Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
Elavult a „szokásjog9$ Most tanuljuk a jobb minőséget Sok ismertetés, cikk rádiójegyzet foglalkozik mostanában a hazánkban is kötelező új nemzetközi mértékegység!endszerrel. Az egyik párttitkár ismerősöm átfordítva ezt a mindennapok feladataira, azt mondta, beszéljünk többet arról, hogy a gazdasági és a politikai munka mérése szintén megváltozott. Ha takarékoskodni akarunk az anyaggal, az energiával, altkor mindent tegyünk meg a látszattevékenységek kiiktatására. A Somogy Ipari Szövetkezet műszaki vezetője érdekes ' példát hozott fel erre a nagybajomi pártfórumon. Elvben egy vak is feljuthat a hegycsúcsra, persze rengeteg fölösleges utat tesz meg, hol előre megy, hol visszafelé kanyarodik. Az jut fel igazán gyorsan a látók közül is, aki fölszereli magát térképekkel, műszerekkel. A kis- és közepes üzemek — így a nagyhajóim ipari szövetkezet is — képes a gyors átállásra, s most, ebben a gazdasági helyzetben egyrészt alkalmazkodik, másrészt kihasználva a lehetőséget, föl lehet készülni a piacon hiányzó cikkek gyártására. Máshol, mint például a kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál, elsősorban a minőség jávításá- val lehet megtartani a piacot és növelni az exportot. Amikor a meósokkal beszélgettem, elmondták, hogy ők sokáig első számú közellenségnek, a termelés akadályának számítottak, s még egykét gazdasági vezető is ezt tartotta. Most azonban egyre többen melléjük állnak, elismerik jogos kifogásaikat, átdolgoztatják, kijavíttatják a termékeket, mert különben nem állhatnak helyt a fokozódó versenyben. Mi más ez, ha nem a szemlélet gyors változása! Az persze itt is kitűnt, hogy az egyébként helyes elv megvalósulását most az úgynevezett gazdasági kényszerpálya is gyorsítja. A cukor-, a villamossági gyár szb-titkárával beszélgetve szóba került, hogy napi poli ti Icai feladatnak számít a munkához és az egy adott munkahelyhez való jog közötti különbség megmagyarázása. Ha ugyanis ezt nem sikerül megértetni az emberekkel, akkor az egyik területről a másikra sokkal nehezebb lesz átcsoportosítani a dolgozókat. Ezt az úgynevezett népszerűtlen feladatot sók irodában is vállalni kell. Nemcsak a Lú- das Matyi karikatúráin, hanem a valóságban is lehet találkozni a szelíden kötö- gető, varrogató adminisztrátorokkal, akik a munkát hozókat azzal irányítják él a szobából: »-Ez nem az én feladatom ...« A munkaügyi rendelkezések most már lehetővé teszik két munkakör ellátását is, s akkor kevesebb adminisztrátor is elvégezheti nem egy helyen a munkát. E megmerevedett, elnézett, eltűrt szokásjogok eltörléséhez persze határozottság nélkül nem lehet hozzáfogni. A szemlélet változására nemcsak »-lent«, hanem -fent« szintén szükség van. A tröszthöz, nagyvállalathoz tartozó gyárak az idén is érezték, hogy a távolsággal -arányosan« csökken a döntés előkészítéséhez szükséges idő. A tervszámokat, a feladatokat szinte az utolsó percben kapják meg, így nehéz alaposan előkészíteni a demokratikus fórumokat, megtartani a -játékszabályokat«. A társadalmi munka megítélésében, megszervezésében szintén érdemes az új mértékegység következetes alkalmazása. Egy kaposvári tanácskozáson hallottam, hogy a nyári kánikulában a csontkemény földet ásták a városban. Egy g*l-p mindezt fél óra alatt elvégzi, a diákok pedig ennél ésszerűbb, hasznosabb munkát is végezhettek volna. Jobban kell mérlegelni, mire érdemes és mire <nem önkénteseket toborozni. A rutinmegítélések sorát is csökkenteni lehetne. Az egyik szakszervezeti titkár a rengeteg papírmunkát kárhoztatva, mérgesen mondta: ha a munkásokkal beszélget délelőttönként, s közben telefonálnak a központból, rögtön megkapja a szemrehányást, ugyan miért nincs az irodájában!?). Olyan is megesik, hogy a látszat alapján értékelik egy-egy társadalmi tisztség- viselő munkáját. Ha sokat sürög a központban, jó a minősítése, ha kevesebbet — viszont otthon többet tevékenykedik —, akkor bizony esetleg rosszabb. Jelzések, tapasztalatok bizonyítják, hogy politikai feladat a szemlélet formálása. Nem mindegy, hogy az elavult vagy az új egységgel mérjük-e közös tevékenységünket. A régi mérce ugyanis hamis eredményt mutathat! Lajos Géza Rossz év után, egymást biztatva '/ tennivalók előtt Uj Rossz éve* sir* » Stapcemerőá Latinca Sándor Tér- meloszovetkezet Ezt jelzik a zárszámadási közgyűlésen elhangzott számok is. A szélsőséges időjárás nagy kieseseket okozott a növény- termesztésben: az esőért sóhajtó földben sem a borsóval, sem a paradicsommal nem volt szerencséjük, s csődöt mondott a síkfeiias lermeszlés is. A megmaradt fóliás zöldséget csak az őszi szedésűvel együtt tudták betakarítani, tehát a költségek a bevételben többletet nem jelentettek. A kertészet eredményeit befolyásolta az a szomorú tény is, hogy meghalt a íökertész, s munkáját hosszú ideig nem tudtak pótolni. Más ágazatok halványabb teljesítményéhez is hozzájárult a többszöri vezetőcsere. A kieséseket az állattenyésztés sem ellensúlyozta. A gazdaságnak évek óta gyenge oldala a tehenészet. Nyeresége tavaly sem volt. Am a keresztezési program már érezteti hatását, és • a szarvasmarha-tenyésztés elmozdult a holtpontról. Jó eredményeket értek el a sertéstenyésztésben és a juhászaiban. A szövetkezet a termelési tervet 96 százalékra teljesítetté. Ezen belül a növény- termesztés terve 98, a kertészeti ágazaté 70, az állattenyésztésé 97, a . mel.ek üzem- ágaké pedig 102 százalékra teljesült. A kieses százaléka látszólag nem nagy, bevete! szempontjából azonban érzékenyen érintette a mérói- eket. Az MNB engedélyével saját alapjaikból rendezték az egyes ágazatok veszteségeit, s így továbbra is hitelképes a kaposmérői szövetkezet. Szabó Gábor, a szövetkezet elnöke a közgyűlésen I reálisan értékelte az évet — nem Hallgatta el azt sem, i amit »jó lenne elfelejteni«. Tudja, hogy új terveket csak valóságos számvetéssel lehet készíteni. Elmarasztalt és dicsért, egyszerűen, közvetlenül. Csoportonként és személyre szólóan is értékelte a mimikát, amely esetenként független volt az eredménytől. így megköszönte a kertészetben dolgozó asszonyok lenniakarásál : nem rajtuk múlott, hogy rosszabb volt a termés. Megköszönte a megérdemelt pihenés élé néző dolgozók évtizedes szorgalmát is! A szövetkezet tagságának kétharmada nyugdíjas és járadékos, az állományi létszám is évről évre csöikken. Ez a folyamat csak gyorsul, csúc&munkák idején bizony, munkaerőgondokat okoz. A tervekről szólva az elnök kert* a szövetkezet dobgőzölt: erejüktől telhetőén tegyenek meg mindent, hogy jobb eredményt érhessenek el. Szavaira megjött a »visszhang« : egymás után álltak föl á* brigádok s fölajánlották segítségüket. Mintha egymást biztatták volna az emberek. A rossz év nem vette el a méröiek kezdeményező kedvét. Kertészeti ágazatukra továbbra is sokat költenek; júniusra tervezik a beruházás befejezését. Újra megpróbálkoznak a síkíóliás termesztéssel: a friss zöldségre, gyümölcsre, az ellátás javulására ugyanis egész Kaposvár számít. A kedvezőtlen évet Mérőben nem elkeserítő kudarcként értékelik, inkább tanulságként. És bizakodva néznek az új tennivalók elé, M. E. Réka miét, fotelokat gyártanak Három év után ú.j termékkel jelentkezik a Kanizsa Bútorgyár kaposvári üzeme: Kanizsa— ÍV. típusú lakószobából 6199-at készít: nek az idén. Űj kétszemélyes rekamiét és fotelokat is gyártanak. A torvezett termelési értékük — változatlan létszámmal — 110 millió forint. Átvette a Kahyb... Nagyüzemi sertéstartásra is alkalmas a csurgói faszerkezet Tavaly alakult meg a Fatip építési rendszer, a Somogyi Erdő-' és Fafeldolgozó Gazdaság irányításával. Az utóbbi években ismertté vált a Sefag csurgói gyára által készített, ragasztott faszerkezetű — többféle mezőgazdasági célra használható — »épületcsálád«. Az állattartásra szolgáló új- típusú építmények egyik nagy előnye, hogy a korábban gyomfának tartott akác hasznosítására ad módot. A szerkezetgyártás, technológiája kifejezetten erre épít. A Fatip-társulás tagjai: a Felső-tiszai Állami Erdőgazdaság, az istenmezejét Béke Termelőszövetkezet és a Mezőtúri Állami Gazdaság. A társulat tagjai országos igények kielégítése céljából saját fafeldolgozó üzemeikben — a csurgói gyár szakmai felügyelete mellett — »Fatip« épületeket készítenek. A Típustervező Intézet pedig kötelezettséget vállalt az épületek továbbfejlesztésére. A ragasztót. I, faszerkezet Nyugat- Európában nem új: számos középület, intézmény készült már ezzel a technológiával, állattartásra viszont még nem használták. A csurgóiak először a Pápa melletti Vaszar község termelőszövetkezete számára szállítottak »Fatip« istállókat. Azóta eltelt három év, s a telep annyira bevált, hogy a termelőszövetkezet újabb tizenhat »Fa- tip«-épületet rendelt (márci us és szeptember között fogják leszállítani). Az újabb rendelés oka: a ragasztott faszerkezetes istállókban a szövetkezet amerikai, holstein-fríz fajtájú marhaállományának átlag öt-nyolc százalékkal jobb a súlygyarapodása, és a te.iho- zam is jelentősen megnőtt. Somogybán az árat illetően azonban nincs egyetértés a vevők és a Seíag között. A termelőszövetkezetek véleménye szerint a gyártó az indokoltnál lényegesen nagyobb árat kér faszerke- zetes istállóiért. Ezzel magyarázható, hogy a megyen kívül más gyártók olcsóbb istállói rohamosan terjednek, míg a megyénkben kévés a csurgói faszerkezetes épület. Az árnak pedig alapvető szerepe van az épületek elterjedésében és népszerűségében. 1979-ben a Kaposvári Hibridsertést Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalat a Sefaggal együtt szerepelt az Agromasoxpón, s ott bemutatta a sertéstenyésztés céljaira áttervezett épületet. Kosa Ferenc, a Kahyb vállalat igazgatója elmondta: a sertéstenyésztő és értékesítő rendszerhez a fajta- és a takarmányozási technológia megvolt már, hiányzott viszont a tartástechnológia egyik eleme. A Sefag által gyártott ragasztott fa- szerkezet tavaly lépett be. Rendkívül fontos, hogy egy kilogramm hús előállítási költségeben mekkora tetellel szerepeinek a műA Május 1. Ruhagyár marcali gyáregységének előcsarnokában, a bejárat mellett jókora tabló látható, mosolygó fiatal lányok, asz- szonyok képeivel. Köztük csupán egyetlen férfi képmását láthatjuk. A készséges portásnő azonnal sorolja : — A legjobb munkások, akik rendszeresen száz százalék felett teljesítenek: Németh Józsefné, Szabó Istvánná, Márton Ágnes varrónők, Tóth István szabász, Farkas Jánosné, Barabás Ágnes. Kovács Lászlóné. , Néhány méterre egy vitrinben kék farmernadrág kelti föl a látogató figyelmét, s főként az alatta levő szöveg: »1979. augusztus 1- én elkészült az egy milliomodik nadrág.« Tavaly 900 ezer farmer- nadrágot kellett a gyárnak készítenie. Ezt az év végéig 63 ezerrel túlteljesítették. Nem volt könnyű, hiszen a farmerkészítés rövid múltra tekint vissza. A gyárvezetők abban kérHarc a percekért ték a szocialista brigádok példamutatását, hogy a miminőség követel meny ein ért megtartása mellett legfőbb céljuk a terv teljesítése, illetve túlteljesítése legyen. Tőként az év utolsó negyedében kibontakozott kongresszusi, felszabadulási verseny sikere volt, hogy az. i.ny-es évet eredményesen zárták. — Harc folyik a percekért. Tíz szocialista brigádunk elsősorban arra törekszik, hogy az egy nadrag készítésére jutó időből minél többet lefaragjon — mondta Tóth Lászlóné szb-titkár, — Meg nagyobb gondot kell fordítani a munka előkészítésére, megszervezésére, a brigádok együttműködésére. Ha nem jó az együttműködés, ha hiányoznak a folya- ri J I" i ::i fnil. . ab kor hiaba minden erőfeszítés! — mondta Márton Ágnes, aki 1975-tól varrónő a gyárban, s a íarmerprogram kezdetétől az . egyik legjobb közösség, a József Attila brigád vezetője. Eredményes munkája nyomán művezető- helyettesi beosztásba került. Képe ott látható az előcsarnokban, mert rendszeresen száz százalék felett teljesítette a normát. .— A százszázalékosok klubjának bárki tagja lehet. Egyre többen vannak, akiket. eredményeik alapjan fölvesznek. liangosbemondon naponta többször is soroljak a legjobb dolgozók, a legeredmé■ »e-ebh a g idők teriesítmé- nyét. Ezzel is a jobb munkára ösztönöznek. A Tyere.s- kova. a Béke, a József Attila. a Salvador, a Petőfi I ni v-?' i'"'v : ; '. a s'c » p«i. A legjobb varrónők: Marjanovics Katalin, Bellán Nándorné, Cseh Józsefné, Varga Katalin, Kollár Imrévé, Újvári Józsefné, Vuncs Zsuzsanna neve sokszor -cIt hangzik. A legjobban dolgozókat külön premizálják. A múlt évben 97 ezer forinttal ismerték el a versenyben jó eredményt elért brigádokat. Az idei terv egymillió farmer elkészítését írja elő. Naponta 2000—2100 nadrágnak kell elkészülnie. Ennél viszont többet akarnak, s ha sikerül,' akkor 70 ezer darabbal. túlteljesítik a tervet. A kommunisták azt kérték, hogy teremtsék meg a' munkaverseny föltételeit. A korszerű gepek két műszakban gyorsan elhasználódnak. Az alkatrészek hosszadalmas beszerzése miatt javításuk nehéz. Ezért öt műszerészt küldtek- háromhetes gyakoroltra az NSZK-ba, hogy jobban megismerjék a gépeket, javításukat, esetleg az al- - kát részek házi előállításai. i L. I szaki megoldások, így például az épületek költségei. — A legfontosabb szempontunk az volt — mondta Kosa Ferenc —, hogy olyan épületszerkezetre találjunk, amely szakít a hagyományos fesztávolsággaL (A szarvasmarha-tartásra szolgáló istállók fesztávolsá- ga tizenkettő—tizenöt, illetve tizennyolc méter.) — A tervezők először megrajzolták • a telep technológiai, rendjét, és e köré tervezték az épületet. Fontos volt számunkra, hogy az épület elemei könnyen és gyorsan szállíthatóak, összeszerelhetnek legyenek. Hazai alapanyagból készülnek, és az .akác élettartama a vasbetonéval azonos. A technológia lehetővé teszi a természetszerű tartást: ez az energiatakarékosság miatt fontos. Az épületek oldalfalai mintegy hetven százalékos mérteikben nyi-th atók, így a ragasztott faszerkezet és az építési technológia miatt a sertéstartás az év minden szakában fűtés nélkül megoldható. Az utolsó lényeges szempont pedig az volt, hogy a rendszer elemenként és együttesen is eladható "legyen külföldön. Az eredeti »Fatip«-épüle- tek magassága és ftűztávolsága' nem feleit meg a Ka- h.yb céljainak, ezért kapcsolatot kerestek. a Típusterve- ző Intézettel. Átvállalták az épületek áttervezésének és továbbfejlesztésének költségeit, így a hazai viszonyok között szokatlan gyorsasággal — pár hónap alatt — rendelkezésükre állt a tervdokumentáció. óz épületcsalád ma a Kahyb és a tervezőintézet közös szellemi tulajdona. Csökkentették az épületek belmagasságát, teljesen új panelelemeket és héjszerkezçtet alakítottak ki. Ebben nagyon sok segítséget kaptak az Agrober miskolci kirendeltségétől. A tervezéstől a beruházás kezdetéig ismét csak rövid idő telt el, mert a Fejér megyei Kisláng község termelőszövetkezetében már december óta épül az ezer koca tartására alkalmas kombinációs teszttelep. Ez egyúttal genetikai központ is lesz. A Kahyb-nak ma olyan épületcsaládja van, amelynek a költsége, és a férőhelykihasználtsága lényegesen jobb, mint a másféle állattartó telepeké. A vállalathoz e^dig negyvenezer négyzetméterre érkezett igénybejelentés. A nagy igények miatt a vállalat is jelentős- megrendelést adott a Sefag csurgói gyárának. Cseke László
