Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

könyvespolc TŐlfrnk wa>b ezer kűorrié­ternyire, a nyugati féltekén • van az úgynevezett Bermu- da-háromszög. Létezik-e ilyen földrajzi fogalom egy­általán? Tulajdonképpen .nem. jóllehet az utóbbi há­rom-négy évtizedben renge­teg cikk, s más elmermi je­lent. meg az e térségben tör­tént eseményeket, rejtélyes katasztrófákat boncolgatva. Ezek genezisét tárja föl egy nálunk nemreg megjelent könyv. A háromszög az egyesült államokbeli Floridát. Puer­to Ricót es a Bermuda-szi- geteket összekötő képzelet­beli vonalon belüli terület. Viharos szelek, vad hurri-, .kánok dúlják 0 környéket. Ugyanakkor ez a vidék a vi­lág legforgalmasabb tenger- , része. Óceánjáró hajók, üdü­lők vitorlásai, haditengeré- szetí cirkálók szelik a habo­kat, s a levegőben gyakran dübörögnek katonai es tá­volsági utasszállító gépek. Érthető, hogy minden bal­eset, tragikus katasztrófa ha­talmas publicitást kap. Hol es mikor váltott át a hírek, beszámolók, elemzések hal­maza legendába? Ki tudja? Titokzatos hely. megmagya- razhatatlan, sötét, hatalmak, természeti erők működnek a térségben, s ez vezetett a számos, máig megfejthetet­len. szerencsétlenséghez — mondja számos elmélet és vasárnapi mellékletben meg­jelent újságcikk. S mint szokásos.' « Ber- muda-rejtély elénk közfi­gyelmet keltett. Csatasorba állt a publicisztika és a tu­domány. S tette pedig saját természete, belső öntörvényei szerint. Az újságok eleme az eidekesség, az olvasmányos­ság, ez mindig így volt, ért­hető. De mit keres itt a tu­domány? Számtalan nyilat­kozó, komoly intézetek ku­tatógárdájának büszkeségei mondtak véleményt, m hasv Soztatták különböző föltevé­seiket, S mégjcsak nem is manipulációs szándékkal. A tudománynak lényege a kér­désföltevés, a problémameg­oldás. De a Bermuda-rejtély kezelése arra is figyelmez­tet : a tudományos érvek és teóriák is állhatnak futóho­mokon. Más szóval : száza­dunkban hallatlan tekintélyt szerzett tudományos kutatá­sok hitelét is komolyan ve­szélyeztetik a rutinszerűen, gyorsan, komoly alap nélkül született teóriák és a szük­séges mérték elvesztése. Erre kitűnő példa a Ber­muda -háromszög rejtélye. 1802-ben egy huszonhét éves göttingai segédtanár, Georg Grotefcnd megfejtette a persepolisi ékírásos fölira- tok rejtélyét. Szinte minden tudományos megalapozottság és segédeszköz híján, a pusz­ta logika alapjan. Ha jelen­tősegében nem is, de mód­szerében hasonló mű szüle­tett az elmúlt években a Bermuda-rejtélyről. Egy ari­zonai könyvtáros, Lawrence Dtpvid Kusche 1972-ben vé­letlenül érdeklődni kezdett a rejtélyes szerencsétlenségek iránt. Az érdeklődés szenve­déllyé nőtt, s hosszú leve- leagetes, regi dokumentumok forgatása következett. Kus­che sorra vette a katasztró­fákat, újságok, biztositőtár- saságok, meteorológiai inté­zetek jelentéseit. Vagyis a katasztrófák — elsüllyedt hajók, lezuhant repülőgépek — konkret körülményeit. Azt tette, amit a Bermuda-rej­tély megoldásán. fáradozó minden rendű és rangú ku­tatónak tennie kellett volna. S a megoldás szinte banális. A hátborzongató szeren­csétlenségek az esetek nagy többségében közönséges ten­geri és légi szerencsétlensé­gek voltak, amit annak ide­hhrataiosa« te rrsegerSsi- tettek. Kusche egyszerűen és következetesein lehámozta az egyes esetek köré jegese­det! legendát. Különleges rejtély nincs, s alighanem soha nem voltak a térség­ben navigációt zavaró nagy erejű mágneses zavarok, s az idegen bolygókról érkező lények által a tengermélybe helyezett elektromágneses adók és a többi sem. A Ber- muda-rejtélyt a XX. századi amerikai társadalom, sót ál­talában karunk közvéle­mény-formálásának sajá­tosságai éltették, s állították »lábra«. Olyan mechanizmus ez, amely hallatlan haté­konysága miatt képes a leg- képtelenebb dolgokat tartó­san életre injekciózni. Az egyik szerző (újságban, heti­lapban vagy vaskos könyv­ben) beszél a másik után. milliós példányszámban ter­melődik újjá a legenda. S a könnyen adott, megalapozat­lan tudományos állásfogla­lások a hitelesség látszatát keltették. Már Karinthy F ri-- gyes fölfigyelt arra, hogy a XX. századi irdatlan betű- tengerben gyakran elvész az igazi, eredeti gondolat, s a nagyság látszatát is el­nyerhetik a valójában seké­lye®, földhözragadt vagy csak egyszerűen szenzáciö- hajhász gondolatok. Aho­gyan az a Bermuda-rejfély esetében is történt. Kedvelem a Kusche, » Grotefend típusú embereket. Olyan típusok ők, akik az em béri megismerés termé­szetes. s mindmáig legered- menyesebb útját jarjáik. Ez az út előítéletektől mentes, mozgatói pedig a lények és a tiszta logika. A komoly tudományos munkához ter­mészetesen ma csak ennyi nem elég. Viszont továbbra is nélkülözhetetlen. Cs. T. Revü Párizsból, Hóka Miki Titokfalván Ceglédi a farsang szépe Szombat esti bálok Már kora este megkezdőd­tek a bálok Kaposvár étter­meiben. Meg javában vacso­rázták a Dorottyában, ami­kor a Kapos étteremben, a sváb bálban az ecsenyi la­kodalmas szokásokat eleve­nítette föl a nemzetiségi együttes. Az étteremben Ackermann Armin, és zene­kara játszott, az önkiszolgá­ló étteremben Janhof Mi­hály vezetesevel húzták a talpalávalót. A presszóban az ecsenyi együttes — Frei Henrikkel az élen — szóra­koztatta 3 báli közönséget. Az ecsenyi népi együttest Máj Peterné vezette, műso­rukat mindkét étteremben bemutattak. A Dorottyában kitűnő va­csorával lepték meg a ven­dégeket, s a hosszúra nyúlt étkezés miatt a tervezettnél egy órával később nyílt meg a bal a BM Kaposvár Tánc- együttes palotásával. Nem­csak ez az egy csúszás tar­félt. hogy a lá­nyok között majd tovább folyik a szépségverseny, de megenyhült a szi­ve, amikor a ka­posvári bálok szé­pei közül — ők is “csúsztak", csak­nem kétórás ké­séssel érkeztek meg a Dorottyá­ba — Nóra lánya került ki győztes­ként : ő lett a far­sang szépe. Első alkalommal tör­tént meg, hogy nem kaposvári lány fejére került' a korona. Minden tekin­tetben kitett ma­gaért a Dorottya; a neves párizsi mulatóból, a Fo­lies Bergére-ből hazaérkezett Szputnyik gör korcsolya revüt szerződtet ték a báli műsorba.. A négy­tagú csoport pazar látványt nyújtott. Ügy tervezik a Do­rottyában, hogy tavasszal néhány hetre a bálterem­ben nagyszabású műsoros esteket szerveznek, ezek­re is meghívják majd a Szputnyik együttest. Valamennyi szó­rakozóhelyen jól érezték magukat » vendégek. A felnőttek far­sangolása már véget ért, amikor a gyermekfar­sang megkezdő­dött. övék volt a vasárnap. Dél­előtt Levente Pé­ter szórakoztat­ta őket. Titokfal - vara “utazott" veliik. ahol Kar­sai Gizella a «-mu­zsika" utcaba csalogatta a közönséget, majd pantomim következett. A varázsszemüveg segítségé­vel eljuthattunk a láthatat­lanság országába is, ahol az üvegfalmászás titkába tanul­hattunk bele. Varázsfű volán Mérő Imre bűvészkedett. Tágra nyílt szemek, csodal­Ha férjhez megy a munkaerő... Dolgozók továbbtanulása a textiliparban textiliparban országosan: a kaposvári gyár »más cipő­ben« jár. De az osztályveze­tő szavaiból Ítélve az a »ci­pó« nem túl kényelmes. Se­gítik a továbbtanulásra vál­lalkozó dolgozókat, újra és újra szorgalmazzák a beis­kolázást. Mert szükség van az utánpótlásra a közvetlen tormelésirányilóknál és» a középszintű vezetői beosz­tásokban dolgozóknál egy*- aránt n. F. GörkorcsolyávaJ a, bálterem heti. tén-t 3 fényes Dorottyában, megesett mással is... Éjfél­kor megválasztották a bál szépét, a három, győztes kö- zött egy testvérpár is volt: Rcsli Nóra és Tímea. Ök Ceglédről étkeztek a kapos­vári farsangra ; jöttek — hó-/ ditottak. Az apuka ugyan kozó kiáltások kísérték elő-' adását, ahogy a tojást, a te-’ jet elvarázsolta. Nagyanyó-' kafalva szereplői a gyerekek voltak. Sütöttek, főztek, taé karítottak. A pécsi Bóbita bábegyüt­tes első előadását már lát­tuk -Kaposváron, új műso­ruk, a Varázsláda is nagy sikert aratott. Bábjaik köny- hyedén mozogtak, kidolgo­zott előadásuk élmény volt. Az aprók táncházát a helyőrségi művelődési ott- hanban tartották a Kerék­kötő együttes közreműkö­désével. A résztvevők több­sége óvodás volt. Könnyű volt bevonni őket és szülei­ket a néptánc alaplépései­nek a megtanulásába. A Ha­verok együttes fellépése csa­lódást hozott az addig önfe­ledten táncotoknak. Zenéjük annyira hangos volt, hogy megfutamította az aprókat. A maszkák felvonulása és a tombola kárpótolta a mara­dó gyerekeket. A jelmezek közül vala­mennyi díjat nyert. Az első helyezést Zsiborás Tímea óvodás érte el ötletes buhóc- viselettel. A második Gelen­csér Zsolt lett, aki indiánnak öltözött fel. H. B.—I. A. Ball a cl Országom méretű aondrs keresett megoldást az 3 ta­nácskozás. amelyet 3 Könv- nyűipari Műszaki Főiskolán tartott nemrég a Textilipa­ri Műszaki és- Tudományos Egyesület. E gondok főként a textilipar budapesti mun­kahelyein érteztetik kedve­zőtlen- hatásukat a termelé­si feladatok megoldásában, de föllelhelők az iparág vi­déki gyáraiban is. Az esti és a levelező ok­tatásnak jelentős szerepe v«i> a szakember-utánpótlás biztosításában, a nappali ta­gozatról ugyanis nem kerül ki annyi pályakezdő fiatal, mint amennyi kellene a textiliparnak. Marad tehát r. vállalatok belső forrása. Hogy némiképp enyhítsenek a gondon, továbbtanulásra javasolják — esti vagy le­velező szakközépiskolába — a megfelelő gyakorlattal rendelkező dolgozókat Szembetűnően nagy azonban a lemorzsolódás. A texitl- iparban különösen. Az oko­kat kutatva erőfölmérési fogyatékosságot éppúgy ta­lálni, mint munkahelycserét, de közrejátszhat az is, hogy a nődolgozó férjhez megy s a férj »elviszi« a textilipar­ból . „ Vannak a főiskolára je­lentkezők között, akik egy- másfél évtizede jöttek az iskolapadból és az alapkép­zettség hiánya készteti őket arra, hogy otthagyják a tan­folyamokat, az iskolát. Or­szágos vizsgálat mutatta ki, hogy az utóbbi években a textiliparban meglehetősen sok olyan fiatal helyezkedett el. aki gyenge tanulmányi eredménnyel fejezte be' az általános iskolát, követke­zésképpen — minthogy fel­vételi hélkül kerülhetnek a szakközépiskolába — »menet közben« derülnek ki fogya­tékosságaik ... A lemorzso­lódások egyötödének oka, hogy a dplgozó kilép a vál­lalattól, Így a fluktuáció sem hagyja éríntettenfR a* esti vagy levelezőképzést, mint ahogyan a családalapí­tás is »begyűrűzik". Mi a helyzet, e téren * Pamul fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában? A kérdésre ár. Szabó Sándor, a gyár személyzeti osztályvezetője válaszolt: — Textilipari szakközép- iskolába nálunk harminc­négy dolgozó jelentkezett, de most mar csak húszán ta­núinak. ölvenen nyertek fölvételt a kétéves szakmun­kásképzésre, s csak har­minckilencen maradtak. A tizenkét dolgozó közül, aki vállalta, hogy elvégzi az ál­talános iskola 7. és 8. osz­tályát, kilenc tartott ki el­határozása me’lett... Azt is megtudtuk, hogy a közgazdasági szakkozép's- "kolába, a gépipariba illetve a gimnáziumokba- járóknál Kaposváron írjintzgy 30 szá­zalékos a lem irzsolódá». »Ragaszkodóbbak« tanulmá­nyaikhoz azok, akik az érettségi megszerzése után technikusminösítőre, képe­sítést adó tanfolyamokra járnak. Veress Zoltánnétól, a gyár terv- és termelési osztályvezetőjétől tudjuk, hogy a dolgozók képzésére, illetve továbbképzésére a műszaki klub programjában vtgy egyeb előadásokon ha­vonta sort kerítenek — a szakmai oktatásra tehat ezeket a lehetőségeket is fölhasználják. Az iskolába járók lemor­zsolódásának fő okait a személyzeti osztály vezetője a következőkben látja; — Akik kilépnek, mert 3 lakásukhoz közelebb levő üzemben vállalnak munkát, természetesen abbahagyják a tanulást. Arra is volt eset, hogy a férj »elviszi« onnan a dolgozónkat... Kaposváron nem olyan nagyok a gondok, aunt g — Hová tette a pénzt? — Milyen pénzt? — Amit lopott. — Nem loptam én. — Hová tette? — Kitől loptam volna? — Saját magától. • — Magamtól?.' De főíörzs úr...! — Itt nincs fótörzs »úr«. — Egy fillért sem loptam. — Mi történt október hú­szadikán éjjel? — Ezért idéztek? — Ezért. — Szüreti bál volt a fa­luban. Nem olyan szűreit bál volt ám, mint régen! Nem ám. Azok voltak csak az igaziak ... — Ne magyarázzon! — De... — Arról beszéljen, hogv mi történt azon a vasárna­pon. — Szóval szüreti bár volt Akkor is dolgoztam, mert a tejet mindig át kell venni. Nem számit az, hogy húsvét vagy karácsony, vagy bár­milyen ünnep van, a tejet ál kell venni... — Hány órakor erezeti a csarnokba? — Lehetett úgy öt óra kö­rül. Délután ot óra. — Mennyi pénzt vitt ma­gával? — Harmincczfet. Meg egy százast apróban. Tejpénz volt az, kérem. Másnap reg­gel akartam fizetni __ , — Október 20-án éjjel be­törtek a csarnokba. — Ezt én jelentettem is. — Ellopták a pénzt. — Ezt is jelentettem — Kire gyanakszik? — Mondtam már. A Mű­in Ferkóra. — A pénzt te loptad el, Hóvári János! — Nem loptam cl! Mért legez? Mi vagyok én?! — Ne pofázz! Ismerlek Haupt-Hóvári János! Mert az voltál. Haupt. Sváb vol­tál. SS voltál! — Muszáj volt...' — Talán te lőtted agyon apámat, az öreg cselédet... — Elveszítettem egyik lá­bamat ... * '— Te gyilkos! — Fából van a lábam ... — Október 20-án éjjel maga önbetörést követett el, és elvitte a harmincezer fo­rintot. — Nem én vittem el a pénzt, Slikrad úr... — Mi vagyok én neked, Mh.JJ •— Ne- haragudjon ... — Nálad van a pénz! — Nincsen... — Szóval nem te vitted el a pénzt. — Nem. T Miért is vitte volna el. Nem kell magának a pénz... — Négy gyerekem van... — Harmincezer forint sok 'pénz. — A feleségem is bete- „oes... — Azt mondta, hogy hét órakor mént haza a csar­nokból. Bezárta az ajtót? — Az egyik lábamat is a harctéren hagytam... — Bezárta az ajtót?! — Igen. —. Holt. volt akkor éjjel 11—12 óra között? — Otthon. — Hazudsz! — Kérdezze meg a felesé­gemet. — Betörtél! —r Nem igaz! — Csaltál! — Nem! — Hol a pénz? — Nem vittem el.. ,1 — Hova tetted?! — Nem azért voltam ott... — Hol voltál?! — A tejcsarnokban vol­tam, hogy vigyázzak a pénzre, mert a bal ott volt 0 szomszédban . . . Azon az étfeíe* »ötéi volt, húvw volt... Táncoltak a. fiatalok. Igen, azon az éjjelen ... Tu­dom ... A fölkapcsolt villanyégő megölte a sötétet. — ...tudom, hogy szocia­lizmusban élünk. Azt is tu­dom, hogy — maguk mond­ják így — messze már a múlt... De én itt marid- tam! Engem itt hagyott a múlt! Nem kellek az isten­nek sem! Nincsen se szak­mám, se erőm ... — Hallgass! — ;., egy lábam van, csalt egy! Te erűs vagy, rend­őr... — Különben minek is pa­zarlóm az időt■ A tanúval­lomásokból és a helyszínen talált tárgyi bizonyitékokból világosan kitűnik, hogy ok­tóber 20-án Hóvári János, azaz maga... — Akkor éjjel elmentem a csarnokba. Nem akartam oda menni, de a labam aka­ratom ellenére vitt a csar­nok felé... A szomszédban. Füre­dieknél is ég már a villany. Vacsora illata szökik tőlük az ablakon. Talán boldogok. Falusi József-Koronázás« a Dorottyában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents