Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-06 / 30. szám
TI^WtSTKËTTEOe^ER Filmszemle Pécsen Á »egszokbtt kép — színes zaszlóerdó, tűzfalnyi transzparensek — nélkül, szolidabb külsővel fogadja az idei magyar filmszemle vendégseregét Pécs. A pla- kátnyira nagyított filmjele- netek is mintha inkább azt a néhány életveszélyesnek nyilvánított, üres épület szépségflastroma volna, mint kapacitáló felhívás a »kerin- gőre«. Hogy kaposvári jelleget is adjunk beszámolónknak; az egyik »szépség- flastromon-« Lukáts Andor, a másikon Pogány Judit látható. A várakozás lámpaláza is érzékelhetően kisebb, de azért az emberek Pécs »sétálóutcáján»« megfordulnak ismert rendezők, színészek, tévésztár-számba menő írÓK, kritikusok után. S a mozijegyek is előre elkeltek... A takarékosság jegyében “•szürkében- rendezett szemle valószínűleg igyekszik előtérbe helyezni a munkát. Tanácskozásokon, baráti eszmecseréken vitatják meg filmgyártásunk égető kérdéseit. Bár e téma mintha nem volna új, hiszen két évvel ezelőtt is a közönség és a film hidegülő kapcsolatáról folyt a beszélgetés. Mindenesetre izgatottan várom annak a szavazásnak az eredményét, amelynek során maguk az alkotók ítélnek saját alkotásaikról : melyik filmet tartják a tavalyi év legjobbjának.’ Egyezik-« majd ez a kritíkasok ítéletével? Huszonkét filmet játszanak ezekben a napokban a pécsi mozik. A huszonkettőből tizenhárom ősbemutató; először találkozhatnak velük a nézők, Miután Pécsnek nagyszerű Csontváry Múzeuma van, különleges érdeklődés előzte meg Kuszánk Zoltán filmjét,, a Csontváryt, amelyet három évig forgattak. De a Jutalomutazás és a Filmregény alkotójának, D árday Istvánnak új filmje, a kétrészes Harcmodor vagy Gyar- mathy Lívia koprodukcióban forgatott Koportosa — Balázs József kisregényéből — is izgalmas élménynek ígérkezik. Vitézy László egy So- mogyszil melletti tolnai kisközségben forgatta első nagyjátékfilmjét, a , Békeidőt A pécsi szemle programjában ez is szerepel. A négy stúdió »vizsgázik« filmjeivel, az ifjúsági házban pedig az ankétok zajlanak ezekben a napokban. Az Objektív Stúdió arra kiváncsi : »Milyen magyar filmekre van szükség a 80-as években?« Marx György tá- I jékoztató jellegű vitaindítóját bizonyára izgalmas eszmecsere követte tegnap. A Dialóg Stúdió vitáját Bacsó Peter vezette: »Mit vár az értelmiség a mozitól? « írók és olvasók találkoztak \ „Kétkezes” kézikönyv IMS*» • ■ • m- rr\ : .........., A szakíró tevékenység felelősségteljes munka. A jó szakkönyv egy egész ágazatban vagy egy-egy szakterületen dolgozók nagy körének ad tanácsot. Az ismeret gyorsan anyagi erővé válik a gyakorlatban, gondolatokat ébresztve, új isme- i-eteket adva vagy a régebbieket megerősítve, kiegészítve. A Szarvas ma r ka- tenyésztők kézikönyve tetszetős borítójú, vaskos kötet. Szinte az utolsó előtti pillanatban, a mezőgazdasági könyv hónap eseménysorozata hét elején tartott ssate- ír ó—olvasó-találkozójának reggelén jelent meg a boátokban. A hatalmas és hézagpótló munkát a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola oktatói készítették, dr. Guba Sándor főigazgató és dr. Doby János főigazgatóhelyettes. ' vezetésével, szerkesztésével. Tizenkét szerző szövetkezett, hogy 880 oldal terjedelemben összegyűjtson és leírjon mindent, ami a szarvasmar ha-teny és ztéssel, az utóbbi évek legdinamikusabban változó ágazatával kapcsolatos. A kaposvári főiskoláin tartott író—olvasótalálkozó első kérdése épp erre vonatkozott: vajon hogyan állt össze a »stáb« egy intézményből, s vajon hogyan lehetett összefogni any- nyiiéle gondolatot szerves egésszé. Dr. Guba Sándor szerkesztő: alapkoncepciójáról vallva a következőket mondta a főiskolán rendezett író—olvasó-találkozón: — Az egyik legfontosabb cél az volt, hogy a könyv minél hamarabb elkészüljön,. A nyomdai átfutás idején változtatni nem tudtunk, arra viszont lehetősegünk volt, hogy a megírással hamarabb végezzünk. így született a döntés, hogy egy intézmény, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola egymással szinte mindennap találkozó oktatói »ö&szeálija- nak«. előre eldöntve, kinek milyen feladat jiit á nagy egészből, A szerzőgárda usmár tiz-taaemkét éve együtt dolgozik, sazt hiszem, ez azt is megmagyarázza, hogyan tudott mintegy tíz hónap alatt létrehozni egy, a maga nemében meglehetőse» vaskóé könyvet. A szakkőnyvíró legnagyobb ellensége az idő. Köztudott, napjainkban ha nem is mindig látványosan, de igen gyakran forradalmi módon változik egy-egy termelési ág alaptechnológiája, célkitűzése. Ezt egy »-alapmű« megírásakor figyelembe kell venni. De úgy, hogy a hagyományos ismeretek módot adjanak a réginek újjal, majd a még újabbal való kiegészítésére. A könyv szerzői így nemcsak tételes ismeretanyagot, hanem a fejlődési irányokat és a belőlük levonható következtetéseket is közölték. Sajnos — egy ilyen jelentős »alapműnél« többszörösen is fájlalható —, hogy a nyomdai előállítás igen lassú. Nem egészen egy év alatt írták, de több mint két év alatt késsült el — és szinte percek alatt elfogyott. A szakmai kérdések mellett a találkozó során erről is sok szó esett, miközben a részvevők dedikáltatták a szerzőkkel, szerkesztőkkel példányukat — már akik tudtak szerezni egyet. A mezőgazdasági kőnyv^ó- nap jelentőségét méltatva dr. Soós Gábor államtitkár ezt írta: »A termelés új feladatai, a nagyobb követelmények, a bonyolultabb gazdasági feltételek növelik a szakírók iránti igényességet. Gyors, megalapozott, közérthető és jól felhasználható ismeretanyagot kíván a sok százezres olvasótábor. A szakíróknak sokoldalúan meg kell ismerniük az elkövetkező feladatokat, a gazdaság- politikát, s akkor biztonsággal adnak a jövőben is szellemi segítséget az ágazat dolgozóinak, növekvő, nehéz feladataik elvégzésében«. E könyv bizonyosan jól •szolgaija ezt a celt. B A A Budapest Stúdió dr'. Nemes kurthy István stúdióvezetővel az élen van jelen, a szemlén. Témájuk: »A jcL'n és a múlt valósága a stúdió filmjeiben.*' A Hunnia pedig a magyar film helyéről, szeredéről folytat dialógust, Köllő Miklós vezetésével. A bemutatók és viták egészhetes programot biztosítanak a résztvevőknek. A hétfői megnyitón zsúfolásig megtelt a helyőrségi művelődési otthon nagyterme. Pozsgay Imre kulturális miniszter kultúránk időszerű kérdéseiről és a film szerepéről, helyéről tartott előadást. A hetvenes eveket mint korszakot elemezte, politikai, gazdasági, kulturális viszonyainak összefüggéseire reflektorozva. A film — hangsúlyozta a miniszter — kultúránk szerves része. Olyan művészeti ágazat, mely rangot, vívott ki magának. Ezért a filmgyártás továbbfejlesztéséhez szükséges anyagi fedezet változatlanul a rendelkezésre áll majd az idén is. A kultúrának szánt beruházások ugyanis — ha ésszerűen, tartalmasán — használják fel azokat, mindig megtérülnek. Nem direkt módon, hanem közvetve: a szocialista humanista emberré válás szintjén. A magyar film nemzetközi sikerei mögött eredményes munka van, mondta Pozsgay Imre. A jövőben is folytatódik majd a tehetségek f ölbukkanása. akik az - eredményeket továbbfejlesztik. Kitért arra, hogy a magyar filmnek »keserves kínja« a közönségkapcsolat megromlása. Ezt épp az alkotók ismerték föl, s a kiút lehetőségeit latolgatják. Miután a filmek döntő többsége nem éli túl korát, mint az irodalmi művek, az alkotóknak olyan filmeket kell létrehozniuk, melyek