Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
Hatvanéves forgácsok ITfcem a képet Ezek alól ta, eres, csontos kezek alól hatvan éve száll a forgács, s kikerekednek ' a furulyák, gyertyatartók, széklábak és hoittócsapofe_. A teotényes, si&tes aaptós mester, Gisszler Fülöp kapos- vani taeseitergáJjyos oyotavaai- ayoät évéről mesél: — Szálainak on születtem, 1892-ben. Apám, nagyapám, de még a dédapám is szabó volt, én lettem csak faesz- tergályaa Dombóváron saa- baduilltam. ktäencszaztizberL Akkor jöttem először Kapós- varra; aztán három hónap eltehtevel Pestre mentem, ugyancsak taesztergalyos- nak. — Miért méret a fővárosba? — Gondoltam, ott több less a 'kereset. A Medster- féLe gyár eszterga! y os-részle- gében dolgoztam, falióra- siaekinényeket kellett csdnáini. api 6 korona volt a bérem. fzcrUvettöben sztrájkoltam -..gjőször — már'akkor saak- "'“szervezeti tág voltam. A képviselő ház előtt tüntettünk, amikor jobbrol-bal.ról ránk rohantak a lovas csendőrök... Ezután Németországba méret, Bécsien keresztül. Ott rengeteg volt az esztergályos, es nem kapott munkát, hiába tudott jól németül. Ugyanígy járt Berlinben is, Három hónapig éltem napi 2 korona munkanélküli segélyből. A koszttal sehogy sem tudtam megbéküLnl, szinte minden étel krumpliból készült, s ráadásul a cigaretta is olyan volt, akár » szalma. Mert akkor még nagy dohányos voltam. Körülnézlek a munkapadon: sehol egy morzsányi dohány. A fadarabok között tejes-zacskó fehéríik. — Akkor szoktam le a dohányzásról, amikor húszévá házasság után megszületett a lányunk. Kocsmába sose jártam; ha mégis megittam « bort, csak módjával tettem, A tejet meg mindig is szerettem, öreganyám már gyerekkoromban úgy hívott : “Gyere ide. te tejesköcsög V« Megszületett m »áj magyar zene — a közönség díjáért-« rádiósverseny eredménye. A kilencedik alkalommal megrendezett új magyar zenei seregszemlén azok a zenekari, kamarazenekari és kóruf művek hangzottak el, amelyeket a rádió a múlt evben mutatott be. A tavalyi komolyzenei bemutatósorozaton harminckét zeneszerző ötvennyolc müve szólalt meg, A kritikusok nyolctagú zsűrije Kurlág György 12 mi'krolu- dium című művének, a tár=■—• 3HE2-5. fejteit haasaesssöBs (Énfcí- íreste«, hagy bemxstójédc. Egyéves feste*» «öltem, amikor wvdultorrvfe Szerbiába. Egy osztrák főtászt csicskása voltam. Miulá*i másodszor œ pofon ütött, megszöktem _ saenencsénrane a front irányába. Ha útban, hazafelé kapnak él, ott fejeztem volna be az életemet így »kegyelemből-« naponta két órát kikötöttek a tábori csendőrök™ — A háború vége Olaszországban ért. Ott nagyon szép faragott bútorokat láttam a pármai hercegnél, aki őrnagy volt a monarchia seregében. Könyvtár és hálószoba, minden csupa faragás, díszes farounka volt... — Sokat változott-e az esztergályoznivaló a szakmában eltöltött hatvan év alatt? — Rengeteget, Valamikor főként széklábakat, asztallábakat csináltunk, és bútor- díszítő elemeket. Ma simák, egyszerűek a bútorok: esztergályosnak már nincs mit hozzátenni... Leginkább dísztárgyakat kémek tőlem; sö- röstortglit, gyertyaturtót. No meg sodrófát, mozsarat, függöny tar lót, bombámért™ Nézem, a képet, és arra gondolok: vajon hány ember kényelmét, örömét, munkáját szolgálták as e kezek alól 60 év alatt kikerült, szemet gyönyörködtető vagy sima, célszerű forrnák? Elszálltak az évek, miret a forgács, de a, kis műhelyből kikerült tárgyak egy munkás élet nyomait, értelmét őrzik —- szerte az- országban. sadaioifl szinte minden rétegét képviselő közönség- zsűri pedig — amelyben húsz zenekedvelő döntött — Bárdos Lajos Jeremiás próféta könyörgése című müvének ítélte a dijat, A nyertes zenei müveket, valamint az eredményhirdetést ma, kedden este 21.30 órakor hallhatják az érdeklődők a Kossuth adón. A legsikeresebb alkotásokat az Éder-vonósriégyes, illetve a Magyar-, Rádió és Televízió énekkara tolmácsolja. Beteg sem voltam soha. Fekete Gabor Űj magyar zene Kurtái Gyergy és Bárdos Lajos művét díjazták Könyvhónapi könyvek között A sgekmunkáskönyvtár új köíete A mezőgazdasági könyv- hónap író—olvasó-találkozóit a legtöbb helyen könyvkiál- lit ássál, és vásárral is összekapcsolják. Az érdeklődőket az idén is igen gazdag kínálat várja. Megjelent az ünnepi hónapra a mezőgazdasagi szak- imunkáskönyvtár új kötete, Kriszten György, Tavasztól tavaszig a szőlőben. Ez a mű a Mezőgazdasági Kiadó, a TOT és az Állami Gazdaságok Oi-szágos Központja szakkönyvpályázatán első dijat nyert. Bár elsősorban a nagyüzemi szőlőben dolgozó szakmunkások tevékenységét hivatott elősegíteni, értékes tudnivalókat ■ meríthetnek belőle a kertbarátok is. Nemcsak a termeléssel kapcsolatos műveleteket ismerteti a könyv, hanem a szőlő életműködésének leírásával feltárja az okozati összefüggéseket is. A szőlőtőke, a szárrendszer részeit, egyéves életműködését mutatja be először a szerző, ' majd általában a legnagyobb gondot okozó témakörrel, a metszéssel foglalkozik részletesen. Megismerhetik az olvasók a hagyományos és a korszerű támberendezéseket és művelési módokat. Külön fejezetek foglalkoznak a legelterjedtebb művelésmód okkal, ezek legújabb változataival és a zöldmunkákkal. Az ismeretszerzést nagymértékben könnyítik Fehér Miklós és Tóth Anna jól áttekinthető rajzai és a legfontosabb tudnivalókat összegező táblázatok. A mezőgazdasági .könyvkiadásnak egyre sokoldalúbb igényt kell kielégíteni. Nem csupán a nagyüzemekben dolgozók számára kell közvetítenie a legújabb ismereteket, fontos, hivatása a háztáji termelők munkájának a segítése. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerzői munkaközössége értékes munkát adott most közre. A mezőgazdasági kistermelés helyzete és jövője címmel. Olyan időszakban nyúltak e témához, mikor hazánkban már kialakultak a nagyüzemi és kisüzemi termelés arányai, világossá vált, hogy e két termelési folyamat nem mondhat ellent, hanem szükségszerűen kiegészül egymást. A szerzők összefoglalják az utóbbi évtizedekben hozott intézkedéseket, az azok nyomán bekövetkezett változásokat. Az általános fejlődésen belül külön foglalkoznak az egyes ágazatokkal, ezek jövedelme* Bőségének alakulásával. A helyzet értékelésén teil vázolják a kistermelés további lehetőségeit, javaslatot tesznek a tartalékok kihasejriâlâ- sára. Évente másfél milliárd -forintra rúg ha- aárnkbam a mezőgazdaság korróziós kára, ez - az ösiz- szeg megfelel az éves gép- beruházás 20—25 százalékának. 'Minden gazdaság jól felfogott érdeke és kötelessége ennek a kárnak a csökkentése. A védekezés sikere nem csupán a technológia pontos végrehajtásától függ, ismerni kell a gép felépítését, szerkezeti anyagait. Balpataki István A szántóföldi gépek korrózióvédelme című könyvének első része a korrózió megjelenési formáival, csoportosításával foglalkozik. Feltárja azokat a környezeti hatásokat, melyek gyakran -siettetik a káros folyamatot. A kiváló gyakorlati szakember szerző részletesen ismerteti a különböző védekezési módszereket, felsorakoztatja a beszerezhető hazai és külföldi védőanyagokat, védőeszközöket. A védekezés nem pénzkérdés ■— fejezi be mondanivalóját —, hanem nagyon ta kifizetődő naforditaa, Meg* Hgzetspqr, hq mimikái Chopin a lépcsőházban Hála a lépcsőház nagyszerű akusztikájának már a földszinti bejáratnál hallom Chopin h-moll scherzójának az emeleti folyosó végéről leszűrődő dallamát. Megkönnyebbülök; egyik »riportalanyom« mai' biztosan itthon van. A tágas dolgozó- szobába belépvén már teljes a bizonyosság. Mindketten itt vannak. Kenedi Tibor, a nagyatádi zeneiskola fiatal igazgatója a zongoránál, felesége pedig partitúrát lapozgat Liszt Ferenc képe alatt Így csordogál Kenediék élete immár tizenkét éve, amióta befejezték tanulmányaikat a zeneaikadémia pécsi tanárképző intézetében. Csupán a helyszín — a zeneiskola otthona — változott,. .csaknem fél tucatszor ,., Most először fordul elő, hogy meglehetősen jó körülmények között, az 1. számú Általános Iskola emeletének »bérlőiként« idézhetik, föl az idők múlásával megszépült emlékeiket. — Pályakezdésünk egybeesik az intézmény megalakulásával — kezdi Kenedi Tibor, önmaga zongora játékstílusát meghazudtoló nyugalommal. — Egy csöppet sem eszményi feltételeik közt láttunk hozzá száz növendék tanításához, sokáig harmincöt—negyven órát kellett tartanunk hetente: a kőtelező óraszám kétszereset. Koncertezésről, rendszeres »kari tarazásról« nem is álmodhattunk: az iskolát helyre kellett - »rázni«, tekintélyt kellett teremteni. Ügy érzem, sikerült: ma — együtt a csurgói tagozattal — kétszáz növendékünk van és nyolc pedagógusunk. Kettő közülük a mi tanítványunk volt. Állást változtatni? A megyeszékhelyre költözni? Erre még nem gondoltunk.. Holott már sokszor lett volna rá esélyük: munkájuk »hatékonysága« igen magas, a lemorzsolódás az iskolában elhanyagolható," s mindketten mesterei hangszerüknek: a hegedűnek, illetve a zongorának. A panaszkodna, sirás-rívás, a távozás fontolgatása helyett egy másik utat választottak: megkísérelték elfogadtatni önmagukat egy oly an közegben, amelyben korábban ritkaságszamba. mentek a hangversenyek, házi -tmiæà- kálások. — Öt esztendeje a zenebarátok körében mutatkoztunk be, majd néhány hónappal később a művelődési központban, nagyközönség győznek erről a gépek megóvásának költségei, a gazdá- . ságossagot elemző táblázatok, A szervezőmunka további fejlesztéséire a .Minisztertanács 1977-ben hozott határozatot, A határozat megállapítja, hogy a szervező munka. .számottevően hozzájárult a termelés növeléséhez, a gépék, eszközök jobb kihasználásához. A szervezési tevékenység fejlődési üteme azonban nem kielégítő, jóllehet a különféle tevékenységek és folyamatok rendszeres ésszerűsítése a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen eszköze. Ehhez a fonte«, és napjainkban a korábbiaknál is jelentősebb munkához kíván segítséget nyújtani dr. Udvari László Mezőgazdasági munkaszervezés című, most másodszor, át- dólgozot kiadásban megjelent könyvével. Művének nagyobbik resize a szántóföldi növénytermesztési munkák szervezési ismeretanyagát tartalmazza. Minden esetben ismerteti az alapvető technológiai rendszer lehetőségeit, de a fő figyelmet a nagyüzemek jelen és jövő módszereire fordítja. A szervezési módszerek részletes ismertetése, a tájékoztató táblázatok jól hasznosítható segítséget adnak az üzemi szakembereknek. % «előtt játszottunk , tanái-i hangversenyen — folytatja Kenedi Tibor né, a sok beszédhez nem szokott ember szelídségével. — Szurkoltunk. hiszen nem úgynevezett zeneértö publikum előtt kellett muzsikálnunk. Ám hamarosan megnyugtatott bennünket a hallgatóik »fer- tőzetlensége«, nyiltszivüsé- &e: őszinte vonzalma a -zenéhez. S a kíváncsiság tartósnak bizonyult. Azóta nem .múlik el év Nagyatádon két-három kamarahangverseny vagy kzó- lókoncert nélkül. A művelődési központ tágas színház- terme csaknem mindig megtelik, a belépőjegyek »elsó- zásához« nincs szükség a legcsekélyebb népművelői furfangra sem. Különösen szerencse, hogy a házastársak jórészt más-más irányú zenei érdeklődése a repertoárt is szélesíti. Mig a feleség'elsősorban a barokk és a klasszikus szerzők alkotásaiban mélyül el szívesen, férje a nagy romantikus pianisták életművével foglalkozik intenziven. Évente ismétlődő zongorakoncertjein mindenekelőtt Liszt és Chopin muzsikájának szerzett híveket, — Nemcsak ujjaim tormája, de emberi alkatom is hozzájuk vezetett. Bennem is akad néhány romantikus vonás: természetimádat, hajlam a töprengésre. Ám figyelemmel kisérem a zenei etet más területeit is. S e figyelésinek számtalan módja vap vidéken , is. A nagy kedvencek: Horovitz, Rubinstein, Berman, illetve A pótmamaszolgálat a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán tavaly óta működik. A hallgatók segítenek a családok programjának megvalósításában — tájékoztatott Varga Tamás, a főiskola megbízott KISZ- titkara, A szám azonban meglepően kevés : rendszeresen mindössze negyvenen- ötvenen veszik igénybe e szolgáltatást. — Telefonon és személyeset! is be lehet, jelenteni az igényt — mondja —, de szeretaéník, ha az igénylők a kért időpont előtt két nappal jelentkeznének. Ez akkor fontos, ha nemcsak néhány órás felügyeletet kérnek. — Tavaly egy alkalommal négy gyerekre vigyáztam, kora délutántól másnap reggelig. Mivel hosz- szabb időről volt szó, három nappal előbb megismerkedtem a gyerekekkel — kapcsolódott a beszélgetésbe Kiss Teréz Anna harmadéves hallgató. — A legkisebb háromhónapos volt, a legidősebb tízéves. Az anyuka félve hagyta rám a kicsit. Elkértem a »használati utasítást« — nevetett Teri —, és nem volt semmi baj. Azóta többször is jártam annál a családnál. Teri az idén egy harmadikos kisfiú pótmamája. Kéthetenként két alkalommal kérik meg, hogy vigyázzon a gyerekre. Egyik este vele tartottam, hogy közelebbről megismerhessem együtt töltött estéiket.' Zsolt az ískolakapuban vár bennünket. Innen indulnak haza, kettesben, a Zárán yi-lakótelepre. — Már első alkalommal meghitt kapcsolat alakult ki közöttünk — meséli Teri. — Fejen álltunk, meg sakkoztunk, pingpongoztunk. — Az egyik ütő — csillan föl Zsolt szeme — a húsvágódeszka volt. — Tanul-e a gyerekkel? — Zsolt napközis, ezért az iskolában készíti el a leckéjét. Ennek ellenére minden alkalommal meg. kérdezem, rní újság a suliban, megértette-e a házi feladatot. Játékos formában Perlman és Ricci játékának hallgatása, elemzése hanglemezről, magnófelvételről! Nyári kurzusok Győrben,' Nyírbátorban (»Szeanjon Sznyitkovszkij - professzor hegedükurzusán részt venni, módszereit tanulmányozni felejthetetlen élmény« — mondja Kened iné. ) S frissen tartja az üjjakat a közös muzsikálás, a »szonátá- zás« is, melynek hatása a mindennapi munkában. a tanításban szinte fölmérhető Iáén. — Nam értem azokat a fiatal zenepedagógusokat, akik már a vidéki állás elfogadásának pillanatában a megyeszékhelyen vagy a fővárosban vannak kénzelet- ben, s az első alkalmat megragadják a távozásra —■ surámázta a hosszú beszélgetést Kenedi Tibor. — A gyerekek itt sem tehetségtelenebbek, mint másutt. In- tézményünknelí nincs Ugyan még végleges helye, de a körülmények igy is jobbak, mint az átlagos budapesti zeneiskolákban. A közönségnek itt is van füle, ízlése. Legkedvesebb íróink, Fitzgerald, Camus, André Gide, Buzzati és a többiek müveit itt is megszerezhetjük a könyvtárban, a könyvesboltban. Semmiféle erkölcsi és anyagi elismerésben sem. szenvedünk hiányt. Sőt — amint a lépcsőn lefelé baktatván tapasztalom, ismét a h-moll scherzo nyomán —! a lépcsőház akusztikája sem rosszabb, mint egyik-másik hangversenytermünké. L. A. pedig a tanult anyaggal kapcsolatos kérdésekkel ellenőrzőm a gyerek felkészültségét, Eddig nem volt vele gondom; a félévi bizonyítvány csupa négyes-ötösökből állt. Közben megérkezünk. Zsolté a kisszoba: itt lakik Morgös Macival, a kedvencével. Agya fölött hatalmas könyvespolc, roslkadáság tele könyvvel. A kisasztalain magnó. Diszkózenére kártyázunk. — Mindig azt játsszunk, amit szeretnék . — mondja büszkén Zsolt. — Gyakran »zsírozunk«, és legtöbbször én veszték. Még a sakkban is. — Azért sokat fejlődtél vigasztalja Teri. — Mert apuval, anyuval és a barátaimmal is sokszor játszunk, gyakorolunk.,, A meseolvasás elmaradt ezen a napon. Az iskolai testnevelésöra nem f árasztotta el a kisfiút, igy kihúztuk a konyhaasztalt, s pingpongcsatát vívtunk, míg megérkezett az édesanya. — Októbertől esti gimnáziumba járok, ezért szükségem van még két évig a pótmamára — mondja Végh Józsefné. — A férjem pincér, este is dolgozik. Egy hónapig a szomszéd néni vigyázott Zsoltira, de őt nem akartam hosszabb időre terhelni á felügyelettel; kerestem a megoldást, így fedeztem föl az újságban a főiskolások hirdetését. Örülök a pótmamaszolgálatnak: nyugodtan tanulhatok, mert tudom, hogy a fiam felügyelet alatt tölti azokat az estéket,- amikor távol vagyok. Teri a felügyeletért óránként harminc forintot kap. Ezt könyvekre, lemezekre költi. Zsolt édesanyja pedig megvalósíthatja álmát: tanulhat. A szülök így megoldhatják a felügyeletet, a »kis tanítónénik« pedig teendő hivatásukat is gyakorolják. I A. A pótmama \ I
