Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

A PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK Belső tartalékaink Az impozáns épületek lát­ványa, a minden igényt ki­elégítő orvosi berendezések bemutatása örömmel tölt el: lém, az összefogás, a gon­dos munka nem marad ered­mény nélkül. A balatonfüre­di szívkor ház bővítéséről szóló televízió® tudósítás azonban mégsem zárult -happy end-'-de! Hiába volt Ugyanss az áldozatkész munka, a bővítés egyik al- vallalkozoja, a pécsi liftsze- relő vállalat — miután ten­gelyhibás felvonókat kapott. — nem 1 tudta teljesíteni szerző •á'»n vállalt köte­lezettségeit, így az új kór- házrész átadása fölötti öröm sem lehetett teljes. A Mezőgazdasagi és Élel­mezésügyi Miniszternőn az ágazat tavalyi tevékenységét bemutató tartalmas összeál­lítását lapozgatva olvasom a következő sorokat: «-Fejlődés mutatkozik a több éves szer­ződéskötésekben, a szerződé­ses fegyelem terén elért ja­vulás azonban nem kielégí­tő­Valami hm es rendben Vállalataink egy része rósz.■ szül értelmezi az országon belüli együttműködést, a ha­zai kooperációkra, közös gyártásokra, beruházásokra stb. vonatkozó szerződések »játékszabályait-“. Az MSZMP kongresszusi irányelvei világosan és egy­értelműen fogalmazzák meg hogy' gazdaságiiul i ti Icán alapvető célja a népgazdaság tervszerű m kiegyeusűlyo­Középntlian az idegeníorgaEom (Folytatás az 1. oldalról) résztvevők felelőssége, az együttműködést gyakran aka­dályozták az eltérő vállalati érdekek. A városi tanács az ötéves terv végéig fölhasz­nálja fejlesztési forrásait, az évenkénti ütem azonban el­tért a tervtől. 1978 végén — elsősorban vezetői mulasztá­sok miatt — tekintélyes pénzmaradvány keletkezett. A tanács egyébként a vá­rosfejlesztési tevékenységet a korábbinál jobban összefog­ta, és bővítette gazdasági kapcsolatait. A nem tanácsi szervektől fejlesztésre átvett több mint 3üu millió forint csaknem hetven százalékkal haladta meg az előző öt év szintjét. Ennek hatvan szá­zaléka a lakásépítés lehető­ségeit növelte. A város kommunistái a beszámoló taggyűléseken a városépítéssel és -fejlesztés­sel kapcsolatos munka hiá­nyosságaira is fölhívták a figyelmet. Nem látják a tö­rekvést például, hogy a ter­vezőik igyekeznének kielégí­teni a hasznosság és az ol­csóság követelményét. Bírál­ták az ezzel kapcsolatos ta­nácsi munkát. A városi ta­nácsnak és a beruházási döntéseket hozó szervezetek­nek a 'rajtuk kívül álló — és esetenként sok gondot okozó — okok mellett sok­kal nagyobb követelményt kellene állítatni a tervező, a beruházó, a kivitelező szer­vezeteik elé. Elemezte a páirtértekezlet a pártszei-vezetek tevékenysé­gét. A város pártszervei és -szervezetei megfeleltek a magasabb követelmények­nek. Fokozódott a pártmun­ka politikai, mozgalmi jellé« ge. A kommunisták példa-t mutató helytállása, politi­kánk melletti kiállása, tett- rekészsége szorosabbra fűzte a párt- és a dolgozó töme­gek közötti kapcsolatot. A párt politikájának végrehaj­tására legnagyobb hatású alapszervezetek tevékenysé­mében jó volna megszüntetni a disszertá ci óköz- pomitiiséigot a 'tu­dományos címek megszerzésében. A főiskola tudo­mányos kutatói 17 új találmányt je­lentettek be, köz­tük volt például a ma már világhírű Ka—Hyb sertés is, a kutatók közül azonban egyet sem ismertek el ezért tudomá­nyos fokozattal. Kaposvár ma már országos je­lentőségű színhá­zi város. A vitá­ban felszólaló sarun ű vész szerint fontos, hogy több ™ közérthető elő­adást tartsanak, s újabb munkástömegeket nyerjenek meg. A ruhagyár munkás­nője megerősítette felszóla­lásában, hogy figyelemmel kísérik a színház életét, s örülnek a műsorpolitika val- tozasának. Megfontolandó javaslat, hogy jó volna erő­síteni a kapcsolatot más művészeti agak képviselői­vel. A zeneiskola igazgatója arra hívta föl a figyelmet, liogy sokat lehet még tenni n hangversenyre rendszere­sen járók számának növelé­séért. A münkásművelödés ügyét szolgálná, ha a köz- művelődési intézmények jobban gondolnának a több műszakban dolgozó munká­sokra, az átlagosnál na­gyobb érdeklődésre számot tartó előadásokat megismé­telnék, esetleg a hét végén rendeznék meg. A megyeszékhely fejlődé­séről szóló őszinte számadás az eredményeken kívül ele­mezte a feszültségeket. a gondokat is.; Ez a hangvétel a küldöttek körében jó ha­tású volt. Elismeréssel szolt a város fejlődéséről, Szakait József, a KB tagja, a KNEB elnöke. Kifejezte meggyőző­dését, hogy a mostani nehéz körülmények között, a párt XII. kongresszusán hozpgjdó határozaton . szellemeden ugyanilyen szép eredménye­ket érnek el. Sugar Imre megyei tanácselnök felhívta a figyelmet: az általános is­kolai, gyermekintézményi, kommunális, alapellátó te­rületeken várható, hogy a város nem tudja megoldani feladatát a követelmények szerint. Az igények és a lehetőségek közötti össz­hang hiánya fokozódik, ezért különösen fontos a feladatok rangsorolása és a helyi lehetőségiek még jobb fölhasználása. A pártértekezleten elfoga­dott határozat szerint segí­teni kell, hogy a város job­ban megfeleljen a felsőfokú központ elé állított követel­ményeknek. Deák Ferenc első titkár összefoglalva a vitát — amelyben húszán mondták el a véleményüket — hangsúlyozta, hogy a me­gyeszékhely fejlődése nem­csak városi ügy, s ennek megfelelő támogatást vár­nak a megyétől is. Szó esett a pártértékezle- ten a közvéleményt Kapos­vár határain .kívül is érdek­lő városfejlesztési témákról, mint például a sportcsarnok építéséről. A terveket most felülvizsgálják. A beruházás értéke előreláthatólag meg­haladja az 50 millió forin­tot. . A város folytatja a sportcsarnok építését, széles körű társadalmi összefogás­sal és várhatóan 1982 vé­géig befejeződik a munika. Ésszerű lett volna megépí­teni a Dózsa-pálya megszű­nése előtt az Arany János utcában tervezett sporttele­pet, mivel a pénzügyi fel­tételek megvoltak. Sajnála­tos, hogy a városi tanács, valamint a tervezéssel és a kivitelezéssel megbízott szervezetek közötti viták mi­att az eredeti határidőkhöz képest több mint egyéves késéssel készül el a létesít­mény. Tavaly befejeződött a Rákóczi és a Tóth Lajos is­kola tornatermének építése, 26 millió forint értékben; az idén a Vörös Hadsereg úti általános iskola tornatermét is befejezik. A pártértekezlet óta ered­ményesen vontak be a la­kosságot, a dolgozó közössé­geket a városfejlesztési fel­adatok megvalósításába. A társadalmi munka értéke évenként 25 millió forintra rúg. Néhány vállalat kiemel­kedő támogatást adott a közcélú létesítmények építé­séhez, fejlesztéséhez. A váro­si partertekezleten köszöne­tét mondtak a szocialista brigádok, a vállalatok, a fia­talok önkéntes munkájáért. Figyelembe véve a követke­ző tervidőszak szűkösebb anyagi lehetőségeit még job­ban számítanak a gazdálko­dó egységek és az állampol­gárok közcélú társadalmi munkájára, anVagí támoga­tására, gének színvonala fejlődött. Többek között nőtt az ön­állóságuk, eredményesebben szervezik a párt határoza­tainak végrehajtását, segí­tik és ellenőrzik a munkát az általuk irányított terüle­ten. A termelő jellegű mun­kahelyek alapszervezetei­ben különösen sokat fejlő­dött a gazdasági munka pártirányítása, a gazdasági folyamatok és jelenségek elemzése, a reális helyzetér­tékelés. Néhány alapszerve­zetben azonban nem megfe­lelő a pártélet: elhanyagol­ják q szervezeti életet, gyen­ge a határozathozatal, nem a kívánt színvonalon szervezik a felsőbb pártszervek hatá­rozatainak végrehajtását. Kaposvár tudományos, művészeti életét a megye határain túl is jól ismerik. A vitában sok szó esett er­ről. A mezőigazdasági főis­kola főigazgató-helyettese szerint a párt tudománypo­litikai határozatának szelle­láibLujk magunkat szemben. Nem véletlen, hogy a keres­kedelmi es v endéglátói pari szakmunkásképzés, az új in­tézmény lelépi lésének sür­getése szenvedélyesen körülit napirendre csakúgy, mint az a megállapítás, miszerint az Aranypart elkészülése után mintegy milliós — idényen kívüli — vendégéjszakára keli számítani és hogy az üdülők ellátása előre látható munkaerő-gondokat is hor­doz. S ha visszatérünk egy percre az idegenforgalom ideológiai hatásaihoz, érde­mes fölidézni a szóbeli ki­egészítő egyik megállapítá­sát: »... idönkint felerősöd­nek a nem kívánatos polgá­ri, kispolgári jelenségek is. Párttagságunknak az a véle­ménye, hogy fokozni kell e káros hatások elleni harcot. Ehhez pedig elvi következe­tességre, kellő felkészültség­re, politikai bátorságra, a kommunisták példamutatá­sára van szükségS ezt az útmutatást nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagy­ni. A bőség zavarával küzdő krónikásnak kötelezettsége, hogy szót ejtsen másról is — tenger helyett a vízcsep- pekröl —, sole lényeges moz­zanat közül a leglényege­sebbekről. Hiszen megválto­zott és változik a város ar­culata. Üj városrészek épül­tek, épéi lek; formálódik — s ezernyi gondot hoz magá­val — a városközpont ala­kulása. De hát létezik-e fej­lődéi' ellentmondások nélkül? A fiatatok lakásgondjai csakúgy szóba kerültek, mint a tervezés felelőssége, a rendelétek dzsungelénak (már-már feloldhatatlannak Anélkül tehát, hogy túl- " zásokba esnénk, meg kell állapítani : tartalmas eszme­csere zajlott le a Balaton partján vagy ahogy az ösrz- szefoglalóban hallottuk: -hi­valkodástól mentes munka­értekezlet-, amelynek az el­kötelezettség, a politika igen­lése és a szákimondás adta meg az alaphangját. Nehéz volna — sőt lehe­tetlen — .néhány hasábon összegezni mindazt, ami el­hangzott; nem is lehet ez a cél. A munkaértekezlet min­den lényeges mozzanatot megragadott, továbbgondolt és továbbfejlesztett, mégis az volt a krónikás meggyőző­dése, hogy a munka bccsü­aott fejlődésének biztosítá­sa: »Az országos feladatok kialakításában. megoldásá­ban jobban kell- építeni a vállalatokra, a szövetkeze­dre, ame vek önálló, fe­lelős munkájától, vállalkozó sze: lemétől, gazdálkodású nk eredményességétől döntő módún függ gazdasági elóre- uaiadasu nk.-- Fejlődésünk egyik alappilléré tehat adva van. A part. az ország. né­pé, . az eddigi eredmények alapján, bizalmat szavazott, önállóságot biztosított a nyu- .* rtt en i: emun kához. A képzeletbeli mérleg azonban csak -akkor fog egyensúlyba állni, ha a másik oldal vagy­is a vállalatuk tevékenysé­gé, mindennapos munkája is «ében a szellemben zarük­lésének szükségességénél. De ez a dinamikusan fejlődő vá­ros, ahol 23 ezren élnek -a téli hóna polcban, \ s időnként 150 ezer embert látnak el és látnák vendégül nyáirom, örömeiben is, gondjaiban is számol az idegenforgalom jelentőségével, fejlődésével és feszültségeivel. Így ter­mészetes. Talán mondani sem kellene, hogy ez nem­csak a szálláshelyek számá­nak alakulását, a közlekedés nehézségeit, a vendéglátó- ipari ellátás gondjait, a pi­henés és szórakozás lehető­ségeinek továbbfejlesztési igényét jelenti, hanem azt is, hogy a felduzzadt idegenfor­galom milyen ideológiai, po­litikai hatást gyakorol az őslakosságra — a kommunis­tákra is —, milyen szemlé­let- és magatartásbeli gon­dokkal találja magát szem­ben a kommunisták kisebb- nugyobb közössége. S ezekre választ adni, az eszmei-poli­tikai esaköatár felfrissítéséire útmutatást adni — valljuk meg — nem is olyan könnyű. A BaLaitan-part; vendégfor­galmainak 45 százaléka, a külföldieknek több mint a 1 fele Siófokon keres őrömet, pihenést, szórakozást. A lá­togatók számában már 1978- ban túlhaladták az 1980-ra tervezettet S hogy ezernyi feszültséggel terhes változás ez? Ki vitathatná? Beszél­tek erről .a felszólalók is, akik előreláthatóan, a kö­vetkező évek fejlődését prog- nos*Btizálva tettek szóvá ha las rthatatlan tennivalóikat. Es maris a munlcaerő-yaz- daikodas feszültségéi vei ta­A -külsőségek eseményhez méltó ünnepélyességet tük­röztek, a mondanivaló azon­ban -nem volt »ünnepélyesen megszépítő« a siófoki kom­munistáik küldötteinek ta­nácskozásán. Több mint nyolc órán keresztül a szó nemes értelmében dolgoztak a városi pártértekezlet részt­vevői, s a valósághoz hűen beszélitek örömet kettő sike­rekről, véletlenül sem elhall­gatva vagy háttérbe szorítva a fesziló bajokat-gondóikat, amelyekkel meg kell küzde­niük. A jelentés — mimt mindenütt — itt is öt ev gazdag termésének, erőfeszí­téseinek krónikája volt, s a valóság talajáról, a felelős­ség hangján, szólít, a .város politikai, gazdasági, társa­dalmi életének minden moz­zanatáról, A hetvenkét olda­las füzetet egykor majd kor­történeti dokumentumként forgatják, de lapjai a követ­kező öt évre is útmutatást; nyújtanak, . a cselekvés ve- zérfotiaUit. S hogy milyen felfokozott p&Utikai aiktivi- tas bontakozott ki a Balafon déli fővárosában a XH.kong- resszüs előkészítésének ide­jén, azt a szóbeli kiegészítő is tükrözte. Az alapszei'veze- tek küldöttei itt és . most összegezve hallhatták vissza véleményüket, álllásponilju« kat. Értékelték ezt a mód­szert, hiszen a pártdemok­rácia fejlődését látták ben­ne, és azt, hogy a vezető testületek sohasem mondhat­nak és nem mondanak le a kommunisták és a párfonki- vüli tömegek, a szövetsége­sek véleményéről, áilláspamt- játról. Urte, a munka becsületének visszaállítása állt a legkü­lönbözőbb témák középpont­jában. S ez semmi mást nem fejez ki. mint azt, hogy a kommunisták jól értik a po­litikáit, fölkészülitek a gazda­ságilag jóval nehezebb idő- szaikra; tudják, hogy hol ta­lálhatók eredményeink meg­őrzésének csomópontjai; s nagy elsitonással készek munkálkodni valamennyiün­kért a követlcező években is. Nem véletlen, hogy ebben a viiosban kiemelkedő he­lyet kapott ,a .tanácskozáson az idegenforgalom. Nem azért, mintha itt nem lenne ok ' hosszabban elidőzni ' a társadalmi és politikai vi­szonyok taglalásánál (a je­lentés meg is tette ezt), az ipar fejlődésénél, a termék - SZerkezet-váitás máris ta­pasztalható eredményeinél vagy éppen a pártmumka stí- , módszere, továbbfej lesz­látszó) gyötrelme a beruhá­zások megvalósításéiban, a munkafegyelem követelése — és nemcsak a fizikai posztokon ! —, az érdekelt­ségi rendszer tökéletesítésé­nek igénye, a gazdasági sza­bályozók hatosa és alkal­mazkodóképességünk javí­tása. Szóvá tették a politikai oktatás és nevelés tökélete­sítésének igényét, mondván: »teljesítményképes politikai tudás- nélkül mit sem ér az erőfeszítés. A tudást ugyanis kellőképpen kell al­kalmazni a mindennapi gya­korlatban. Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára a beszámolóval és a vitával való egyetértését fejezte ki felszólalásában; méltatta a tanácskozás alkotó légkörét, majd a városi pártbizottság ötéves munkájáról megálla­pította: »a felsőbb szervek elvi irányítása mellett, nö­vekvő felelősséggel látta el teendőit-. A fejlesztési lehe­tőségek korlátozottak — mondotta —, tehát a belső szervezettséget, a tart,almi munkát kell tökéletesíteni, hogy az anyagi javakat a legcélszerűbben használhas­sák föl a város, az idegen- forgalom fejlesztésére. A legizgatóbb kérdésre, a ■hogyan tovább--ra választ adott a siófoki kommunistáik pártértekezleite.

Next

/
Thumbnails
Contents