Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
Áz ellenérzés tapasztalatai Társadalmi segítséggel, hatékonyabban Az árpllenőrzések 1979. évi tapasztalatairól tárgyalt a többi között legutóbbi ülésén a Siófoki Városi Tanács Vég- rehajó Bizottsága. A vendéglátó és kereskedelmi egységeknél végzett vizsgálatok eredményein kívül az ezzel kapcsolatos idei feladatokat is (különös tekintettel az ellenőrzések összehangolására és a társadalmi ellenőrzés megszervezésére, irányítására) számba vették. Dr. Filiszár Tibor termelés- ellátás felügyeleti osztályvezető előterjesztését megvitatta a tanács üdülőhelyi ipari és kereskedelmi bizottsága is. Mint ismeretes, a jelenlegi árrendszer, ármechanizmus elősegíti a szabad termék- forgalmazást. A szabadáras termékek növekedése a kereslet és kínálat összefüggéseire jobban ügyelő forgalmazásra ösztönöz, amelynek eredménye a lakosság jobb ellátása, a hiánycikkei csökkentése. Noha a szabad ár kialakítása nem lehet önkényes, s annak mértéke különböző eszközök révén központilag befolyásolható, az eddiginél hatékonyaob árpolitikai ellenőrzésekre van szükség. E feladatot (mely jelentősen megterheli a kis létszámú termelés-ellátás felügyeleti osztályt) csak széles körű társadalmi segítséggel lehet elvégezni. Az osztály egyébként áreilenőr- zési tevékenységét munka- terv alapján végzi. Az árpolitikai és árréstervek, az osztályba sorolás, valamint a különféle fogyasztói érdek- védelmi vizsgálatok programozhatok; nem tervezhetők azonban a lakossági, a tanácstagi bejelentéseket követő ellenőrzések, amelyek kiegészítik a félévi időszakra készített programot. Siófokon és Zamárdiban J37 szövetkezeti és állami kiskereskedelmi bolt, 199 vendéglátó egység, valamint 109 magánkereskedés áll a vásárlók, a fogyasztók rendelkezésére. Évente legalább egyszer mind a 495 üzletben ellenőrzést kellene végezni. Ezt à munkát eddig nem •sikerült — valószínű a következő években sem sikerül — maradéktalanul elvégezni. Hiszen a múlt évben is arra kellett törekedniük, hogy főként azokban az egységekben végezzenek ellenőrzést, amelyekben a visz- szaélés lehetősége az átlagosnál nagyobb, illetőleg azokban a boltokban, vendéglőkben, amelyekben a korábbi vizsgálatok kifogásokat állapítottak meg. 1979-ben Siófokon és Zamárdiban összesen 33ö vizsgálatot tartottak. Az ellenőrök megállapításai szerint a vendéglátóipari áremelkedést követően ” a Siófokon üzemelő állami és szövetkezeti vendéglátó egységek többségében »-túlléptek« a belkereskedelmi miniszter körrendelkezésében ajánlott ételár-növekedés mértékét, s nem eléggé törekedtek arra, hogy olcsóbb ételeket ajánlhassanak. Ez kedvezőtlenül hatott az üzletek forgalmára. A város ellátása tejjel, tejtermékkel és baromfival kedvező. A zöldség-gyümölcs forgalmazásban visszatérő hiányosság, hogy az áru minőségét jelölő osztályba sorolást az üzletek többségében nem végzik el. A kenyér- és pékáru-ellátottságot a vizsgálat megfelelőnek értékelte, viszont az élelmiszer- és ve- gyiáruüzletek hiánycikklistája az *év második felében növekedett. Főként édesipari és lisztes áruból, valamint háztartási, vegyi cikkekből volt hiány. A fogyasztói érdekvédelmi vizsgálatok zö» mét az idegenforgalmi szezon idejére tervezték. A rendkívüli forgalom, a zsúfoltság ugyanis nagy lehetőséget kínál a visszaélésre, a vásárlók megkárosítására. 1979-ben 170 fogyasztói ér- i dekvédelmi vizsgálatot tar- ' tottak. Az ellenőrzések több mmt egy harmada fedett föl kisebb-nagyobb visszaélést, következésképpen hat alkalommal büntető, ötven esetben szabálysértési, két esetben pedig fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Az említett intézkedések oka a legtöbb esetben árdrágítás, a vásárlók megkárosítása, jogosu' lation kereskedés, közterület engedély nélküli igénybevétele volt. Az említettekből következik, hogy a termelés-ellátás felügyeleti osztály egyik legfontosabb feladata 1980-ban is a hatékony árellenőrzés megszervezése, mégpedig az eddiginél nagyobb társadalmi segítséggel. Evégeti jó kapcsolatot alakítottak ki a siófoki járási és városi rendőrkapitánysággal (már az 1979. évi szezonban is számos közös ellenőrzést végeztek), ellenőrzéseikről éa megállapításaikról egymás* kölcsönösen tájékoztatják. Megállapodást kötöttek a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, melynek értelmében a szakszervezeti társadalmi ellenőrök részt' vesznek az osztály munkájában. 1980. januárjában a 25 tagú szakszervezet : társadalmi ellenőri hálózat irányítását a termelés-ellátás felügyeleti osztály vette át Féléves időszakra szóló Ellenőrzési programot készítettek, s havonta egyszer oktatásban részesítik a társadalmi ellenőröket A tanfolyam oélja, hogy alaposan megismerjék a jogszabályokat, kicserélhessék a vizsgálatokon szervezett tapasztalataikat. Sí. A. Autóbusz mozgássérülteknek. Társadalmi munkában készített speciális autóbuszt adtak át a Volán 20. sz. Vállalat KlSZ-fiataljai a Marcibányi téri Mozgass érül. tek Intézete lakóinak. Egyszerre 26-an kirándulhatnak majd a panorámás járművel, amelybe »liftszerii« hidraulikus emelőszerkezet segíti be őket. A félmillió forintot érő átalakítá. si munkával elkészült járművel a közeljövőben Csehszlovákiába kirándulnak. Városrészi fórum a Donnerban Sok ember menkájávai akkor lehetünk igazán elégedettet, ha az észrevétlen marad, a kívülállónak föl sem tűnik, hogy az illető a posztján áll, és munkáját becsülettel elvégzi. Többek között ilyen látványos sikerektől mentes a tanácstagok tevékenysége, amelyet választói nevében végeznek. Igaz, egyetlen szavukra nem épülnek fel iskolák, nem készülnek el utak, egyik napról a másikra nem szűnnek meg a visszásságok, mégis: egyre- másra tapasztalják, hogy észrevételeik eljutnak az illetékesekhez, bajaikat orvosolják. elkészül a régen áhított óvoda. Az idén nyáron tanácstagi választások lesznek. Az előkészítő munka részeként a Hazafias Népfront szervezésében Kaposváron is megkezdődtek a tanácstagok beszámolói, amikor az eddig végzett munkájukról adnak számot választóik előtt Hétfőn este a Bart (Se Béla úti általános iskolában a dóimén körzet tanácstagja« mondták el, mit végeztek ebben az időszakban, milyen eredményeket értek eh milyen gondjaik vannak. Ennek a csaknem tízezer tóikét számláló városrésznek a lakói mindig nevezetesek voltak arról, hogy' szívükön viselik szűkebb pártriájuk sorsát. Egy ottani tanácstag jegyezte meg nemrégiben: »A donneriek szívesen tesznek saját életük alakításáért.« Ékről győzött meg a csaknem három óra hosszat tartó esti beszélgetés. A sok felszólaló között alig akadt néhány, aki egyéni sérelmével hozakodott elő. A többség a közös gondokat, elképzeléseket tettek szóvá Ahol a közösség hangot ad véleményének, ott könnyebb közös nevezőre jutni. A tanácstagok nap nap után értesülnek lakóhelyük kisebb- nagyobb gondjairól. Megbízatásuk révén ők ezeknek a közösségeknek a szószólói, és — egyebek mellett — az is feladatuk, hogy továbbítsák a döntést hozó testületnek az apró panaszokat és a hasznos kezdeményezéseket egyaránt L. J. 60 év a méhészkedés szolgálatában Piaci kórkép Az öröm és a szomorúság egyaránt velejárója a méhészetnek. A méhészkedés eredményeit nem lehet egy-egy év sikere vagy kudarca alapján lemérni, ehhez legalább 5—10 év kell. Az elért eredménynek csak elenyésző része a kipergetett méz, amely exportcélokat is szolgál. A méhek munkájának igazi .célja a gyümölcsfák, a gazdasági magvak, a repce, a napraforgó és más növények virágainak beporzása. Sok ezer mázsa többlettermést jelent ez. A méhek életének, munkásságának igazi ismerője Cicatricis Géza, a kaposvári áfész méh észszaiccso portjának elnökhelyettese, a vezetőséginek 30 éve tagja. Ez év márciusában tölti, be 80. életévét, ebből hatvanat a méhek társaságában töltött el, amelyek, mint mondta, soha nem hagyták cserben. Kétszer kezdett a hatvan. év alatt méhészkedni, az első és a második világháború után. Szaktudását elismerték' különösen azután, hogy 1960- ban a Gondolat Könyvkiadó gondozásában megjelent a SOMOGYI NÉPLAP Méhészke 7-t> gyakorlata című könyve 10 ezer példányban. Ebben a könyvben akkor negyven év méhészkedéssel kapcsolatos tapasztalatait kötötte csokorba. Különös hangsúlyt kapott művében a vándoroltatás, a fé- szekméakamrás kaptára k használata és sok más kérdés. Más volt a méhészkedés a második világháború előtt és után. Az agronómia változása hozta ezt magával. A könyve megjelenése után különösen sok szakelőadás megtartására hívták meg. Mintegy százötvenszer beszélt szakmai tapasztalatairól, Nyíregyházától Pécsig és kisebb helységekben is, nem szólva Kaposvárról és környékéről. — Mikor kezdte, miképpen szerette meg ezt az érdekes mesterséget? — Egy barátomtól kaptam kedvet a méhészkedésre, majd Túrkevén egy nyugdíjas vasutas lett a tanítómesterem. ö vezetett be a mé- hészkedés titkaiba. Neki ötven méhcsaládja volt. Én kezdetben tíz országos egyesületi kaptárát és egy kast szereztem be. Akkor aratás után nem szántották fel a tarlót, és különösen esős idő után sok volt a ti&ztesfü és tarlóvirág, amely gazdagon T dóközben megismerkedett idős Boconádi Szabó Imrével, akinek kaptárgyártó üzeme volt Újpesten és ő szerkesztette a Méhészet című lapot is. Ott találkozott a boconádi kaptárak nagy kereteivel, és vásárolt a 42-es átmeneti vándorkaptárból először öt darabot. Boconádi Szabó Imre példája ösztönözte a vándorlásra. A 30-as években már 140 családdal dolgozott és vándorolt. 1932-ben jelent meg egy cikke a Méhészetben Érdemes-e vándorolni? címmel. — Hosszú idő óta járja a közmondás, hogy a "méhészetből élni nem lehet, csak meggazdagodni«. — 1925-ben a vándorlás segítségével csodálatos eredményt értem el. Családonként 42 kilogramm mézet adott a repce, a túrkevei akácról 28, az északabbra fekvő besnyői akácról 38, a nyári-őszi tarlóról 112 kilogrammot, öszesen 200 kilogrammot pergettem. Túrke- véről a főváros mellett Solymárra kerültem, továbbra is a vándorlás hozta az eredményt. Eleinte lovas kocsival; később vasúton szállítottuk a méheket —, 1945-ben a háborús események következtében elpusztult a teljes mehálloma- ■r*. — Kaposvárra kerültem. A régi romos kaptáraimat rendbe tettem. Két Kaposvári méhésztárs kisegített, 15 családdal kezdtem ismét, amelyet hitelbe kaptam. Vezetőségi tagja lettem a kaposvári méhészszakcsoportnak. A szövetkezeti mozgalom sokat segített. 80 családra emelkedett ismét a méhállo- mányom. Megjelent a könyvem. Kiállításokon vettem részi Budapesten és Kaposváron a fészekmézkamrás kaptáraimmal, amelyekkel, valamint a vándoroltatással a könyvemben is aláhúzottan foglalkoztam. Más volt a méhlegelő régen és most. A fejlett nagyüzemi gazdálkodással teljesen megszűntek a tarlósvirágos, a tisztesfűvel borított mezők. Én ebben az időben tíz év átlagában 42 kilogrammos pergetést tudtam elérni úgy, hogy a vándorlás előnyeit messzemenően kihasználtam. A nyolcvan év hamar elrepült. Tanultam, tanítottam, termeltem. Nagyon nehéz most abbahagyni. Ügy érzem, az ad további életerőt, hogy a szakcsoportban még mindig igényt tartanak a munkámra, és odafigyelnek szavamra, tanácsaimra. •érsri l&iMe Lassú kikelet A tegnapi kaposvári hetipiac vásárlói kétségeik közt hányódtak az évszakot illetően. A mind nagyobb halmokban tarkálló primőrök és a tizenhat ágra sütő nap kikeletet sejtettek, míg néhány cikk borsos ára, valamint a délkeleti szél még a tél fagyos leheletét hozta. EUőfordult 90 forintos uborka, és zöldpaprika is 6— 10-ért darabonként. A fejes saláta feje és a hónapos retek csomója egyaránt 6—8 forintba került. Tavaszias cikk még a csomónként 3- ért kapható zöldhagyma. Továbbra is 8 forint a sütőtök. Jobb vásárt csinált, aki 20—30-ért disz-kobaktö- köt vett. Fejes káposzta már csak 20 forintért voit. A cékla áránál csajt a keresettsége kisebb. Kilónként négyért adnák. A burgonyát továbbra is 5,20-ért veszik, azaz 2 forinttal olcsóbban. mint Szolnokon; somogyias burgonyaárak csak Debrecenben vannak. Nagyítóval kellett keresni a 18 forintos lila hagymát, fözőhagy mából viszont továbbra is jó az ellátás. 12— 13 forint kilója, csakúgy, mint Győrben vagy Kecskeméten. Makó 100 kilométeres körzetében 10 alatti az ár, ugyanakkor Zalában 15 —16 forint. Ugrásszerűen emelkedik a fokhagyma ára. Alig egy hónapja még 50 forint volt, most 110! Ennél országszerte 20—40 forinttal olcsóbb. A vegyes zöldségről 18 forint alatt nem illik alkudni. Száraz babot Kaposváron ugyanannyiért adnak, mint Budapesten, az Élmunkás téren. E 30—32 forintos árnál csak Bszak-Dunántúlon olcsóbb 5—6 forinttal. Az alma választéka még mindig megnyugtató. Kilójára 12—14 forintért lehet szert tenni. Ennél csak Zalában olcsóbb, ott 9—10. A körte sem slágercikk már. Kecskeméten még mérik 35-ért és a főváros Ms is láttak 30-ért. Kaposváron igen változatos minőségben lelhető föl néhány szem 20 forintért. Egyszer hopp, másszor — mint. épp most is — kopp a virágárusoknak- A “-tavasa hírnökei« már semmi újat nem mondanak: -ennek megfelelően 1 forintot is sokalltak a hóvirág, az ibolya vagy a barka csokráéit. A baromfipiacon egy férfi a komáját korholta, mert az 130 forintot adott egy váltó- súlyű kakasért. Az illető szerint akár 100 forintra is le lehetett volna alkudni az árat. Ez persze aligha valószínű, hiszen tyúkot «en» adtak 90-nél alább. A fehér csirke kilója itthon 2 forinttal olcsóbb, mint a fővárosban, 42 forint. Debrecenből nézve ez bizonvára a kánaán, ott 55 kilója, A tojás — Budapestet nem számítva — továbbra is olcsó. Országszerte 1.40—1,70 darabja. B. F. Háziasszonyok figyelem! A Nagykorüz-sai Sörgyár s jobb nyári sőrellátós érdekében kéréssel fordul a lakossághoz. Elfekvő, üres sörös palackjaikat minél előbb hozzák visszo a boltokba. E kérésünk teljesítésével nagyban hozzásegítik ez üveghiánnyal küzdő gyárunkat a sörigények zavartalan kielégítéséhez. Ezzel párhuzamoson a boltokban összegyűlt üvegek begyűjtésére április végéig tartó rendkívüli göngyölegakciót szervezünk. Előre is köszönjük. Nagykon Izsói Sörgyár Anyag- és Áruforgalmi Főosztálya (42781)
