Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

Látogatás a Szovjet Kultúra Házában Mikrobuszkaraván Budapesten Évek óta erősödik a somo­gyi MSÜBT-tagcsoportok együttműködése, különösen sok haszonnal járt a tapasz­talatcserék redszeres meg­tartása. Üj lendületet ad az együttműködésnek, megala­pozza a közös rendezvénye­ket, hogy február 1-én meg­alakult az MSZBTttageso- portok megyei társadalmi munkabizottsága. E testület szerepe igen nagy a szerve­zésben, a tagcsoportok ösz- szefogásában, a jó tapaszta­latok közkinccsé télel®ben. Terveik között baráti talál­kozók közös megrendezése is szerepek Minden tagcsoport kihasz­nálja azt a lehetőséget, hogy évenként egyszer-kétszer ki­rándulást szervezzen Buda­pestre a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába. Mi sem természetesebb, hogy a me­gyei társadalmi munkabi­zottság első rendezvénye szintén ennek az intézmény­nek a meglátogatása volt. Iván Vasziljevics Szolimán, a Szovjet Baráti Társaságok magyarországi képviselője, a szovjet nagykövetség tanács­adója decemberben — ka­posvári. látogatása alkalmá­val — egyébként is meghív­ta a tagcsoportok vezetőit a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házába, Mikrobuszkaraván indult Kapusvarról Budapestre kedden reggel A megyeszek- heiy tagcsoportjain kívül a kupostoi tsz, a bal.atonsza- badi tsz, a Batótonbogtóri Állami Gazdaság, a Mezőgép mernyei gyáregysege képvi­seltette magat a tapasztalai- cserén. Jói »időzítettek* ezt a látogatást, hiszen így mód­juk volt megnézni a Szov­jet—Moldáviát bemutató gazdag kiállítást. Az ügyve­zető elnökök «- miközben teremről teremre jártak — megállapították; érdemes csoportokat küldeni ide az üzemből, a gazdagágból. A csaknem négymillió lakosú Moldovai SzSzK ipari, me­zőgazdasági, tudományos, kulturális eredményeit kitű­nően bemutatják a tablók, a fényképek, a kiállított be­rendezések, makettek. A ka­posváriaknak különösen tet­szettek a szép népművészeti tárgyak, a fafaragások. Volit egy makett az új tí­pusú toronyházról a kiállítá­son, Ezt aztán »élőben« is viszontláthatták, amikor megnézték a Moldáviáról ké­szíteti színes ripontftimet. A kiállítás, a ház megte­kintése után következett az érdemi munka. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza­ltak igazgatója, aztán I. V. Szaiiinen es V. f\ Morutov kulturális osztályvezető meg- haijgulta a somogyi tagcso­portok képviselőinek tapasz­talatait. kéréséi I. V. Sasaii- mon elmondta, hogy nagyon tetszik a kaposváriak törek­vése: a magyar es szovjet nép barátságának megerósí­Vizes homok, " alkatrészhiány Barcsi gondok Htúrasmíitió da­rab kisméretű tégla gyártása szerepel a So­mogy—Zala me­gyei Téglaipari ValLaJai barcsi mesinhomoktégla- gyárának idei ter- vebesx Sok ez a húszmillió, ha ar­ra gondolunk, hogy ennyi téglá­ból — hozzávető­leg — 600 kétsao- ba-Összkomfortos családi ház épül* hét. Ennél is töb­bet mond, ha a tavaly itt termelt IS millió 10 ezer darabhoz viszo- jyg nyitjuk az idei tervet. S már-már valószínűtlennek ■ hat, hogyha figye­lembe vesszük: tavaly kétmillió darabbal marad­tak le az elő­irányzattól • • - Es még rosszabb lelt volna a terv lelj esi lék aránya, ha november 7-től be nem vezetik az üzemben a folya­matos (éjjel-nappala) gyár­tást. A számok mögött gondok rej lenek. A két legnagyobb vizes a homok és hiányzanak az import gépsorhoz szüksé­ges pótalkatrészek. A ha­zánkban egyedülálló eljárás alkalmazó gyárban nem az agyag, hanem a mész és a homok az alapanyag. A me­szel. Berernandról kapjak, a homokot pedig a Drava med - réből termeli ki a barcsi ta­nács költségvetési üzeme. A gondot az okozza, hogy a Dráva-homok víztartalma — a gyártási folyamatba jutás­kor — eléri a 10—IS száza­lékot, holott öt százalék alatt kellene maradnia. A nagy nedver.seg tar talont nríalt ugyanis a szükségesnél ko­rábbam raaui »utó a kenum kölcsönhatás a homok és » mész között, s emiatt akado­zik a folyamatos termelés. Az üzemben vibrációs vízki- választó alkalmazásával, il­letve a természete» száradás fettételeinek biztosításával keresik a megoldást. Ez év január 2-től 28-ig tartott a nagyjavító« » bar* esi gyárban. Most újra folya­ma um üzemben cjolgn/.nak. annak ellenerp, hogy az el­kopott es kiszerelt alkatré­szek. helyere — igen gyak­ran mm ugyanazt kellett visz- szatenniük a szerelőknek. A külföldi gyártó cég ugyanis^ amely a gépeket . száltttóttá, nem küldött és nem küld pótalkatrészeket. Átmeneti megoldásként a nagykanizsai gépgyár vallatta, hogy újak­kal pótolja a téglagyár be­rendezéseinek ■ leginkább el­kopott, csúszó—forgó alkat­részéit. , tését tartalmas programok - kal szolgálják. A Szovjet. Kultúra és Tudomány Háza szintén készül Magyarország nagy belpolitikai eseményei­re, a XII. kongresszusra és felszabadulásunk 33. évfor­dulójára. A vendégek örömmel vet­ték tudomásul a terveket, azok, akik felszólaltak, meg­köszönték a munkájuk ed­digi segítését. Ha Kaposvár­ról bármit kerteli, azonnal rendelkezésükre álltak a Volán 13. sz. Vállalat MBgBT-tagcsopoi’tját pél- dáuL az irodalmi vetélkedőre való fölkészülésben támogat­ták- Jó volna viszont, ha a ház még több propaganda* anyagot küldene az iskolák­nak. A tanulók nevelésében fölhasználhatnák a színse szovjet filmeket is. A tagcsoportok képviselői útban hazafelé eleget tettek a Balatonboglári Állami Gaz­daság meghívásának: jó al­kalom volt. ez arra, hogy megbeszéljék a további kö­zős programókát. A cukor­gyár MHZtíT-tagcsoportje vállalta a Lenin-ürmepség megszervezesel. A Moszkvai Rádió hallgatóinak : baráti klubja a nyáron lesz ötéves, ebből az alkalomból közös kirándulást rendeznek Ka­posvár parkerdőjébe. No­vember 7-én ifjúsági talál­kozó lesz a textilművekben. Galamb László, a megyei pártbizottság munkatársa úgy összegezte az egynapos progamot: a közös munkát is előrelendíti, hogy az ügy­vezető elnökök kicserélték gondolataikat, megnézték a Szovjet Kultúr* és Tudo­mány Házát u a Egy tanácsi határozat tapasztalatai Javult az apró falvak ellátása öt évvel ezelőtt tanácsha­tározat foglalkozott a me­gye aprófalvai ellátásának javításával. A határozat föl­mérte Somogy településháló­zatának sajátosságait. 