Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

EGÉSZSÉGÜNKÉRT Tömegeké legyen a tömegsport Hét százalék - és ami mögötte van ISegn&ffyt íim.i link­ről, mg egészségünkről van s&i. Ezúttal közvetett for­mában. Hogy családunkat ve. rnromasszák ilyen jel­legű gondok, és teljes ér­tékű emberként végezhes­sük à munkánkat, mi ma­gunk tehetünk a legtöb­bek A testedzésnek, a moz­gásnak egészségi enntartó cs megőrző szereire évszá­zadok óta ismert. A leg­több ember ezt jól tudja, a kényelemszeretet mégis gyakran a meggyőződése elleni magatartásra sar­kallja. A sport szó sok mindent takar. Nemcsak a világcsúcsok döngetését, a szuperkupák elnyerését je­lenti. Ebbe a fogalomkör­be soroljuk azokat a test­mozgási formákat is, ame­lyeket naponta vagy időn­ként — minden verseny- jelleget mellőzve — vég- zünlc. A legkisebbektől a nyugdíjasokig valamennyi korosztály megtalálhatja a számára legkedvezőbb le­hetőséget. Az egészségvé­dő testmozgáshoz tartozik az iskolai és a munkahe­lyi testnevelés, a tömegek sportja és még sok min­den. A eél azonos: minél tovább őrizzük meg fia- talságunkat, alkotó mun­kakedvünket. Írásainkban e kérdésekről lesz szó. Kihasználatlan lehetőségek a Balatonnál A siófoki járásban sportegyésülés működik, eb­ből öt Siófokon, Eredménye­sen dolgozik például a te­niszszakosztály, amely sok gyerekkel foglalkozik. Ugyan­akkor edzésgond jaik vannak, mivel a helyiek nemigen jutnak pályához. A kórház : mellett épül most három Olyan pálya, ahol rangosabb versenyeket is rendezhetnek majd. 27 kispályás focicsa­pat van a Balaton-parti vá­rosban, s közked velt az asz­talitenisz. A Foki-hegyi is­kola melletti tornacsarnok elkészültétől sokat vár a sportkedvelő lakosság. A Ba­laton nem nyújt olyan so­kat — sportszemponitból —, mint amennyit elvárhatná­nak tőle. Énről beszélget­tünk Gáspár Istvánnal, a Siófoki Vár<isi Tanács test­nevelés- és sporthivatalának vezetőjével. Többek között elmondta, hogy — bár a kívülálló, pél­dául. áss üdülővendég általá­ban sokat vár tőle — a Ba­laton-part testnevelési szem­pontból egyelőre kevés lehe­tőséget ad. Hiányoznak a tárgyi, az anyagi és olykor a természetes feltételek is. Három éve vezettek be a nyári uszasoktatast. 14 napos turnusokban mintegy 1300 gyerek vesz reszt ezeken a tanfolyamokon, ez idő alatt természetesen nem tanulnak meg valamennyien úszni. Mar az is eredménynek szá­mít, ha a tótól idegenkedő — mondjuk a Nagyalföldről ér­kezett — gyerekeket hozzá­szoktatják a vízhez, megta­nítják az alapvető mozdula­tokra és néhány vízi jatekra. — A Balatoni-parton tehát mncs versenyszerű úszás és úszószakosztály — hangsú­lyozta a sportfaiügyeló. — Valamifele változást az. uszo­da elkészültétől varunk, ahol az iskolákon kívül a felnőt­tek és az MHSZ búvárúszói is tarthatnak majd edzése­ket. A búvárúszó szakosztály jól dolgozik, tagjai mái’ ver­senyekre is eljutottak, A Ba- laton-atu&zó bajnokság kez­deti lendülete is lanyhuló* ban, mar kevésbé sport —, inkább* látványosság jellege vaa. A múlt évbe» viszont, nagy sikere voit annak az üszóversenynek, melyet a siófokiak szamára rendez­tünk a Balatonon, As evezés, a kajak-kenu sport fejlesztése nagyressrt az anyagi lehetőségektől függ. Csupa» Eonyodon működik Mert nagyon sok esetben nem axoké. Ezt Kutast Gyu­la, a Somogy megyei TSH elnökhelyettese állapította meg, amikor megyénk tö­megsportjának helyzete ke­rült szóba: Az elmúlt években vala­melyest előrébb léptünk, de a lehetőségek sokkal na­gyobbak. Ezért ültünk össze azoknak az in lézmén veknek az illetékes vezetőivel, akik ebben a kérdésben sokat te­hetnek, hogy az idén meg­próbáljunk valami szerve­zett — sok ember száméra kedvet és lelkesedést terem­tő — programot kialakítani. Ezen a tanácskozáson részt vett a megyei KlSZ-biaott- ságtól