a megjelenésük pillanatában is átütő erejűek, hangsúlyozta a miniszter. A művészetnek az egész közönséget kell megcéloznia mondanivalójával! Este a Petőfi moziba« díszelőadáson mutatták ne Rózsa János Vasárnapi szülők című új filmjét Lesko Ijawrtó R@i§h Károly kiállítása „Az örök nőiség, mely nem enged Békességet, harmóniát, gyönyörűséget csempészni rohanással, idegességgel, szorongással teli hétköznapjainkba, Nyugalmas tájak és emberi bájak bemutatásával megédesíteni életünket — ez az anakronisztikusnak látszó, a valóságban korszerű hitvallás irányítja Reich Károly ceruzáját, tus- tollát. Művészetébe több mint három évtizednyi fővárosi tartózkodás során sem hatolt be a »nyüzsgés«, grafikáin nyoma sincs a világvárosi neurózisnak. Az önmutogató polgárpukkasz- tás szándéka is hiányzik belőle. A világszerte ismert művész töretlenül megőrizte egykori önmagát, megőrizte a rejtett szépségekre való rácsodálkozas képességét. Munkásságának viszonylag csekély, de világosan »lehámozható«' retege közül talán a legfontosabb: a gyermekkor hatása. A 31 Keiül Kötöíf kiállítását ayitaits? men tegnnp Kaposvárén « Helyőrség« mű- velèdèsi otthonba« Bolajeio Jones, e városi tanács elnSk- helyetiese. A kétszeres Kossuth- és Munkácsy-díjas mö- vési munkásságáról két tucatnyi alkotás ad keresítmeisie- tet ház udvarán álló kút rajza a szorgalmas édesapa emlékét idézi, a lépten-nyomon felbukkanó gyönyörű lóábrázolások a pusztai futtatásokat juttatják eszünkbe. Még a legdinamikusabb szerkezetű, a legvadabb mozgásokat ábrázoló munkákat is ez a sajátos nosztalgia, es bensőségesség jellemzi. Egy másik, az előzőhöz szorosan kapcsolódó rétege Reich Károly művészetének: az egyszerű, derűs, szókimondó, a dolgokat mindig pőrére vetkőztető antik szellemiség, a mediterrán, érzéki ség. A Május, a Tavaszi szél, a Fájdalmas emlékezés, a Bianka című képek églen szép arcú, mégis érzéki leányalakjainak láttán akaratlanul is Theokritosz Szerelmes párbeszéde jut eszünkbe, a vágynak és a szeméremnek az a kettőssége, amely a szépséges Chio- ét gyötörte. Bár Reich sohasem vész el a részietekben, bár rajzait aligha használhatnánk szemléltető ábrákként anatómiai tankönyvekben, hatásuk mégis elementáris. A nevezetes goethei sor — »•Az örök nőiség, mely nem enged el« — állhatna a Tisztelet a szobrászoknak című, nyolc grafikából álló sorozat fölött mottóként. A két és fél ezer esztendős legenda — Galathea, a kőszobor megelevenedik és megbabonázza alkotóját, Pygmalion t — itt is általános érvényre tesz szert, hála Reich eszköz te len, póztalan rajzművészetének. Boldogtalanságunk egyetlen oka: e tiszta esztétikum nem válhat rögvest hús-vér valósaggá. S végül az életmű harmadik lényeges rétege, melyet e kiállításon a Szarvas- temető című két rajz képvisel: a folklór. A klasszikusan arányos állattestek közé Üt már rémitő és figyelmeztető jelképek keverednek : koponyák, csontok, s . az irtózat más szimbólumai. Funkciójuk megmagyaráza-, sát illetlenségnek találnánk: a szájbarágós Reich Károly művészetétől is’ idegen. Az időtlenül humánus tartalom így is magától értetődik. U A, r Álmodozás az egészséges életmódról Elvezettel nézem az épülő Kaposvárt. Megdöbbentő gyorsasággal emelkednek a magasba s lakóházak, sokasodnak a tetszetősebb lakótelepek. Lassan végső formát ölt egy újfajta városrész. Az új életforma, a sűrűre telepített lakóegységek azonban újfajta mozgási rendszert követelnek és tesznek lehetővé, S ez szó szerint értendő. Mert amíg a régi villanegyedek kisker- tes házikóiban a ház ura és asszonya délutánonként és hétvégeken a' parányi zöld- ségágyások fölött hajladozott, vagy az ütött-kopott fészerben fúrt-faragott, az új otthonban és környezetében minden előre és végérvényesen kész Elvenni itt semmiből sem szabad, hozzá ten ni leh etetlen. Mozgástérnek a szabad levegőn legföljebb az autóparkoló jut. Már akinek van mit bütykölni, tisztogatni békés délutánokon. Akinek nincs, az otthon ül és a televízióban sportközvetítést néz. Mert — s megérkeztünk az egyik legszoritóbb goná-. hoz — felnőtt embernek se itt, se más városban nincs élég tere »mozogni« az új lakótelepek világában. Kiváltképp, ha igénye sincs rá. Mondhatnánk, ott az elkerített foci pálya, de megmernem en azt a pocakosodó felnőttet aki beélina a fiai, a tanítványai közé focizni szégyenérzet nőikül. S elgondolom, mi volna akkor, ha tizenöt—húsz felnőtt — fellázadva a tétlenség' ellen — nekilátna szervezetten labdát rúgni a pályán. Bizonyos kor után országszerte irtózunk a rendszeres testmozgástól. Az új környezetben élőknek, ahol ezrek laknak akkora alapterületen, amekkora valamikor szá-. zaltnak adott otthont, újfaj-' ta megoldást kell találni a mozgásigények kielégítésére, g sportra. És ez nem azonos a versenyszerű testedzéssel. , Volt nálunk kooogómozga- lom. Ahogy elindult, úgy fulladt szép csendesen a közönybe és szervezetlenségbe. A sétálóerdőkben — nálunk is — találni erdei tornapályát, ■ de arra seniki sem gondol, hogy az autóval nem rendelkező, a sétálóerdötől jó pár kilométerre lakó honpolgár hogyan jut ki és hogyan jut vissza egy délután. Valamikor persze a kerékpár is. kitűnő eszköz volt a kiránduláshoz, a hosszú, több kilométeres séta meg igazán nem ártalmas az egészségin. Akiknek igényük van rá, élnek is ezzel a lehetőséggel, de azéri meg kellene szervezni a parkerdők autóbuszos meg- komUíeASt, Sok helyütt megoldották már a nem versenyző idősebb vagy fiatalabb emberek mozgáslehetőségét uszodákkal, tenisz- és futópályákkal, kondicionálótermekkel. Ezekből nálunk jó- . szerivel semmi sincs. Annál több a cikk és a riport az elhízásról, az infarktusról. Egyszóval mindarról az ártalomról, amely a modern életmód — ne kerteljünk hát — a sok ülés, sok izgalom, minimális mozgás következménye. Pedig nem hiszem, hogy reménytelen a dolog. A közelmúlt egyik példája igazolja: fokozódik az igény a rendszeres testmozgásra. A SÁÉV nemrégiben megnyílt edzőterméről e lap hasábjain adtunk hírt. Azóta megnőtt az érdeklődés. és a klub vezetőség kénytelen volt zárlatot elrendelni. Annyian akarnak oda járni, hogy már jóformán el sem férnek a teremben. Meggyőződtem arról, hogyan fest harminc ember egy olyan teremben, amely tíz— tizenötnek tud nyugodt mozgáslehetőséget biztosítani. De ennek is örülni kell, hiszen — nem is túl kicsi tagsági díjért — ez a kondicionálóterem a maga korszerű -kinzóeszközeivel«' a/, első -fecske« Kaposváron. Hogy egy csaknem tanok - . vanezres lélekszámú városnak mennyit ér egy legföljebb ötven embert befogadó edzőterem, aligha kell érzékeltetni. Alig egy éve, hogy a fővárosban megnyílt az első »csak passzióból mozgó privátokat« fogadó kondicionálóterem. Öltözővel, edzővel, orvossal. Egy órára tisztes beléptidíj ellenében bárki igénybe veheti a berendezéseket. s szakember tanácsa és felügyelete mellett hozzákezdhet izmai, ízületei karbantartásához, á harchoz a »mentőövek« ellen. A jelentkezés óriási, ma már ott tartanak, hogy csak előjegyzés alapján járhatnak az érdeklődők. S a hírek szerint hamarosan átadnak egy újabb termet. Európában és a tengerentúl sok országban elterjedt a kondicionálótermek hálózata. A résztvevők modern gépek segítségével olyan munkára kényszeríthetik izmaikat, amilyet a régi körülmények között csak % er- dönyi területen valósíthatnának meg. A siker világszerte elsöprő. Bencsik András