120— 140 ezer ember él megye- szerte szétszórtan a kis lé­lekszámú községekben. Lé­tük gazdasági alapját most és a jövőben is elsősorban a mezőgazdaság jelenti, s en­nek az ágazatnak a centrali­zációja sose lesz olyan fokú, mint. az iparé, Sőt a váro­sokban és a nagyobb lélek­számú, iparosodottabb köz­pontokban dolgozókat sem tudja teljes létszámban be­fogadni a város, sokan épít­keznek szülőfalujukban, vál­lalva a bejárást a munka­helyre. Fontos társadalom­politikai célkitűzés tehát e településeken az életkörül­mények javítása. S ennek egyik területe a kereskede­lem. A megyei tanács kereske­delmi osztályán Dóri János osztályvezetőtől kérdeztük, hogy öt év múltán milyen tapasztalataik vannak a ta­nácsi határozat végrehajtá­sában. — Az aprófalvak ellátását széles körű intézkedésekkel:, a különböző szervek felada­tainak összehangolásával ja­vítottuk. Valamennyi városi, járási, nagyközségi és köz­ségi tanács szaki guzga;lsi szerve tei’vszerűen szervezte, hangúba össze es ellenőriz­te a vállalatok, szövetkeze­tek munkáját. a Hazafias Népfront és az SAMT közö­sen rendezett fórumai tehe­tőségei, teremtettek a lakos­ságnak, hogy megvitassa a kereskedelem helyzetet. Se­gített a KISZ és a megyei úttöröíszóvetség is, különösen a tanulóifjúság egészsége­sebb táplálkozása érdekében szervezett akciókkal. Az áfész-ek munkáját támogat­ta a Mészöv. Az ellátás javításából a vattaiatok, jócskán .. kivették a részüket. Gyakoribbak let­tek a sütői pari szállítások, a legtöbb községbe ma már mindennap jut friss kenyér és péksütemény. Megszűnt az ömlesztett kenyórszálll- tás, helyette műanyag lá­dákban érkezik az áru. Négy év alatt 15 százalékról 35 százalékra nőtt az egykilós kenyér részaránya, vagyis ma jobb a választék. Tejből és tejtermékekből az előírt 80 százalék helyett ma a települések 92 százalé­ka kap naponta friss árut. A Olcsóbb, ha van egy Jó ötlet Beruházásra ebben az esz- tendúbep kevesebb jut, mint korábban, jo ötleteket kell keresni a munka javítására — ez a véleménye Boda Jó­zsefnek, a Balatonmária és Vidéke Át ész ügyvezető igazgatójának is. Az áfész húsz település ellátásából vállalt részt, ebből a legfon­tosabb a Balaton-part, Egy­szerre négy idény jellegű élelmiszerüzletet kellene építeniük úgy, hogy ezek a szezonra elkészüljenek. Eh­hez tízmillió 'forintra lenne szükség. Hatalmas összeg ez, más megoldást kellett ke­resni ... Néhány évvel ezelőtt az őszi vásáron az Ikarus gyár bemutatott egy speciális autóbuszt. A belső teret ABC-boltnak alakították kt. Mindössze egymillió 600 ezer forintba kerül. Egy ilyen mozgó bolt megoldja minden gondjukat, vélték a martalak. Fölvettek a kap­csolatot a székesfehérvári gyárral, júniusra várjak a buszt. így nem kell megépí­teniük a négy idényjellegű boltot; a mozgó ABC »me­netrendszerűen« közlekedik majd Balatonberény és Fo­nyód liget között. S hogv télen mi lesz a/ autóbusszal? \ legtöbb bel­ső- településen az egyetlen Üzlet a vegyesbolt Ha nil leltároznak, a szomszéd köz- sebben kell gyalogolniuk a lakóknak kenyérért, tejért és más élelmiszerért. Ezért Határoztak úgy, hogy a moz­gó bolt mindig ott áll majd, ahol éppen leltároznak — te tat az ellátás zavartalan lesz. A belső területek ellátá­sának fejlesztését is tervezi a mánál áfesz. Somogy som­son ban és Sávolyon fölújít- jak a vegyesboltot, kultu­ráltabbá teszik az ellátást, es megváltoztatják a/, üzlet profilját. Kok olyan cikkfé­leségnek az árusítását meg­szüntetik, amelyet eddig hiaba tettek ki a polcokra, nem vette senki, illetve csak ritkán kértek belőle. Na­gyobb, tartós fogyasztási cikkeket pedig képes ár­jegyzékből árulnak majd. Ha valaki például televíziót akar vásárolni, akkor a ka­talógusból kiválasztja a kért típust, az afesz meghozatja, s a vevő lakására szállít ja a készüléket. Két hatósági húsboltot is nyitnak a szövetkezet kör­zetében: egyet Bulatonmá­"ián, egyet pedig Fonyódon. A Balatonnagybereki Álla­mi Gazdaság vezetőivel megállapodtak, hogy évente hatszáz tonna sertés-, illet­ve birkahúst vesz át az áfész a gazdaságtól értéke­sítésre Fonyódon nemrégi­ben mezőgazdasági boltot e> nyitottak. tanulóifjúság 82 százaléka vehet rendszeresen iskolate­jet. Évről-évre nő a kisköz­ségekben is a tej, a vaj, a sajt és az ízesített termékek választéka A változó hús- e’látás ellenére több a falu­si ét a peremterü)eti üzle­tekben a vásárolnivaló. Négy év alatt 300 tonnával nőtt a mezőgazdasági húsüzemek­ből származó készítmények mennyisege. A tőkehúsok előre csomagolásával és ki­szállításával ' 80 települést vontak be a szervezett hús­ellátásba. Dévényi Zoltánnak, a So­mogy—Zalai Fűszert igazga­tójának véleménye szerint a változás abban is lemérhe­tő, hogy a megrendelések évről évre gondosabbak, dif­ferenciáltabbak. A vállalat űrnaponként eljut a legki­sebb települőére is, noha ez a szállítási költségek tete­mes emelkedéséhez vezet. Egy öttonnás gépkocsi 10—12 helyre is betér rakományá­val, míg egy városi nagyáru­ház egyszerre 5—6 ugyan­ilyen nagyságú kucsi áruját is föl tudja venni. Gondot okoz viszünk hogy a kis bol­tok vezetői nem mindenütt a legképzettebbek. Ezért a na­gyobb községekben rendsze­resen tartanuk bemutatókat, kóstolókat, s erre a boltve­zetőket is meghívják. (Ez amolyan gyakorlati áruis- niurtetes.) Bukat segíthet a vállalat allai a kínálatról ki­adott kepe* áru tájékoztató. Ezt a boltvezetők kapják. De nemcsak az áru több a kis településeken. Sokat ja­vultak a vásárlási körülmé­nyek, fejlődött a hálózat. A tervidőszak alatt az érintett területeken 7513 négyzetmé­ter alapterületű — 35 új egy ség — üzlet építését tervez­ték megyészerte. Ebből ed­dig 15 üzlet beruházását tá­mogatta. Dóri János hangsúlyozta, hogy az aprófalvak áruvá­lasztékának javítása és a hálózatiéi teszté» elsősorban az alapellátást (a minden­napi élelmiszert és a háztar­tási cikkeket) érinti. A kis falvak kereskedelmének fej­lesztése eddig is, de a jövő­ben méginkább szelektív lesz- Vagyis a magasabb szintű iparcikkválasztékot a településhálózatban betöl­tött magasabb szerepkörű községekben — egy-egy kör- . zeti kisáruházhan — erdemes megteremteni. Az ilyen he­lyeken építendő ABC-kben és szakboltokban képzelhe­tő el elsősorban az áruellá­tás minőségi fejlődése. Az aprófalvak ellátásának fontosságát nemcsak a me­gye ismeri el Ez a törekvés a gazdasági szabályozó rend­szerben is kifejezésre jutott. A kis településeken üzemelő boltokban egyfajta támoga­tást nyújtanak: nagyobb ál­lami térítést kapnak az 500 lélekszam alatti és kisebbet az 500—1500 lakó* közötti falvakban működő üzletek. C*. T. VfJKM-tsek Abu Dhabiban ü Perzsa-öbölnél jártak... Januar közepén a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárából két fiatal szak­ember utazott Abu DhaUiba, hogy a gyár által exportén erősáramú energiaelosztót üzembe helyezze, és szak­tanácsadással szolgáljon az arao partnernek. — A Transeiektro üzlet­kötője kísért bennünket, de rövidesen magunkra marad­tunk — mondja Papp Ta­más. — Ott a munkaidő dél­előtt fél kilenctől délután fél kettőig tart. Kifejezetten sértő, ha valakit hivatalos üggyel zavarnak sziesztázás közben, Megállapodtunk, hogy mi is ehhez alkalmaz­kodunk, A kint töltött két hét alatt, a reggeli teázás után — mert ott teával kí­nálják a vendéget — össze­állítottuk az útvonaltervet. Ezt követően végigjártuk a transzformátorállomáso­kat, felülvizsgáltuk a beren­dezéseket. — Volt olysrt, . amelyik nem működött jói? — A vevő helyszíni köve­telményeknek megfelelően átalakított néhány készülé­ket — veszi át a szót Hor­váth Gyula —, de ebben nem a VBKM a hibás: a berendezéseinkben volt né­hány Import alkatrész, ami rosszul működött. Ott egyéb­ként »eszi« a klíma a tech­nikát­— Az ü-zanivitelí problé­mákat meg lehet elózni úgy — folytatja Papp Tam as —, hogy a gyártó váltóiét szakembereit mar a beren­dezések leszállításával egy- időben kiküldik az üzembe helyezés időtartamára. Ezt a gyakorlatot követik a tókés és a szocialista vállalatok, Sok fontos La paszta latot le­het így szerezni, és a költ­ség még mindig kisebb, mintha később kell a készü­lékét átalakítani. A presz­tízs veszteseget nem is emlí­tem. — Abu Dhabi homoksiva­tagra épült. A legelterjed­tebb és a legolcsóbb közle­kedési eszköz az autó. A taxi sem túl drága. A la-# kosság — őslakosok és be­vándorlók egyaránt — na­gyon udvariasak. A klíma a hazai májusihoz, júniusihoz hasonló volt — mondj» Papp Tantüs- -*r Szerencsére (tein volt magas * tóvego páratartalma, így nem szen­vedtünk a for rocagtol. ki- Kuldetesünk eiso részében egy másik emirátusban. Du­baiban, egy versenypályázat feltételeit pontosítottak. Az­óta már ai is 'dolgozták, a végeredményt még nem is­merjük. Nagyon érdekes, hogy a hatóságok turistákat nem engednek be, csak szasembereket. Angolul szinte min­denki beszél — szól közbe Horváth Gyula. ■»- Az üzleti kiszolgálás végtelenül ud­varias. Ha nem jóH leire az üzlet, akkor a vevő és az eladó a kölcsönös sajnálko­zás közben búcsúzik egy­mástól. Az emberi érintke­zés minden területén álta­lános a velük született, ter­mészetes udvariasság­— Tapasztaltak-e valami igazi keleti sajátosságot ? — Rendkívül hagyomány­tisztelő nép — mondja Papp Tamás. — Ezt mutatja a ruházatuk is. de nem vetik ki azt sem maguk közül, aki nem tartja a szokásokat. Sok nőt láttunk farmerban és blúzban de az idősebbek mind lepelben es fátyolban járnak. — Meglepően sokat tud­nak hazán kiöl — folytatja Horváth Gyula- — Az otta­ni vendéglátás egészen kü­lön leges. Csak az utolsó na­pon mertük kipróbálni, ne­hogy valami bajunk essék. A sokat kárhoztatott hazai, fűszeres konyhán kétszere­sen túltesznek- De minden európai élelmiszert kapni lehet. Az árubőség a gaz­dagságból fakad, Az emirá­tusok területén azonban csak azok juthatnak alkoholhoz, akik havi kilencezer dir- hemnél magasabb jövede­lemről szóló igazolást mu­tatnak be. Ennek az intéz­kedésnek családvédelmi cél­jai vannak. Kint tartózko­dásunk alatt kevés európait láttunk, de Dubaiban az első európaiak — akikkel talál­koztunk — részegek voltak. Pedig annyiféle üdítőt lehet kapni, hogy az embernek nem is hiányzik az alkohol. Cs. U SOMOGYI NÉPLAP Számítógépi berendezéseket is gyárt Szovjet-Moldávia ipara.

Next

/
Thumbnails
Contents