az MHSZ-en át atsz- szövetségig nagyon sok szerv, amely ebben az ügyben te­het valamit. Igyekeztünk úgy összeáll i­szakosztály. A Balaton a vi­torláshajók nélkül szinte el­képzelhetetlen. Földváron van egy túravitorlás szak­osztály és Siófokon a Mahart- nak egy budapesti tagokból verbuvált egyesülete. Követ­kezésképpen az itteni lako­soknak egyelőre alig van al­kalmuk ezt a gyönyörű spor­tot megtanulni. A Mahart egyesületével tá rgy álunk most. Segítségükkel szeret­nénk létrehozni egy balatoni vitorlásszakosztályt, amely­ben gyermekekkel kezdenénk el a munkát. — Sok' szó esik a balatoni télről a sportlehetőségek szempontjából is ... — A testnevelési és sport- felügyelőség képtelen az egész déli part ezzel kap­csolatos gondját magára vál­lalni. A tanácsok, iskolák önállóságától, tettrekészsé- gétől is függ, hogy létesül­nek-e korcsolyapályák vagy sem. A siófoki példa köve­tendő. A Mahart létrehozott egy korcsolyapályát, világí­tással, hangulatos zenével, s az iskolák udvarán és a kór­háznál is volt jégpálya. Amikor határozat szüle­tett a tanítóképző főiskolá­kon folyó testnevelesi szak- kollégiumi képzésről, sokan forradalmi ' változásról be­széltek. Azt remélték, hogy ezáltal fokozatosan emelke­dik az alsó tagozatos test­nevelés oktatásának színvo­nala. Néhány év mulda friss oklevéllel a kezükben kire­pültek az első főiskolás »fecskék-«. Ekkor derült ki, hogy a gond nem szűnt meg, inkább terebélyesedett. Ezek­kel a pedagógusokkal a leg­több helyen nem tudtak mit kezdeni. Közülük többen hiába tanultak hat féleven keresztül intemzivebbeaj a testnevelés oktatásának for­télyait. A meg mindig sok helyütt meglevő felső tago­zatos szakemberhiány kö­vetkeztében közülük sokan nem az alsóbb osztályokban oktatnak. Meg ma sincs meg a szakkollégium! vég­zettségnek megfelelő irányí­tott elhelyezkedés lehetősé­ge, pedig ezeknek a végzős hallgatóknak ott kellene tu­dásukat kamatoztatniuk, ahol ahhoz a • feltételek már adottak. Az 1979-es tanév vegéig országosan 659 test- negele&j ä^äjskcücgi&u Se~ lani az idei programokat, hogy felkeltsük az érdeklő­dést, mert az à legfonto­sabb. Az erőszakolt látszat- akcióknak nem sok értel­mük van. Ebben az esztendőben is kiemelten kezeljük a nagy ünnepeinkhez kapcsolódó rendezvényeket. Ezek mel­lett fontos szerepet szánunk a különböző munkahelyi olimpiáknak, falusi sparta- kiádoknak és nem utolsósor­ban az iskolai sportnak, amely egyik legnagyobb tö­megbázisunk. Továbbra is kiemelt szerep jut a termé­szetjárásnak. Van. olyan el­képzelésünk — ennek meg­valósítását azonban csak távlati célként tűztük ma­gunk elé —, hogy lakóterü­leti sportegyesületeket ho­zunk létre, olyanokat, ame­lyek már nagy sikerrel mű­ködnek Budapesten, Győr­ben és több' vi délei nagyvá­rosban. Nem azt mondom, hogy nem váltak be az üze­mi. gyár melletti tornapá­lyák, de úgy érezzük, na­gyobb haszna lenne annak, ha a család mondjuk va­csora után együtt tudna le­menni egy kicsit tornázni, mozogni, futkosni. Távlati elképzelései rtk között szere­pel egy ilyen sportcentrum létrehozása például a Kini­zsi lakótelep szomszédságá­ban, a volt téglagyári gödör­ben. 1969-bar kezdődött. Akkor még csak egy helyen, .a sió­foki SZOT Csepel üdülő­ben. Az ott dolgozók közül jezte be temulmányait, és jelenleg mintegy 1100 tanul a főiskolákon. »Sok helyen még a műve­lődésügyi osztályok és a sport ha lóságok sem ismerik ennek a képzésnél» a lénye­gét, ami az anyagi es szel­lemi energia elpocsekolásat jelenti« — olvashatjuk a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola testnevelési tanszékén összeállított jelentésben. Kaposváron évente átlago­san ötve« hallgató fejezi, be tanulmányait ezen a szakon, közülük. • húszán kerülnek Somogyba. Ez azt jelentené, hogy tanév kénként ennyi is­kolában. kellene enyhülnie a gon'doknak az alsó tagoza-1 tokban. De vajon így van '! Korántsem, Megyerikben is ugyanazok a gondok fesza- ' tenék, mint másutt. Helyze­ti előnyünket amelyet fő­iskolánk ezen a téren is je­lent, egyelőre nem tudjuk kihasználni. A szakkollégiu­mi képzés szükségességét ma már egyre kevesebben vi­tatják, de a lehetőségekkel mégsem élünk. Pedig. íme néhány további gondolat az említett jelentésből: ->A 6— if «va* gyerek esstoncas Nem költséges; nagy beru­házásokat igénylő létesít­ménycsodákra gondolunk, hanem egyszerű, könnyen karbantartható, salakos, kis pályákra, amelyeket egy­szerre sok ember igénybe vehet. Természetesen számí­tunk az üzemek, a vállala­tok támogatására. Ebben az évben azt is szeretnénk, ha minden ren­dezvény az olimpia jegyé­ben zajlana le, és külsősé­geiben is valamiképp jelké­pezné e nemes mozgalmat. Szeretnénk, ha minél töb­ben lefutnák az »olimpiai mérföldet«, az 1980 métert. Nyáron a balatonfenyvesi KISZ-táborban alapfokú sportvezető-képző taníolya- mot szervezünk, ezzel is tá­mogatni szeretnénk a tö­megsportmozgalmat, hiszen az olt végzett lehetséges sportbarátokat . mihamarabb be kívánjuk vonni a külön­böző versenyek szervezésé­be, rendezésébe. Nincs megoldva az úgy­nevezett nyitott sportlétesít­mények ügye sem. Sajnos az , iskolák nem hajlandók ezzel a kérdéssel úgy foglalkozni, ahogy az kívánatos lenne. Ennek ellenére reméljük, hogy az idén nagyon jól sike­rült téli sportnapokhoz ha­sonlóan megtaláljuk a ki­bontakozás útját! lfi-an óhajtották » munka­helyi testnevelést. Okot az­tán lassan. bizonytalanul többen is követték. mozgásvagya, teljesítőké­pessége nincs összhangban a tantervi követelmények­kel ... Több mozgásos tevé­kenységet és tulajdonságot és képességet felnőttkorban nem. vagy csak nagyon ne­hezen lehet elsajátítani, il­letve kialakítani. Ezek tanu­lásának optimális időszaka a tízéves kor alatt van...« És végezetül: »A jelenle­ginél magasabb szintű ké­pességekkel, gazdagabb és jobban megalapozott moz­gáskultúrával, a testnevelés­hez való helyes viszony ki­alakításával, egyszóval az igényes indítással iskolai testnevelésünk legsúlyosabb gondjai megoldódhatnak,« Úgy érezzük: világos meg­fogalmazás ehhez értő peda­gógusok tollából. A kaposváriak megállapí­tása egyébre is kiterjedt. VizSigáltáík az alsó tagozato­sok életmódját, a civilizá­ciós ártalmak hatásait. Fi­gyelmet érdemlő az az ész­revételük, hogy a napközi otthonban levő tanulók van­nak a leghátrányosabb hely­zetben ezen a téren. Ez még sürgetőbbé teszi as mtezke- tisseksi. A most folyó tanév kez­detétől az Oktatási Minisz­térium hatáskörébe tartózik az általános iskolai verseny- sport irányítása. Milyen ta­pasztalatokat hozott az el­telt idő? Erről kérdeztük Só- tonyi- László vezető szakfel­ügyelőt, a megyei általános iskolai sportbizottság elnö­két. Pozitívak az eddigi ta­pasztalatok — hatottuk. 'Az átállás többnyire zökkenő­mentesen ment, ezt meg­könnyítette, hogy az úttörő­szövetség által működtetett sport szakbizottságok a KST felkérésére segítettek • a munkában. Az átszervezés­nél elsődlegesnek tartották, hogy az adott terület szak- felügyelője legyen ugyantolt az iskolai sportbizottság (ÁISB) elnöke is. Ez ugyan fokozott terhet ró a szakfel­ügyelőre, ugyanakkor job­ban szolgálja az új verseny- rendszer alapelveihek ér­vényesülését. Az 1979/80. évi A későbbiekben egvfe több helyen támogatták a hasonló 1-* ezdeményezéseket. J 972-ben Például a Tabi Videotonnál 280-an kezdtek meg — Mo­hos JózScf igazgató ösztön­zésére — a mozgást munka­időben. Két év múlva a Ka­posvári Ruhagyár taszári te­lepén Bocsiul Lajos üzem­vezető mérte a dblgoaók tel­jesítményét Kiderült, hogy a munkahelyi testnevelés után. a munkaidő utolsó két órájában . 8—12 százalékkal nagyobb teljesítményre ké­pesek! Érdemes szót ■'ejterfíiiik napjainkban erről a kedve­zően indult, aztán lendüle­téből vesztett, mozgalomról, hiszen minden téren előtér­be kerülnek a tennélek eny- ség fokozásának eszközei A munkahelyi testnevelés pe­dig — beruházás nélkül — hoz eredményt! Mi kell ah­hoz, hogy sikeresen működ­jön? Elsősorban a szalag­munkát, a monoton tevé­kenységet végzők munkahe­lyein a gazdasági vezetők akarása. Mert nem elég egy- egy lelkes aktíva, ha nem támogatják őket. Somogybán mintegy hu­szonöt üzemben folyik ma is rendszeres munkahelyi testnevelés. Csaknem egy éve egyetlen új közösség sem csatlakozott a mozgalomhoz, es ez elgondolkoztato. Nem lenne - több »rászoruló«? Vagy talán sok helyen fö­löslegesnek tartják? Az SZMT sportbizottságán úgy értékelik, hogy az elért eredmény még közel sem ideális. A rendszeres mun­kahelyi testnevelésben részt vevő 3000 dolgoson kívül még jócskán akadnak (a munkahelyi testnevelést végző vállalatoknál, üze­meknél is!) akiknek szüksé­gük lenne a mozgásra. Ezért is tűzte célul a sportbizott­ság, hogy a következő idő­szakban fokozottabb figye­lemmel kíséri ezt a teve- tesssegek úttörő-olimpiai verseny­rendszer-szabályzat alapján elkészült a megyei ÁISB- program. Ez tartalmazza azokat a versenyeket, ame­lyek feljutáson1 rendszerűek. Az alábbi sportágakban fe­jeződnek be megyei döntők­kel a sportesemények: atlé­tika, úszás, kézi-, kosár- és röplabda, labdarúgás, torna, sakk, asztalitenisz és a ha­vas számok. A sportági szakszövetségek rendezik vi­szont a tollaslabda, tájfutás, birkózás és a cselgáncs me­gyei versenyeit. Sótonyi László hangsú­lyozta: a verseny programok lebonyolítási rendszere al- . kalmas arra, hogy a terüle­ti és a megyei döntőkön is zökkenőmentes legyen az úttörő-olimpia versenyeinek a rendezése, 'természetesen a testnevelőket föl kellett készíteni az új feladatok el­látására. 0 A tanév kezdetén fölmérés készült, hogy mely iskolák, milyen sportág versenyeibe kapcsolódnak be. A kiírás szerint — attól függően, hogy hány tanulócsoportod iskoláról van szó — sport­áganként változó az indulás­ra kötelezett. tanintézetek száma. Lássunk egy-két pél­dát. Atlétikában 93 csapat­nak kötelező az indulás me­gyénkből. ezzel szemben a versenyekre 190 (!) csapat nevezeti, s ezek közül 143 ♦lindult. Egy másik példa: valamelyik választott labda­játékban 64 iskolának kellett neveznie. A körzeti verse­nyeken mégis 183 csapat vett részt. Általános tapasztalat az is, hogy a felmenő rendszerű lebonyolítási mód sokkal jobb a réginél, mivel több sportolási lehetőséget nyújt, ugyanakkor figyelembe ve­szi a területi szempontokat is. Mindezek ellenére ez a versenyforma a- tanulóknak csupán a hét százalékát érinti, és ez nagyon kevés. Ezeket a versenyeket álta­lában a tömegsport-foglal­kozásokon (ártják meg, ami azt jelenti, hogy a versenyek ideje alatt a többiek számá­ra ezek az órák elvesznek. Kár, hogy a tétlenségre kár- hoztatottak vannak tóüőség­ben. > Az ÂISB elnökének ki­mutatásából megállapítha­tó, hogy a különböző váro­sokban, járásokban az egyes sportágakat hányán képvi­selik. Ami ebből szembetű­nő: egyik alapvető sport­águnkban, az úszásban, csak a megyeszékhelyről van in­duló. Az is szót érdemel, hogy . kosárlabdában és röp- .1 labdában összesen nincs annyi képviselője a megyé­nek, mint például tollaslab­dában. A sportágak között — ez örvendetes — az atlé­tika vezet a labdarúgás es az asztalitenisz előtt. Somogybán 106 általános iskola van. Ezek közül mind­össze 13-nak nincs indulási kötelezettsége, Ez így jól hangzik, de igazán majd csak akkor lehetünk elége­dettek, ha azt a bizonyos hét százalékot a többszörö­sére tudjuk feltornászni, Igényesebb „" Munkahelyi testnevelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents