Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-23 / 70. szám

Somogyi dolgozók a gyermekintézményekért (Folytatás az 1. oldalról.) töttek, a B áh y ász sportpá­lyán dolgoztak, az irodaház­ban pedig papírt és hulladé­kot gyűjtöttek. A említette­ken kívül a Dédász-nál 190- en, a háziipari szövetkezet­nél 17-en, a sörgyárban 70- en, a Mahart-nál 28-an, a SZOT Csepel Üdülő csoko­ládécsomagoló üzemében 60- an dolgoztak a kommunis­ta műszakban. A tegnapi munkalapdk alapján' összesítik majd a Mezőgép 1. számú gyárá­ban, mennyi pénzt utalhat­nak át a következő napok­ban a tanácshoz a megyei gyermekintézmények java­ra. A tavaly elkészült üzem­csarnokban művezetők, üzemvezetők, programozók dolgoztak a szerszámgépe­ken. Az anyagmozgatók, se­gédmunkások, targoncások a még befejezetlen oeruházaso- kon tevékenykedtek. A kommunista műszakban a gyár szinte valamennyi dol­gozója részt vett. A becslé­sek szerint mintegy negy­venezer forint munkabér utalható át a gyermekek ok­tatási körülményeinek javí­tására. Hasonló nagyságú összegre számítottak a kaposvári vil­lamossági gyárban is, ahol hatvanhárom munkabrigád­ban több mint hatszázan ajánlották fel szombati ke­resetüket. Itt különösen jól oldották meg az alkalmazot­tak foglalkoztatását. A ko­rábbi briigádkapcsolatok eredményeként ' ugyanis az ii-odisták többségét betaní­tották valami egyszerűbb szerelési munkára. így az adminisztrátorok a végsze­relők között, a műszakiak és a technológusok pedig a gépműhelyben és a sajtóié­ban dolgoztak. A forgácsoló- üzem munkásai a héten elő- „re dolgoztak, hogy szomba­ton megfelelő legyen az al­katrészellátás. A Finommechanikai Vál­Csomagolják a mokkacukrot. lalat 3. számú gyárában negyvenhárom munkabri­gád — köztük huszonhat szocialista — négyszázöt­ven dolgozója vállalta a szombati kommunista mű­szakot. Az alkalmazottak közül a műszákiak itt is a szakképzettségüknek megfe­lelő fizikai területen dolgoz­hattak. Az Egyesült Izzó elekt­roncsőgyárában a rács-, a sajtoló- és az üvegalkatrész- üzemben a délutánosok is kommunista műszakot tar­tottak. Az alkalmazottak a termelőüzemeknek segítet­tek. Az izzósok mintegy ezerháromszáz dolgozó fel­ajánlása után hatvan—het­ven ezer forintot utalhatnak majd át a tanács megfelelő számlájára. A nem termelő intézmé­nyekben dolgozók közül is sokan részt vettek a társa­dalmi megmozdulásban. A Magyar Nemzeti Bank al­kalmazottal például a váro­si kertészetben és a város­szépítő egyesülettel közösen dolgoztak. A nemrégiben alakult lelkes társaság tag­jai szép számmal gyülekez­tek szombat reggel a ka­posvári Rippl-Rónai park­ban. Megtisztították a terü­letet, és előkészítették a ta­lajt a füvesítésre. Majd a Somogy Áruház és a Latin- ea-szobor környékét tették rendbe. A tabi ipari üzemek dol­gozói is a napi feladatokat végezték a kommunista műszakban. A termelő mun­kásokhoz mindenütt csatla­koztak a kiszolgáló folyama­tok dolgozói és az alkalma­zottak is. Sokan vettek részt a készülő úttörő-kiránduló­hely rendbetételében is. A nagyközség üzemeiben és gyáregységeiben a dolgozók több mint kilencven száza­léka megjelent, hogy egyna­pi bérével hozzájáruljon a gyermekintézmények építé­séhez, fenntartásához. SOMOGYI KRÓNIKÁJA A rügyfakadásra 1— a má­sodik történelmi tavaszra — emlékeztünk a héten: a hatvanegy évvel ezelőtti 133 nap változásai a példa ere­jével hatnak ma is. Itt So­mogybán is él, erősödik 1919 hagyománya. Embert szolgáló szocialista céljaink­kal összhangban változik környezetünk. Ünnepen ép­pen úgy, mint a végzett munka összegezésekor el­hangzik a megállapítás: ne­hezebb körülmények között élünk, dolgozunk. Ez még inkább arra irányítja a fi­gyelmet, hogy a sokféle igény közül kiválasszuk azt, ami a legfontosabb, ami a leginkább szolgálja az itt élő embereket, segíti gyarapodásukat, szebbé te­szi életüket. Egy kicsit jel­képes is, hogy éppen a Ta­nácsköztársaság évforduló­jára készülve szerelték ösz- sze Kaposvár Béke-füredi lakótelepén a kétezredik családi otthont. A kerek szám miatt sokan figyeltek föl erre. Az azonban egy hírt sem kapott, hogy ugyan­ezen a lakótelepen megtör­tént harminc családi otthon műszaki átadása. Mert ez nem »esemény«, hanem az epitőmunka hétköznapi eredmenye. Harminc csa­ládnak azonban ünnep lesz majd, amikor igényeinek megfelelő otthonba költözik. Az átadás azt is jelenti, hogy ütemesebbé vall a la­kásépítés. tw... . róttak la, joggal a kiviwezó vállala­toknak, hogy az év első fe­lében nem, vagy a.ig adnak át családi. otthont, a máso­dik hat hónapban viszont gyorsított ütemben készül­tek el, a lakások, és ez nem­egyszer megsokszorozta a minőségi kifogásokat. A minőség és a közös cé­lokért dolgozók jó együtt­működése a témája annak a szocialista szerződésnek is, amelyet a határidő tartásáért írtak alá a 61-es számú — Dunaföldvár—Nagykani­zsa között húzódó — út ka­posvári átkelési szakaszának építői. A munka neheze ugyanis most következik: eddig — jórészt a városon kívül — hagyományos fel­adatot kellett az építőknek megoldaniuk. Most változott a munka: völgyhidat, alul­járót építenek, rengeteg közművet kereszteznek vagy helyeznek át, sokféle szer­vezet dolgozik együtt. A célt — a szeptemberi át­adást — csak akkor lehet elérni, ha mindenki azt ku­tatja, miként lehet minél hamarabb végrehajtani a feladatot, és nem azt, hogy milyen akadályai vannak. Országos hatáskörű szer­vek, minisztériumok vezetői rendszeresen tárgyalnak a megyében. A Külkereskedel­mi Minisztérium képviselői azonban most először ta­nácskoztak a somogyi veze­tőkkel és az exportban ér­dekelt vállalatok vezetőivel. Szalai Béla államtitkár ar­ra volt kíváncsi, hogy mi­ként értékelik a külkereske­delmi szervezet munkáját, tevékenységét a partnerek. Az exportban erdekelt vál­lalatok viszont azt kérték, hogy több információt kap­janak döntéseikhez a világ­piacról. A kesó estig tartó eszmecgtre összegezéseként mondta el Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára: a beszélgetésből ki­derült, lassan megtanulnak kereskedni a külföldön ér­dekelt somogyi vállalatok, szövetkezetek. Valamit azon­ban még tanulni kell: ez pedig a pontosság, a határ­idők tartása. Igaz, hogy a hét végére téliesre fordult az idő, ám a tavasz megérkezésének sok jelével lehetett már ta­lálkozni. A Nagyatádi Kon­zervgyár termeltetési kör­zetéhez tartozó gazdaságok­ban vetik a cukorborsót. Ebből május végén, június elején főznek majd konzer- vet, mégpedig — a tervek szerint — összesen ezer va­gonnal. A kapacitás, meg­van ehhez: a termeltető gazdaságoktól függ, hogy a gyár »étvágyának«* megfele­lően tudják-e majd szállí­tani a nyersanyagot. A Dél­somogyi Állami Gazdaság­ban pedig megkezdődött már már a talaj előkészítése a burgonya ültetéséhez. Az éledő határban mind többen figyelik, hogy az utóbbi étékéne! kemenyebo tél miként viselte meg az őszi kalászosokat. A tapasz­talat az, hogy jól bírják a hideget és szépen zöldelinek már. Több mint 90 ezer négyzetméter fólia alatt érik már a megyében a hó­napos retek és a fejes sa­láta. Az első szállítmányok megérkeztek a piacra, és a márciusi hóesésben piros retket, zöld salátát árusítot­tak a megyeszékhelyen. Dr, Keruza Imre Kongresszustól kongresszusig HI0BBÉRT TÖBBET Tavaly 88 300 lakás épült fel ; négy év alatt 345 ezer új otthon került tető alá. Jelen­tősen korszerűsödött a lakás- állomány, öt százalékkal bő­vült a két-, és három és fél százalékkal a három- vagy több szobás otthonok aránya. Napjainkban à lakások het­venegy százaléka két- vagy több szobás, s míg 1975-ben minden százból negyven­négy, tavaly már 54 volt köz­üzemi vízzel, csatornával el­látva. Mar nélkülözhetetlen Területi megoszlásban ezekben az években a leg­több lakást Pest, Borsod, Csongrád megyében hozták tető alá, a legkevesebbet Nógrád, Tolna, Zala megyé­ben építették. A háztartások villamos- energia-felhasználása nagy iramban nőtt 1975 és 1979 között Pest, Borsod, Szolnok, Veszprém megyében, s ma az országban a lakások 97,1 szá­zalékában ott van e nélkü­lözhetetlen, a mindennapi élethez elengedhetetlen veze­ték. S ahogy a villany mára természetes szükséglet lett, úgy válik fokozatosán szin­tén mindennapos igénnyé a vezetékes víz és gáz, a palac­kos gázellátás fejlesztése, s minden más, ami az úgyne­vezett kommunális ellátás korszerű értelmezésének al­kotóeleme. A tavalyi — .folyó áron számított — kiskereskedelmi forgalom negyven százalék­kal lépte túl az 1975. évit. Ebben a fejenkénti 3,2 kg-os h úsfogy asztás-növekedés éppúgy benne van, mint az, hogy ezer lakosra harminc- hárommal több személygép­kocsi jutott 1979-ben, mint 1975-ben. örvendetes a ház­tartások gépesítettségének fokozódása — ezer lakosra 275 hűtőszekrény, 292 mosó­gép, 226 tv-készülék jut —, ám az kevésbé, hogy az élve­zeti cikkek a teljes fogyasz­tásból most már 16,3 száza­lékkal részesednek, arányuk a szóban forgó időszakban tovább nőtt. (Nem úgy, mint például a zöldségfogyasztás: ez négy év alatt változatlan maradt.) Az egy lakosra szá­mított kiskereskedelmi for­galom értéke Békés, Hajdú- Bihar, Somogy, Zala megyé­ben emelkedett a leggyorsab­ban a két kongresszus között Az egészségügyi ellátásra 1975 óta is folyamatosan nö­vekvő pénztömeget fordít az állami költségvetés — tavaly ez az összeg 15 milliárd fo­rint volt —, aminek eredmé­nye egyebek mellett a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak 83,2-ről 86,8-ra bővülése, a körzeti orvosok számának növelése, a bölcsődei helyek 12 ezres gyarapítása. A tízezer lakosra jutó or­vosok száma egyébként Bara­nyában és Csongrádban a legmagasabb, míg a legala­csonyabb Szabo.lcs-Szatmár- ban és Somogybán. Ugyan­csak tízezer lakosra vetítve, a ‘kórházi ágyellátottságban Heves és Veszprém vezet — ahogy 1975-ben is —, míg a sor végén Pest és Fejér me­gye áll. Többért többet Nagy erőfeszítések történ« tek a hetvenes évek második felében az óvodai, az általá­nos iskolai hálózat bővítésé­re. Az általános iskolákban az egy osztályteremre jutó tanulólétszám á két kong­resszus közötti időben első­sorban Szabolcs-Szatmárban, Hajdú-Biharban csökkent, míg Somogybán, Zalában nőtt A legnagyobb létszámú osztályok oktatására Hajdú- Biharban, Pest és Borsod megyében kényszerülnek. Négy esztendő alatt az újon­nan épített általános iskolai tantermek mennyisége orszá­gosan meghaladta a négyez­ret. Mindennapi életünk soíb részletéről szót sem ejtettünk — így például a tömegiközit- kedes járműparkjának kor­szerűsítéséről, melynek során csak tavaly 258 vasúti sze­mélykocsit, 1027 autóbuszt állítottak újonnan szolgálat­ba —, ám remélhetően a leír­tak is érzékeltetik: mennyi mindenben jutottunk előbb­re a két kongresszus közötti időben. S mindezt tettük olyan körülmények között, melyek hatására be kellett látnunk: a többért többet cs jobbat szükséges nyújtanunk. Mindennek feltétele az, amit az MSZMP Központi Bizott­sága kongresszusi irányelvei így rögzítenek: »Az életszín­vonal megszilárdításának, to­vábbi emelésének alapvető feltétele, hogy az eddiginél jobban oldjuk meg a gazda­sági építőmurika feladatait. Ezt segítse elő a munka sze­rinti elosztás elvének követ­kezetes érvényesítése: a jö­vedelmekben jobban fejeződ­jék ki a végzett munka mi­nősége és mennyisége, társa­dalmi hasznossága.« M. O. Határörfiatatok állománygyütéso Becsülettel védik hazánkat Nagykanizsa, Űttörő Mű­velődési Ház. Ünnepi ruhába öltözött határőrök — katonai szol­gálatukat teljesítő fiatalok, hivatásos tisztek, tiszthe­lyettesek —, a város ifjú­kommunistáinak, az üzemek­nek küldöttei, szovjet ven­dégek gyülekeznek, hogy együtt ünnepeljenek. Egy esztendeje is hasonló ünnepségre gyülekeztek az alakulat meghívására. Ak­kor a nagykanizsai határőr­kerület KISZ-istái a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulása 60. év­fordulójának tiszteletére indított szocialista verseny­ben elnyerték a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Az 1979. évi eredményeik alap­ján ismét nekik ítélték e jelképet. A fiatalokat — akik mun­kájukkal kivívták ezt az elismerést — és a vendége­ket Pál János őrnagy, a határőrkerület politikai osz­tályának a vezetője köszön­tötte. »Ifjúságunk becsülettel helytáll a munkában, a ta­nulásban. a haza védelmé­ben, aktívan részt vesz a közéletben« — hirdeti az emelvényen elhelyezett fel­irat. — Erről, napjaink for- radalmiságáról, a katona- és a határőrfiatalok felada­tairól, a magyar történelem kiemelkedő eseményeiről, az ifjúság kötelességéről szólt ünnepi beszédében Óvári Ibolya, a KISZ Zala megyei Bizottságának első titkára. — Örülök annak, hogy er­re az eseményre, a vörös vándorzászló ünnepélyes át­adására éppen a Magyar Tanácsköztársaság meg­alakulásának 81. évforduló­ján, pártunk XII. kongresz- szusának előestéjén, felsza­badulásunk 35. évforduló­jára készülve kerülhetett sor. A kerület fiatal határ­őrei a szolgálat példás ellá­tásával. a kiképzési felada­tok kiemelkedő teljesítésé­vel, eredmény 6á ifj&ági munkával másodszor Is ki­érdemelték a KISZ KB vö­rös vándorzászlaját. Végez­zék munkájukat a jövőben is hasonlóan, s őrizzék meg a zászlót — mondotta ün­nepi beszédében a szónok. — Fiataljaink körében jel­szóvá vált, hogy becsülettel védjük hazánkat, határain­kat, hogy a- vörös zászlót harmadszor és végleg el­nyerhessük. Ezt bizonyítja a kongresszus és a felsza­badulás tiszteletére határ­őreink között kibontako­zott szocialista verseny is, amelyben már igen szép eredmények születtek — vette át a zászlót társai ne­vében, s tett helyettük is fogadalmat Sós Lajos főhad­nagy, a kerület KlSZ-bizott- sagának a titkára. Parancsokat olvasnak, ki­tüntetéseket, jutalmakat ad­nak át. Szalagot kötnek a zászlóra a megye és a vá­ros, a néphadsereg egyik egységének ifjúkommunis tói, úttörő-határőrgárdistá köszöntik a zászló nyerte seit, * ők is kérik: őrizzél azt. tovább becsülettel, Ezt tolmácsolja Kun Ist­ván ezredes, az MSZMP ha­tárőrségi pártbizottságának első titkára is, átadva a pa­rancsnokság üdvözletét, elis­merését. — A kerület határőrei ál­lamhatáraink védelmében egyre jobb eredményeket érnek el. Becsülettel tettek eleget esküjüknek, amit a zászló elnyerése is bizonyít. Kötelezze ez a kerület min­den határőrét további lelki- ismeretes munkára — mondta többek között. — Jövőre ismét találko­zunk! — Ezzel köszöntek el egymástól a távoli őrsökön szolgaló. az ünnepi állo­mánygyűlésen részt vevő fiatal határőrök, igy is ki­fejezve: értik és érzik kö­telességüket, melyet a zász­ló másodszori elnyerése ró valamermyiükre. S*. L. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents