Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

Hagyok a tartalékok KISZ-ajánlással a pártba Jelentős export 1 ehetőség Távlatok a húsgalambtenyésztésben Olyan jó érzés, hogy most sokkal több fiatal van közöt­tünk. A városi pártértakezlet több leüld ötté is ugyanerre a véleményre jutott, • amikor végignézet az asztalsoron, s itt is, ott is észrevette a még KISZ-es életkorú lányo­kat, fiatalembereket. Ez egy­ben “-szemléltette« is mind­azt, amit a tagfelvétel kap­csán megállapítottak: Ka­posváron tovább emelkedett a KISZ-ajánlással fölvett fiatalok aránya. A mérce természetesen egyre magasabban van. Az ifjúsági szervezetek a mosta­ninál több fiatalt ajánlhat­nak a pártba. Az utánpótlás csak akikor növelhető, ha először a KISZ-alapsztrveze- tek sorait erősítik minél több munkásfiatallal. Kaposváron ebben nagyok a tartalékok, A még rendszeresebb és tar­talmasabb politikai munka abba az irányba hat, hogy még több fiatal váljon kom­munistává az ifjúsági szerve­zetben. A textilművek mun- kasnóje büszkén számolt be arról, hogy negyvennégy fia­talt vettek föl ilyen ajánlás­sal az üzemükben. A K1SZ- taggyűlések egyre nagyobb felelősséggel élnek ajánlói jogukkal. Az eredmények tu­datában sem ülnek a babér­jaikon, hiszen mindig újabb fiatalok kerülnek az üzembe, a KISZ-be, s a (kisebb felada­tokon nevelkedve többen el­jutnak a nagyobhakig, meg­választják őket valamilyen tisztségbe, egyre többet is­mernek meg a politikából, s alkalmassá válnak rá, hogy fölvegyék őket a pártba. Egy üzemben talán köny- nyebb a feladat, egy olyan település azonban, ahonnan sokan eljárnak dolgozni, s a fiatalok csak késő este vagy a hét végén találhatók ott­hon, sokkal nehezebb az eLő- rehalaöás. Nagybajomban mondták, hogy a fiatalok ti­zenkilenc százaléka KISZ-tag helyben. A mindig úton le­vők egy része közömbös a politika, a közélet Iránt. Ilyen v körülmények között természetesen az is elisme­résre méltó, hogy tizenkét fiatalt, ajánlottak a pártba. A Lenin Tsz egyik szerelője vette a fáradságot, s meg­nézte a nagy bajomi párttag­ság »korfáját«. Ebből kitűnt, hogy a nyugdíjasok száma meghaladja a harminc éven aluli kommunisták létszámát. E statisztika világosan mu­tatja a tennivalókat a párt- építésben. A KISZ-szerveze- j tek elsősorban olt tehetnek j többet az utánpótlásért, ahol ezt az összetételt is lehetővé teszi. Sokszor ásóba kerül, hogy a fiatalok várakozással men­nek el életük első taggyűlé­sére. Kérdéseket, vitát vár­nak, hiszen a KISZ-ben levő társaik alaposan kifaggatják őket a szándékúikról, mielőtt ajánlják őket. Van olyan vélemény, hogy a munkahe­lyen jól ismerik őket, s fö­löslegesnek érzik a látszat­kérdéseket. Mások szerint viszont mindenképpen na­gyobb figyelmet érdemelne a párttagság részéről az a fia­tal, aki a KISZ-ben ért kom­munistává, s az ifjúsági szer­vezet vállalta az egyik aján­ló szerepét. Az első taggyű­lés emléke megmarad, s az ott megfogalmazottak útmu­tatásul szolgálnak a párt- munkájukban is. S mivel a fiatal párttagok általában olyan megbízatást kapnak, Marcali központjában, a Baglas Hôtel épülettömbjé­ben található a város mező­gazdasági szakboltja. A köz­ponti fekvésű üzletet mind többen keresik fel a távolab­bi községekből is. Az indulás évében már félmillió volt a havi forga­lom, tavaly 900 ezer körül mozgott, az idén Magyar Jó­zsef boltvezető az első két hónap alapján biztosítottnak látja a havi egymilliós for­galmat. — Korántsem merném ál­hogy az ifjúsági szervezet­ben tevékenykedjenek to­vább, segítsék kommunistává nevelni társaikat, kiválaszta­ni a párttagságra alkalmas i'i Ókat és lányokat, nem fö­lösleges kívánság az első tag­gyűlés emlékezetesebbé téte­le A csurgói pártbizottság tit­kárától hallottam, hogy öl év alatt negyvenhat fiatal lett párttag KISZ-ajánlassal. E fiatalok közül most a pártbi­zottságba is bekerültek húr- nian, sőt egyikük, a faüzem asztalosa tagja a végrehajtó bizottságnak. Ilyen példákat máshonnan is lehetne hozni. Érdemes nagyobb munkával, felelősséggel kiválasztani azokat a • fiukat, lányokat, akik érdeklődésük, kiállásuk, fejlődő közéleti munkájuk alapján alkalmasak a párt­tagságra. Lajos Géza lítani, hogy a hóit létének köszönhetőén nótt" a' kistér-’" melók száma, erre egyéb­ként sincs adatunk. De ab­ban bizonyos vagyok, hogy ha nőtt, részünk van benne. Általában mindig kapható volt minden, és kapható most is az üzletben. i A vezető büszkén mutatia a bolt hátsó raktáraiban el­rendezett gazdag készletet. — Raktárterünket sokan megirigyelhetnék. Nem két­séges, hogy a nagy készlet is. segít átvészelni az idő­A gaJambtenyésBtés faj mesterség, árutermelő jelleg­gel azonban csak napjaink­ban kezd kibontakozni. — Nincs az árutermelésnek olyan kiforrott technológiája, mint például a tyúktenyész­tésben — mondta dr. Ballag Attila, a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola docense. — Először a Békés megyei ta­nyákról került nagyobb mennyiségben piacra a ga­lamb, de szervezett felvásár­lás csak a hatvanas évek közepétől van. Nem könnyű megtörni a hagyományokat, nehéz rávenni a kistermelő­ket, hogy diszgalamb helyett — vagy mellett — húsga­lambbal foglalkozzanak. Pe­dig a számok jól mutatják a lehetőségeket: 1982—63-ban csupán néhány mázsát vá­sárolt a baromfiipar, 1977- ben már 84 vagonnal, s a két évvel ezelőtti átmeneti visszaesés után a tavalyi fel szakos hiányokat Doceenők mégis vannak, mert olykor egy-egy rémhír arra készte­ti a vásárlót, vegyen amíg kap, mert “ki tudja mi lesz azután«. Így történt az ösz- szel, amikor a műtrágyákat és a növényvédő szereket nagy mennyiségben vásárol­tak fel. Altkor is volt ele­gendő készlet, most is van. Változtak a vásárlói szo­kások. Nem az évtizedek óta termelők lettek mások, ha­nem a hobbiként kiskertet művelők igényei, ök élvezni akarják a munkát, ezért nem mindegy, milyen kapával, milyen ásóval, sőt milyen ön- tozőcsővel foglalatoskodnak, s az sem, mire képes az a mag, melyet a földbe vet­nek. Jó híre van a marcali szaküzletnek, mejygt a csúcs- időkben 300—400 vevő keres föl naponta. Az sem ritka, hogy a városba érkező hi­vatalos delegációk sétája ide vezet. Ahogy ezt az áfész egyik vezetője mondta: »a mezőgazdasági bolttal lehet dicsekedni«. Tavaly a mintegy tizen­egymilliós évi forgalom egy­millió forint hasznot hozott a fenntartónak. Az idén va­lamivel nagyobb forgalmat, s legalább ennyi nyereségei vámnak. B- A Magok és motorok Faluhét Berzencén és Somogyudvarhelyen Szebbé, virágosabbá teszik a községeket Rövid levelet kaptok a ber- zencei, somogyudvathelyi, ta­nácstagok és a közös tanács területén lévő termelőszövetke­zetek, üzemek vezetői a napok­ban. A népfront és a tanács vezetői arról tájékoztatták eket, hogy március 16-án Berzencén, 22 én pedig Somogyudvurho- lyen falugyűlést tartanak. 1. A meghívó szerint a gyű­lést^ megelőzően — -a ha­gyományoknak megfelelően — faluhetet szerveznek a települések csinosítása, szeb­bé, virágosabbá, tisztábbá té­tele érdekében. “Kérjük, hogy mozgósítsa dolgozóit, választókörzeté­nek lakosságát a közterüle­tek, a családi házak, az üze­mek, majorok környékének a rendbetételére, a tavaszi virágosítási, fásítási mozga­lom beindítására. Örömmel fogadnánk, ha az így szerve­zett társadalmi munkában segítséget nyújtanának az óvodák, az iskolák, a bölcső- déli, a sportpályák, a terek, az utcák megszépítésében, a “Virágos falu«, a “Tiszta ud­var, rendes ház« mozgalom teljes körű kibontakozásá­ban.« Ez a levelek lényege. A hasonló akciók, a felülietek tapagz talaj, duói beszedet­tem tanácn -azetőivel, R i­kóczi Jenő elnökkel és Kak- rlk János vb-titkárral. 2, — A beraencel, a somngy- udvarhelyi emberek szeretik a lakóhelyüket, és szívesen dolgoznak érte. Egy-egy ilyen faluhét idején a két telepü lés apraja-nugyja készsége­sen szorgoskodik azért — szinte versenyeznek egymás­sal —. hogy kinek a lakóhá­za előtti útszakasz, melyik közterület a szebb, virágo­sabb — mondják a tanacs vezetői. Szavaiknál többet mond, hogy tavaly a közös tanács területén a társadalmi mun­ka értéke elérte a 3,4 millió forintot, egy lakosra 709 fo­rint jutott. Az erdészet két szocialista brigádja, a tsz brigádjai a Pécsi Vízügyi Igazgatóság berzenceiekből álló Határőr szocialista bri­gádja sokat tett a települé­sek fejlesztéséért. A vízügye­sek például 900 órát dolgoz­tak a sportpálya földmunkái­nál a múlt évben. Az idén a parkosítás, a fásítás, a virágok ültetése, az újabb zöldterületek ki­alakítása'érdekében, a vízmű elkészítéséhez szükséges csa­tolnak ei» a t ízaknák, kiásá­sánál 3,5 millió forint értékű társadalmi munkára számí­tanak. A berzencei és az udvarhelyi KlSZ-fiatalok a két település, az ifjúsági klu­bok és a sportpályák kör­nyékének parkosításával 500 000 forint értékű társa­dalmi munkát vállaltak a XII. pártkongresszus és a felszabadulás 35. évforduló­jának a tiszteletére ebben az évben. 3. A levelek alig mentek-ki, a munka máris megkezdő­dött. Berzencén, a Kossuth utca végén járdát építenek, a község központjában eltün­tetik, lebontják a régi épü­leteket, tisztítják a központi parkot, az iskola és az óvo­da környékét. S ezt a szor- goskodást láthatjuk Somogy­udvarhelyen is. Minden évben oü vannak a sürgölődő emberek között a tanács vezetői, a különbö­ző területeken dolgozó em­bereit, a pedagógusok, a tsz vezetői, S ott van dr. Hegyi Flórián körzeti állatorvos is — Ezek a f alu hetek sok a segítettek abban, hogy a két település ma ilyen rendezett. Amikor 1958-ban idejöttem, sáros, elhanyagolt utcák fo­gadtak. Bizony sokat kellett az emberekkel beszélgetni, amíg elértük ezt a közössé­gi összefogást, a másokért, s egyúttal az önmagukért való tennivágyást náluk. Eveken át titkára volt a községi pártszervezetnek, húsz esztendeje, 1960-tól tag­ja a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak. E tanácskozásokon mm- Big elmondta véleményét. A legutóbbi vb-ülésen. ahol a téesz helyzetéről tárgyaltuk, az állattenyésztők munka­feltételeinek változását ja­vasolta. A pártszervezet pro­pagandistájaként, a TIT Köz­ségi elnökeként sokat tett az emberek szemléletének a formálásáért. S ahogyan a községek fej­lődését előrevivő ülésekről, megbeszélésekről nem hiány­zott, éppen úgy nem marudt távol soha a községet gazda­gító társadalmi munkákból sem. Ezért is tüntették ki a múlt évben a kiváló társa­dalmi munkáért jelvénnyel. Faluhétre mozgásit a nép­front és a toöács rövid levele, amely a falugyűléseket előzi meg. A társadalmi munka meg­kezdődött Berzencén és So­mogyudvarhelyen is. Ám nem fejeződ:k be a hamarosan sor­ra kerülő falugyűlésekkel, ha nem folytatódik egész évben. Szalui László vásárlás majdnem sízáz va­gonra tehető. A teljes meny- nyiség exportra megy, a tő­kés piacokon korlátlan érté­kesítési lehetőségeink van­nak. Szakemberek szerint a mostani mennyiség 2,5—3- szorosát lehetne eladni új piackutatás nélkül. A hús­galamb jól fizető exportcikk, lei lója mintegy négy dollárt jelent. A főiskolán 1975-ben kezd ­tek galambtenyésztéssel fog­lalkozni. Csak az áruterme­lés célját szolgáló kutatáso­kat folytatnak, melyek a hús­galamb előállításával kap­csolatos takarmány ozasr a. folytatta Ballay Attila. — A korábbi szabvány csak 30 napos korig engedélyezte a fölvásárlást, a galambokat viszont kéthetenként, tízna­ponként tudták átvenni, s ez sok vitára adott okot Próba- vágásokat végeztünk, s a, kí­sérletek igazolták, hogy a' ha­táridő 50 napra emelhető. Nem mindegy a termelőnek, hiszen az öreg galambért 20 forintot adnak, a pecsenyé­ért 100-at További gond. hogy a tenyészállat ként 5—6 hónapos korban értékesített galambok “selejtjel« egyálta­lán nem vették at. Jó len­ne megnyerni a díszgalamb­tartás-technológiára vonat­koznak. A húsgalamb tenyésztés fel­karolására alakult 1979 má­jusában a Columba társulás, gesztora az ócsai Vörös Ok­tóber Tsz, tagja a főiskola, a Debreceni ÁG, a kaposvári tangazdaság, a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet, a Baromfifeldolgozó Vállala­tok Trösztje és a Terimpex. A társulási célja tenyészga- lamb előállítása, ezek kihe­lyezése a nagyüzemi vagy háztája gazdaságokba; a vá­gógalamb visszavásárlásának megszervezése; szaktanács- adás, a takarmány és a tech­nológiai eszközök biztosítása. ,1979 végéig csaknem 50 ezer galambot helyezett ki és mintegy tíz vagon vágóga­lambot vásárolt fel a társu­lás. — A pecsenyegalamb ' át­vételénél igen sok a gond — tartók táborát is. Itt meg kell várni a vedlést — azaz 4—5 hónapot —, hogy kiderüljön, kiállításra viszik-e a galam­bot vagy eladják. E gondok megoldására a társulás a múlt hónapban egy kétnapos szakmai prog­ramot szervezett, melynek célja volt, hogy az ország kü­lönböző részein galambbal foglalkozó szakemberek köré­ben egységes szemléletet ala­kítson ki. Még egy fontos tudnivaló a hús galamtényésztőknek : januártól fölemelték a pe­csenyegalamb felvásárlási súlyát 500 grammra. Ennek oka, hogy csak olyan galam­bokat vehetnek meg, me­lyeknek a tiszta súlya leg­alább 350 gramm, ugyanis ezt veszi meg a tőkés piac első osztályú áron. M. K. Huszonegy pályamunka a DRVV-nél A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat KlSZ-bizottsága ál­tal kiírt Alkotó ifjúság pá­lyázatra 21 pályamunka ér­kezett, az értékelést most végzik a szakemberek. A leg­jobb pályaműveket a me­gyei versenyre küldik. A buvv_né! jelentős ha­gyományai, eredményei van­nak a pályázatnak. (Tavaly például az országos verseny­re is eljutott 10 pályamű ) Sokan foglalkoztak uz idén a korszerű öntözési formákkal műszaki továbbfejlesztésük kel, a berendezések korszert" sitésével, anyag, és energia megtakarítással, slb A vál lalat i öllel börzén elhangzó' javaslatokból is készültek pályázatok, például az üzeme. lő nyomóvezeték megbontás nélküli- javításával kapcsolat­ban. (Ez azt jelenti, hogy csőtörés esetén nem kell az egész szakaszt lezárni. E problémának a megoldása nagyon bonyolult, hasznosít­ható ötlet, újítás e lén a ed­dig még nem valósult meg,) A januárban r idézett vál­lalati ötletbörzének nagy si­kere volt az üzemegységeknél is. Február közepe óta mind ti nyolc üzemegység megren­dezte saját ötletbörzéjét, me­lyeken a jó javaslatokat azonnal jutalmazták,

Next

/
Thumbnails
Contents