Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

Bemutatkozik Kiskőrös Kísérlet Nagyatádon Vendégek Petőfi szülőfalujából Számok színharmóniákkal A tizenöt ezer lakosú Kiskőrös — Petőfi Sándor szülőhelye — 1972. december 31-től város ; a költő születésének száz- ötvenedik évfor­dulóján iktatták a magyar városok sorába. Tegnap délután a Kilián György Ifjúsági és Úttörő-műve­lődé« Központ­ban vendégként mutatkozott be Somogy megye székhelyén. Dr. Klujber László, a házigazda intéz­mény vezetője el­mondta : tavaly ősztől — az ifjú­sági ház korábbi épületében — ter­vezték a vendég­látást. Elsősorban megyénk nevezetes tájegységeire, te­lepüléseire gondoltak a program készítésegkor; az első vendégek Buzsákröl ér­keztek, az ott élő népművé­szet gazdag tárházát mutat­ták be a megyeszékhely la­kosságának. S készülnek már a törökkoppány i a k és a karádiak is: együtteseik, szó­listáik e hónap végén sze­repelnek Kaposváron. Az if­júsági és úttörő-művelődési központ által támogatott fia­tal alkotó műhelye vette föl először a kapcsolatot a kis­kőrösiekkel. ahol hasonló csoport tevékenykedik. Ta­valy jártak ott a kaposvá­riak, s a tegnapi rendezvény ennek viszonzása volt. A Duna—Tisza közti kis­városban úgy találták: érde­mes ápolni a kapcsolatot, ezért is vállalkoztak arra, hogy napi teendőjük mellett bemutatkozzanak Kaposvá­ron. Sinkovecz László, a kis­kőrösi Petőfi Sándor Városi Képző- és iparművésze­tünk, valamint a hazai ipa­ri formatervezés felszabadu­lásunk óta elért eredményeit szocialista társadalmunk fej­lődésének tükrében bemuta­tó nagyszabású, ünnepi tár­lat nyílt tegnap a Műcsar­nokban. A hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója és az MSZMP XII. kongresszusa alkalmából — »Művészet és társadalom 1945—1980« cím­mel megrendezett kiállítást Pozsgay Imre kulturális mi­niszter nyitotta meg. A vízügyi . szakemberek megdöbbentek, amikor ki­derült, hogy a Kis-Balato- non az iszaprétég alól elő­került leletek XV. századi­ak. Négyszáz év alatt négy méter magas hordalékot te­rített rájuk a víz. A feltöl- tődés tehát évi egy centi­méter volt. Ez világosan mutatja: rendkívül meg­gyorsult a Balaton fölisza- polódása. A feltöltődés minden tó életének természetes része. A tóba érkező vízfolyások sebessége, mozgási energiá­ja csökken' s a vízben szál­lított hordalék lerakódik. E folyamatot az ember föl­gyorsíthatja, de lassítani is képes. A Balatonnál ez idő tájt inkább az előbbire ta­lálunk jellemzőbb példákat. A nyílt vizekben lejátszó­dó hidrológiai, biológiai és kémiai folyamatok rendkí­vül összetettek. A végered­mény — a Balaton gyors föliszapolódása — számos, esetenként a tó életével csak távolról összefüggő té­nyezőtől függ. A Balaton vizutánpótlásának legfőbb szallitcuanakj a Zalának és Járási Művelődési Köz­pont igazgatója elmondta: — Az első találkozás óta már újabb kapcsolatot is te­remtettünk Sómoggyal: az itt élő Csikós Nagy Márton a napokban fejezi be a Petőfi szülőháza elé készülő emlék­oszlopát Vele itt, a kaposvá­ri fiatal alkotók kiállításán ismerkedtünk meg. Munká­járól már beszámolt a Tele­vízió is. A vendégek népes csopor­tokkal érkeztek. Az ifjúsági ház galériájában már a harmadik kiállítást tartották tegnap: a Kiskőrösön élő Kecskeméti István festőmű­vész alkotásait mutatták be a nézőknek. A Kaposváron született Kecskeméti Sán­dor 1954-től foglalkozik rendszeresen képzőművé­szettel, most kiállított negy­ven munkája olajfestmény, grafika — jellegzetes utca­képek Petőfi szülőhelyéről, hangulatos csendéletek, en­teriőrök. A csaknem ezer történel­mi jellegű dcxkumentumfo- tót és több mint ötszáz mű­vészeti alkotást felvonulta­tó, s a Műcsarnok vala­mennyi termét megtöltő ünnepi tárlat szocialista társadalmunk fejlődésének dokumentumait a hozzájuk fűződő művészeti, iparmű­vészeti alkotásokkal és ipa­ri termékekkel együtt- tör­ténelmi sorrendben, négy időszakra »bontva« vonul­tatja fel. vízgyűjtő területén például az utóbbi 200 évben gyors ütemben pusztult a növény- takaró (leginkább az erdők), s a tavaszi hóolvadás, a ki­adós esők nyomán tömegé­vel jut a folyóba, onnan pe­dig a Balatonba a hordalék. Ugyanezt figyelhetjük meg a Balatonfelvidéken. A le­zúduló vizek rengetek érté­kes termőföldet sodornak a tóha a szőlők, gyümölcsösök közeiből. Az iszaposodást leginikább a vízfolyásokkal érkező hor­dalék idézi elő, de a part­eróziónak is nagy ebben a szerepe. S az uralkodó szél­irány miatt elsősorban a dé­li partot veszélyezteti. »E1- habolás« — mondják a szakemberek, amikor a hul­lámok le-letördelnek a par­ti sávból egy-egy részt, s az alámosott szakasz földjét, iszapját elragadja a víz. A hullámzás és a szél csilla­pultával aztán békésen le­rakják a strandokra, homo­kos padokra, tovább töltö­getve az amúgy is sekély déli partszegélyt. A védtelen partok elhabolása évi átlag­ban egy meter, egyes heiye­fiatalabbját a fúvós-sex tett képviselte, s a hagyomány­őrzők is bemutatkoztak. Kiskörösön jelentős számban élnek szlovákok; 1976-ban alakítottak nemzetiségi együttest. Azóta már. jelen­tős sikereket értek el, or­szágos minősítésen vettek részt. A négy évvel ezelőtti alapítók gyermekei is meg­kedvelték az együttest: sok fiatal arcot láttunk a nép­dalokat éneklő csoportban. Fiatalon elhunyt költő fia Kiskőrösnek Ízes Mihály: az ő verseiből kötöttek csokrot a versmondók. Messze' hatá­ron túl is ismert a Rolls beat'együttes — a budapesti Ifjúsági Parkban öt előadást kötöttek le velük, rendsze­resben föllépnek a nagyobb városokban, s így gyakran hívják őket Miskolcra, Szé­kesfehérvárra. Most készül az eäsö lemezük. — A kapcsolatot hogyan képzelik el a későbbiekben? — kérdeztük a kiskőrösi mű­velődési ház igazgatójától. — Előnyösnek mutatkozik a mi somogyi kapcsolatunk. Gondot szeretnénk fordíta­ni a közművelődésből dol­gozók tapasztalatcseréjére és a műhelymunka tanulmá­nyozására. Az amatőr együtteseknek továbbra is biztosítjuk a kölcsönös ven­dégjárást, hiszen számukra ez rendkívül jelentős. A szakszövetkezettől pedig megkeresték, s kérték, hogy erről is beszéljek: bor- és gyümölcsbemutabót szeret­nének tartani Kaposváron. A gyümölcsérésre még várni kell, míg a terített asztalokon friss .barack illa­tozik, de a tegnapi bemutat­kozás során nem maradt el a borkóstoló. Ki-ki ízlése szerint hörpinthetett a kis­kőrösi fehérből és a vörös­ből. H. B. ken azonban eléri a 4—5 métert is. A déli part terü­letvesztesége így csak 1965- ben húszezer négyzetméter volt. Az iszaposodás előrehala­dásának harmadik oka bio­lógiai. Különböző élőlények, a sás. az ágak, a korhadt, nád, a száráról elszakadt hí­nár a fenékre kerül, s ott szerves anyagokat tartalma­zó üledékké válik. A jelen­ség oka sokrétű. Az egyik a Balaton szabályozásáig nyúlik vissza. Az egyenlete­sen alacsony vízszint ugyan­is kedvező életföltételeket teremtett a nád és a hínár elburjánzásának. A vízbe jutott nagy mennyiségű műtrágya, a bemosott szenny- és trágyalevek szin­tén javítják a vízinövények életfeltételeit. Sőt — szán­déka ellenére — a hajózás is elősegíti a hínár szaporo­dását: a hajócsavar rend­szeresen aprítja a csíraképes hínárdarabokat és növeli a tenyészetet... A környezet növekvő levegőszenny ező­dése is hozzájárul az üle­pedő anyagok gyarapodásá­hoz. Kulcsszavává vált okta­tásunk követelmény rend­szerének a komplexitás, a törekvés a tudományok és művészetek közös vonásai­nak vagy azonos jegyeinek megvilágítására, a logikus gondolkodás készségének ki­alakítására. S egyre gyak­rabban tesszük föl a kérdést: hogyan lehet az összefüg­géseket megértetni a gyer­mekekkel, ha külön tárgy­ként tanítják a földrajzot, a történelmet és az irodalom- történetet, ha nem egyszer egy- vagy kétéves eltéréssel tárgyalják egyetlen korszak gazdaság- és eseménytörté­netét, illetve művelődéshis­tóriai vonatkozásait. Az ilyen tálalás rendszerint s<v rompók közé szorítja a gon­dolkodást, szakbarbárságra nevel. Több kísérletező ked­vű pedagógusközösség ezért sürgeti a tantárgyhatárok elmosását és az úgynevezett tantárgykoncentráció meg­valósítását. A Dunántúl fél tucatnyi iskolájában a múlt ősszel kezdődött egy ilyen kísér­letsorozat, az Országos Nép­művelési Intézet irányításá­val. Az »experiment-nyu- szik« közé tartoznak a nagy­atádi általános iskolák és a művelődési központ művé­szeti szakkörének 10—13 éves tagjai is. A cél: a matemati­ka, a zene és a képzőművé­szet közös vonásainak meg­ismertetése, ezáltal annak bizonyítása is, hogy az egy­oldalú humán és természet- tudományos gondolkodás­mód kialakulása csupán egy elhibázott oktatási szerke­zetben törvényszerű. A kí­A Balaton fokozódó föl- iszapolódásának csak úgy lehet gátat vetni, ha okait komplexen keresik, s átfo­góan, hatékonyan próbálják elejét venni. A Kis-Bala^on helyreállítása önmagában még nem szünteti meg az iszapképződést. A Zala víz­gyűjtő területén is széles körű intézkedésekre van szükség. A nehézségek igen szembeötlőek. Hiszen a Za­la folyása mentén értékes növényi kultúrákat termesz­tenek, s a gyepesítésnek, erdősítésnek sok helyen el­lentmond az ágazati érdek. Az északi partot koszorúzó hegyek termőföldjét is meg lehetne fogni, ha a szőlőso­rok és a gyümölcsfák között füvet telepítenének »a tulaj­donosok. De hol van Ma­gyarországon ma olyan szerv, amelyik a sok telek-, parcella- és földtulajdonost egységesen meggyőzné a fü­vesítés elsőrendű fontosságá­ról, sőt cselekvésre indítaná őket? A vízügyi hatóságok év­ről évre építik a tó körül a partvédő műveket. Ezek végleges kialakítóba megóv» sérlet irányítását dr. Vargá- né Zag Ágota, a város 1. szá­mú Általános Iskolájának matematika—ének szakos és Polák Judit, a 2. számú is­kola matematika.—rajz §za- kos tanára vállalta. A szakkör naplójának böngészgetésekor kiderül: a korábbi foglalkozásokon be­szélgettek már a pont és a vonal fogalmáról, a geomet­riai, a zenei és a képi szer­kesztés azonosságairól, a szimmetriáról, az ellentétek­ről, a fokozásról, az ismét­lésről. Ma a párhuzamosság- rÓL lesz sző. A fogalom ér­telmezése nyilvánvalóan nem okoz gondot a másfél tucat­nyi kisdiáknak. — Párhuzamosak a vasúti kocsi kerekei, a sínek, a hinta tartó láncai. És a te­rem falai. A további felsorolás azon­ban meglep: bennem a pár­huzamosság fogalmához többnyire az egyenes vona­lak képzete társul. — Párhuzamosak a kon­centrikus körök, így a kör­hinta szélei, a kalap »teste« és karimája, a virágágyások külső és belső pereme, s párhuzamosak a víz fodrai is, ha kavicsot dobunk a si­ma »tükörbe«. Most a Psalmus Hungari- cus több nemű, de egyszóla- mú karra komponált részlete szólal meg. Hol itt a párhu­zamosság? Dr. Vargáné Zag Ágota kérdésére a válasz is különböző hangmagasságok­ban, párhuzamos ritmikával és prozódiával, egyszóval kó­rusban szólal meg: •iá a déli partot az elhabolás- tóL Ezzel egy időben azon­ban nem történt