Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

Somogysárdi jegyzetek Előrelépés összefogással A legtöbb tanácsnak jó­val kevesebb a^pénze, mint amennyire a sürgető köz­ségfejlesztési feladatok megvalósításához szüksége lenne. Igen Tonlos tehát az igények . figyelembevétele, a tennivalók rangsorolása. Különösen megnövekedett a tervszerűségnek a jelen­tősége a tanácsom összevo­nása óta, hiszen három­négy, , sőt több település sorsának, körülményeinek a változásáról döntenek. — Tanács- és vb-ülése- ken, a pártszervezetek és a termelőszövetkezetek ta­nácskozásain mindig arról szólunk, hogy előrelépni csak összefogással lehet. Arra ösztönözzük tanács­tagjai nltat is, hogy hangsú­lyozzák ennek jelentőségét a választókörzetükben, ami­kor beszélgetések, beszámo­lók alkalmával jogos vagy a lehetőségeinket messze, meghaladó javallatok hang­zanak el — mondja Van- csura Miklós, a somogysárdi közös tanács elnöke. Nem a somogysárdi ta­nács vezetői az egyetlenek, akik ugyanilyen gondokkal küzdenek. A székhelyközsé­gen kívül még Mezöcsoko- nya, Újvár falva és Sömye- puszta tartozik hozzájuk, s ahány település, annyival több a gond, a feladat. Nem a tétlenség jellemzi őket, hanem saját lehetősé­geik keresése. Tavaly kö­vezték Mezőcsokonyán a Jókai utcát, ez több mint egymillió forintba került. A termelőszövetkezet segít­ségével ugyanitt, törpe víz­müvet, öt közkutat létesí­tettek, másfél. kilométer hosszú vezetéket fektettek le több mint 600 ezer fo­rint' felhasználásával. Újvárt alván eredeti álla­potában állították helyre Noszlopy Gáspár szülőhá­zát, amely kultúrház, orvo­si rendelő volt, » most mú­zeumot rendeztek be a hoz­zátartozóktól kapott emlék­tárgyakkal Az erdészet dolgozói a kaposvári Nosz­lopy Gáspár Közgazdasági Szakközép iskola KISZ­szervezete fölajánlotta se­gítségét a ház körüli par­kosításban, a kiszáradt fák kivágásában, a kerítés elké­szítésében, a megfelelő kör­nyezet kialakításában. Somogysáxdon 1974-ben épült iskola ma már kicsi. Üj tantermek kellenek, s tavaly megkezdődött két tanterem építése társadal­mi összefogással. A közös tanács területén élő kisipa­rosok, a szülők összefogá­sának eredménye, hogy már felhúzták a falakat. Most a belső szerelésen dolgoznak. Sajnos, korábban a tégla, most pedig a vasbeton ge­renda hiánya gátolja a munkát ­Tatarozták, korszerűsí­tették az orvos-, a pedagó­guslakásokat, hidakat, jár­dát építettek. S még egy jelentős munkát kezdtek el Mezőcsokonyán. — Sok itt az óvodás korú gyermek. A szülők a tava­lyi falugyűlésen elhatároz­ták, hogy társadalmi mun­kában építünk egy új cso­portnak megfelelő óvodát es étkezdét. A munka ta­valy kezdődött — mondja az elnök. Szabad szombaton, vasár­nap a község nagyon sok lakója, együtt a tanács ve­zetőivel betont kevert, se­gített az alapozásnál, ' a fa­lazásnál. Ott serénykedtek a Délviep és a Közúti Épí­tő Vállalat szocialista bri­gádjai is. Ennek eredmé­nye, hogy a sárdi iskola, a csokonyai óvoda bővítésé­nél a társadalmi munka értéke a múlt évben meg­haladta a 400 ezer forintot. Az idén e két munka be­fejezése a legnagyobb fel­adat. Az őszre át akarják adni az iskolai és az óvó lai termet, étkezdét. A követke­ző években tornatermet szeretnének építeni az isko­lához. Az idei falugyűlésen leg­több szó a községfejleszlés- ről, az előrelépésről esett. A somogysárdi, a mezőcso- konyai, az újvárfalvi, a sör- nyepusztai lakók ismét bi­zonyították a településükért érzett felelősségüket: tavaly a parkosítás, a községek szépítése, a fák, a virágok ültetésében végzett társa­dalmi munka értéke meg­haladta a 200 ezer forintot. Ha elkészülnek az iskola és az óvoda bővítésével, tár­sadalmi munkáhan parko­sítják, virágokkal ültetik te­le környéküket. Sz. L. Pályát építenek a KISZ-esek „Tsz-utca" a fiataloknak A marcali Vörös Hajnal Tsz-nel igazán nem panasz­kodhatnak az átlagéletkorra. Bár magas a nyugdíjasok száma, a dolgozó tagok egy- harmada 35 éven aluli. Las- kai János tsz-elnöktől érdek­lődtünk, milyen területeken találhatjuk meg őket. Azt mondta: mindenütt. — A vezető beosztású em­bereit jó része szintén fiatal. A szocialista ■ brigád mozga­lom alapjait is ők jelentik. Megtalálhatók a növényter­mesztésben és az állatte­nyésztésben egyaránt. Ter­mészetesen van olyan terület, melyre nehezebb embert kapni, ilyen például a nem gépesített munka. — Mit tud adni a termelő- szövetkezet a fiataloknak? — A fiatal agrárszakembe­rek. utánpótlásánál ma már . nem alkalmazzuk a pályázati rendszert, intézményesen Áldjuk, meg évenként a to­vábbképzést. 17 szakembe­rünk végzett egyetemet, fő­iskolái. Az arány elég jó, a 36 középiskolai és a 37 szak­munkás végzettségű dolgo­zónk fele szintén 35 éven aluli. Segítséget adunk a le­telepedéshez. Saját utcaso­runk van, ott házhelyet kap­nak a fiatalok. Ha az építke­ző 15 évig a szövetkezetnél marad, akkor ingyen a telek. galamb, kevesebb nyúl 40-50 vagon primőrt vesznek át az áf^sz-ek 351 millió forint bevételt ért el tavaly a 17 somogyi afész. Terméskiesések és -re­kordok egyaránt befolyásol­tak az eredményt: a tavalyi szárazság következményeként például szamócából 60r szil­vából 351) vagonnyi volt az elmaradás a tervezetthez. A kieséseket csak részben ellensúlyozták egyes növény­fajták kiugró eredményei, dinamikus »termelésfölfu- tásc* tapasztalható például málnából, uborkából, para­dicsomból, paprikából. A kistermelők által értékesí­tett málna 11 százalékkal volt több az előző évinél, s a további emelkedés alapját jelentik a nagyarányú tele­pítések. A nagyatádi áfész körzetében például tavaly 45 ezer málnatövet ültettek. Egy re többen foglalkoz­nak primőrök termesztésé­vel is: évente 30—50 vagon­nyit vesznek át az áfész-ek a korai árukból. Jelenleg mintegy 380-an foglalkoznak hajtatással á megyében, s több. mint ötszáz fóliasátor alatt zöldell a primőr, A nö­vénytermesztésből származó termények fogadására az áfész-ek már megkötötték a szerződéseket a feldolgozó- iparral és a kereskedelem­mel: a megyei Zöldért az idén — a tervek szerint — 320, a nagyatádi konzerv­gyár 270 vagon árut vesz át. A konzervgyárral kötött szerződés zöme uborkára, paradicsomra és zöldbabra szól. A kistermelőkkel eddig a felvásárlási tervben sze­replő árumennyiségnek a nyolcvan százalékára meg­kötötték már a szerződést a helyi áfész-ek. A kisállattenyésztésben és -felvásárlásban eredmények, gondok