Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

Övodatámogatők „A bácsik a malomtól" Kétezer somogyi fiatalt várnak építőtáborba A megilletődöttség ajkuk­ra forrasztja a szót. Aztán egy kicsit föloldódva bohóc­kodni kezdenek — mint ál­talában minden gyerek, ha idegennel találkozik. Csak azt nem bbkik ki, hogy is­merik-e azokat az embere­ket, akiktől játékokat kap­nak, akik az óvodában min­dent megjavítanak. Az óvó­nő szerint tudják, hogy időnként jönnek a bácsik, némelyikkel beszélgettek is. Viszont együtt még nem találkoztak velük. Miközben szót váltunk erről, a zsivalygó aprónépet már nem érdekli a beszél­getés. Csak a toliam. Meg a jegyzetfüzet, 'amibe firkál­hatnak. Kaposváron a Marx Ká­roly utcai apró óvodában negyven gyerek tölti az időt reggeltől délutánig. Nem különösebben korszerű, de nem is elmaradott óvoda. A jó játékok . ugyanúgy megvannak itt, mint másutt. Az egyetlen terem világos, nagy, csupán az okoz gon­dot. hogy áz étkezésekhez át kell rendezni, és regge­li vagy ebéd után megint pakolni keli a bútorokat. Az öltöző, a konyha, a mos­dók gondozottak, de mind­egyik nagyon kicsi. Szalai Ibolya óvónő így beszél a helyzetükről i — Talán könnyebb vol­na egy új, minden «csodá­val fölszerelt épületben, de így sem panaszkodhatunk. A gyerekeknek ‘ pedig a szeretet a fontos, kevésbé érinti őket az, hogy itt nincs olyan nagy összkom­fort. Jó itt. Különösen mió­ta a malomiparnál1 dolgozó brigád pártfogol bennünket, A téÜE szünet wtoJlsó vidám és sran vonalas programja volt Kaposváron a gyakor­ló iskolának az a rendezvé­nye, amelyen Honty Márta i parmúvesz vezetésével fes­tettek, batikoltak a kisisko­lások. A gyerekeik Idváncsian vették körül Marta nénit, aki a lufeszrtett selyemda- rab fölé hajóivá — bemu­tatkozásul — a batikolás történetével ismertette meg az érdeklődőiket. A batikolás atepanyag»: selyem. Ékre fölmeJegitett padlováasESos »csumi val» ír­ják a móMtást. A csűrni nem más, mint egy kihegyezett hurkapálcára tekert vékony vattacíflc Ha elkészült, ez­után következik a ssoneraes, amibe® ktSömleges össaeáffi-' tású testek szükséges. Ha ez­zel is végeztünk, tovasaJóük az anyagot se. így keletke­zett úgynevezett törésvona­ljaik: ® viaæiae»tt tételétén.. Java snngeteről terjedt eî a batíknSas; már as ősember is szőtt fent és szerette dí­szíteni ruháját. — Most pedig ntít rajzol­junk a selyemre? — kér­dezte az iparművész. —r Kutyát autót virágot! — kiabálták egymás szavá­ba vágva. És Marta nénS kezében ei- imduit a. csűrni, alóla egy hatalmas virág bukkant elé. A leveleket már a gyerekek fejezték be — saját készíté­sű esisrujtíkkáL A levelek után fölkértél- a rop, a hold, a rakéta, ad autók a cseresenye, a létra, — Az iskolában gyakorta, ti órás» dolgozott-e mar gyertyával vagy viasszal? — fordultam Mulatós Ferenc Zsolthoz, sfci épp nem tart oda a festők köze. — Aa fekoSába® még nem, otthon viszont kipróbáltam, hogy tehet gyertyával papír­ra rajzokat Egy falikép tett belője: repülőt és tardant ábrásat. Fehér Agi ByoîcadSk osz­tályos. Ö csak nézi az ügyes­kedőket Nem áE közéjük, hagyja a nála jóval fiata­labbakat érvényesülni. — Hógv kerültél erre a foglalkozásra^ — A Balázs János szak­azóta minden hiba gyorsan megszűnik, nincs törött ab­lak, lepergett fal. rosszul záródó ajtó, kerék nélküli tricikli vagy roller... / — Hogyan kezdődött ez a kapcsolat? — Ide járt az egyik bri­gádtag gyereke, s később szerződést kötöttünk az egész brigáddal. Ma már nincs »malmos« gyerekünk, de ők továbbra is segíte­nek: munkával, játékvásár­lással és egyebekkel. Bj- zony. sok-sok pénzt jelent ez nekünk: szegényebbek volnánk, ha nem támogat­nának. — Gyerekek? Kitől kap­tátok az új játékokat? — Az Ibolya néni hozta! Ibolya néni elpirul: — Ó, hát mondtam, hogy én csak hoztam, de a bá­csiktól kaptátok. A gyerekek kerek szemek­kel néznek, azután az egyik félénken megszólal : — Talán a Gyuri bácsi? De hamarosan kiderül, hogy a Gyuri • bácsi az elő­ző óvónéni férje. Igaz,, ő valóbah járt az óvodában is, ha valamit hirtelen kellett megjavítani. A nagymalom melletti irodaházban beszélgetünk a tmk-részleg Béke szocialis­ta brigádjának két tagjával. Előtte már a munkaver- senyfelelős is csupa jót mondott róluk — nem sab­lonos »árartozóssal«, hanem tényeket fölsorakoztatva. — Miért pártfogolják az óvodát? — A brigádból oda járt a legtöbb gyerek — mondja Mráv Mihály s közben olyan arcot vág, hogy leol­körbe járná, és érdekel min­den olyan kezdeményezés, mint például a batikolás. Eddig még nem' találkoztam vele. Csomagolópapírból ké­szítettem már könyvborítót hasonló eljárásnál. OWvm visaont meg fogom próbálni a batikolást. Míg beszélgettünk, eSré­szülf a mű, és a faira ke­rült díszítésül. — Elégedett a gyerekek­kel? — kérdeztem Honty Mártát. — Nagyon ügyesek vettek. Nem is gondoltaim, hogy ilyen szépén és gyorsan be­fejezik a munkát. t A. Újabb kepzőművészetí al­kotásokkal gazdagodik az idén Budapest és az ország több más települése; több mint hetven szobor, illetve szoboregyüttes készül el a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat műtermeiben. Az új alkotások egy részét, fel* szabadulásunk 35. évforduló­ja tiszteletére avatják föl. A városligeti műtermék­ben az utolsó simításokat végzik már Marton László nagy méretű bronz szobor­kompozícióján, amelyet Rú­zsa községben állítanak föl. A magyar és a horvát nép Setét idézi a barcsi határ- áHoanasra készülő hatfigu- ras kőikompozíció: Gyurcsek Ferenc szobrászművész al­kotása. Még e félévben he­lyére kerül Vtgh Tamás esz­tergomi miltemumi emlék­műve is, amely egy hatal­mas kőszekéren álló négy - méteres figurát ábrázol. A Kálvin téri aluljáró dísze lesz Illés Gyula 28 négyzet- méteres reliefje, s Győrbe kerül v Melocco Miklós grá­nitból készült kétméteres Radnóti szobra. Bronzba óntik a közeli he­tekben Citkai Marta, JAaoo­vasható róla: csak termé­szetes, hogy segítenek. Kenesei István közben megjegyzi: — Most nincs ott brigád- fi, de mi ottragadtunk. Nem is tudnánk otthagyni őket. — Ismerik a gyerekeket? — Hát nemigen. A leg­utóbbi brigádgyűlésen be­széltünk is erről. Mig a lá­nyom oda járt. tudtam a nevűket, meg ők is tudták, hogy én vagyok az egyik apuka, de a brigádot való­jában nem ismerték. Most készülünk egy kis barátko- zásra... Én egyszer beszél­tem az egyikkel. Láttam a pöttöm gyereket az utcán, s megkérdeztem, hová megy. Megnyugtatott, hogy óvodába. Erre már nekiszö­geztem a .kérdést: »Tudod-e kik szerelték meg a rossz játékokat?« Rávágta, hogy »azok a bácsik a malomból«. Mráv Mihálynak volt még egy ötlete : — Galambász vagyok. Lesz az Édoszban kiállítás, hát oda jó volna elvinni az aprónépet, biztosan tetszene nekik... Az összeismerkedés terve tehát kész. A felnőttek ar­ról beszéltek, jóleső érzés lenne: együtt látni a gyere­keket és az, amikor körül­szaladgálják őket, a térdük­re ülnek, megcibálják a baj­szukat (már akinek van). Talán hamarabb is lehetett volna a segítségen kívül va­lami egyéb, személyes ösz- szekötő kapcsot találni, de még semmivel nem késtek el. Néhány találkozás, hogy ne csak a brigádnapló szép adatai tanúskodjanak a gon­doskodásról, a szeretetről, amellyel a gyerekeket kö­rülveszik. A kicsik persze nem biz­tos, hogy várják ezt a ta­lálkozást; ők még nem so­kat tudnak brigádról, kar­bantartásról, a játékvásárlá­si számlákról. De örülnének a találkozásnak, mert min­denkit nyíltan fogadnak, aki hajlandó szóba elegyedni és egy kicsit játszani velük. És talán valamit megérez- nének abból az összetarto­zásból, amely a családon, a szűkebb ismeretségi körön kívül összeköti az embere­ket. Talán a gyermeklélektan alapos ismerői sem tudnák pontosan megmondani, hogy ebből mennyit éreznének meg. Egy azonban biztos : ha csak valami halvány sej­tés marad bennük, arra is szükség van. Egyre nagyobb szükség. lo című alkotását — ez Za­laegerszeg egyik terere ke­rül. Az idén Borsos Miklós három alkotását készítik el a Képzőművészeti Kivitele­ző Vállalatnál. Budapest köztereit ékesíti majd a Kosauth-dijas művész Beethoven és Kassák-dom- bczsaúvLí Szentes dísze lesz Megkezdődött a Elkészültek az építőtábo­rok 1980. évi tervei. Az elő­készítés már ' tavaly meg­kezdődött: a megyei KISZ- bizottságok képviselői, a szervezők, a vállalatok, az üzemeik, a gazdaságok, a tá­borok vezetői mérlegre tet­ték az eredményeket, meg­határozták a feladatokat. Horváth Irmával, a megyei’ KISZ-bizottság munkatár­sával a somogyi fiatalok ön­kéntes munkájáról, a Sn- mogvban levő központi épí­tőtáborokról beszélgettünk. — A táborozok országosan mintegy kétszázmillió fo­rint értékű munkát végez­tek. A diákok munkájukkal elősegítették a népgazdaság, a vállalatok, a gazdaságok igényfeladatainak megoldá­sát. A táborozás kialakítot­ta bennük a közösségi élet­formát és magatartást, a munka utáni, szabad időt hasznosan és szervezetten töltötték el. Az országos és a megyei értékelés szerint a tanulók munkaszeUeme. ma­gatartása az iskola fölkészí­tő es táborvezetőségek elő­készítő munkájától, a gaz­daságok és a tábor lehető­ségeitől függött. A fiAtalok többsége jó munkát vég­zett, magatartásuk példás volt. Tavaly 2433 somogyi fiatal volt építőtáborban, kö­zülük 1949 központiban, 404 pedig megyeiben. Somogy központi táboraiban négy­ezren dolgoztak. Mi a mun­ka legnagyobb értékének azt tartjuk, hogy a gyümölcsöt időben szedik le a gazdasá­gokban. — Elismerték a legjobbak eredményeit? — Természetesen, egyrészt a táborozás idején, más­részt most, az építő tábo­rok mérlegének elkészítése­kor. A szakmai táborokban a somogyi szakmunkástanu­lók kiemelkedőén dolgoztai;, majdnem mindenhol első helyen végeztek. Kiemelem a kaposvári 512-es szak­munkásképzőt, a siófoki in­tézetet, aztán a kaposvári 513. számú iskolát. A KISZ Központi Bizottsága öt—öt­ezer forinttal jutalmazta a csurgói gimnáziumot és • a nagyatádi szakmunkásképzőt, A megyei bizottság a nagy­atádi gimnáziumot, a kapos­vári 512-es szakmunkáskép­zőt, a tabi szakközépiskolát négy-, három- és kétezer forinttal jutalmazta. Pór Gá­bor középrigóei KlSZ-la- nácsadó lanár, Frigyesi Mar­git kaposvári kollégiumi ne­velő MÉM-dicséretben része­sült. Tamáskovics Hona a MÉM Kiváló Munkáért ki­Horváth Mihály portréja. A nemrég elhunyt Pátzay Pál Kossuth-díjaS szobrász alko­tását — Bethlen Gábor mellszobrát — Hódmezővá­sárhelyen állítják föl. Varga Imre Veres Péterről készí­tett mellszobra Debrecen, L'szt Ferenc-portréja pedig Mecseknadasd tulajdonába keruL Szünidőbúcsúztató Batikoltak Luthar Peter Két nép életét idézi Hatfigurás kőszobor Barcson A Bartók-szobor végső felületkezelésre vár a Képzőmű­vészét! Kivitelező Vállalat kőbányai öntödéjében. szervezés tüntetést kapta meg. 0 ugyan Szabolcsban tanít, de a somogyi táborozok veze­tője. Gavallér Enikő, a nagy­atádi gimnázium tanácsadó tanára KISZ-érdemérmet, Kertész András, az 512. sz. iskola kőműves szakoktatója Ifjúsági Érdemérmet kapott a táborokban végzett ki-, emelkedő munkájáért. Hadd jegyezzem meg, hogy tavaly negyven pedagógus és ti­zennégy főiskolás ment a táborvezetőségbe dolgozni, s ez nagyon jő eredménynek számít. — Mi jellemzi az idei tá­borozás előkészítését? Szetvezettebb lesz. Az or­szágé« összegezés szerint is gondot okozott, hogy az is­kolákban néhány helyen nem készítik föl megfelelő­en a fiatalokat a táborozás­ra; a diákok közt akadt olyan, aki üdülő-, illetve út­törőtáborozásra számítva je­lent meg, sőt egyes brigá­dokat úgy informáltak, hogy munkabért kapnak. Esetenkénti fegyelmezetlen­ségek is előfordultak. így például tizenegy fiatalt ha­za kellett küldeni. Az ilyen döntés persze atjól is függ, hogy( milyen szigorú a tá­borvezetőség. Megesik pél­dául, hogy több gyerek iszik, sőt már hozzák magukkal az italt. Az egyik fiatalt épp ezért küldték haza. — Hányán táboroznak az idén? — Kétezer somogyi fiatal megy központi táborba. So­mogy központi táboraiban a tavalyi öt helyett most négy turnusban érkeznék diákok. A tavalyi tapasztalatok mi­att nem szervezünk megyei tábort Marcaliban, Fonypd- Iigeten. Somogyi asztalosak, hegesztők dolgoznak a Le­nin Kohászati Művekben, az 512. számú szakmunkáskép­ző fiataljai az idén is a metróépít kezesre mennek, kőművesek és burkolók utaznak a budapesti nagy sportcsarnok építőtáborába. Az idén erdészeti szakmai tábor nyílik Sátoraljaújhe­lyen. Száz fiatalt várnak oda Somogybái. A táborvezető­ségek már összeálltak, a ti­zenegy táborvezető Csille­bércen vesz részt tanfolya­mon. Az idén sokkal na­gyobb a megyék felelőssé­ge. a tábor vezetőségek tag­jait ugyanis mi készítjük föl. Az egyetemek, főiskolák somogyi klubjai révén mi gondoskodunk a táborok műszaki—nevelési felelősei­ről is. Nagyon jó volna. /ha a fiatalok utaztatása szintén a megyék hatáskörébe tar­tozna, most ugyanis sok fölösleges kilométert tesz­nek meg, s ott várakoznak, ahol nem kellene. Az éssze­rűség. a takarékosság is azt diktálja, hogy mi dolgo77.uk ki a legegyszerűbb útvona­lakat a - helyi ismeretek alapján. L. G. Tervszerűbb munka ÁTALAKULÓ MÚZEUMI SZERVEZET Január 1-től átalakult a megyei múzeumi szervezet^. Nem űj ez a váltpzás: meg­felel az orszàgœ gyakorlat­nak. Somogybán most értek meg hozzá a feltételek. Meg­felelően fejlődött a hálózat, és a szakemberek szama is gyarapodott. — Mi a szervezeti válto­zás célja? — kérdeztük Honfi István Imúzeumigaz- gatót. — A megyei múzeumi há­lózat egységes szervezet — mondta. — Egységesen fog­ja össze az emlékmúzeumok, emlékhelyek, tájházak háló­zatát. Szakmai és igazgatási irányítása is központi, igy az átszervezés céLja tulaj­donképpen e központosított irányítás egységének, cél­szerűségének, tervszerűsé­gének javítása. Úgy Véljük, hogy ez jobban szolgálja, a tudományos, gyűjtő- és fcl- dol'gozómuMká'nkat. Eddig több párh uzamossóg és egy­fajta mozaikszerűség is jel­lemezte munkánkat; az új »felállástól« ennek megszű­nését várjuk, —r Mi jellemzi a valtozá- sokkt? — Az os?.tályrertdszer be­vezetése. a gyűjtési profitok tisztázása es az egységesebb irányítás. — Hány osztály fog^a ösz- sae a jövőben a múzeumi dolgozók munkáját? — Három: régészeti, nép­rajzi és a képzőművészeti osztály. Ezekre támaszkodva szeretnénk átfogöbba, telje­sebbé tenni a megyei köz­pont vonzását. A régészetnek például nagy adossaga So­mogy régészeti topográfiájá­nak elkészítése. Ennek oka egvebek között az. hogy a megye régészeti föltárása — más megyékkel összehason­lítva — elmaradott, különö­sen Belső-Somogy ban. Ezen az erők jobb összehangolá­sává! szeretnénk segíteni. — És a néprajz? — Itt is jobban egymás­hoz igazítjuk a gyűjtési te­rületeket. Eddig szinte ön­álló gyűjtő- és földolgozó- munka foij’t Csurgón és Marcaliban. ezután sem szűnik meg, csak jobban alárendeljük- céljainknak. Aa- táen például átfogo gyűjtőmunkát kel! végez­nünk. egyes objektumok (Szenna, Szántódpuszta) be­rendezéséhez. Megkezdődik a fejfák beszerzése is a szen­nai fejfabemutatóhoz, s e munka a népi gyógyitóesz- közök,| szokások tárgyainak es a népi hangszereknek az összegyűjtésére is kitérjed. Foglalkoznak .néprajzosaink a lakó- és gazdasági épüle­tek berendezéséhez szüksé­ges adatok számbavételével is. Célirányosabban törőd­nek a néprajzi és műemléki értékű lakó-, gazdasági és középületek, valamint szak­rális objektumok földerítésé­vel a megye egész területén. — Mi tesz a feladata a képzőművészeti osztálynak V — Az edndigi kiállítási munka mellett kilépnek a n 1 ű vésze t történeti kutatások le,ti létére is. Kialakult gyűj­teményeink végleges kerete. Az osztály foglalkozik Hippi-Rónai, Vaszary, Zichy, Balázs János, Bcrnath Aurél és Martyn Ferenc képeinek gyűjtésével, továbbá figyel a XX. század eleji stílus­irányzatokat képviselő mű­vekre is. Ide tartozik még az iparművészet. . Ennek alapja Zichy Ödön. ajándéka; ezt elsősorban iparmű vészetiieg értékes bútorokkal és habán kerámiával akarjuk gazda­gítani. — Lesz-e szerepe a szer­vezeti változásnak a követ­kező évek munkájának elő­készítésében ? — Föltétlenül. Azt varom, hogy megvalósul és megszi­lárdul a hálózat szakszerű felügyelete, a szervezettebb »fölállás« nagyobb lendüle­tet ad a tudományos és a közművelődési munkának. S ha a következő tervidőszak végen a jelenlegi tanácsház­ba költözve javulnak körűi­mén y ein.k, akkor ott állandó kiállításokon átfogó kereszt­metszetét tudjuk adni a me­gye néprajzának, régészeti kincsednek es képzőművé­szeteméit Cs. T.

Next

/
Thumbnails
Contents