meg a víz­be került szennyező anya­gok rendszeres eltávolítása. A hullámok nemcsak a partot mossák alá, hanem évszázadokon át szép rend­ben kivetették a partra az ágakat, a nádat, a sást és az egyéb idegen anyagokat. A partvédő művek miatt ezt most nem tehetik. Gyakori látvány és épp a forgalmas hajókikötők, népes strandok tőszomszédságában —, hogy a kövek között ott rothad a kisodort hínár, a nyálkás, bűzlő moszat... Egyszerű­en nem tudom megérteni, miért hagyják ezt a terület gazdái, a tanácsok. Miért nem szervezik meg a szenny rendszeres eltávolítását a Balaton oly sokat emlegetett barátai? Minden barátság­nak első számú fokmérője a tett. Ez a Balatonnál is igaz. Az Országos Vízügyi Hi­vatal az idén az eddiginél sokkal nagyobb erőkkel kezdi meg a meder kotrását. Ez jó dolog. De az iszapo- lódásnak végképp gátat vetni csak összehangolt és átfogó intézkedésekkel le­het. Csupor Tibor — A dallamban és a rit­musban. — Sa Pünkösdölö belezető részének hallatán a zenei paralellizmusok már fogalmi úton is tisztáztatnak: — Párhuzamosságoknak kell felfognunk a tere-, kvart-, kvintmeneteket és a ritmus egyezését is. Közben hogy a többi ér­zékszervnek se legyen nyug­vása, Polák Judit tanárnő diaképeket mutat. A szőlő­tőkék láttán, s némi provo­káció után kitudódik: a pár­huzamos vonalak — egy bi­zonyos perspektívából szem­lélve — találkoznak a vég­telenben vagy éppen szét­válnak. S hogy a történelmi szemlélet se áldoztassék fel a logika oltárán, rögtön a fi­renzei Pitti-palota látványa jelenik meg a vásznon. A következő láncszem: a geometriai párhuzamossá­gok fajtáinak kiderítése. A kis társaság a táblán szor­goskodik. A négyzetek, tég­lalapok, rombuszok és rom­boidok fölébresztik bennem tizenöt—húsz éve halottnak hitt kísérleteimet, ám a ré­mek hamarosan visszataka­rodnak »tudatalattimba«, mert zene szólal meg: Bee­thoven kilencedik szimfóniá­jának nevezetes örömódája... Majd kirándulás követke­zik a szomszédos terembe, a zongorához. »Decke« ritmikai és dallampárhuzam osságok­ból. Közben a modem zené alapvető kifejezési módjai­nak megismertetése a kicsi­nyekkel, természetesen »kesztyűs kézzel«, az okítási szándék nyilvánítása nélkül. Pillanatok alatt fölfedezte­tik: a kánon nem más, mint — eltolt párhuzamosság. Újra a Kilencedik, s köz­ben előkerülnek a rajzla­pok, ecsetek, festékesdobo- zok. A feladat: párhuzamos vonalakkal ábrákat festeni, engedelmeskedve a muzsika hangulatának. Fantasztikus színharmóniák! E gyermekek felnőttként sem fordulnak majd vissza a múzeumok bejáratánál, ha avantgarde- képeket látnak, s egyikük sem kapcsolja majd ki rá­diókészülékét, ha Lugi Nono, Messiaen, Kurtág György vagy Balassa Sándor nagy­szerű muzsikája csendül föl. Igaz, e módszer némi ve­szélyt is rejt, hiszen, a mű­vészet jóval több, mint pon­tok, vonalak, szimmetriák, ellentétek, fokozások, párhu­zamosságok összessége. A tanárnő is érzi a veszélyt: a Borisz Godunov forradal­mi kórusának hallgatása közben nemcsak a párhuza­mosságra — a kánonszerű­ségre — hívja föl a figyel­met, hanem a történelmi irodalmi hátteret is megem­líti. A »taktikát« — kollégá­jával együtt — maga dolgoz­ta ki, hiszen a módszernek — egyetlen könyv kivételé­vel —_ nincs még_ szakiro­dalma. A nagyszerű kísérlet tehát — mint a legtöbb pe-: dagógiai próbálkozás — a pedagógusok fölkészültségén és találékonyságán áll vagy bukik. Azaz: Nagyatádon nem bukik. Hat hónap kitűnő eredményeinek láttán-hal- latán ez már nem csupán remény. Lengyel András a Sok az iszap a Balatonban A kiskőrösi lakosság ^g­Müvészet és társadalom

Next

/
Thumbnails
Contents