folytatta —, hogy volt értelme a munkának, a XT. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában számot­tevő eredményeket értünk el. Ezek annak köszönhetők, hogy érvényesül á part veze­tő szerepe, a kommunisták odaadással szolgálják népün- . két. A párt és a tömegek kapcsolata a kölcsönös biza­lom szilárd alapjára épül. A tömegek támogatják politi­kánkat. s igénylik még kö­vetkezetesebb folytatását. Ér­demes volt dolgozni, alkotni, mert eaáltal gazdagodtak társad almunk szocialista vo­násai. A továbbiakban arról szólt, hogy a KEB — a Központi Bizottsággal összhangban — úgy értékeli: a párt fegyelmi helyzete jó. A párttagság túl­nyomó többsége példamuta­tóan dolgozik, kommunistá­hoz méltóan él, s a szocialis­ta építőmunka nehezebb fel­tételei közepette is helytáll. Határozottabban lépnek fel a hibákkal, a gyengeségekkel szemben, nagyobb rendet, fe­gyelmet, következetesebb cse­lekvést igényelnek. Elutasít­ják a társadalmunktól idegen megny ilvá n ulásokat. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akik megsértették ' a pártfegyelmet. A két kong­resszus közötti időszakban több mint harmincezer párt­tag részesült pártbüntetősben. Ez a párttagságnak évente 0,8 százalékát érintette. A párt- büntetésben részesítettek szá­ma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a pártfegyelcm állapotát, — A partfégyelem erősíté­se állandó feladatunk. • Nem­csak azért, mert a pártban* az elmúlt öt évben is voltak- olyanok, akik megsértették a pártfegy elmet, hanem azért is, mert a jövőbeli az eddigi­nél még nehezebb feladatok várnak ránk. Ezek csak ak- ■ kör oldhatók meg hiánytala­nul, ha a párttagok még job­ban helytállnak, szilárd fe- gvelmet tanúsítanak. A párt egysége, tisztasága, a párttag­ság fegyelme nem »upén a párt belső ügye, hanem egyik feltétele a párt és a tömegek kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatának is. A Központi Ellenőrző Bi­zottság — mondotta Brutyó János — figyelemmel kísérte azokat a jelenségeket, ame­lyek a pártfegyelmet befo­lyásolják. Azt a következte­tést vonta le, hogy a pártfe­gyelem erősítésében döntő a párt politikájának, határoza­tainak egységes értelmezése és képviselete, mivel a párt politikája elsősorban az egyes párthatározatokban ölt testet. — Az öt év alatt szinte alig akadt párteLlenes tevé­kenységet, frakciózást foly­tató párttag. Ezek törekvései is elszigeteltek maradtak, a párttagok körében nem talál­tak visszhangra. Ez. is a párt­tagság érettségét mutatja. De gyakoribb volt a párt politi­kájának, az egyes határoza- . toknak önkényes értelmezése, a politika melletti kiállás hiánya. Akadnak példák el- lertsékieskedesre. a pártha­tározatokkal való szem be he­ly ezt fedésre, a-part eszméinek., es. politikájának riem megfe­lelő képviseletére is. Eseten­ként párttagok is, főleg anti- marxista nézetek, áramlatok (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents