Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
Vit ÄS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Ara: 1,20 Ft NÉPLAP Márciusi irigység Hz ezredforduló szakembereiért Gödöllői vendégek a megyei tanácson A szabadságról és a Kossuth kalapján kopogó esőcseppekről szól ma az ének, s szólt már tegnap is az iskolai ünnepségeken, KISZ- gyüléseken. A Nemzeti Múzeum lépcsőit» a Heckcmast és Länderer nyomdát, a Pilvax kávéházat emlegetik a szónokok. Felidéztetnek azok az idők, amikor március idusának emlékét a leggyalázatosabb 'soviniszta politika hintájába fogták grófok, dzsentrik és tengernagyok, szó esik negyvennyolc nemzeti jellegéről és a jövőnek nagyszerű örökségeként fennmaradt szociális elveiről, egyszóval szépséges ' ünnepünket felhasználjuk hagyományaink népszerűsítésére, újraértékelésére is. S ez így van rendjén, hiszen ez az ünnepek legfontosabb feladata. A legtöbb ember ilyenkor a. kegyelet és megrendülés valamiféle sajátos elegy ét érzi önmagában — sokunkban pedig'irigység munkál. És megdöbbenés, mely az évek múlásával egyre erősödik, olykor bizonytalanságot ébreszt AM öregedés legbiztosabb Jele, ha tisztelettel és titkolt irigységgel nézel a magadnál fiatalabbakra — olvasható Vörösmarty negyvennyolcas naplójában, éppen Petőfivel kacsolatban. Ezt az irigységet érezzük mi is, ha a márciusi ifjak képmásait nézegetjük. Petőfi vékony ajkait, Jókai byrwnosan elszánt vonásait, Vasvári hetyke arckifejezc- sét. Irigyeljük őket, mert nem lehettünk ott velük a Pilvaxban, nem szórhattok a tizenkét pontot tartalmazó röpcédulákat, nem cipelhettük Táncsicsot a vállunkon. később bem korteskedhettünk Petőfi mellett a szabadszállási képviselőválasztáson, nem verekedhettünk Vasvári oldalán az Alföldön. Évtizedekkel lehetünk idősebbek, mint ő voit halála pillanatában. Mégis irigyeljük, megátalkodot- tan, jóvátehetetlenül... Az irigység egyik alapmotívuma ugyanis — annak óhajtása, hogy olyanok legyünk, mint az irigyelt. Hogy hétköznapi gondjaink-baja- ink ne fojtsák cl bennünk a magasztosság és a lelkesedés, a küzdőszellem és a megrendülni tudás csiráit, hogy ne feledjük a tizenkét pont követeléseit akkor sem, ha azok jórészt megvalósultak már, hogy a Talpra magyar! jelszót akkor is be tudjuk építeni életvitelünkbe, ha nem egy látványos forradalomról, »csak« a hétköznapok forradalmiságáról van szó. Szívós munkáról és heves vitáról, kötelességeink teljesítéséről és jogaink érvényesítéséről. Legyünk hát irigyek ezekre a fiatalemberekre! Ne a tehelségtelen, tunya és tehetetlen embrek kicsinyességével, hanem a nagyságra, a talentumra felnézni tudó hazafi alázatával és csodálatával. Legyünk irigyek akkor is, ha Petőfinek és társainak asztal-, lépcső- és bordoszó- noklatai manapság, a demokrácia fórumainak létrejötte után harmincöt évvel idejétmúltnak látszanak is, ha a néptribun-magatartást nem indokolják is társadalmunk jelenlegi formái. Legyünk irigyek, ha itt-ott a »takti- kusság«, a feltétlen »higgadtság« hangsúlyozása a divat, s lia egyesek a modem fatalisták pózában tetszelegve bírálják is negyvennyolc eszményeit. Fölmérések szerint a somogyi mezőgazdasági nagyüzemek 1985-ig — más felsőfokon képzett szakemberek mellett — 144 agrármérnököt és 42 gépészmérnököt várnak. Sikerül-e ennyi fia*, talt megnyerniük? A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen jelenleg 56 somogyi hallgató tanul. Vajon hányat sikerül közülük »hazacsábitani«? 25 tanuló valamelyik megyénkbeli 4 nagyüzem ösztöndíjasa. Ük nyilván hazajönnek majd. Korántsem mindegy azonban, hogy gyökeret vernek-e, hogy megtaláljak-e helyüket vagy sem. Mit tehet és mit kell tenniük az egyetemnek és * fiatalok első lépéseit figyelemmel kísérő megyei tanácsi szakvezetőknek, hogy a fiatal szakemberek ne úgy érezzék: az üveg ház melegéből dermesztő szel be kerültek? Hasonlóan Izgalmas és korántsem tét nélküli kérdések sora jellemezte azt a tegnapi kaposvári eszmecserét, mely a gödöllői egyetem küldöttsége és a megyei tanács vezetői közt folyt. A vendégeket dr. Kocsis Károly rektorhelyettest, dr. Balló Béla adjunktust az egyetem somogyi klubjának tanárelnökét és Benedek Tamás IV. éves hallgatót, a klub diáktitkárát — a mezőgazdasági osztály vezetőinek jelenlétében Sugár lm" re, a megyei tanács elnöke és Tóth Károly elnökhelyettes fogadta. Hogy aa egyetem és a megyei tanács e legmagasabb szinten — immár rendszeres — kapcsolatot tart fenn, az önmagában is jelzi a jő együttműködést A tanács és az egyetem egy éve kötött szerződése több mint három oldalon át sorolja az együttműködés területeit. A megye mezőgazdasági szakirányítói például rendszerésen találkoznak az egyetem somogyi klubjában a hallgatókkal. Az így kialakuló személyes kapcsolat jól kamatozhat évekkel később, mikor a volt hallgató már • valamelyik nagyüzem felelős vezetője. Az idén másodszor szerveznek somogyi szakmai körutat a megyénk iránt érdeklődő diákoknak. Ugyancsak jelentős az a tudományos együttműködés, melynek kereteben a hallgatók közül többen a termelést közvetlenül segítő, somogyi üzemi méréseken és tapasztalatokon alapuló szakdolgozati témát választottak. A gazdaságokban töltött napok ahhoz is hozzájárulnak, hogy az egyetem és a gyakorlat közti — vélt vagy valós — szakadékot könnyebben áthidalhassák a leendő pályakezdők. Az egyetem megyei diákklubjainak — melyek közt a somogyi munkáját ítélik a legtartalmasabbnak — nagy részük van abban, hogy a gödöllői hallgatók háromnegyede termelőüzemben helyezkedik el, és hogy 60 százalékuk 3—4 év múltán ia eredeti helyén dolgozik. Egy februári fölmérés során több mint 30 somogyi gazdaság nyilvánította szándékát, hogy tanulmányi ösz- töndíjszerzódést kíván kötni leendő mezőgazdasági mérnökökkel. Az üzemeik többségében világosan látják, hogy a további fejlődés alapkérdése: jut-e elég jól képzett szakember. A* egyetemet legalább ennyire érdekli az is: elegendő jól felkészült és a pálya iránt elkötelezett fiatal kerül-e a felvételi vizsgákra? Például a létrehozandó szervezéstudományi karra... • • Összefogás a környezetvédelemben Nagy jelentőségű együtt- működés bontakozott ki az állami és társadalmi szervezetek között a környezetvédelemben, s ennek ma már számtalan jele tapasztalható a Hazafias Népfront, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal, a minisztériumok és főhatóságok mindinkább kikristályosodó tartalmas munkamegosztásában. Az összegző megállapítás a HNF országos elnöksége környezetvédelmi bizottságának tegnap, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában megtartott ülésén hangzott el. A tanácskozáson — amelyet Rónai Rudolf, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke vezetett — S. Hegedűs László, a HNF OT titkára számolt be az’ Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal vezetőivel a napokban lezajlott, az együttműködés tapasztalatait elemző, feladatait kijelelő megbeszélésről Rámutatott arra, hogy az. országos társadalmi környezetvédelmi akcióprogram széles körben mozgósította az eddig többé kevésbé szunnyadó energiákat, s az elm lil.t hónapokban, tietekben a minisztériumokban, meginkább a megyékben gazdag programok formálódtak. Számolni kell azonban azzal, hogy a tervek csak az együttműködés kezdetét jelentik, éppen ezért a helyi népfrontbizottságoknak, tanácsoknak, a végrehajtáshoz az eddiginél is nagyobb segítséget kell atlniok. Nincs és nem lehet helye a részvevőknek kedvét szegő formális akcióknak, az öhzet'.en lakossági munka tőkéjét elkoptató tessék-lássék feladatoknak. Az ésszerű szervezésre kínálnak jól példát a nógrádiak, akik az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett településszépítő kommunista szombatokat április első hetéig »széthúzzák«. Annyi község csatlakozott ugyanis a mozgósító felhíváshoz, hogy egyetlen napra kellő számú teherautót biztosítani nem tudnak' Az állami és társadalmi együttműködéshez a Minisztertanácsnak a környezatvé- delem távlati feladatairól szóló döntése adja az alapot. A határozat széles körű ismertetésének jegyében kívánják megrendezni — lehet' hogy még ez év második felében — a III. országos környezetvédelmi konferenciákat is. Ugyancsak állami döntés, a kormánynak a Balaton re- gipnális fejlesztéséről hozott határozata alapján hívják össze munkatanácskozásra a »magyar tengert« övező három megye érintett településeinek képviselőit. A népfront. az OKTH, a Balatoni Intéző Bizottság és az Országos Vízügyi Hivatal közös programot dolgoz ki arra, hogy a tudósok, lakosok, általában a Balaton »szerelmesei« és ismerői miként segíthetik a regionális program minél gyümölcsözőbb megvalósítását. A vilábain elhangzott példák, megállapítások alapján hangsúlyozták a bizottság résztvevői, hogy az országosan és a megyékben mini markánsabban kialakuló állami és társadalmi összefogás — túlzó remények nélkül — már az idén hazán* vidékeinek tisztább és rendezettebb képében kamatozhat. . Ilyen fontos közös érdekek sora húzódik meg a gödöllői egyetem és Somogy példaadó kapcsolatai mögött. A tegpapi eszmecsere egy eseménylánc első szeme volt csupán. A tanács vezetői rövidesen a kertészeti egyetem rektorát fogadják, a hónap végén pedig Keszthelyen szervezik meg az ország ag- rárfelsőaktatási intézményeiben működő somogyi klubok találkozóját. A cél mindannyiszor ugyanaz: megnyerni az ezredforduló szakembereit. B. F. Födémpanel a Tanép-töl. Négyszáznyolevan lakás építéséhez gyárt födémpanelt a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat ebben az évben. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 63. szám 1980. március 15„ szombat Legeltetési idény előtt Visszavont engedélyek — Ezek • heteik: a legnehezebbek — mondta Balogh Andor, a berzencei termelő- szövetkezet szarvasmarhatelep vezetője. — Várjuk a jó időt, hogy legelőre mehessen az állomány. Az olcsó, faszerkezetes Taurina-telepen a leghidegebb téli napokon is szabadon jár ki-be a húshasznú állomány; önetetöből fogyasztják a takarmányt. A szövetkezet — a megyében elsőként — nyolc évvel ezelőtt csatlakozott a húsmar- harendszerhez, mivel adottságaik, hagyományaik ennek az ágazatnak a fejlesztéséhez kínálták a lehetőséget. — Benzencén is, Somogy- udvarhelyen is kiterjedt gyepterületeink vannak, s ez jó teltételeket teremt ,a szarvasmarhatartáshoz, A nagyságrendet jól jelzi, hogy a hétezer hektáros határból mintegy ezerkilenc- száz hektár a gyep. Hogy megfelelően hasznosítsák ezt az értéket, évek óta tudatos, szakszerű gyepgaadálkodást folytatnak. Nem »sajnálják« a költséget az ápolástól, évente rendszeresen mütrá- gyáznak, s a múlt évi aszály ellenére is olyan fűhozam- mal 'fizetett a gyep, hogy a sajat öt a jelentős háztáji állomány ellátásán túl a napokban mintegy húsz harminc vagon szénát értékesíthetnek is. A gyepápolás, a műtrágyázás már befejeződött, most már csak az időtől függ, hogy mikor hajthatnak ki. A húshasznú állomány tavasztól őszig kinn él a legelőkön. karámban, szakaszos legeltetési rendszerben. — A négyszázötven tehén és a száznyolcvan borjú gondozási munkáit, négy dolgö- ZQ latja el — mondta * telepvezető. — A húsmarhatartás akkor gazdaságos, ha minél egyszerűbb, olcsobbmeg- ©idásakat találunk. Tavaly a szövetkezetben háromezer-ötszáz—négy ezer forint nyereséget hozott minden egyes hústípusú tehén, az állami támogatással együtt. A legelőkön nevelt és hizlalt húsmarha mindegyikét exportra küldte a szövetkezet. S m hét elején újabb üzletet kötöttek: két vagon húsmarhat szállítanak kuifddr«. Eléggé ritka hidrológiai helyzet alakult ki az idei tavaszon: a mezőgazdaságban elmaradtak az évről évre ismétlődő belvizek, viszont szokatlanul kevés nedvesség-tartalommal rendelkeznek a talajok. Ez arra figyelmeztet, hogy rövidesen meg kell kezdeni a mesterséges csapadék-ellátást, legalábbis a rosszabb vízgazdálkodású talajokon. A gazdaságok időben felkészültek az öntözőberendezések indítására — állapították meg tegnap az Országos Vízügyi Hivatalban az idei tennivalókkal foglalkozó országos lan á cskozáson. 1980-ban 400 ezer hektár öntözésére nyílik lehetóseg. A vízellátásra berendezett terület az elmúlt évhez képest bővül, sőt a szakemberek nem tartják hibának, mert a korábbi években olyan területeket is öntözhe- tőként tartottak nyilván, amelyek műszaki berendezése időközben teljesen elavult, ennél fogva a vízellátás gazdaságtalan volt. Az simult ev végén modositották a vízdíjakat, ennek nyomán sok gazdaság jelentette be, hogy nyilvántartott területén megszünteti az öntözést. Vízjogi engedélyüket visszavonták, összesen mintegy 70 ezer hektárról vonultak vissza a régi, elavult öntözőberendezésekkel, ez azonban lényeges kiesést nem jelent, mivel ezek a területek valójában csak »papíron« voltak öntözhetőek. A nyilvántartásban szereplő terület öntözési megoldásai egyre korszerűbbé válnak, a tavalyinál nagyobb öntözőtel jesitményeket tesz lehetővé. Erre azért is szükség van, mert a növénytermesztésben 10—11 százalékos teljesítményjavulást irányoztak elő a mezőgazdászok. A mezőgazdasági üzemek víellátásának fejlesztésére vízmű-társulatok létrehozását kezdeményeztek. A környező mezőgazdasági nagyüzemek együttes erővel alakíthatják ki létesítményeiket, és gondoskodhatnak a szennyvíz tisztításáról, illetve feihasználasarol m
