Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

WASHINGTON EMSZ-këzgyulés » rendkívüli ülésszak Az afgán nép törvényes jogait sértő határozatot fogadtak el Lord Killanin: „ Vagy Moszkvában vagy sehol*' Ax ENSZ közgyűlésének hatodik rendkívüli idősszakán, amelyet aa Egyesült Államok és más nyugati országok nyo­mására hívtak össze, az úgynevezett algán kérdés megvi­tatására — hétfőn éjjel 104 szavazattal, 18 ellenében, 10 tartózkodással, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság törvényes .jogait sértő határozatot fogadtak el. 12 ország kénviselői távolmaradtak a szavazástól. TAIVANI KÉRDŐJELEK Egy szerződés lejár Baljóa dátum­nak bizonyult ja­nuár 1. a tajvani politikusok szá­mára: tavaly men a napon létesített teljes diplomá­ciai kapcsolatot egymással Kína és az Egyesült Ál­lamok, ez év első napján pedig hi­vatalosan lejárt a szigetnek az Egye­sült Államokkal 1954-ben kötött “kölcsönös védel­mi szerződése«. Mindkét esemény része annak a fo­lyamatnak, amely lezárta a *Taj- van-Kína« egyen­let évtizedekig fenntartott illú­zióját. Gazdásági zárlat Irán ellen Az Egyesült ÁBamoir »toa- tedektalaiml« gazdasági zár­lato* léptet életbe Irán el­len a teherána nagykövetség alkalmazottainak fogvatar- tása miatt — jelentette be hétfőn Washington bam Jód y Powell elnöki szóvivő. Új­ságírókkal közölte, bogy az amerikai kormány által foly­tatott kereskedelmi ügyletek leállítása után most megtilt­ják a magáncégek kereske­delmét is IránnáL Az iráni hatóságiok hétfői döntése értelmében mintegy száz amerikai újságírónak — az Iránban lévő nyugati újságíró gárda mintegy felé­nek — negyvennyolc órán belül el kell hagynia az or­szágot. A forradalmi tanács hétfő esti közleményében az2al indokolta a kiutasítást, hogy az újságírók hamis ké­pet adtak Iránról. A teheráni rádió szerint az iráni hatóságok a brit, .a .nyugatnémet “és egyébg* új­ságírókat is figyelmeztettek, hogy eltorzított hírek ter­jesztése esetén hasonló sors vár rájuk. És ha a kiutasí­tottak helyére is »rosszhi­szemű-« újságírók jönnek, akkor aa illető sajtészervek működését tiltják be Irán­ban. H őszem Mttaaffitn ajatoA- lah, a tabrízj iszlám forra­dalmi bíróság elnöke kije­lentette: az eddigi vizsgálat tanúsága szerint az azer- bajdzsáni tőkések és föld­birtokosok összeesküvése Váltotta ki a zavargásokat a városiban. Üj kormány Szíriában Hafez Asszad államfő ked­den reggel kibocsátott elnö­ki rendeletével új kormányt állított Szíria élére. A mi­niszterelnökké Abdel Rauf ál-Kaszmot, a sziriai. Baath- párt országos; vezetőségének újonnan, megválasztott tag­ját nevezték ki. Az új vég­rehajtó'testületben az előző kormány tizenhárom minisz­tere kapott helyet Közülük Abdel Halim Khaddam meg­tartotta a miniszterelnök - helyettesi tisztet és a kül­ügyminiszteri tárcát, Musz- tafa Tiassz vezérezredes a nemzetvédelmi és Ahmed Iskander a tájékoztatási tár­cát, míg minden más posz­ton személycserek történték. Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszaka azt követő­en ült össze, hogy a múlt hét hétfőjén a Szovjetunió a Biztonsági Tanácsban meg­akadályozta az afganisztáni beliigyekbe való beavatko­zást célzó határozat elfoga­dását. A vita során felszólaló küldöttek közül többen el­ítélték az «afgán kérdésnek« az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán történő megvitatását. Raul Roa, Kuba állaijdó ENSZ-képviselő je arra hívta fel a figyelmet, hogy az ame­rikai vezetés Afganisztán-el- ienes hadjárata során a né­pek szuverenitása és függet­lensége védelmezőjeként olyan alapelvek őrzőiéként igyekszik fellépni, amelye­ket az Egyesült Államok, ka­tonai intervenciókhoz és összeesküvésekhez folya­modva, módszeresen megsér­tett. A kubai ENSZ-diplo- mata leszögezte: Kuba soha­sem lesz azok szövetségese, akik Vietnamban népirtást hajtottak végre, s akik mo­nopóliumaik védelmében csapatokat helyeztek el Kö­zép-Ameri kában. Kuba nem azokkal érez közösséget, akik a Szovjetunió ellen irányuló 572 nukleáris rakétát telepí­tenek le. Hja Hutinsky, Csehszlová­kia állandó ENSZ-képviselő- je megállapította: azzal, hogy a Szovjetunió segítsé­get nyújtott Afganisztánnak, védelmezte az ország hala­dó irányzatú fejlődését, hoz­zájárult annak megakadá­lyozásához, hogy ellenforra­dalmi összeesküvések vere­seget mérjenek a forrada­lomra. Elítélte az afganisztáni belügyékbe való beavatkozá­si kísérleteket Mohamed Ha­tnád Ibrahim, Etiópia állan­A közgyűlés »a külföldi csapatok kivonását sürgeti« Afganisztánból, az elfogadott határozat figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a szovjet segítségnyújtás az afganisztáni kormány kéré­sére történt. dó EJVSZ-képviselője is. Megállapította, az afganisz­táni belső helyzet megítélé­sére, az ország szuverenitá­sát és területi egysége vé­delmét szolgáló intézkedé­sek meghozatalára kizáró­lag az afganisztáni kormány es a nép illetékes. Ugyancsak megbélyegez­te az alganisztáni bel ügyek­be való beavatkozási kísér­leteket Jósé Carlos Lobo, Mozambiki J. Emmanuel Grenada, Blais Rabetafika Madagaszkár állandó ENSZ- képvisélője. Felszólalásában Sah Mo­hammed Doszt, az Afgán íse.- táni Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere em­lékeztetett rá, hogy Afga­nisztán es a Szovjetunió kap­csolatai kiállták az idő pró­báját és a térség békéje és stabilizálása fontos tényező­jének számítanak. Ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös bizalom, egymás függetlenségének és szuve­renitásának tiszteletben tar­tása és a sokoldalú együtt­működés jellemzi. »A Szov­jetunió országunkkal foly­tatott politikája a béke és barátság alapelvem nyug­szik, A Szovjetuniónak so­ha nem voltak hódító tervei Éles ellenállás A semsetközí közvéle­ményben éles ellenállást vál­tott ki az amerikai kor­mányzat felhívása, amely az afganisztáni események ürü­gyén azt követeli, hogy az 1980-as nyári olimpiai játé­kokat ne a Szovjetunióban, hanem más országban tart­sák meg^ Monique Berlioux, a NOB igazgatója hétfőn Lausarine- ban leszögezte: a NOB 1974. október 23-án alapokmá­nyával összhangban Moszk­vának adta a 22. nyári olim­piai játékok rendezésének jogát »Semmi okunk, sin­csen arra, hogy megvonjuk Moszkvától a rendezés jogát, hiszen példásan készül az olimpiára. Egyébként is az olimpiai játékokon nefn po­litikusok, hanem sportolók vesznek részt A kormá­nyoknak nincs beleszólásuk a NOB döntéseibe. Azt, hogy' Afganisztánnal szemben és soha nem próbálta “meglec­kéztetni« a kisebb államo­kat — mondotta a külügy­miniszter. I Sah Mohammed Doszt ugyanakkor kijelentette, hogy az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság küldöttségének véleménye szerint az amerikai tervek ténylegesen veszélyeztetik a térség békéjét és biztonsá­gát. ' Ole g Grnjanotiszkii, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselö.te felszólalásában ismertette Leonéid Brezs- nyeonek, a Pravda tudósító­ja kérdéseire adott válaszá­ból azokat a részeket, ame­lyekben a Szovjetuniónak az afganisztáni eseményekkel kapcsolatos ehd álláspontját fejtette ki. Az Afganisztán-ellen es kampány ENSZ-beli kez­deményezőinek sikerült olyan határozatot el fogadtat.- niok, amely ténylegesen arra irányul, hogy aláássa az af­gán állam biztonságát és nyilvánvaló beavatkozást je­lent egy szuverén ENSZ- tagallam ügyeibe. A határo­zat nem kötelező erejű, ha­nem csak ajánlási jellegű. • • • Nem. született megegyezés az Egyesült Államok, Argen­tína és Brazília között a Szovjetunió elleni gabona­bojkott ügyében összehívott megbeszélésén. A találkozó Washington sürgetésére jött létre. Jorge Zorrequita ar­gentin mezőgazdasági mi­niszter országa nevében cá­folta azokat az amerikai hí­reket, amelyek szerint -.Ar­gentína hajlandó részt venni az Egyesült Államok által meghirdetett gabona-boj­kottban. Kizárólag a piaci viszonyok határozzák meg az argentin gabonaexport ren­deltetési helyét — jelentette ki * - miniszter. egy ország sportolói távol maradnak-e a játékoktól vagy nem, csak az illetékes nemzeti olimpiai bizottság döntheti el« — mondotta a NOB igazgatója. — “Vagy Moszkvában lesz az idei olimpia, vagy sehol, ez a meggyőződésem« — mondta Dublinből a BBC- nek adott interjújában Lord Killanin, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke. A NATO-országokban fokozó­dó spekulációkat visszauta­sítva, amelyek szovjetellenes politikai zsarolás eszközé­nek szeretnék kihasználni az olimpiai játékokat, a NOB elnöke rámutatott, hogy a NOB szerződésben vállalt kötelezettségénél fogva nem helyezheti át máshová a já­tékokat és az egyik emlege­tett helyszín, Montreal pél­dául már közölte is, hogy nem vádiakiá a rendezésit. Csorbítatlan önbizalom Tajpej és Washington kö­zött tehát már egy éve meg­szűnt a diplomáciai viszony. (Kudarcot vallottak azoknak az amerikai szenátoroknak a próbálkozásai is, akik Car­ter elnökkel szembefordulva Tajvan »ejtését« bírósági utón próbálták alkotmányel­lenessé nyilvánítani.) 1979- ben kivonták a tengerész­gyalogság maradékát és le­állították az amerikai kato­nai segélyeket — szintén a Pekingnek tett ígéreteknek megfelelően. Mindez a valóságban per­sze jóval kevesebb változást jelent. A nagykövetség sze­repét ma is ragyogóan be­tölti az Amerikai Intézet nemű intézmény, ahol a — hivatalosan nyugállomány­ba helyezett — diplomaták folytathatják szolgáin tukat. Nem kormányszinten ugyan, de változatlan a társadalmi, kulturális szervezetek tevé­kenysége is. A gazdasági kö­telékek csábi tása sem csök­kent: a több milliárd dollá­ros évi forgalom egyelőre még jóval meghaladja az Egyesült Államok Kínával lebonyolított kereskedelmet, A felszínen egyébként az sem érzékelhető különöseb­ben, hogy a kínai—amerikai normalízalas csökkentette volna Tajvan önbizalmát. Diplomáciái elismerésben ugyan már csak körülbelül 20 ország részesíti (Kinat száznál is többen ismerik el). A gazdasági élet dinamiz­musát mégis Kikerült meg­őrizni. Az 1979-es növeke­dést mintegy 9 százalékra becsülik. Nem indult meg a töke menekülése, sót a kül­földi beruházások, rekordot értek el azóta, hogy 1950- ben, a kínai forradalom győ­zelme után a reakciós Kuo- ' mingtang hadsereg megszáll­ta a szárazföldtől 200 kilo­méterre sem fekvő szigete­ket, Változások a mélyben Kevésbé világos, milyen változásokat okozott a taj­vani belpolitika mélyén a washingtoni cserbenhagyás. A pekingi vezetők ■ ismételt felszólításait a normális kapcsolatok helyreállítására mindenesetre kereken visz- szautasitották. Ugyanakkor tény, hogy Tajvan és Kína kereskedelme az elmúlt év­ben ugrásszerűen fejlődött. Hongkongon keresztül eddig is jelentős cserét bonyolítot­tak le, az 1979-es növekedés mégis kiugró: becslések sze­rint hatvanszorosára emel­kedett! (Igaz még így is csu­pán néhány millió dollárt er el, de a tendencia figyelem­re méltó.) Másrészt viszont a tajvani vezetésnek egyre inkább fi­gyelembe kell vennie az ős­honosok — • azaz a nem Kínáról áttelepüllek, illetve leszármazottaik — követelé­seit, akik a 17 milliós lakos­ság 85 százalékát teszik ki. ök demokratizálást, a jogi- és választási rendszer re­formját követelik, .s nem a nagyhatalmi politika ábránd­jainak kergetésében. hanem a sziget saját, reális fejlődé­sében érdekeltek. Végered­ményben a »két Kína«, vagyis a független Tajvan elvének hívei. Ennek érvé­nyesülésébe Pék i ngben — legalábbis hallgatólagosan — beleegyeztek. Hiszen a kínai vezetők minden lehet­séges alkalommal kijelentik: Tajvan »újraegyesítésére* csak békés eszközökkel, a sziget gazdasági-politikai sajátosságainak »kellő tiszte­letben tartásával* fog sor kerülni. E- meghatározás pontos torta ima ugyan tisz- tázatlan, de a szakértők egyetértenek: .a status quo megbomlására hosszú ideig nem kell számítani. • Tajpej ben .mégis napiren­den vannak a katonai kér­dések. A népi Kína »vissza­foglalásának« szólamát nu» már persze a Csary? Csing- kuo kormányzat, sem veszi komolyan — bar az elnök apja-elődje, a néhai Csaitg Kaj-sek diktátor Idején még ez volt a hivatalos politikai program. A védelmi képes­ség' fokozása mégis elsőren­dű célkitűzés: a majdnem félmilliós hadsereg rendkí­vül jól kiképzett es korsze­rűen felszerelt — természe­tesen mindenekelőtt ameri­kai hadianyaggal. Ennek utánpótlása a jelek szerint a jövőben is zavartalan lesz: egy több százmilliós dollá­ros fegyverszállítást a na­pokban jelentettek be, ép­pen Brown amerikai had­ügyminiszter kínai látogatá­sának előestéjén ... látható: a kialakult kap­csolatrendszer távolról sem mondható egyszerűnek. Meg­határozó eleme mindeneset­re a közös szovjetellenesség: ezzel a stratégiai érdekegye­zéssel magyarázható, hogy Peking gyakorlatilag bizony­talan időre elismerte a »két Kína« elv érvényesülését. Amíg ebben az alapállásban nem következik be változás, addig a tajpeji vezetőknek sem kell közvetlen veszély­ben érezni magukat. ' Kaposvári Farsang „80" Délszláv bál ! a Szabadság-park étteremben 1980. február 9-én 20 órától, A műsorban fellép a Dráva kuHúrcsoport I Popovics Emil vezetésével. Zenét szolgáltát a Dráva tamibura együttes Gatyás József vezetésével. t •* " A nemzetiségi ételeket Foglyos János mesterszakács készíti Asztalfoglalás, jegyelővétel az étterem üzletvezetőjénél személyesen, vagy 12-106-os telefonon. VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET! Somogy megyei Vendéglátó Vállalat (42560) Ismét egy dollárra! emelkedett az arany Ara & most már 684 dollárt kérnek érte unciánként. A képén egy londoni ékszerész kiigazít^ m arakat. Szegő Gábor Keresünk egy hűtőgépszerelőt és szőlész-bor/ász szakembert italraktár vezetői munkakörbe. Jelentkezéseket önéletrajzzal „Tokaji aszú” jeligére, a Somogyi Néplap siófoki szerkesztőségébe, Siófok, Szabadság ter 9. ss, (42546) Elítélő felszólalások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents