Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-08 / 32. szám

A megfontolt tetteken a sor Mezőgazdasági aktívaüiés Kaposváron Megyei számvetésre, a fő feladatok, termeléspolitikai célok egyértelmű meghatá­rozására gyűltek össze teg­nap délután a megyei taná­cson megyénk mezőgazda- sági üzemeinek, élelmiszer- ipari, felvásárló és forgal-.. mazó vállalatainak, az ága­zathoz tartozó intézmények­nek az irányítói, és eljöttek a ma már nyugdíjas üzemi vezetők is. Az aktívaérte­kezleten részt vett dr. Dé­nes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, Kovács Béla, a me­gyei pártbizottság titkára, Sugár Imre, a megyei ta­nács tanácselnöke. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese a kö­szöntő szavak után beszá­molt a résztvevőknek a me­gye párt- és állami vezetői­nek, illetve a minisztérium munkatársainak tegnap dél­előtti tanácskozásáról. Mint mondotta: —Minden évben átte­kintjük ágazatunk helyze­tét, számot adunk a fejlő­désről, szót váltunk a kö­vetkező időszak feladatairól, és részletesen megtárgyalunk néhány konkrét, megyénket érintő kérdést. Az ágazat fejlődése szempontjából ki­emelt jelentőségűek ezek a megbeszélések. A mai ta­nácskozáson sorra került témák közül többek között nagy hangsúlyt kapott a termelési szerkezet módosí­tása, a kedvezőtlen adottsá­gú szövetkezetek eddiginél súlyosabb gondja. Kritikus év után A rövid tájékoztatást kö­vetőé*» dr. Győry József, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály- vezetője értékelte az ágazat múlt évi gazdálkodásának tapasztalatait, s vázolta az idei legfontosabb feladato­kat. Ahogy a termelőüzemek­hez x most folyó zárszám­adásokon, ezen az aktíván is igen nagy körültekintés­sel elemezte az előadó a múlt évi gazdálkodásra ha­tó tényezőket Épp olyan következetességgel világí­tott rá a rendkívül kedve­ződen időjárás okozta vesz­teségekre, mint a személyt mulasztásokra, a szervezé­si vagy egyéb szubjektív okokból bekövetkezett kiesé­sekre, vagy azokra a kibon­takozó, jó tendenciákra, amelyek feltétlenül a hol­nap jobb munkáját szolgál­ják. Néhány példa a meg­állapítások sorából : elisme­résre méltó előrelépés tör­tént a talajok termők mes- ségének fenntartása, illetve fokozása érdekében. Negy­venhárom millió helyett 50,7 millió forint állam; támo­gatást vett igénybe a megye, s ezzel nyolcvanhat és fél millió forint értékű melio­rációs- beruházást valósitot-1 tak meg az üzemek. Bár folytatódott a gyepterületek felújítása, javítása, az át­lagtermés még mindig szin­te elfogadhatatlanul ala­csony. Kedvezően javult vi­szont a fajlagos abrakfel­használás, a melléktermékek hasznosítása; ugyanakkor még mindig jóval az orszá­gos alatt van a kocánként! hízóki bocsátás. A gazdálkodás eredmé­nyességét vizsgálva az 1979- es kritikusan nehéz év után a termelőszövetkezeteknél húsz-harminc százalékos nyereségcsökkenéssel szá­molunk. Ez elsősorban a fejlesztési alap képzésére hat kedvezőtlenül. Bár az állami gazdaságokban di­namikusan nőtt a termelés, várható nyereségük mintegy 15 százalékkal alatta marad az előző évinek. Az emberi tényezők — Nehéz helyzetben 1988­ban sokkal nagyobb felada­tokat kell elvégeznünk — mondta az előadó a továb­biakban. Utalt a megyei pártbizottság múlt éc de­cember 11-i határozatára amely kimondja, hogy s minőségi és hatékonysági követelmények elsődleges­sége mellett a termelést hat-hét százalékkal kell nö­velni a jövedelmező ágaza­tok arányának szélesítésé­vel, a veszteségforrások csökkentésével. Ennek érde­kében döntő fontosságú a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az új szabályozó- rendszerhez jól alkalmazko­dó vetésszerkezet kialakítá­sa. Ennek azonban párosul­Tizenhat ezer óra állásidó A munkások egynegyede távozott Női kézitáskák, bőröndök, diszképek — a Rákospalo­tai Bőr- és Műanyagfeldol- gozó Vállalat marcali gyár­egységének keresett termé­kei. Most kétszeresen is azok: öt év óta először 1979-. ben nem tudták teljesíteni a tervet. A hatvannégy millió forintos bevételből hatmillió hiányzik. Oka: el­sősorban az akadozó alap- anyagellátás. Tizenhat ezer óra volt az állásidő. Ter­mékeik fém részeit ugyan­is olasz importból kapják. A csatok miatt nagy kész­let halmozódott föl félkész termékeikből. A következ­mény: szovjet exportkötele­zettségüket nem tudták tel­jesíteni. Erre fennállásuk óta nem volt példa. A gyáregységben az aka­dozó alapanyagellátás a teljesítménybérben dolgo­zó munkásoknak jelentős keresetcsökkenést okozott. Es így néhány hónap alatt hatvanan léptek ki. Indo­kuk: nem bíznak ennek az állapotnak gyors megválto­zásában. Marcaliban egye­dül nem is tudnak megbir­kózni vele, hiszen a rákos- palotai anyavállalat is ha­sonló gondokkal küzd. Ott kezdtek piackutatást; azt akarják elérni, hogy szo­cialista országokból bizto­sítsál» a tartozékokat. Ha­zánkban egyetlen gyár. üzem. ktsz vagy termelő­szövetkezeti melléküzemág sem foglalkozik ilyennel. Az intézkedés a piackuta­tásra meglehetősen későn született, tartozékgondja ugyanis nem tavaly volt először a gyáregységnek. Átmeneti megoldásnak azt tartják, hogy veretszegény és minimális kellékigényű modellsort alakítanak ki. Mert a divattáskákhoz csil­logó veretek is tartoznak, s nem lehet tudni, hogy mi­lyen lesz a fogadtatása ... 1980-as terveikben szá­mítanak 58 millió forint bevételre. Megkezdték egy új üzemcsarnok építését is. A vállalat gyáregységei kö­zül a Marcaliban működő az egyik legjelentősebb, ter­mékei iránt itthon és kül­földön egyaránt nagy a ke­reslet. Ám amíg a gyár ter­melési biztonságát nem szavatolja a központ. érik őket olyan meglepetések, mint most: az, hogy a ter­melőlétszám több mint egy­negyede — közöttük jó né­hány törzsgárdatag — munkahelyet változtatott. Ez a tény többet sejtet, mint az akadozó anyagellá­tásból következő elbizony­talanodást: szervezési hiba kát is. H. J hia kell új, nagy termőké­pességű fajták alkalmazásá­val, szakszerű vetőmagfel­újítással, okszerűbb talaj­erőgazdálkodással és haté­kony növényvédelmi munká­val. Az állattenyésztésben különösen nagy gondot kell fordítani az egy kocára jutó hízókibocsátás emelésére. (Jelenleg 11,2 mázsa ez, ' míg az országos átlag 16,5 mázsa.) A szarvasmarhaága- zatban folytatni kell a táj­egységi szakosodást, a ho­zammutatók és a takarmá­nyozási módok javítását. — Feladataink eredményes végrehajtásában meghatá­rozó szerepe van az emberi tényezőknek. Csak azok az üzemek tudnak megfelelni az új, magasabb követel­ményrendszernek, ahol nő az üzemi vezetés színvona­la, ahol képesek föltárni a meglevő tartalékokat. Van erő, képesség Az összegező útmutd*ó értékelés után sokan kértek szót a tegnapi aktíván. Dr Mohar László, a megyei földhivatal vezetője a föld­védelemmel, hasznosítással kapcsolatos , feladatokról szólt. Szili Máté, a növény­védő-állomás igazgatója a fokozódó jelentőségű nö­vénytáplálási és védelmi munkák jobb szervezésinek lehetőségeit taglalta Varga László, a kéthelyi szövetke­zet termelési elnökhelyette­se a talaj meszezéssel kap­csolatos, több éves, értékes üzemi tapasztalataikat tette közkinccsé. Horváh László. az iharosberényi szövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy a mai helyzetben csak úgy lehet becsülettel helytállni, ha minden üzem föltárja és termelésbe állítja tartaléka­it. Ezzel összefüggésben -a gyepgazdálkodás javításá­ról szólt. Molnár László nyugdíjas főiskolai tanár e kiegészítő tevékenység fej­lesztésének szükségességet hangsúlyozta, míg Kovács Ferenc tabi elnök a mély­pontról induló szövetkezet egyéves nagy erőfeszítései­ről szólt. Bogó László, a mezőgazdasági üzemeket ■ el­látó ipari, kereskedelmi hát­tér színvonalának emelését sürgette. — Nehéz körülmények között, nehéz feladatok előtt állunk, de teljesíteni kell azokat! — hangsúlyoz­ta dr. Dénes Lajos. Külön kiemelte a termőfölddel va­ló jó gazdálkodás jelentősé­gét, és a megfontolt, előre­látó, jó szándékú vezetés elsődleges fontosságát. önbizalomra, ésszerű tettek­re buzdította a jelenlevő­ket, s hitre, hogy bármi­lyen nehezek is a feladatok, van erő, képesség a teljesí­tésükre. Az aiktívaülésen fóth Károly mondott zárszót. V. M. Visszatért a gyárba A születésnapján jelentkezett Halászi Fercncné, a kapos­vári texii.lművek üzemírno­ka, a textilipari szakszerve­zet központi vezetőségéneik tagja. A gyárban jól isme­rik, az utána érdeklődő ide­gent hamar útbaigazítják. Ha mégsem ismerné őt a kérdezeti, a többeik rápirí­tanak: »Nem igaz, hogy nem tudod, hát az Erzsi!« Erre már bólint a »tudatlan«. s megjegyzi : Miért nem így kérdezték ? Egy csöndes irodában ül­tünk le beszélgetni. Azt mondta, így jobb, mert ' ha abban a szobában marad­tunk volna, amelyikben dol­gozik, percenként megzavar­ják, mindig keresi Valaki. — Ügy hallottuk, amióta ez a gyár létezik, Ön is itt van. — Jól mondták. Amikor befejeztem a nyoicadik osz­tályt, nyári munkára az építkezéshez jöttem. Maltert meg vizet hordtam. Azután hányatott idők következtek. Elkezdtem a gyors- és gép­íróiskolát, de abbahagytam, mert nagyanyámat kellett ápolni. Ő nevelt háromhóna­pos koromtól. Később hol dolgoztam, hol nem. Amikor a mama jobban volt, pénzt kerestem, amikor rosszab­bul, otthon maradtam. Köz­ben az akkori albérlő lá­nyunkkal be-bészokdöstem a teherportán a gyárba, és a tizenhatodik születésnapo­mon jelentkeztem a fölvételi irodán. Egy évig voltam be­tanított orsózó, s megint ha­za kellett mennem a nagy-1 mamához. Mar nem sokáig élt. A halála után mentem férjhez. Halászit még itt is­mertem meg, bádogos volt, a gyárépítők között dolgozott. Egymás Után megszületett a két lányom, három évig ott­hon maradtam. Akkor még gyes nem volt, csak a fér­jem keresett, ötvenkilencben jöttem vissza, újra az orsó- zóba. Azóta szerencsére nem kellett megszakítanom a munkát. — Hogyan fogadták, ami­kor solMdszor visszatért 7 — Nem voltam új. isme­retlen ember. Természetes volt. hogy megint itt. va­gyok. Egy év múlva brigád- vezető lettem, s tíz évig az is maradtam a Dózsa brigád élén. Ez a legszebb időszak, amelyet eltöltöttem a válla­latnál — Mire emlékszik még szívesen? — Böhönyére. Az ottan: or.sózóüzem dolgozóit én ta­nítottam be itt a gyárban Azután hetven áprilisában kimentünk, és benyomtam a gombot, elindultak a böhö- nyei gépek. Még ma is sok­szor járok ki, visszagondolok az ott. töltött öt hónapra, emlékszem az akkor még bi­zonytalan kezű lányokra; asszonyokra, azokra, akii ma már régi, gyakorlott dol­gozók. — Hogyan lett szakszerve­zeti aktivista? — Sokszor szóltam a töb­biekért, és megválasztottak bizalminak. Később az üze­mi tanács tagja lettem, ak­kor még a gépeknél do’goz­tam. Most, a betegségem után csak irodai munkát tu­dok végezni, de a szakszer­vezeti tevékenység nem vál­tozott — A központi vezetőség tagjaként mi a feladata? — Nem kell »nagy dol­gokra« gondolni. Ugyanaz, mint régebben: a társaim véleményét érdekeit kell' képviselnem. Annyiban ne­hezebb ezt magasabb fóru­mon megtenni, hogy sokkal nagyobb összefüggéseket kell átlátni. Persze sokat. tágu­lok. Tavaly a Habselyem Kötöttárugyár öt telepének szakszervezeti munkáját ele­meztük egy társammal. Több napot eltöltő tt.ürík a buda­pesti és a vidéki gyáregysé­gekben. Ez a tapasztalat so­kat segít nekem itt a ka­posvári gyárban. Összeha-' sonlítási alapot nyújt, be tu­dok számolni társaimnak, hogy másutt mi a jó, mit ér­demes átvenni. — Meddig csinálja mind­ezt? — Aki szereti, annak nincs határ. Miközben a kapuhoz kí­sér. sokan megállítják. Kér­deznek valamit tőle, kérik a segítségét, vagy csak annyit mondanak :> örülnek. hogy látják ... Luthár Péter Mindig a leggazdaságosabban Csökkent a villamosenergia- és földgázfelhasználás A múlt évig kevés figyel­met fordítottunk az ener­giatakarékosságra. A milli­árd forintokkal mérhető költségcsökkenést kezde­ményező akciók, takarékos- sági tervek nem terjedtek ki minden gazdálkodó egy­ségre. A helyzet tavaly gyökeresen megváltozott, a nehézipari miniszter kiadta rendeletét a takarékos és racionális energiafelhasz­nálásról. Felelősei minden korábbinál nagyobb hatás­kört kaptak. Az ágazatok energetikai előírásainak. a kötelező rendelkezéseknek betartása érdekében létrehozták, illet­ve új területekre terjesztet­ték ki az energetikust szer­vezetek hatáskörét. Több költségvetési intézmény­ben, de sok termelőszövet­kezetben és vállalatnál i* Szerszámokat gyártanak. A Kéziszerszám­gépgyár Omega gyár cg', bégében gyártják az 1: ári-, mezőgaz­dasági gépkéseket. körfűrészeket. A múM év’—n t‘"'> mint száznegyven millió forint értekben gyártottak gépkéseket, mclegipari körfűrészeket és egyéb termékeket, az idén több mint tíz százalékkal tervezik növelni a tenne!est. tavaly óta energetikusokat foglalkoztatnak. Előfordul azonban még ma is. hogy — szakértelem vagy a munkaerő hiányára hivat­kozva — nincs felelőse az energiagazdálkodásinak. Az energetikusok beleszólhat­nak a vállalati és az intéz­ményi energagazdá-kodás­ba. A hatékony működést anyag: érdekeltségük is se­gíti. A megyében kialakított energetikust szervezet munkájának eredménye, hogy csökkent* Somogybán a földgáz- és a villamosener- gia-felhasználás. Más ener­giahordozókból pedig visz- szaesett a felhasználás nö­vekedési üteme. — Milyen új intézkedések születtek'’ — kérdeztük Ma- karics József megyei fő­energetikust. — A gazdálkodó egysé­gektől energiatakarékossá­gi és racionalizálási terve­ket kértünk. Az energiafel­használás ésszerűsítését szolgáló javaslatokat orszá­gos keretből is lehet támo­gatni. Ha a pályázó bizo­nyítja, hogy népgazda; ig: szempontból valóban első­rendű fontosságú megtaka­rítást vagy különösen ked vező fajlagos energiafel­használást ért el, akkor a beruházáshoz 'állami támo­gatást kap. Ehhez a témá­hoz kapcsolódik az is, hogy rövidesen elkészül az Ener­giagazdálkodási Intézetben Kaposvár távlati energiael­látási terve. Ebben részle­tesen kidolgozták, hogy me­lyek a leggazdaságosabban felhasználható energiahor­dozók. Megszabják a kör­nyezetvédelmi szempontból is legmegfelelőbb technoló­giákat. Ez minden energe­tikai szakember számára fontos, mert kijelöli a le­hetséges fejlesztési irányo­kat. — Mi érinti ebből közvet­lenül a megyeszékhely la­kóit? — A tanulmány fontos része a fölépülő nyolcezer lakást magába foglaló kis- gáti városrész hőellátása. A fűtést és a meleg vizet a Kaposvári Cukorgyár ad­ja majd. A Anegve két távhőszol­gáltatással foglalkozó válla­lata, az IKV és a siófoki költségvetési üzem sok ni berendezést, müszeri szerelt föl. hogy minél jobban csökkenthesse a hővesztesé­get. Az IKV bevezette Ka­posváron a meteorológiai előrejelzéssel összefüggő hőszabályozást. Így a fűtő- berendezések vezérlőauto- matikái az időjárástól füg­getlenül mindig ugyanazt a hőmérsékletet biztosítják a lakásokban. , A vállalatok energiataka­rékos gépek, termelőberen­dezések besze - -ésére tö­rekednek. hiszen a gazda­ságosság nemcsak a köny­velésben, hanem a felhasz­nált energiaköltségen is mérhető. A nehézipari mi­niszter — néhány valóban indokolt kivételtől eltekint­ve — megtiltotta áz elektro­mos áram fűtési célokra va­ló fölhasználását, A me­gyei főenergetikus asztalán feldolgozásra várva sora­koznak a jelentések, tervek. Egy hónap múlva már számszerű adatok is lesznek a megye energiahelyzetéről. A Dédász a tanácsokkal együtt most készíti a taka­rékos utcai közvilágítás és a hálózat rekonstrukciójá­nak a tervét. Ez elég ne­héz feladat, mert közbizton­sági és közlekedési szem­pontokra is tekintettel kell lenni. A nyári időszámítás bevezetése, várhatóan szét­húzza, tompítja majd az energiafogyasztás csúcside­jét Cs. L. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents