Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-16 / 64. szám
A csipke hazája Áz ember munkája teszi értékessé fl Ford mint zsúrkocsi A családi ház előtt Ms szürke Trabant áll. »Ütkö- zői«, sárhánj'ója úgy fény-' lenek, keréktárcsái oly tiszták, mintha gazdája minden- oap ezeket suvickolná. Göndör Sándor üzemmérnök szinte minden szabadidejét az autóknak szenteli. Az egy nagynak és a számtalan kicsinek. — Mikor kezdett fogltal- komi autómodellek gyűjtésével és készítésével? — Tuda tosan úgy tizenötizenhét éve talán, amikor nálunk is kaphatók lettek az első, szép kidolgozású modellek. Az igazi vonzalom persze ennél sokkal régebbi. Jár esztendős lehettem, amikor a háború után megláttam a falunkban az első autót Egy rozzant, frontot iárt kocsi lehetett szegény, rám mégis olyan hatást gyakorolt. hegy most, harmincöt év távlatából sem tudok szabadulni az emléikétőL Nagyon korán ismerkedni kezdtem a különböző alkatrészekkel, masinákkal Az Hső modellautóm iából volt, méghozzá tűzifából Nagyapámnak addig (könyörögtem. míg megszánt és bicskával meg baltával kifaragta. Hetekig nem bírtam magammal Az autóval éltem, aludtam, azon »fuvaroztam* mindent, nem tudtam nélküle létezni. Pedig így utólag visszagondolva, nagyon csúnya volt ám szegény! Fatengelye, kerekei fülsértőén nyikorogtak, a tojásfestékkel bepingált »karosszériáról* hamar lepattogott a festék. Aztán jöttek az »igazi-« fa autók, majd a lendkereke- sek, a felhúzhatósak. Én — a testvéreimmel ellentétben — nagyon örültem mmd- egyiknék, és féltőn vigyáztam rájuk. Amikor iskolába kezdtem járni, a könyvtárból mindéin olyan könyvet, amelyikben »utó volt, rögtön kivettem, es azonnal végig- nyálaztam. Később ei jutottam külföldre, ahonnan több összerak-, ható modellt hoztam, majd megvettem életem eteö kocsi ját. — A gyűjtés melyik módját szereti jobban : vásárolni a kisautókat, vagy tervezni és összeállítani a modelleket? — Természetesen az utóbbit. Csak az a baj, hogy nálunk nagyon nehéz jő tervrajzokhoz jutni. Nem is beszélve a szükséges anyagok beszerzéséről. — Van valami rendszeres folyóirat, ami a munkájukban segítséget nyújt? — Csupán az Ezermester, de az sem ad mindig használható tanácsokat. Amit leírnak, sok esetben nem próbálják ki. — Működik-e valamilyen szervezetük? — Állítólag Pestem van ilyen, de bővebbet nem tudok róla. Így »magányos farkas«1 módjára dolgozunk mindannyian. — Ez a mindannyian körülbelül hány modellezőt jelent a megyében? — Nem tudom. Én nyolctízzel tartok kapcsolatot. Lelkes kis társaság, egymást segítjük, támogatjuk anyaggal, tanáccsal, ha valamelyikünk külföldön jár, igyekszünk minél több tervrajzot is beszerezni. — Hány modellje van? — Kétezer körül. — Hol helyezi el «st a rengeteg, autót? — Részben a lakásban, részben a balatonfenyvesi villánkban. Félesége feketével kínál, de a »zsúrkocsi« sem mi ndennapi: egy századele ji Ford modellen gurul elénk a gőzölgő kávé. Kürtési /.volt Szabályos kört alakítva hallgatták a vadásztársaság tagjai a vadászati felügyelő eligazítását, majd kiosztották a számlálási nyomtatványokat. Kocsiba ültünk, és ki-ki indult, a csoportjához csatlakozva. Társunk ez alkalommal nem fegyver, hanem egy jegyzetfüzet volt. Felhőtlen égbolt, szép napsütés, élénk északias szál kísért bennünket. Pontosan kilenc óra volt, amikor csoportunk a csákszegi erdő déli végétől elindult. Százados tölgyek szálegyenes törzsei között bujkáltunk. Széllel szemben mentünk, nem is fogott szimatot a vad. Itt egy pihenő, szőrös agan- csú bakot, amott egy sutát és két gidát leptünk meg. Bejegyeztük a látottakat. Az időpontot is pontosan fölirtuk — így a végén egyeztetni lehetett, hogy ugyanazokat hányán is látták. Újabb nyiladékra értünk. Megvártuk, amíg mindenki kiér, aztán bele a sűrű fiatalosba. Lassan, óvatosan bujkáltunk a bokrok között — vigyáztunk, hogy ne zavarjuk meg a pihenő vadat. Itt is, ott is mozdult egy- egy vad. Fiatal szarvasbikák nézték mozdulatlanul az egyik vadászt. Aztán néhány őz szaladt keresztbe a vonal előtt. Amott hangos buffa- nással ugrott ki vackából egy disznó, mert a vadász túl közel ment el mellette. Mindketten megijedtek. Az egyik vadász malac- nyikkanást hallott. Óvatosan közeledett a sűrű szederindával benőtt bokorhoz. Lélekkelét visszafojtva nézte a kedves képet: egy koca — alig néhány méterre tőle — a bokor alatt csendesen »beszélgetve« szoptatta csikós malacait... Társam gyorsan megszámolta az apróságokat, óvatosan visszalépett, majd nagyot kerülve folytatta útját. Majdnem egyszerre értünk az erdő északi széléhez. Izgatottan meséltük a látottakat. Szívesen megnéztük volna mi is az apró malacait szoptató kocát, de társunk nem volt hajlandó megmutatni, mert elriasztottuk volna a kis családot. Igaza voit. Dél felé fordultunk. Csodálatos módon ismét szembe fújt a széL Itt is láttunk szép számmal vadat, özek szarvasok mozogtak előttünk. Nem rohantak el; talán érezték, hogy vége a vadászidénynek. Estére kelve jóízűen eifű- radtunk. A meleg, tavaszias napsütés kellemessé tette számunkra március első vasárnapját, az élmények pedig fölértek egy vadászattal — annak ellenére, hogy egyetlen lövés sem csattant Évtizedek óta kötelező a vadlétszám becslés a vadász- területeken. Ez az eljárás azonban új. Két somogyi vadásztársaságnál alkalmazták, hogy összehasonlítási alap legyen az eddigi eredményekkel. Ha beválik, a jövőben ezzel a módszerrel kell számba venni a vadállományt — hogy a lelövési terveket a valóságnak megfelelően lehessen kialakítani. Tóth Ferenc A Qs»péeházfo**n fenékenrkedik a Kiskunhalasi Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet. A múzeumi teremben megnézhetjük a tárlókban bemutatott régebbi és új csipkéket, áe azt is láthatjuk, hogyan születik ez a nagy figyelmet és ügyességet kívánó kézimunka : a teremben készíti néhány asszony, teams, » «Bemünk előtt, — A hahwt csipkét csak úgy ismeri meg igazán a közönség, b* latjáig hogyan készül — mondja « seövetkezet efcnökassaorya. így értik meg, miért ezer forint egy tenyérnyi darab. Az a négy-öt Gsiyfcewarw» azért dolgosak mindig ott a bemutatóteremben, hogy megismertesse munkáját az évi húsz-husaonöit ezer látogatóval. Ha megfigyelik e munkát, megértik, hogy lehet egy mondjuk tízener forintos csipkének jóformán csak néhány formt sa anyagköltsége, a többit az emberi munka teszi hoezá. nr. F. Védett erdő lesz 4 a töröcskei őstölg/es A Kaposvári Városszép i tő Egyesület városkörnyéki szakosztálya elsősorban az elhanyagolt parkerdők rend- behozását és a még nem közjóléti célokat szolgáló erdőterületek fejlesztését tervezi. Kaposvár környéke igen jó természeti adottságokkal rendelkezik. A lehetőségek azonban — a korábbi jelentős beruházások ellenére — sincsenek kihasználva. A Városszépítő Egyesület elsősorban a zselici parkerdők karbantartására kíván, nagyobb figyelmet fordítani. A Ballakut — a város legrégibb kirándulóhelye — elszomorító képet mutat. Ennek rendezése, a történelemből is ismert híres kút újjáépítése az elkövetkező évek feladata, de a Hangár dombon felállítandó repülő emlékmű elkészítése az idei tervek között szerepel. En neje időszerűségét az első vidéki sport- repülőállomás megindításának ötvenéves jubileuma adja meg. A Gombás—Desedai erdő és tó környékének rendezése a most készülő terv függvénye, ezért itt csak az arborétum fejlesztését tűzte célul az egyesület. Külön figyelmet érdemel a munka tervnek a töröcskei erdővel fog* lalkozó része. Ez a száz hektár területű, igen kedvező terepű, tagolt, dús növényzettel és nagy tófelülettel rendelkező városi erdő kétségtelenül a környék legszebb tája. Lenyűgöző nagyságú ősfái ritka emlékei a hajdani zselici rengetegnek. Az erdő hasznosítására korábban több elgondolás is született. Ide tervezték a város üdülőterületét, amely most a Deseda-tó körül valósul meg. Szerencsére! A sok kis parcella megbontotta volna az erdő természetes szépségét, báját, amely most egy szép kiránduló erdő, tálán egy igazi nagyvárosi arborétum. kialakítására készteti a terv elkészítőit. Addig is, amíg ez a nagyszabású terv elkészül, a munkában érdekelt szervezetekkel karöltve a városszépítő egyesület megkezdi az erdő , rendbehozását. Kitisztítják a Teker őér medrét, így rövidesen régi színeiben pompázik a íodormentás, nef ele j esés patakmente. Kiirtják a gyomnövényeket ’ az elvadult erdei 1 tisztásokról, hogy ezek újra napfényes, pihentető helyei legyenek az erdőnek, amelyhez régi munkásmozgalmi történetek is fűződnek. Önházépítés, forrásfoglalás szerepel még a közeljövő terveiben, no és az ősfák, törzslajstromozása, az allâtes növényvilág kutatása, annak megállapítására: hogyan is válaszol . a természet a város zajára, a porra és a füstre? Miként változik a természeti környezet az urbanizáció hatására? Megma- radnak-e az utókornak azok a növények, amelyekben már mi is oly ritkán gyönyörködhetünk kirándulásaink során, vagy sikerül-e visszamenteni az állat- és növényvilág pusztuló értékeit a jövendő nemzedék számára?... Az sem közömbös, hogy milyen esztétikai képet nyújt a lassan önmagát kinövő, az erdők felé kúszó város. Lévai József Vadászok egy befess« származású s anyja ápolására oda, visszatelepülő, kiemelkedő ügyességű fehérneművarrónő : Markovfte Mária kezében lett valóság, ö — aki egyebek között a .budai várbeli Má- tyás-tempk*» miaeingemek kézimunkáit ie készítette — nagy ta láJékonysáQgaí és türelemmel, «en» kevesebb műgonddá* küásérietezte, hogyan lebet kivitelezni a különleges esipketervéket. Az első országos sikert 1902 karácsonyán róte kt « halasi csipke. ként borítja be a tájat. Szükséges a szép és ritka növényfajt eredeti lelőhelyén megőrizni és fenntartani, növényföldrajzi, tájképi és esztétikai szempontokból egyaránt. Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a 13,2 hektár nagyságú babócsai Basa-kertet országos értékű természetvédelmi területté nyilvánította. Telekkönyvi tulajdonosa -a babócsai Határőr Tsz, természetvédelmi kezelője az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli felügyelősége. A terület szabadon látó gatható, de a csillagos nárcisz virágjainak, hagymáinak piaci, kereskedelmi, illetve kertészeti célú szedése tilos ! A területen hosszú évek óta ásatásokat folytat a somogyi múzeum. A megyei tanács a babócsai várdombot és környékét — ez 5 hektár nagyságú terület — megyei értékű természetvédelmi területté nyilvánította. Horváth Ferenc VÉGE — jegyzetfüzettel A babócsai Basa-kert Az Alföld, is sok látnivalót nyújt a kirándulóknak. Déli részének érdekes városa a csipkéjéről híres Kiskunhalas. Bárhonnan közelítjük meg jellegzetes alföldi tájat járunk be, mégis szinte minden irányban más sajátságokat láthat a tüzetesebben figyelő szem. A szeged— bajai úton szép alföldi, homoki erdők között érkezhetünk; Kiskundorozsma felől a zsanai gázmezőkön át. A budapest—szegedi főútvonalon Bugac mellett is odajuthatunk. A budapest—bajai útról pedig Petőfi szülővárosán, Kiskőrösön keresztül, esetleg kis kerülővel a hajósi pincefalun és a dús Jánoshalmán át érkezünk Kiskunhalasra. Régi, híres település Halas, azelőtt a Kiskunság központja. Múltjáról, környékéről hírt ad a helyi múzeum. Egy szépen megőrzött szélmalom is emlékeztet a »fatengelyes« világra — szó szerint érthetjük —, amikor még a műmalmok gőzmalmok nem hódították el az őrletni valót a szél, a viz. esetleg lovak hajtotta malmoktól. Van azonban Halason egy másik múzeum is: egy Csipkeház. A hala» csipkének ugyan nincsen olyan messzi múltja, mint a malmoknak például, de a híre nagyobb! A halasi Csipke a század elején született. »Apja« egy erdélyi eredetű rajztanár volt, Dékáni Árpád. Különleges, finom csipketerveiből A Rinya-patak völgyében fekszik Babócsa. A nagyközség tele van régmúlt századok történeti emlékeivel Csaknem 800 éve, 1181-ben említik először a szuloki birtokbejárás alkalmával a »Babonchára vezető utat« az oklevelek. A forgalmas helyen szívesen megtelepedtek a kereskedők és kézműves családok. Így Babócsa a XV. században már városi kiváltságot övezett, mezőváros lett. 1532-ben Szulejmán török szultán nyomult át a helyiségen, és 1552-ben a babócsai vár török kézre került. 112 év múlva Zrínyi Miklós költő és hadvezér visszafoglalta seregeivel. A várhoz tartozott a Rinya-patak és a Malom-árok melletti 30 holdnyi terület. Ez Babócsa török megszállása alatt a török vezérek kertje volt. Ettől az időtől nevezi a néphagyomány ezt a területet Basa-kertnek. A törökök a kertben telepítették meg az Amari- lisz-félék családjába tartozói hazánkban igen ritka, tömegesen csak itt előforduló csillagos nárciszt (Narcissus Stella ris/, amely főleg a melegebb tájak hagymás, illatos, feliéi vi- -ágú növénye A hagymás növény a ‘örök megszállás ideje alatt és azóta is ét, állandóan növekszik, és mind nagyobb és nagyobb területen terjed el. A babócsai Basa-kert ugyanis az előillir flóravidékhez sorolt Dél-Somogynak, mint belső-somogyi flórajárásnak egyik értékes területe. Fran- ciaf/erjés kaszalórétjén a közép-délkelet-európal elterje- désű csillagos nárcisz igen kedvező életfeltételeket talált a növekedéshez és az elszaporodáshoz, A hatalmas tömegekben élő csíllagosnárcisz áprilisban, májusban — a virágzás idején —• megkapó látványt nyújt, óriási fehér szőnyeg-