egyaránt mutatkoz­nak. 1977-ben hét és fél, 78- ban 10, tavaly pedig már 14 ezer nyulat vettek át te­nyésztésre a kistermelők. En­nek ellenére csökkent a há­zinyúl fölvásárlása. En­nek odra részben az, hogy az 1980-as felvásárlási árak emeléséről későn értesültek a kisállattenyésztők: akkor, amikor a takarmányárak már korábban ' bejelenteti emelkedése hallatán sokan fölszámolták nyúlállományu- kat. A másik — az áfész-ek te­vékenységét hátrányosan be­folyásoló — tényező az, hogy más megyék termelőszövet­kezetei is fölvásárolhatják a somogyi kisállattenyésztőktől 'a leadásra szánt nyu Lakat, miközben a takarmány biz­tosítása a helyi vagyis a tenyésznyúl-kihalyezést szer­vező áfész-ek feladata. Éven- ' te négy és fél—ötezer va­gonnyi az a takarmány- mennyiség, amivel az áfész- ek a kistenyészlGket segítik. A galambtenyésztés fejlő­dését is sikerként könyvel­hetik el Somogybán az áfész-ek és a Mészöv. Szép' eredményt hozott a több éves kezdeményezés, az ösztön­zés. Az eredmény: 1977-ben 2,8, 1978-ban 4,8, tavaly pe­dig már 5,7 tonna galambot vettek át a kisállattenyéssz- tőktől s ez mind exportra kerüL F. G. Persze ez nem felbonthatat­lan kötöttség. — Mint gazdasági vezető ismeri a tsz KISZ-életét? — A KISZ-titkár egyben gazdasági vezető, ő a műsza­ki főágazat-vezető helyette­se, állandó kapcsolatban va­gyok vele. Ismeri adottsá­gainkat, csak a reális kéré­seket juttatja el hozzánk. Sajnos, lehetőségeink elég szűkösek. Illés György a KISZ-bi­zottság titkára. A bizottság öt alapszervezetet fog össze. Négy a tsz-hez tartozó, köz­ségekben működik, azok el­sősorban lakóterületi jelle­gűek, tehát nemcsak tsz-íia- talok a tagjai. Az ötödik Marcaliban van 33 taggal. — Egy ember nem járhat ki valamennyi községbe, ezért területfelelőseink van­nak. A KISZ-bizottság két tagja marcali, a többiek egy- egy községet képviselnek. — Most vannak, a beszá­moló taggyűlések. Milyen gondok tapasztalhatók a marcali alapszervezetben? — Már többször szóvá tet­tük, hogy a szociális ellátott­ság ebben a majorban na­gyon gyenge, ennek javítá­sát kértük. Most kezdemé­nyeztük egy kispálya építését társadalmi munka pan. Nem­rég kaptunk a tsz-től sport­mezeket. A futballcsapatnak edzenJe is kell valahol. Mi­vel fiataljaink eleg szét­szórtan dolgoznak, s a mun­kaidő-beosztás eltérő, nehéz a szervgzés. Most alakítjuk meg a KlSZ-csoportokat. Nem csoda, hogy a fiatalo­kat lázba hozza a pályaépítés, hisz eddig úgyszólván sem­mijük sem volt. — Mindig vándorolunk, mert nincs egy helyiség, mely a mienk lenne. Hol a tanácsteremben, hol egy iro­dában jövünk össze — mond­ta Kurucz Valéria szallításve- -zetö, — Most vettünk ping- ponga&ztalt, ám ezt is csak ritkán tudjuk felállítani. A sport sok embert megmozgat, ezért szeretnénk erré' lehető­séget teremteni. Nevetve mutatták a KISZ tulajdonát: az irodában álló szekrényt. Jó tenne egy he­lyiség, ahol ezt elhelyezik, s ahol rendszeresen találkoz­hatnának. Ök is tudják azon­ban, s bizonyítja a munká­juk, hogy nem ez az egyetlen föltétele a jó mozgalmi élet- nek. Izményt Éva Pszichológiából is készültek Újabb konténer készült el. Egy pillanatra azt hittük: eltévedtünk. A gépműhely. udvarán