Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
Az építők „játszóhelyei" Hányszor volt már arról szó, hogy milyen veszélyeket rejteget a megkezdett és aztán őrizetlenül hagyott építési terület... Az ott játszadozó gyerekek elképzelni sem tudják, milyen bajok érhetik őket, amikör az épphogy összetákolt létrán a “•betonvárra" igyekeznek vagy egymást haj igái jak a piros-fehérre festett, jól kihegyezett területkijelölő fákkal. Ezek igazi kopjak, még egy valódi középkori katona sem kívánhatott volna jobbat. Nem csoda hát. ha a 8—10 évesek boldogok, s nem győzik áldani, aki itthagyta a kopjákat. A szíjlök. is »áldják" őket... Sok minden marad az építkezéseken : szerszámok, eszközök a félig kész beton- építményekben. Aztán ott vannak a »futóárkok". Az egyik épp az épület előtt, ahol lakom. Gyönyörű árok, s benne szép csövek. Szeretnek itt játszani a környék gyermekei. Más úgysem téved óda. Hogy miért tátong az árotk hónapok óta? Azt senki nem tudja. Arrébb — a Béke—Füredi-lakótelep közepén — kis mesterséges tavat létesítettek az építők. Ennek fő célja — hosszas megfigyelés után rájöttem —, az, hogy' az összegyűlt vízzel lemoshassak gépeiket.., Rövid volt a két hét... lengyel bányászok Kaposváron ESZTERGOMBA UTAZNAK Második éve jönnek lengyel bányászcsoportok Kaposvárra üdülni, s katovvicei Orbis és a magyar Volán Tourist Utazási Iroda között kötött szerződés alapján. Az üdültetés fő célja a gyógyítás, a regenerálás, az orvosi kezelésekkel egybekapcsolt gyógyfürdő a kaposvári termálfürdőben. Két hete tartózkodik Kaposváron az idei második lengyel csoport: a sziléziai bányavidék 39 pihenni és gyógyulni vágyó bányásza. Érdeklődésünkre, hogy milyen tapasztalatokat szereztek, illetve hogyan érzik magukat Kaposváron — szálláshelyükön, a Kapos Hotelban válaszolt három fiatal bányász. Egyikük, Andrzej Lukaws- ki, már járt Magyarországon, korábban Hajdúszoboszlón üdült. — Tetszettek a a programok, főként a balatoni és a pécsi kirándulások. Csak köszönetét mondhatunk a szervezőknek: Passa Jánusnénak és Tóth. Dezsőnek a kaposvári Volán Utazási Irodáitól. Baráti találkozókon vettünk részt, s úgy érzem, ezek a más nyelv ellenére is közelebb hozzák egymáshoz az embereket. — Szerencsénk volt, hogy egy különleges látványosságot is élvezhettünk — mondja Zbigúiew Janeczko a kaposvári farsangi, felvonulásról. — Hasonló "ünnepség nálunk nincs, ezért nagyon érdekes volt végignézni a farsangi felvonulást a szálló ablakából. A harmadik bányász, Zbigniew Mucha a magyar vendégszeretetet és konyhát dicséri, majd hozzáteszi: — talán a sok érdekes program is hozzájárult, hogy — wunos — gyorsan elrepült az idő. Ma például a kaposvári Ripplt-Rónai Múzeumba látogatunk, a Galériát már láttuk. Utolsó programunk a szennai skanzen megtekintése lesz. Aztán a búc^úva- csora következik. Kaposvárról 24-én Esztergomba utaznak a lengyel bányászok, s onnan már a hazájukba visz az útjuk. F. G. S akik mindettől igazán boldogok, azok — mint az imént mondtam — a gyerekek. Rohangálnan a félig kész házakban, a tetőkön, a gödrökben, a csövek között... »Jobbnál jobb« helyeket fedeznek föl, az építők pedig jobbnál jobb ötleteket adnak, nekik. A munkásak ugyanis minden helyet ilyen »játszótérré« alakítanak. Egyetlen hely van csak, ahol »igazi homokozót« is találni: az autóparkoló. Leszórtak egy jókora rakomány földet, s már többször szóltak : na álljon ott kocsi, mert akkor nem tudnak dolgozni. Persze, akkor sem dolgoznak, ha nem áll ott kocsi. A napokban elkövettem azt a végzetes könnyelműséget, hogy a homokkupacok közelében parkoltam. Amikor kiszálltam az autóból. rögtön előkerült egy ember: — Mester! Ne álljon ide, mert nem tudunk dolgozni ! — mondta a lapátnyélre támaszkodva. Kicsit meglepődött, amikor azon véleményemnek adtam hangot, hogy ez autóparkoló és nem homokozó. De aztán ő »nyert«. Én továbbálltam, s minden maradt a régiben. Ami viszont a legérdekesebb: a gyerekek ezt a ho- miökkupacot nem »bántják«. Nem csodálom! Ez az építők legötlettelenebb játszóhelye. A többi jóval izgalmasabb. Persze nem az építőknek ... D. T. Víztükrök a vetésben A megyét járó ember sokfelé találkozik a képpel: a pihenő, felszántott barna rögöket, a zöldellő gabonatáblákat kisebb-nagyobb víztükrök borítják. A februári fölmelegedés nyomán nem mindenütt győzte elnyelni a föld a sok csapadékot, itt is, ott is veszélyeztet a belvíz A gondos őszi munka után szépen teleltek a vetések; gazdasági érdek, hogy megóvásukért, a jó termésért mindent megtegyünk. A víz alatt fuldokló gabonafoltokat haladéktalanul levegőhöz kell juttatni. A mélyedésekben összegyűlt víz elvezetéséhez elegendő néhány ember ásóval, és egy-két napi munkával a megyében sok tonna termés menthető meg a pusztulás-1 tói. s szén Pappék a citromfáikról híresek. A két terebélyes gyümölcsfa az iskolában, a nagy tv- szobában kapott »téli szállást«. Szépen sárgul rajtuk a déligyümölcs. Azután betoppan Papp néni. — De sajnálja majd az uram, hogy nincs itthon! Mert neki mindene a két citromfa... A gazda Pécsen dolgozik, így csak hétvégeken gyönyörködhet a fáiban. — Kinőtték a fák már ezt a házat — mondja az asszony, amikor elköszönünk az iskolásoktól, és már a lakásban beszélgetünk. Ezekben a szobákban valóban nem nagyon férnének el. Itt voltak ugyan jó ideig, de akkor meg a szobába nem tudtak bemenni Pappék, állandóan beleakadtak az ágakba. Azután a férfi unokatestvéréhez kerültek a fák,. s az idén télen az iskolában kötöttek ki. Persze, ha kitavaszodik, visszaviszik a család ház udvarára, ott újabb gond jön a régi helyére: az átültetés. — Az uram nagyon szereti őket, én még gondozom. Néha mérgesen, de csinálom. Egyébként nagyon szeretjük a citromot, s ezeken a fákon finom, lédús gyümölcs terem. Egyszerre úgy száz körül van rajta, de folyton termő. Állandóan virágzik is, amellett, hogy termést hoz. A fák 17 évesek, tehát nagyon fiatalok. Magtól vetették őket, szemzésre-oltás- ra nem is gondoltak. Aztán eltelt 13 év, es a fáit teremni kezdtek. A recept tehát egyszerű — bárki megpróbálhatja. Végy egy citrommagot, vesd el egy virágcserépbe, aztán várj tizenhárom évet. és a türelem citromot terem ... Persze, ha elég nagy a lakas ... Kabátokat lopott a népművelő A 28 , éves ' Gajc.si László sem talált rá magyarázatot, hogy miért követte el azokat a bűncselekményeket, melyekért a bíróság előtt kellett felelnie. A fiatalember megfelelő pozícióval rendelkező népművelő volt a szigetvári művelődési házban. Egyébként Pécsen lakott, csakúgy mint társa, a 27 éves Csurgó Zoltán segédmunkás, akivel gyermekkoruk óta barátok voltak. Az ötletet az adta, hogy kitűnő szőrmekabátokat, bőrkabátokat láttak árulni a pécsi vásáron. Elhatározták, hogy ők is szereznek ilyeneket, azután eladják. Beültek Gajcsi Trabantjába, s eljöttek Kaposvárra. A tanítóképző főiskolánál terepszemlét tartottak, s rájöttek, hogy amíg a diákok ebédéinek, kabátjukat őrizetlenül hagyják a földszintéin. Kirtnentek hát az Intézet elé, s vártak. Amikor olyan társaság érkezett, melynek tagjai szemrevaló kabátot viseltek, akcióba léptek. Így vittek el két bőrkabátot — mindegyik értéke 4000 forint —, az egyikben kulcs, pénztárca is volt; egy 7000 forintos irhát és egy diplomatatáskát iratokkal és némi készpénzzel. Ezután a mezőgazdasági főiskolára mentek. Aï iratokat, jegyzeteket otthagyták egy reklámszatyorban, és közben innen is irhabundát, bőrkabátot loptak. A két eset márciusban történt, s jó ideig kellett várnia a párosnak, hogy újra akcióba léphessen. Novemberben tértek vissza Kaposvárra, és végigjárták a már ismert útvonalat. Tanítóképző: két irha- és egy bőrkabát, a zsákmány. Mezőgazdasági főiskola — kabát, magnó, kesztyű, diplomatatáska tűnik el... Az ügyben a Kaposvári Járásbíróság dr. Pap Árpád tanácsa tegnap hirdetett ítéletet. A kabáttolvaj népművelőt — aki az idén fejezte volna be a főiskolát, s a nyárra tűzte ki esküvőjét — és társát nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett lopás bűntettében találta bűnösnek. Gajcsit 2 évi, Csurgó Zoltánt 1 évi és 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte, és mindkettőjüket 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A két fiatalember az okozott kárt — 54 370 forintot — teljes egészében megtérítette. Az ítélet ellen mindkét vádlott enyhítésért fellebbezett;’ az ügyész esetleges fellebbezése bejelentésére három nap gondolkodási időt tartott fenn. XXXVI. érfolyam, 44. szám 1980. február.22., péntek Vég y egy dtrommagot... Szökodoncsen — Papp Istvánt keressük — mondtuk az utcán beszélgető szókedencsi férfiaknak. — Melyiket? Mert hogy több is lakik itt... — Akinek szép citromfái vannak. Máris mondják a címet, hiMinden maradt a régiben Erik a déligyümölcs Tisztelt Szerkesztőség ! Dobár Férencné, Ádánd. Attila u. 3. szám alatti lakos 1930. február 2-an megjelent panaszára az alábbiakat válaszolom. Az Ádánd községi vízmű egy mélyfúrású kúttal üzemel, melynek vízhozama az üzembe helyezés óta felére csökkent. A megfelelő karbantartás megkívánná, hogy a mélyfúrású hutákon 2—3 éven',cent tisztító kompresszoro- zást hajtsunk végre. Ez az egy kúttal rendelkező községekben nehézséget okoz, mert a tisztítás 3—4 hetet vesz igénybe. Ez idő alatt a vízszolgáltatást csak ideiglenes megoldással lehet biztosítani — Adandón ez ivóvíz-szállító tartálykocsival történt. A községben az utóbbi két évben olyan nagymértékű volt a vízhiány a nyári csúcs- időszakban, hogy vállalatunk a kút tisztítását a tél folyamán végzi. Erről tájékoztattuk a községi tanácsot, egyben felkértük, hogy rendelje el a viz korlátozást. A tanács közölte, hogy a vízkorlátozást elrendelte és a lakosságnak kihirdette. Ezért érthetetlen számunkra, hogy a panaszos erről nem értesült. A tisztitással elért vízhozam-növekedés mintegy 70 köbméter naponkint, ez a nyári csúcsidőszakban enyhíteni fogja a vízellátási gondokat. A végleges megoldás csak egy- új kút fúrásával lehetséges. Tisztelettel: Vétek József üzem igazgató, Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Meggyőző érv — Jöjjön el hozzám, Danuska kisasszony, megmutatom magának a lepkegyűjteményemet ! — Most, éjszaka? De hiszen ez lehetetlen! — Miért ne? Hiszen éjjeli lepkék.., Üszótanfolyam A szép fiatal lány már több mint egy fél éve jár az úszótanfolyamra. — Hogy lehet, hogy még mindig nem tanultál meg úszni? Ilyen ügyetlen az az úszómester? — Dehogy mama, ellenkezőleg! — mosolyog a lány. Étlap — Főúr! Kaphatnék valamit enni? — Van disznósajtunk hagymával. — Es nincs valami könnyebb? — De igen. Van még disznósajtunk hagyma nélkül... Ismeri a KRESZ-t — Rendőr bácsi, kérem, gyorsan tessék velem jönni... — Mi történt? — A tanárunk szabálytalanul parkol.., Turista úton — Mennyibe kerül Önöknél a legolcsóbb szoba egy éjszakára? — Negyven koronába... — Nekem csak 35 koronám van. Föl tudna engem ébreszteni öt koronával korábban?... Szegény adós A szabó, akinek egyik vevője sokáig nem hajlandó kifizetni számláját, merész lépésre határozta el magát: fölkeresi az illetőt otthonában, hogy — követelje tőle a pénzt.* Adósát épp ebéd közben találja, amint egy pompás pulykát szeletel föl. — Monsieur Dupant! — kiáltott a szabó. — Ugyan mikor fizeti meg a tartozását? — Ó. kedves barátom, egy fillérem sincs ... Legyen egy kis türelemmel ... — Egy fillére sincs? És pulykát eszik?! — Sajnos, még arra sem volt pénzem. hogy enni adjak ennek a szegény madárnak... Az MSZMP Somogy megye) Bizottságának lapja. Főszerkesztő ! JÁVORI BÉLA Főszerkesztő.h., Paál Lászlő Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pt. 3L Hűl Telefon. 11-510 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkladő Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor ti. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 3L 7101 Telefon: 11-516. 11-519 Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetés* díi egy hónapra 30 Ft. negyedév« »0 Ft, egy évre 360 Ft. Index: 25 967 ISSN 0133—060« Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári (Íremében Kaposvár Május I u. 101 Felelőt* vezető Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem érzünk meg & aern küldünk vtaszAj
