Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
Övodatámogatők „A bácsik a malomtól" Kétezer somogyi fiatalt várnak építőtáborba A megilletődöttség ajkukra forrasztja a szót. Aztán egy kicsit föloldódva bohóckodni kezdenek — mint általában minden gyerek, ha idegennel találkozik. Csak azt nem bbkik ki, hogy ismerik-e azokat az embereket, akiktől játékokat kapnak, akik az óvodában mindent megjavítanak. Az óvónő szerint tudják, hogy időnként jönnek a bácsik, némelyikkel beszélgettek is. Viszont együtt még nem találkoztak velük. Miközben szót váltunk erről, a zsivalygó aprónépet már nem érdekli a beszélgetés. Csak a toliam. Meg a jegyzetfüzet, 'amibe firkálhatnak. Kaposváron a Marx Károly utcai apró óvodában negyven gyerek tölti az időt reggeltől délutánig. Nem különösebben korszerű, de nem is elmaradott óvoda. A jó játékok . ugyanúgy megvannak itt, mint másutt. Az egyetlen terem világos, nagy, csupán az okoz gondot. hogy áz étkezésekhez át kell rendezni, és reggeli vagy ebéd után megint pakolni keli a bútorokat. Az öltöző, a konyha, a mosdók gondozottak, de mindegyik nagyon kicsi. Szalai Ibolya óvónő így beszél a helyzetükről i — Talán könnyebb volna egy új, minden «csodával fölszerelt épületben, de így sem panaszkodhatunk. A gyerekeknek ‘ pedig a szeretet a fontos, kevésbé érinti őket az, hogy itt nincs olyan nagy összkomfort. Jó itt. Különösen mióta a malomiparnál1 dolgozó brigád pártfogol bennünket, A téÜE szünet wtoJlsó vidám és sran vonalas programja volt Kaposváron a gyakorló iskolának az a rendezvénye, amelyen Honty Márta i parmúvesz vezetésével festettek, batikoltak a kisiskolások. A gyerekeik Idváncsian vették körül Marta nénit, aki a lufeszrtett selyemda- rab fölé hajóivá — bemutatkozásul — a batikolás történetével ismertette meg az érdeklődőiket. A batikolás atepanyag»: selyem. Ékre fölmeJegitett padlováasESos »csumi val» írják a móMtást. A csűrni nem más, mint egy kihegyezett hurkapálcára tekert vékony vattacíflc Ha elkészült, ezután következik a ssoneraes, amibe® ktSömleges össaeáffi-' tású testek szükséges. Ha ezzel is végeztünk, tovasaJóük az anyagot se. így keletkezett úgynevezett törésvonaljaik: ® viaæiae»tt tételétén.. Java snngeteről terjedt eî a batíknSas; már as ősember is szőtt fent és szerette díszíteni ruháját. — Most pedig ntít rajzoljunk a selyemre? — kérdezte az iparművész. —r Kutyát autót virágot! — kiabálták egymás szavába vágva. És Marta nénS kezében ei- imduit a. csűrni, alóla egy hatalmas virág bukkant elé. A leveleket már a gyerekek fejezték be — saját készítésű esisrujtíkkáL A levelek után fölkértél- a rop, a hold, a rakéta, ad autók a cseresenye, a létra, — Az iskolában gyakorta, ti órás» dolgozott-e mar gyertyával vagy viasszal? — fordultam Mulatós Ferenc Zsolthoz, sfci épp nem tart oda a festők köze. — Aa fekoSába® még nem, otthon viszont kipróbáltam, hogy tehet gyertyával papírra rajzokat Egy falikép tett belője: repülőt és tardant ábrásat. Fehér Agi ByoîcadSk osztályos. Ö csak nézi az ügyeskedőket Nem áE közéjük, hagyja a nála jóval fiatalabbakat érvényesülni. — Hógv kerültél erre a foglalkozásra^ — A Balázs János szakazóta minden hiba gyorsan megszűnik, nincs törött ablak, lepergett fal. rosszul záródó ajtó, kerék nélküli tricikli vagy roller... / — Hogyan kezdődött ez a kapcsolat? — Ide járt az egyik brigádtag gyereke, s később szerződést kötöttünk az egész brigáddal. Ma már nincs »malmos« gyerekünk, de ők továbbra is segítenek: munkával, játékvásárlással és egyebekkel. Bj- zony. sok-sok pénzt jelent ez nekünk: szegényebbek volnánk, ha nem támogatnának. — Gyerekek? Kitől kaptátok az új játékokat? — Az Ibolya néni hozta! Ibolya néni elpirul: — Ó, hát mondtam, hogy én csak hoztam, de a bácsiktól kaptátok. A gyerekek kerek szemekkel néznek, azután az egyik félénken megszólal : — Talán a Gyuri bácsi? De hamarosan kiderül, hogy a Gyuri • bácsi az előző óvónéni férje. Igaz,, ő valóbah járt az óvodában is, ha valamit hirtelen kellett megjavítani. A nagymalom melletti irodaházban beszélgetünk a tmk-részleg Béke szocialista brigádjának két tagjával. Előtte már a munkaver- senyfelelős is csupa jót mondott róluk — nem sablonos »árartozóssal«, hanem tényeket fölsorakoztatva. — Miért pártfogolják az óvodát? — A brigádból oda járt a legtöbb gyerek — mondja Mráv Mihály s közben olyan arcot vág, hogy leolkörbe járná, és érdekel minden olyan kezdeményezés, mint például a batikolás. Eddig még nem' találkoztam vele. Csomagolópapírból készítettem már könyvborítót hasonló eljárásnál. OWvm visaont meg fogom próbálni a batikolást. Míg beszélgettünk, eSrészülf a mű, és a faira került díszítésül. — Elégedett a gyerekekkel? — kérdeztem Honty Mártát. — Nagyon ügyesek vettek. Nem is gondoltaim, hogy ilyen szépén és gyorsan befejezik a munkát. t A. Újabb kepzőművészetí alkotásokkal gazdagodik az idén Budapest és az ország több más települése; több mint hetven szobor, illetve szoboregyüttes készül el a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat műtermeiben. Az új alkotások egy részét, fel* szabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére avatják föl. A városligeti műtermékben az utolsó simításokat végzik már Marton László nagy méretű bronz szoborkompozícióján, amelyet Rúzsa községben állítanak föl. A magyar és a horvát nép Setét idézi a barcsi határ- áHoanasra készülő hatfigu- ras kőikompozíció: Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotása. Még e félévben helyére kerül Vtgh Tamás esztergomi miltemumi emlékműve is, amely egy hatalmas kőszekéren álló négy - méteres figurát ábrázol. A Kálvin téri aluljáró dísze lesz Illés Gyula 28 négyzet- méteres reliefje, s Győrbe kerül v Melocco Miklós gránitból készült kétméteres Radnóti szobra. Bronzba óntik a közeli hetekben Citkai Marta, JAaoovasható róla: csak természetes, hogy segítenek. Kenesei István közben megjegyzi: — Most nincs ott brigád- fi, de mi ottragadtunk. Nem is tudnánk otthagyni őket. — Ismerik a gyerekeket? — Hát nemigen. A legutóbbi brigádgyűlésen beszéltünk is erről. Mig a lányom oda járt. tudtam a nevűket, meg ők is tudták, hogy én vagyok az egyik apuka, de a brigádot valójában nem ismerték. Most készülünk egy kis barátko- zásra... Én egyszer beszéltem az egyikkel. Láttam a pöttöm gyereket az utcán, s megkérdeztem, hová megy. Megnyugtatott, hogy óvodába. Erre már nekiszögeztem a .kérdést: »Tudod-e kik szerelték meg a rossz játékokat?« Rávágta, hogy »azok a bácsik a malomból«. Mráv Mihálynak volt még egy ötlete : — Galambász vagyok. Lesz az Édoszban kiállítás, hát oda jó volna elvinni az aprónépet, biztosan tetszene nekik... Az összeismerkedés terve tehát kész. A felnőttek arról beszéltek, jóleső érzés lenne: együtt látni a gyerekeket és az, amikor körülszaladgálják őket, a térdükre ülnek, megcibálják a bajszukat (már akinek van). Talán hamarabb is lehetett volna a segítségen kívül valami egyéb, személyes ösz- szekötő kapcsot találni, de még semmivel nem késtek el. Néhány találkozás, hogy ne csak a brigádnapló szép adatai tanúskodjanak a gondoskodásról, a szeretetről, amellyel a gyerekeket körülveszik. A kicsik persze nem biztos, hogy várják ezt a találkozást; ők még nem sokat tudnak brigádról, karbantartásról, a játékvásárlási számlákról. De örülnének a találkozásnak, mert mindenkit nyíltan fogadnak, aki hajlandó szóba elegyedni és egy kicsit játszani velük. És talán valamit megérez- nének abból az összetartozásból, amely a családon, a szűkebb ismeretségi körön kívül összeköti az embereket. Talán a gyermeklélektan alapos ismerői sem tudnák pontosan megmondani, hogy ebből mennyit éreznének meg. Egy azonban biztos : ha csak valami halvány sejtés marad bennük, arra is szükség van. Egyre nagyobb szükség. lo című alkotását — ez Zalaegerszeg egyik terere kerül. Az idén Borsos Miklós három alkotását készítik el a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál. Budapest köztereit ékesíti majd a Kosauth-dijas művész Beethoven és Kassák-dom- bczsaúvLí Szentes dísze lesz Megkezdődött a Elkészültek az építőtáborok 1980. évi tervei. Az előkészítés már ' tavaly megkezdődött: a megyei KISZ- bizottságok képviselői, a szervezők, a vállalatok, az üzemeik, a gazdaságok, a táborok vezetői mérlegre tették az eredményeket, meghatározták a feladatokat. Horváth Irmával, a megyei’ KISZ-bizottság munkatársával a somogyi fiatalok önkéntes munkájáról, a Sn- mogvban levő központi építőtáborokról beszélgettünk. — A táborozok országosan mintegy kétszázmillió forint értékű munkát végeztek. A diákok munkájukkal elősegítették a népgazdaság, a vállalatok, a gazdaságok igényfeladatainak megoldását. A táborozás kialakította bennük a közösségi életformát és magatartást, a munka utáni, szabad időt hasznosan és szervezetten töltötték el. Az országos és a megyei értékelés szerint a tanulók munkaszeUeme. magatartása az iskola fölkészítő es táborvezetőségek előkészítő munkájától, a gazdaságok és a tábor lehetőségeitől függött. A fiAtalok többsége jó munkát végzett, magatartásuk példás volt. Tavaly 2433 somogyi fiatal volt építőtáborban, közülük 1949 központiban, 404 pedig megyeiben. Somogy központi táboraiban négyezren dolgoztak. Mi a munka legnagyobb értékének azt tartjuk, hogy a gyümölcsöt időben szedik le a gazdaságokban. — Elismerték a legjobbak eredményeit? — Természetesen, egyrészt a táborozás idején, másrészt most, az építő táborok mérlegének elkészítésekor. A szakmai táborokban a somogyi szakmunkástanulók kiemelkedőén dolgoztai;, majdnem mindenhol első helyen végeztek. Kiemelem a kaposvári 512-es szakmunkásképzőt, a siófoki intézetet, aztán a kaposvári 513. számú iskolát. A KISZ Központi Bizottsága öt—ötezer forinttal jutalmazta a csurgói gimnáziumot és • a nagyatádi szakmunkásképzőt, A megyei bizottság a nagyatádi gimnáziumot, a kaposvári 512-es szakmunkásképzőt, a tabi szakközépiskolát négy-, három- és kétezer forinttal jutalmazta. Pór Gábor középrigóei KlSZ-la- nácsadó lanár, Frigyesi Margit kaposvári kollégiumi nevelő MÉM-dicséretben részesült. Tamáskovics Hona a MÉM Kiváló Munkáért kiHorváth Mihály portréja. A nemrég elhunyt Pátzay Pál Kossuth-díjaS szobrász alkotását — Bethlen Gábor mellszobrát — Hódmezővásárhelyen állítják föl. Varga Imre Veres Péterről készített mellszobra Debrecen, L'szt Ferenc-portréja pedig Mecseknadasd tulajdonába keruL Szünidőbúcsúztató Batikoltak Luthar Peter Két nép életét idézi Hatfigurás kőszobor Barcson A Bartók-szobor végső felületkezelésre vár a Képzőművészét! Kivitelező Vállalat kőbányai öntödéjében. szervezés tüntetést kapta meg. 0 ugyan Szabolcsban tanít, de a somogyi táborozok vezetője. Gavallér Enikő, a nagyatádi gimnázium tanácsadó tanára KISZ-érdemérmet, Kertész András, az 512. sz. iskola kőműves szakoktatója Ifjúsági Érdemérmet kapott a táborokban végzett ki-, emelkedő munkájáért. Hadd jegyezzem meg, hogy tavaly negyven pedagógus és tizennégy főiskolás ment a táborvezetőségbe dolgozni, s ez nagyon jő eredménynek számít. — Mi jellemzi az idei táborozás előkészítését? Szetvezettebb lesz. Az országé« összegezés szerint is gondot okozott, hogy az iskolákban néhány helyen nem készítik föl megfelelően a fiatalokat a táborozásra; a diákok közt akadt olyan, aki üdülő-, illetve úttörőtáborozásra számítva jelent meg, sőt egyes brigádokat úgy informáltak, hogy munkabért kapnak. Esetenkénti fegyelmezetlenségek is előfordultak. így például tizenegy fiatalt haza kellett küldeni. Az ilyen döntés persze atjól is függ, hogy( milyen szigorú a táborvezetőség. Megesik például, hogy több gyerek iszik, sőt már hozzák magukkal az italt. Az egyik fiatalt épp ezért küldték haza. — Hányán táboroznak az idén? — Kétezer somogyi fiatal megy központi táborba. Somogy központi táboraiban a tavalyi öt helyett most négy turnusban érkeznék diákok. A tavalyi tapasztalatok miatt nem szervezünk megyei tábort Marcaliban, Fonypd- Iigeten. Somogyi asztalosak, hegesztők dolgoznak a Lenin Kohászati Művekben, az 512. számú szakmunkásképző fiataljai az idén is a metróépít kezesre mennek, kőművesek és burkolók utaznak a budapesti nagy sportcsarnok építőtáborába. Az idén erdészeti szakmai tábor nyílik Sátoraljaújhelyen. Száz fiatalt várnak oda Somogybái. A táborvezetőségek már összeálltak, a tizenegy táborvezető Csillebércen vesz részt tanfolyamon. Az idén sokkal nagyobb a megyék felelőssége. a tábor vezetőségek tagjait ugyanis mi készítjük föl. Az egyetemek, főiskolák somogyi klubjai révén mi gondoskodunk a táborok műszaki—nevelési felelőseiről is. Nagyon jó volna. /ha a fiatalok utaztatása szintén a megyék hatáskörébe tartozna, most ugyanis sok fölösleges kilométert tesznek meg, s ott várakoznak, ahol nem kellene. Az ésszerűség. a takarékosság is azt diktálja, hogy mi dolgo77.uk ki a legegyszerűbb útvonalakat a - helyi ismeretek alapján. L. G. Tervszerűbb munka ÁTALAKULÓ MÚZEUMI SZERVEZET Január 1-től átalakult a megyei múzeumi szervezet^. Nem űj ez a váltpzás: megfelel az orszàgœ gyakorlatnak. Somogybán most értek meg hozzá a feltételek. Megfelelően fejlődött a hálózat, és a szakemberek szama is gyarapodott. — Mi a szervezeti változás célja? — kérdeztük Honfi István Imúzeumigaz- gatót. — A megyei múzeumi hálózat egységes szervezet — mondta. — Egységesen fogja össze az emlékmúzeumok, emlékhelyek, tájházak hálózatát. Szakmai és igazgatási irányítása is központi, igy az átszervezés céLja tulajdonképpen e központosított irányítás egységének, célszerűségének, tervszerűségének javítása. Úgy Véljük, hogy ez jobban szolgálja, a tudományos, gyűjtő- és fcl- dol'gozómuMká'nkat. Eddig több párh uzamossóg és egyfajta mozaikszerűség is jellemezte munkánkat; az új »felállástól« ennek megszűnését várjuk, —r Mi jellemzi a valtozá- sokkt? — Az os?.tályrertdszer bevezetése. a gyűjtési profitok tisztázása es az egységesebb irányítás. — Hány osztály fog^a ösz- sae a jövőben a múzeumi dolgozók munkáját? — Három: régészeti, néprajzi és a képzőművészeti osztály. Ezekre támaszkodva szeretnénk átfogöbba, teljesebbé tenni a megyei központ vonzását. A régészetnek például nagy adossaga Somogy régészeti topográfiájának elkészítése. Ennek oka egvebek között az. hogy a megye régészeti föltárása — más megyékkel összehasonlítva — elmaradott, különösen Belső-Somogy ban. Ezen az erők jobb összehangolásává! szeretnénk segíteni. — És a néprajz? — Itt is jobban egymáshoz igazítjuk a gyűjtési területeket. Eddig szinte önálló gyűjtő- és földolgozó- munka foij’t Csurgón és Marcaliban. ezután sem szűnik meg, csak jobban alárendeljük- céljainknak. Aa- táen például átfogo gyűjtőmunkát kel! végeznünk. egyes objektumok (Szenna, Szántódpuszta) berendezéséhez. Megkezdődik a fejfák beszerzése is a szennai fejfabemutatóhoz, s e munka a népi gyógyitóesz- közök,| szokások tárgyainak es a népi hangszereknek az összegyűjtésére is kitérjed. Foglalkoznak .néprajzosaink a lakó- és gazdasági épületek berendezéséhez szükséges adatok számbavételével is. Célirányosabban törődnek a néprajzi és műemléki értékű lakó-, gazdasági és középületek, valamint szakrális objektumok földerítésével a megye egész területén. — Mi tesz a feladata a képzőművészeti osztálynak V — Az edndigi kiállítási munka mellett kilépnek a n 1 ű vésze t történeti kutatások le,ti létére is. Kialakult gyűjteményeink végleges kerete. Az osztály foglalkozik Hippi-Rónai, Vaszary, Zichy, Balázs János, Bcrnath Aurél és Martyn Ferenc képeinek gyűjtésével, továbbá figyel a XX. század eleji stílusirányzatokat képviselő művekre is. Ide tartozik még az iparművészet. . Ennek alapja Zichy Ödön. ajándéka; ezt elsősorban iparmű vészetiieg értékes bútorokkal és habán kerámiával akarjuk gazdagítani. — Lesz-e szerepe a szervezeti változásnak a következő évek munkájának előkészítésében ? — Föltétlenül. Azt varom, hogy megvalósul és megszilárdul a hálózat szakszerű felügyelete, a szervezettebb »fölállás« nagyobb lendületet ad a tudományos és a közművelődési munkának. S ha a következő tervidőszak végen a jelenlegi tanácsházba költözve javulnak körűimén y ein.k, akkor ott állandó kiállításokon átfogó keresztmetszetét tudjuk adni a megye néprajzának, régészeti kincsednek es képzőművészeteméit Cs. T.
