Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

Áz ellenérzés tapasztalatai Társadalmi segítséggel, hatékonyabban Az árpllenőrzések 1979. évi tapasztalatairól tárgyalt a többi között legutóbbi ülésén a Siófoki Városi Tanács Vég- rehajó Bizottsága. A vendég­látó és kereskedelmi egysé­geknél végzett vizsgálatok eredményein kívül az ezzel kapcsolatos idei feladatokat is (különös tekintettel az ellenőrzések összehangolá­sára és a társadalmi ellen­őrzés megszervezésére, irá­nyítására) számba vették. Dr. Filiszár Tibor termelés- ellátás felügyeleti osztályve­zető előterjesztését megvi­tatta a tanács üdülőhelyi ipari és kereskedelmi bi­zottsága is. Mint ismeretes, a jelenlegi árrendszer, ármechanizmus elősegíti a szabad termék- forgalmazást. A szabadáras termékek növekedése a ke­reslet és kínálat összefüggé­seire jobban ügyelő forgal­mazásra ösztönöz, amelynek eredménye a lakosság jobb ellátása, a hiánycikkei csök­kentése. Noha a szabad ár kialakítása nem lehet önké­nyes, s annak mértéke kü­lönböző eszközök révén köz­pontilag befolyásolható, az eddiginél hatékonyaob árpo­litikai ellenőrzésekre van szükség. E feladatot (mely jelentősen megterheli a kis létszámú termelés-ellátás felügyeleti osztályt) csak széles körű társadalmi segít­séggel lehet elvégezni. Az osztály egyébként áreilenőr- zési tevékenységét munka- terv alapján végzi. Az árpo­litikai és árréstervek, az osztályba sorolás, valamint a különféle fogyasztói érdek- védelmi vizsgálatok progra­mozhatok; nem tervezhetők azonban a lakossági, a ta­nácstagi bejelentéseket kö­vető ellenőrzések, amelyek kiegészítik a félévi időszak­ra készített programot. Siófokon és Zamárdiban J37 szövetkezeti és állami kiskereskedelmi bolt, 199 vendéglátó egység, valamint 109 magánkereskedés áll a vásárlók, a fogyasztók ren­delkezésére. Évente legalább egyszer mind a 495 üzletben ellenőrzést kellene végezni. Ezt à munkát eddig nem •sikerült — valószínű a kö­vetkező években sem sike­rül — maradéktalanul elvé­gezni. Hiszen a múlt évben is arra kellett törekedniük, hogy főként azokban az egy­ségekben végezzenek ellen­őrzést, amelyekben a visz- szaélés lehetősége az átlagos­nál nagyobb, illetőleg azok­ban a boltokban, vendéglők­ben, amelyekben a korábbi vizsgálatok kifogásokat álla­pítottak meg. 1979-ben Sió­fokon és Zamárdiban össze­sen 33ö vizsgálatot tartottak. Az ellenőrök megállapítá­sai szerint a vendéglátóipari áremelkedést követően ” a Siófokon üzemelő állami és szövetkezeti vendéglátó egy­ségek többségében »-túllép­tek« a belkereskedelmi mi­niszter körrendelkezésében ajánlott ételár-növekedés mértékét, s nem eléggé tö­rekedtek arra, hogy olcsóbb ételeket ajánlhassanak. Ez kedvezőtlenül hatott az üz­letek forgalmára. A város ellátása tejjel, tejtermék­kel és baromfival kedvező. A zöldség-gyümölcs forgal­mazásban visszatérő hiá­nyosság, hogy az áru minő­ségét jelölő osztályba soro­lást az üzletek többségében nem végzik el. A kenyér- és pékáru-ellátottságot a vizs­gálat megfelelőnek értékelte, viszont az élelmiszer- és ve- gyiáruüzletek hiánycikklis­tája az *év második felében növekedett. Főként édesipari és lisztes áruból, valamint háztartási, vegyi cikkekből volt hiány. A fogyasztói ér­dekvédelmi vizsgálatok zö» mét az idegenforgalmi sze­zon idejére tervezték. A rendkívüli forgalom, a zsú­foltság ugyanis nagy lehető­séget kínál a visszaélésre, a vásárlók megkárosítására. 1979-ben 170 fogyasztói ér- i dekvédelmi vizsgálatot tar- ' tottak. Az ellenőrzések több mmt egy harmada fedett föl kisebb-nagyobb visszaélést, következésképpen hat alka­lommal büntető, ötven eset­ben szabálysértési, két eset­ben pedig fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Az említett intézkedések oka a legtöbb esetben árdrágítás, a vásár­lók megkárosítása, jogosu' lation kereskedés, közterület engedély nélküli igénybevé­tele volt. Az említettekből követke­zik, hogy a termelés-ellátás felügyeleti osztály egyik leg­fontosabb feladata 1980-ban is a hatékony árellenőrzés megszervezése, mégpedig az eddiginél nagyobb társadal­mi segítséggel. Evégeti jó kapcsolatot alakítottak ki a siófoki járási és városi rend­őrkapitánysággal (már az 1979. évi szezonban is szá­mos közös ellenőrzést végez­tek), ellenőrzéseikről éa megállapításaikról egymás* kölcsönösen tájékoztatják. Megállapodást kötöttek a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsával, melynek értelmé­ben a szakszervezeti társa­dalmi ellenőrök részt' vesz­nek az osztály munkájában. 1980. januárjában a 25 tagú szakszervezet : társadalmi ellenőri hálózat irá­nyítását a termelés-ellátás felügyeleti osztály vette át Féléves időszakra szóló El­lenőrzési programot készí­tettek, s havonta egyszer ok­tatásban részesítik a társa­dalmi ellenőröket A tanfo­lyam oélja, hogy alaposan megismerjék a jogszabályo­kat, kicserélhessék a vizsgá­latokon szervezett tapasz­talataikat. Sí. A. Autóbusz mozgássérülteknek. Társadalmi munkában készített speciális autóbuszt adtak át a Volán 20. sz. Vállalat KlSZ-fiataljai a Marcibányi téri Mozgass érül. tek Intézete lakóinak. Egyszerre 26-an kirándulhatnak majd a panorámás járművel, amely­be »liftszerii« hidraulikus emelőszerkezet segíti be őket. A félmillió forintot érő átalakítá. si munkával elkészült járművel a közeljövőben Csehszlovákiába kirándulnak. Városrészi fórum a Donnerban Sok ember menkájávai ak­kor lehetünk igazán elége­dettet, ha az észrevétlen ma­rad, a kívülállónak föl sem tűnik, hogy az illető a poszt­ján áll, és munkáját becsü­lettel elvégzi. Többek között ilyen látványos sikerektől mentes a tanácstagok tevé­kenysége, amelyet választói nevében végeznek. Igaz, egyetlen szavukra nem épül­nek fel iskolák, nem készül­nek el utak, egyik napról a másikra nem szűnnek meg a visszásságok, mégis: egyre- másra tapasztalják, hogy ész­revételeik eljutnak az illeté­kesekhez, bajaikat orvosol­ják. elkészül a régen áhított óvoda. Az idén nyáron tanácstagi választások lesznek. Az elő­készítő munka részeként a Hazafias Népfront szervezé­sében Kaposváron is meg­kezdődtek a tanácstagok be­számolói, amikor az eddig végzett munkájukról adnak számot választóik előtt Hétfőn este a Bart (Se Béla úti általános iskolában a dóimén körzet tanácstagja« mondták el, mit végeztek eb­ben az időszakban, milyen eredményeket értek eh mi­lyen gondjaik vannak. Ennek a csaknem tízezer tóikét számláló városrésznek a lakói mindig nevezetesek voltak arról, hogy' szívükön viselik szűkebb pártriájuk sorsát. Egy ottani tanácstag jegyezte meg nemrégiben: »A donneriek szívesen tesznek saját életük alakításáért.« Ékről győzött meg a csak­nem három óra hosszat tartó esti beszélgetés. A sok fel­szólaló között alig akadt né­hány, aki egyéni sérelmével hozakodott elő. A többség a közös gondokat, elképzelése­ket tettek szóvá Ahol a közösség hangot ad véleményének, ott könnyebb közös nevezőre jutni. A ta­nácstagok nap nap után ér­tesülnek lakóhelyük kisebb- nagyobb gondjairól. Megbí­zatásuk révén ők ezeknek a közösségeknek a szószólói, és — egyebek mellett — az is feladatuk, hogy továbbítsák a döntést hozó testületnek az apró panaszokat és a hasz­nos kezdeményezéseket egy­aránt L. J. 60 év a méhészkedés szolgálatában Piaci kórkép Az öröm és a szomorúság egyaránt velejárója a méhé­szetnek. A méhészkedés ered­ményeit nem lehet egy-egy év sikere vagy kudarca alap­ján lemérni, ehhez legalább 5—10 év kell. Az elért ered­ménynek csak elenyésző ré­sze a kipergetett méz, amely exportcélokat is szolgál. A méhek munkájának igazi .célja a gyümölcsfák, a gaz­dasági magvak, a repce, a napraforgó és más növények virágainak beporzása. Sok ezer mázsa többlettermést jelent ez. A méhek életének, mun­kásságának igazi ismerője Cicatricis Géza, a kaposvári áfész méh észszaiccso portjá­nak elnökhelyettese, a veze­tőséginek 30 éve tagja. Ez év márciusában tölti, be 80. élet­évét, ebből hatvanat a mé­hek társaságában töltött el, amelyek, mint mondta, soha nem hagyták cserben. Két­szer kezdett a hatvan. év alatt méhészkedni, az első és a második világháború után. Szaktudását elismerték' különösen azután, hogy 1960- ban a Gondolat Könyvkiadó gondozásában megjelent a SOMOGYI NÉPLAP Méhészke 7-t> gyakorlata cí­mű könyve 10 ezer példány­ban. Ebben a könyvben ak­kor negyven év méhészke­déssel kapcsolatos tapaszta­latait kötötte csokorba. Kü­lönös hangsúlyt kapott mű­vében a vándoroltatás, a fé- szekméakamrás kaptára k használata és sok más kér­dés. Más volt a méhészkedés a második világháború előtt és után. Az agronómia vál­tozása hozta ezt magával. A könyve megjelenése után különösen sok szakelő­adás megtartására hívták meg. Mintegy százötvenszer beszélt szakmai tapasztala­tairól, Nyíregyházától Pé­csig és kisebb helységekben is, nem szólva Kaposvárról és környékéről. — Mikor kezdte, miképpen szerette meg ezt az érdekes mesterséget? — Egy barátomtól kaptam kedvet a méhészkedésre, majd Túrkevén egy nyugdí­jas vasutas lett a tanítómes­terem. ö vezetett be a mé- hészkedés titkaiba. Neki öt­ven méhcsaládja volt. Én kezdetben tíz országos egye­sületi kaptárát és egy kast szereztem be. Akkor aratás után nem szántották fel a tarlót, és különösen esős idő után sok volt a ti&ztesfü és tarlóvirág, amely gazdagon T dóközben megismerkedett idős Boconádi Szabó Imrével, akinek kaptárgyártó üzeme volt Újpesten és ő szerkesz­tette a Méhészet című lapot is. Ott találkozott a boconádi kaptárak nagy kereteivel, és vásárolt a 42-es átmeneti vándorkaptárból először öt darabot. Boconádi Szabó Im­re példája ösztönözte a ván­dorlásra. A 30-as években már 140 családdal dolgozott és vándorolt. 1932-ben jelent meg egy cikke a Méhészet­ben Érdemes-e vándorolni? címmel. — Hosszú idő óta járja a közmondás, hogy a "méhé­szetből élni nem lehet, csak meggazdagodni«. — 1925-ben a vándorlás segítségével csodálatos ered­ményt értem el. Családon­ként 42 kilogramm mézet adott a repce, a túrkevei akácról 28, az északabbra fekvő besnyői akácról 38, a nyári-őszi tarlóról 112 kilo­grammot, öszesen 200 kilo­grammot pergettem. Túrke- véről a főváros mellett Soly­márra kerültem, továbbra is a vándorlás hozta az ered­ményt. Eleinte lovas kocsi­val; később vasúton szállí­tottuk a méheket —, 1945-ben a háborús ese­mények következtében el­pusztult a teljes mehálloma- ■r*. — Kaposvárra kerültem. A régi romos kaptáraimat rendbe tettem. Két Kaposvári méhésztárs kisegített, 15 csa­láddal kezdtem ismét, ame­lyet hitelbe kaptam. Veze­tőségi tagja lettem a kapos­vári méhészszakcsoportnak. A szövetkezeti mozgalom so­kat segített. 80 családra emelkedett ismét a méhállo- mányom. Megjelent a köny­vem. Kiállításokon vettem részi Budapesten és Kapos­váron a fészekmézkamrás kaptáraimmal, amelyekkel, valamint a vándoroltatással a könyvemben is aláhúzottan foglalkoztam. Más volt a méhlegelő régen és most. A fejlett nagyüzemi gazdálko­dással teljesen megszűntek a tarlósvirágos, a tisztesfűvel borított mezők. Én ebben az időben tíz év átlagában 42 kilogrammos pergetést tud­tam elérni úgy, hogy a ván­dorlás előnyeit messzeme­nően kihasználtam. A nyolc­van év hamar elrepült. Ta­nultam, tanítottam, termel­tem. Nagyon nehéz most abbahagyni. Ügy érzem, az ad további életerőt, hogy a szakcsoportban még mindig igényt tartanak a munkám­ra, és odafigyelnek szavam­ra, tanácsaimra. •érsri l&iMe Lassú kikelet A tegnapi kaposvári heti­piac vásárlói kétségeik közt hányódtak az évszakot ille­tően. A mind nagyobb hal­mokban tarkálló primőrök és a tizenhat ágra sütő nap kikeletet sejtettek, míg né­hány cikk borsos ára, vala­mint a délkeleti szél még a tél fagyos leheletét hozta. EUőfordult 90 forintos uborka, és zöldpaprika is 6— 10-ért darabonként. A fejes saláta feje és a hónapos re­tek csomója egyaránt 6—8 forintba került. Tavaszias cikk még a csomónként 3- ért kapható zöldhagyma. Továbbra is 8 forint a sü­tőtök. Jobb vásárt csinált, aki 20—30-ért disz-kobaktö- köt vett. Fejes káposzta már csak 20 forintért voit. A cékla áránál csajt a keresettsége kisebb. Kilónként négyért adnák. A burgonyát tovább­ra is 5,20-ért veszik, azaz 2 forinttal olcsóbban. mint Szolnokon; somogyias bur­gonyaárak csak Debrecen­ben vannak. Nagyítóval kellett keresni a 18 forintos lila hagymát, fözőhagy mából viszont to­vábbra is jó az ellátás. 12— 13 forint kilója, csakúgy, mint Győrben vagy Kecs­keméten. Makó 100 kilomé­teres körzetében 10 alatti az ár, ugyanakkor Zalában 15 —16 forint. Ugrásszerűen emelkedik a fokhagyma ára. Alig egy hónapja még 50 forint volt, most 110! Ennél országszer­te 20—40 forinttal olcsóbb. A vegyes zöldségről 18 forint alatt nem illik alkudni. Száraz babot Kaposváron ugyanannyiért adnak, mint Budapesten, az Élmunkás téren. E 30—32 forintos ár­nál csak Bszak-Dunántúlon olcsóbb 5—6 forinttal. Az alma választéka még mindig megnyugtató. Kilójára 12—14 forintért lehet szert tenni. Ennél csak Zalában olcsóbb, ott 9—10. A körte sem slágercikk már. Kecskeméten még mé­rik 35-ért és a főváros Ms is láttak 30-ért. Kaposváron igen változatos minőségben lelhető föl néhány szem 20 forintért. Egyszer hopp, másszor — mint. épp most is — kopp a virágárusoknak- A “-tavasa hírnökei« már semmi újat nem mondanak: -ennek meg­felelően 1 forintot is sokall­tak a hóvirág, az ibolya vagy a barka csokráéit. A baromfipiacon egy férfi a komáját korholta, mert az 130 forintot adott egy váltó- súlyű kakasért. Az illető szerint akár 100 forintra is le lehetett volna alkudni az árat. Ez persze aligha való­színű, hiszen tyúkot «en» adtak 90-nél alább. A fehér csirke kilója itt­hon 2 forinttal olcsóbb, mint a fővárosban, 42 forint. Deb­recenből nézve ez bizonvára a kánaán, ott 55 kilója, A tojás — Budapestet nem számítva — továbbra is ol­csó. Országszerte 1.40—1,70 darabja. B. F. Háziasszonyok figyelem! A Nagykorüz-sai Sörgyár s jobb nyári sőrellátós érdekében kéréssel fordul a lakossághoz. Elfekvő, üres sörös palackjaikat minél előbb hozzák visszo a boltokba. E kérésünk teljesítésével nagyban hozzásegítik ez üveghiánnyal küzdő gyárunkat a sörigények zavartalan kielégítéséhez. Ezzel párhuzamoson a boltokban összegyűlt üvegek begyűjtésére április végéig tartó rendkívüli göngyölegakciót szervezünk. Előre is köszönjük. Nagykon Izsói Sörgyár Anyag- és Áruforgalmi Főosztálya (42781)

Next

/
Thumbnails
Contents