vadonatúj konténe­reket rakodtak. De nem a barcsi Unitech Ipari Szö­vetkezet mellett állt meg a gépkocsink, hanem a szo­rosad! Koppány völgye Ter­melőszövetkezet központjá­ban. — Nem tévedés: válóban nálunk is készülnek konté­nerek — világosított föl bennünket Matesz Pál el­nök. — A barcsi Unitech- kel kooperálunk: három és fél millió forint értékű ter­mékre van szerződésünk. Nyíró Lajos műszaki ve­zetőtől tudtuk meg, hogy a konténerek gyártása 1978. júliusában kezdődött Szoro­sadon. Most a szőlőtermés tárolásához, szállításához készülnek a javítóműhely­ben a zöldre festett, nagy űrméretű konténerek. .Már­ciusban félmillió forintnyi a kapacitásuk, s ez azt is jelenti, hogy év végére' túl­lépik a három és fél milliót. A melléküzemi tevékeny­ség létjogosultságát ezen a szemnek szép, de művelést tekintve valóban nehéz te­rületen nem kell magyaráz­ni. Ugyancsak friss ipari jellegű tevékenység a javí­tóműhely egyik új épületé­ben a csavargyártási bér- j munka. Naponta 1000—1500 csavar a végtermék. Tavaly »csak« egymillió 760 ezer forint értékű munka volt a terv, az idén már kétmillió- egyszázezret ír elő. Közben megrendelést kaptak a Cse­pel Művektől is, így az év végi eredmény a tervezett­nek — minden bizonnyal — majdnem a kétszerese lesz. A Csavaripari Vállalat va­Tsz-tagok a melléküzemági dolgozók is. lószínűleg jó partnert talált a Koppány völgye Tsz-ben. A szorosadi központú nagy téeszben a melléküze­mi tevékenységi munkakör­ben is tsz-tagokat alkalmaz­nak. Matesz Pál és Nyíró Lajos jó pszichológiai ér­zékről tett tanúbizonyságot, amikor így fogalmazott: — Vannak olyan trakto­rosaink, akik húszévi mun­ka után különböző egészség gi okok miatt nem ülhetnek gépre; nekik újra sikerél­ményeket ad a melléküzem­ben végzett munka. Könnyen beletanultak a munkába, mert azt részmű­veletekre bontották. Ami még gond: az egyesült ter­melőszövetkezet vezetői sze­retnének húsz-huszonöt asz- szonynak, lánynak is állan­dó munkát biztosítani. L. L. Új vasúti biztonsági berendezések a Balaton partján Á csomópontokat korszerűsíti a MÁV Különösen fontos korsze­rűsítésekről, a Balaton déli partján haladó vasútvonal felújításáról kérdeztük Fé­nyes Józsefet, a pécsi vasút- igazgatóság igazgatóhelyette­sét. — A nagyobb csomópon­tok, Siófok, Fonyód és Ba- latonszentgyöfgy kivételével, a déli part felépítményeit az elmúlt évtizedben fel­újították. A Szabadbattyán- tól Nagyakanizsáig tartó szakaszon átépítették a pá­lyát a nemzetközi forgalom­nak megfelelő sebességűre és tengelynyomásúra. Volt számos vonalkorrekció is. A rekonstrukcióból kimaradt csomópontokban igyekeztünk megteremteni a kulturált utazás feltételeit. — Mikor kerülhet sor a csomópontok korszerűsíté­sére? — Siófokon a hatodik öt­éves terv végére a kereske­delmi réve:cg kiköltözik. < a jelenlegi területen csak személypályaudvar lesz. Ez a teljes beruházási program első üteme. Ebben az évben mintegy huszonötmillió fo­rintot, a következőben pediv száznegyvenmilliót köllü f Siófok-a. Bog’árlellén i megkezdjük a korszerű.-.Kés Fonyódliget még az idén n felvételi épületet kap a tel­jes utaskiszolgálás érdeké­ben. Tsrmeszetesen az ide­genforgalmi szezon kezdetére ez még nem lesz kész. Fel­újítjuk a balatonmária-für- dői vasútállomást is. A Ba- laton-parti állomásokon — a csomópontok kivételével — már működnek az állomások teljes biztosítását szolgáló úgynevezett integra-domino berendezések. Csomóponti elhelyezésükre a következő ötéves tervben kerülhet sor. — Mi ennek a berende­zésnek a lényege? — A berendezés az állo­mások teljes biztosítását szolgálja. Lehetetlenné te­szi, hogy az oda érkező sze­relvényt olyan vágányra irányítsák, amelyikben már vonat tartózkodik. A be­rendezés értéke az állomás nagyságától függ, de min­denképpen nagyon költsé­ges. Előnye, hogy további fejlesztés alapjául is szol­gálhat. Ezzel megvalósítható egy teljes vonalhossz asz­talról való vezérlése. Ha­sonló berendezés már mű­ködik a Nyíregyháza—Mező- zombor közötti vonalon. A második vagy harmadik ilyen berendezés előrelátha­tólag igazgatóságunk terűié­in, a Balaton .déli partján zz. A, ve: ."/póni a fo­•óJi vasúiá i„;nás felvéte' jületjben kúp majd helye' jelenleg a tervezés folyik. A kivitelezésre a hatodik és a hetedik öteves terv idején nyílik lehetőség. Megvalósu­lása után a vonalon nem lesz szükség a nehéz fizikai munkát végző váltókezelők­re, őket más munkaterület­re irányítjuk majd át. A be­rendezés ugyanakkor növelt a vonal átbocsátóképességét is, mert a váltóállítást má­sodpercek alatt elvégzi. Szél­sőséges időjárási viszonyok között, kézi erővel ehhez esetenként nyolc—tíz perc kell. Ma még az állomások szűk keresztmetszetét a be­járatok jelentik, ezt a gon­dot oldja meg a modern vezérlés. — Tudomásom szerint a mozdonyokba is különleges biztonsági berendezéseket szereltek. — A szerelvények Szabad- battyántól Murakeresztúrig végigmehetnek egy ember irányításával. A mozdony biztonsági berendezése a sínáramköröik segítségévei a legnagyobb ködben is érzé­keli a fényjelzők állását. Ha a • vezető figyelmen kívül hagyja a tilos, jelzést az ál- ,-imás bejáratánál, a be­rendezés akkor is megállítja a vonatot. Nyílt pályán még I jvább mehet a szerelvény megállj« jelzés esetén, ha i vonat nem lépi túl ab enöt .kilométeres óránkén: >ebességet. Ez azt a cél szolgálja, hogy a pálya na­gyobb átbocsátóképessége; érdekében a vonatok fel­zárkózhassanak egymáshoz. A nyílt pályán levő jelzést követő állomás bejárati »ti- Jos« jele azonban minden­képpen megállítja a vonatot. A berendezés a vezető éber­ségét is érzékeli, és szükség esetén lefékezi a szerelvényt. — A nyári hónapokban a hatványozottan megnöveke­dett szçmé'ly- és teherforga­lom lebonyolítása különleges intézkedéseket igényel. — Az idegenforgalomra való tekintettel, nyáron a teherforgalmat az éjszakai órákban engedjük át a vo­nalon. A Szovjetunióba, Olaszországba, Jugoszláviá­ba, illetőleg a Földközi-ten­ger kikötőibe tartanak a Balaton déli partján vonta­tott vagonok. Nyáron a vo­nal személyzete állandó ké­szültségben' van. A személy­forgalom lebonyolításához szükséges vasutasokat más­honnan csoportosítjuk át. A- Balatonnál nyári é.> téli lét­számmal dolgozunk. Az ide­genforgalom zavartalanságá­ra a MÁV vezérigazgatósága és a pécsi vasútígazgatóság fokozottan ügyel. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents