Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

gyermekeknek Bábozók »Gvertek, gyertek játsszunk együtt, Vár a deszka, dobogó, Játszani és együtt lenni, Majd meg látod milyen jó...* U. hangzik a kedves da­locska, és a mesesarokban elejét veszi a kissé szokat­lan bábozás. A gyerekek bá­bokkal kezükben, de -élő­ben« mozognak a képzelt színpadon. A Krénusz János Általá­nos Iskola Katicabogárka bábcsoportja Szendrei And­rásáé vezetésével nagy izga­oldást talált a bábjáték iro­dalmi-színpad-szerű előadá­sára, lehetőséget adva minél több szereplő bevonására, — Egy előadás megszerve­zésekor az utolsó percig hozzák a gyerekek a jobbnál jobb ötleteket. Eljátsszuk mindenkinek a legkedvesebb meséit, versikéit, mindenki lehetőséget kap. Bábbal, szö­veggel, dallal játszanak a gyerekek egy csodálatos vi­lágban, a saját világukban. Egy kopott fakanálból, gu­mókból, elhasznált műanyag­lommal készülődik mtnd«i próbára, hiszen két hét múl­va Budapestre, tv-felvételre utaznak a többségében első­második osztályos apróságok. — Mi az igazi célja ét ér­téke a bábozásnak? — Az a kisgyerek, aki csak a csillogó kirakatokat látja, minden játékot készen kap, elesik az igazi élmény­től: az alkotás örömétől ;— mondja Szendrei Andrásné. — A szülőknek vagy nincs idejük, vagy kevés gondot fordítanak arra, hogy leül­jenek a gyerekek mellé, al­kotó módon játszani. Amel­lett a bábozás, játékosan a közösségi élet alapszabályait is segít elsajátítani, nem be­szélve arról, hogy a bábozás alkotó művészet, előadómű­vészet, fejleszti a zenei- és ritmuséraéiket, valamint -ti­tokban« megszeretteti az irodalmat, a népművészetet, vagyis játékosan komolyan lehet tanulni. 1979-ben a gyermekév tiszteletére Gyermek szín­játszás és dramaturgiai for­gatókönyv címmel hirdetett pályázaton Szendrei And­rásné két pályamunkája el­ismerést nyert. A pá­lyamunkák anyagának ki­emelkedő értéke, hogy' meg­doboaokbó! egy tel? fantázia, kézügyesség segítségével ké­szülhet mindennél értéke­sebb, kedvesebb játék. — Milyen sikereket ért el eddig a kis csapat? — Rendszeresen fellépünk különböző gyermek rendez­vényeiken, tv-felvételre hív­ták meg a csoportot. Nagyon örülünk, hogy a mi példán­kat követve Siófokon hason­ló bábcsoport alakult. A próbán résztvevő hét anyukától kérdeztem: — A családban mit jelent, hogy a gyerekek haboznak? Rajtán Lászlómé:- Három gyermekem van, közöttük bizony nehéz összhangot te­remteni. Viszont ha bábozás­ról van szó, teljes az egyet­értés, pedig csak egyikük tagja a bábcsoportnak. Ös­szefogja a családot is. Kun Istvánné: Gyermek­koromban én is sokat szere­peltem, nagyon örültünk a bábozási lehetőségnek. Azóta észrevehetően megváltoztak a gyerekek; nem tudják mi az a drukk, a nyilvános sze­replés számukra természetes. Minden gyerekben van sze­replési vágy, csak alkalmat kell adni számukra a kibon­takozáshoz. S hogy ez otthon mit jelent? Csak egy példa: a családban már nincs fa­kanál; mindegyikből háb ké­szült Akadnak nagyok is a ki­sebbek között. Balázs-Piri Mária első éves az óvónő­képzőben; furulyán kísérj a csoportot: — Szeretem a gyerekeket, ez a hivatásomhoz is tarto­zik, a tanulásba nem ütkö­zik és szükség van a kísé­retre. A kis öcsém is itt bá­bos. Nagy Andrea ötödikes, és már szép sikereket ért el zongorázással. — Első osztályos koromtól kezdve bábozok. Most rit­mushangszeren kisérem az együttest. Kicsit irigykedve nézem őket mert szeretnék közöttük játszani; nemrég még ott voltam. Azóta a bábkészítésben seggek leg­többet. S hogyan vélekednek a legapróbbak ? Szendrei Andrea, negyedik osztályos: Legutóbb arany­hajú, szép ruhájú királynőt készítettem otthon és a test­véremmel közösen előadást szerveztünk, anyukámék és a nagy szüleim voltak a nézők. Balázs-Piri Attila csak első osztályos, de már ráne­hezedik a férfimunkák java, egy szekeret kell húznia a darabban: Szeretek vidáman nevetni és játszani a bábok­kal. Egyszer én mondtam Gyöngyi néninek, hogy a báránykának mélyebbre kell hajolni, hogy a füvet legel­je, ne a levegőt. De legjob­ban a lovacskát és a kiscsi- kót szeretem, mert úgy sze­retik egymást, mint az iga­zi anyuka a kisfiát. Homyák József ÁH a bál. A legkisebbek sem maradhatnak kl a farsangolásból Keríif-e még darutól! a csikóskalapra? Valamikor régen a túzok- toll mellett a szürke daru- toll volt a csikós- és a gu­lyáskalapok dísze, ott len­gette a szél minden pusztai ember kalapján, aki csak egy kicsit is adott magára. Manapság azonban már va­lóságos kincsnek számít egy- egy szép darutoll a Hortobá­gyon. Ritka lett, akár a fe­hér holló. De hát hogyan és miért tűnt el a daru a ma­gyar pusztákról? Ez a gólyánál is nagyobb, hosszabb lábú, hosszú csőrű, szürke tollú madár régente rendszeres fészkelő volt ha­zánkban és a nagy táj alakí­tások, a végtelen lápterüle­tek lecsapolása idején tűnt ei — a hattyúval és a peli­kánnal együtt — a magyar Alföldről. Utolsó biztos fészkelési adataink a század- forduló táján a fonyódi Nagyberekből és a Berettyó Melyik út vezet a sárkányhoz? A mesebeli hős vitéz csak akkor nyerheti el a szép­séges királylány kezét, ha előbb legyőzi a hatalmas sár­kányt. Am a tüzet okádó fenevad egy titkos labirintus má­sik végén rejtőzik. Melyik út vezet oda? / (Ha nem sikerül megtalálni, nézzétek meg a 1#. olda­lon a megfejtést.) Pető Sándor: FEBRUÁR Farsangolni! Farsangolni! Medve, róka arcba bújni! Lópatákkal tamtamolmi, szárnyas csikót lovagolni! öltözni föl boszorkánynak, harcsabajszú, ősz harcsásznak, kenderkócszakállú csősznek, őrizmi a bezárt csöndet Felöltözni piszkavasnak, sikkongató tűz-kakasnak, verni dobot, ütni ritmust, nincsen kiút, nincsen kiút! Felöltözni fagynak, szélnek, arcunk csavarni szarvaséba, agancsukon gyertyák égnek, szárnyas csikót keresgélnek, Farsangolni! ) Fa rsangolni! Medve, róka arcba bújni! Lópatákkal tamt.amolni, szántait. haauU Lomaolml Nazim Hikmetí Mese fiamnak Hol volt, hol nem volt, fiam, a világnak egymástól távol fekvő bárom szögleté­ben élt három egyidős, egy­forma legény. A világnak egymástól távol fekvő há­rom szögletében élő három legény soha nem látta egy­mást, még csak nem is hal­lottak egymásról. Egyszer aztán a világnak egymástól távol fekvő három szögletében élő három le­gény, ugyanabban az évben, ugyanazon a napon, ugyan­abban az órában fölkereke­dett, fiam, hogy megkeres­sék az örök ifjúság kövét.. Az örök ifjúság köve ma­gas hegyek mögött, egy vé­res kútban rejtőzött. A vi­lágnak egymástól távol fek­vő három szögletében élő három legény más-más úton útnak indult, hogy megke­resse az örök ifjúság magas hegyek'mögött, véres kútban rejtőző kövét. Ment mendegélt az első legény. Vas saruja, vas pál­cája úgy elvékonyodott, mint a fűzfavessző. Az út felénél leült, hogy pihenjen egy ki­csit. Lecsukódott az első le­gény szeme a fáradtságtól. Hát amint kinyitja, ott áll előtte egy fekete s^emű, vi­lágszép leány. — Hová, hová. te legény? — kérdezte a leány. — Megyek megkeresni az örök ifjúság kövét — felelte a legény. — Az örök ifjúság köve magas hegyek mögött, véres kútban rejtezik. Rövid a te életed ahhoz, hogy odaérj. Akiknek a napjai meg van­nak számlálva, élvezzék nap­jaikat. Te vagy a méh. én a virág. Maradj itt velem vedd el a mézem — -mondta a lány. Az első legény lehajtotta a fejét, fiam. Megállt félúton. Ei.aia.tt g második legény ment. mendegélt tovább. Ha elfáradt, késével sebeket ej­tett a mellén, és a sebekbe sót hintett, hogy el ne alud­jon. Olyan nagy fájdalmai voltak, fiam, hogy a fáradt­ságot nem is érezte, de a s’zomjúságtól a nyelve a szájpadlásához tapadt. Ügy megszomjazott, hogy amikor meglátott egy csillogó víz­tükröt, nem tudta magát türtőztetni: odaszaladt a víz­hez. A víz úgy ragyogott a napfényben, mint az arany. Egyetlen kortyot ivott csak a második legény az arany vízből, s olyan hűvösség jár­ta át, hogy nem tudott töb­bé onnan elszakadni. Ottma­radt az út kétharmadán. Közben a harmadik legény továbbfolytatta útját. Meg szomjazott, de nem ivott az útjába eső csillogó vízből; elfáradt, de nem pihent meg a fekete szemű világszép ■ eány ölében. Ment és ment, ment és ment. Aki így jár, célhoz ér, fiam. Te is úgy járj. fiam, mint fő, nem fáradva; te is úgy iái-j, fiam, mint ő, meg nem szomjazva; te is, fiam, mint n: hittel járj! Aki hisz. cél­ba ér. és a Körösök hatalmas ár­területeiről valók. A daru fészkelése nálunk ma már sajnos a múlté. A büszke, szép madár észa­kabbra szorult vissza, hár például kis számban romá­njában ma is fészkel. De azért nem lett hűtlen telje­sen hazánkhoz sem. Évente kétszer, tavasszal és ősszel, a nagy vándorlás idején rendszeresen megjelennek a magasban szárnyaló, kruga- tó darucsapatok. Tavasszal márciusban és áprilisban, ősszel pedig szeptember vé­gétől novemberig tart a vo­nulás. Míg azonban a tava­szi felvonulás rendszerint gyors, hiszen a madarak si­etnek költőterületeik felé, ősszel, elsősorban október­ben, a csapatok hosszasab­ban is elidőznek nálunk, különösen hajdani fő költő­helyeik színhelyén, az or­szág délkeleti részében. Na­gyon hamar rájöttek ezek az óvatos, nagy madarak arra is, hogy hol vannak azok a helyek, ahol teljes bizton­ságban éjszakázhatnák. Így például az Orosháza közelé­ben fekvő kardoskúti védett területen évről évre igen nagy mennyiségben gyűlnek össze. 1966 őszén körülbelül 1300 daru éjszakázott hosz- szabb ideig a tó sekély vi­zében álldogálva. Más meg­figyelések arról számolnak be, hogy például a Hortobá­gyon 1947 októberében 2000- re, Biharúgrán, délkeleti ha­táraink közelében, ugyanak­kor 4000-re becsülték azott tanyázó darvak számát Hogy azután ezek a csapa­tok meddig időznek nálunk, az elsősorban az időjárástól függ. Derült, száraz időben hetekig kitartanak, a gorom­ba őszi szél és a csapkodó eső viszont hamarabb útra kényszeríti őket. 4 A magasból lehallats-zó daruszó talán csak a ködös semmiből aláhuUó libahan­gokhoz hasonlítható. Soha nem felejti el, aki csak egy­szer is hallotta. És bár a daruk általában már régen till vannak a vedlésen, ami­kor hozzánk érkeznek, egy- egy szép tollat itt-ott mégis­csak elhullajtanak. Nem cso­da hát. ha ma is, megdobban a csikós- vagy a gulyás­szív, ha egy-egy ilyen feje­delmi tollat éppen feléje kerget a sárguló puszta fe­lett kavargó szellő. SARKKUTATÓK 1 2 13 1 4 m 3 6 7 1 R 9 10 1] m 12 m 13 14 m 15 m 19 17 \m 18 19 m 20 21 m 22 m 23 m 24 m m 25 26 >-<©) 2? 28 m 29 30 i SS 1 31­32 m 33 m a 34 VÍZSZINTES: 1. Szülész­nő. 5. Éppen most. 9. Első­nek érte el a Déli-sarkot. 11. Lábával ellendít. 12. Rianó közepe. 13. A nátrium vegy- jele. 14. Arany László. 15. Félig Anna. 16. A másikat visszafelé. 18. Angol utazó és felfedező. 20. Rálöttyent. 22. Halomba tett dolgok... 23. Téli sport. 24. Beméri egy­nemű betűi. 25. Trikó. 26. Ady betűi keverve. 27. Lyu­kas henger. 29. Tiltás. 30. Feljegyez. 31. Angol hajós, sarkkutató. 33. Juttatni. 34. Erre a helyre. FÜGGŐLEGES: 1. Gyü­mölcs. 2. Csodálkozó. 3. Sa­rok a lakásban. 4. Félig anód; 5. A »-Halotti beszéd­közismert szava. 6. Illato gyógynövényes. 7. Szemé lyem. 8. Ital. 10. Filmek ér zékenysége. 13. Norvég sark ­kutató. 15. Szándékozik. 17. Z. ö. 19. A hegy csúcsa. 20. Ilyen ablak is van. 21. Bizo­nyos része. 24. 1929-ben át­repült a Déli-sarkon. 26. Álló vetített kép. 27. Római 200. 28. Személyét. 31. Téli sport. 32. Te és a többiek. K. J. Beküldési határidő: 1980. március 3., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat le­velezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkereszt- rejtvény«. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1980. március 5-én az Otthon és család című összeállításunk­ban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents