Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
4 KARAD EMLÉKTÁBLÁI I Tímár Szerénáé lesz a kővetkező Kevés olyafi S-öaségrSl tudok, ahol annyi ' emléktábla-kötelezettsége volt (van) az utókornak, mint K arádon. E helységet tulajdonképpen gazdag folklórja tetté országos, sőt világhírűvé. Mindenekelőtt Kodály Zoltán népdalfeldolgozásai ’ és kórusműve — amelynek lévén méltán vált zenetörténeti fogalommá e kanyargós utcájú község neve —. aztán népi együttese, mely a Paulini Béla nevéhez és életművéhez * kapcsolódó »gyöngyös-bokréfcás« időkben az ország legelső színpadán, majd Nyugat-Európa több nagyvárosában szerepelt, sikereiket aratva. E hagyományok folytatója a jelen népi együttese. Tájhá2 k"szülmost Karádon, miután fölavatták már Kodály Zoltán emléktábláját. A nagy magyar zeneszerző tanárt annpk idején egyik gyűjtőút ja után meginterjúvolta az Est című lap munka társa. Kodály a kérdésre, hogy érdemes volt-e Karáéra utaznia, elővett égy rhengert«, lejátszotta az újságírónak, s- csak annyit mondott: »ez az egy dallam is megérte, hogy leutazzam Karúdra.* • ' • A fáin iskolája pedig arról hiyes, 'hogy Czigler Géza (a későbbi Gárdonyi) kezdő tanító .korában itt oktatta ábécére a nagycsizmás, süveges, tariKZRjás gyermekeket, akik — bár azóta már temetólakölk — Az éri falum című műben örökké gyermekek maradnak. Gárdonyi nem sokáig élit Kávádon, de «gyes kutatok tudni vélik, hogy fflép karácsonyi énekéit (Fel nagy örömre, ma született. - -), amelyhez zenét is komponált, Karódon írta. Márványtábla emlékezteti régóta a tahi népét és az arra járó idegent az Egri Csillagok írójára. Ugyancsak ebben az iskolában töltött évtizedeket a matuzsálemi kort megérő Hopp József, aki nemcsak Kodály Zoltán vendéglátó házigazdája volt, hanem igaz tanítómestere is falujának. Horváth János, a népi tánc helyi mestere azt mondta róla egyszer : »Sohasem szabad elfelejtenünk, de még esz unokáinknak sem, hogy mit köszönhetünk, a tanító úrnak.* Például Kodálv híres kórusművet, amelyét Happ József kért a én esaerróbŐI 1934-ben, a község feffljáBásának »00. évfordulójára. Talán egyszer majd neki is les® la ja &fc és ha nem, érm ékét, nevét megőrzik _ a tanítványok Iwadákai, • • Nemcsak a folklór, « forradalom is ... A 19-es mártírokról sró! a következő emléktábla. Egy iwásík peéftg ér. Fischer ATbert.röl, a tanácsköztársaság karádi -apostoláról«, aöcit Tabon végeztek ki az ellenforradalmárok Ismert és közkedvelt népi énekesünk, Tóth Imre bácsi mesélt nekem egysizer kisbéri otthonában Fischer Albertról. fcnre béerf «gyauréi Kávádon született s nevelkedett. Ifjú legényke korában nem egyszer hívta családja egyik-másik tagjához a -lángoló szemű« orvost. »Olyan önzetlen, segítőkész emberrel azóta se találkoztam« mondta. Nagy tudású orvos volt, akármelyik városi kórház büszke / lehetett volna rá ; de ő falura vágyott, a szegényeik orvosa akart lenni. Ingyen gyógyított, sőt pénzt adott gyógyszerre nincstelen betegeinek. A világháború éveiben sebesült katonákat mentett meg a fronton, majd visszatérve Karádra megfékezte a spanyol járványt. 19*ben őt választották a helyi direktórium elnökévé. Legutóbbi karádi látogatásomkor Schádl Lajos községi párttitkár elmondta, hogy ismét emléktábla-avatásra készülnek. A munkás- mozgalom állhatatos harcosa, mártírja. Tímár Szeréna ugyanis Katádon született 1880. január 16-án, Születésének ion. évfordulójára (e hónap 16-án) készül él az emléktábla, amelyet a tanács és pártbizottság épületével szemben levő parkban helyeznek el egy oszlopon. Elmondta továbbá, hogy meglehetősen keveset sikerült megtudniuk Tímár Szeróniáföí, szinte csak annyit, amennyit a Magyar Életrajzi Lexikon közölt róla. A megyei pártbizottság hívta föl a figyelmüket a magyar nőmozgalom e kiemelkedő alakjára, sajnos, a községben már nem lelik a Timár- család nyomát. Valószínű, hogy csak rövid ideig éltek Karádon, mert a legöregebbek sem emlékeznek rájuk a faluban. A következőket kell tudnunk Timár Szerénáról. 1905-től mint az MN HP tagja a nőgyűlések kiváló szónoka volt: a tízes évek elején például Kaposváron is tartott hatásos, agita tív szónoklatot. Az első világháború idején a magyar munkásnők elismert vezetőié, 1919-ber. a K*TP és a Szak- szervezeti Központ Intéző Bizottságának a tagja. Az ellenforradalmi bíróság négyévi börtönre ítélte. s fogolvcsere révén került a Szovjetunióba 1922-ben. Ott különféle hivatalokban vállalt munkát, a tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának. A moszkvai magyar emigránsklub egyik iegenergikusabb szervezőjeként tartóztatták le 1938- ban. s hamarosan meghalt. A személyi kultusz áldozata volt *■* S*. A. Sally Bowles — pénteken Bemutató előtt a Kabaré Zenés játék kosztümös próbái folynak a Csiiky Gergely Színház színpadán. A világhírű musical, a Kabaré bemutatójára készülnek Gazdag Gyula vendég rendező Irányításával. Premier: pénteken. A műfajt ma világszerte musical comedy néven — rövidebben : musicalként — emlegetik. New Yorkban, a, Negyvenedik és az Ötven- egyedik utca között, az úgynevezett Broadwayn született egy »elfáradt« műfaj, az operett megújítására: sajátos keveréke a drámának, az operettnek, a re- vünek, a varieténak, sót az operának, ugyanakkor fölhasználja a tánczene és a dzsessz elemeit is. Zenével, tánccal »szelídíti« a világ- irodalom jeles vagy kevésbé jeles alkotásait, de »új anyaggal« is dolgozik. A Brodwavn számos világsiker született lev is, pgy is... Ismert művek nyertek új életet a musical comedy színpadán. Cole Porter Csókolj meg. Katám! című zenés játéka Shakespeare Makrancos hölgyéből született. Leonard Bernstein West Svde Storyja ugyancsak shakespeare-i mű, a Rómeó és Júlia alapján. Mitch Leigh La Mancha lovagja című musicalje Cervantaes nikareszkje nyomán. (Nemrég ismét, láthattuk a televízióban Peter O’Toole és Sophia Loren főszereplésével a filmválto- zatot.l Frederick Loewe My Bravó, Obrazcova! H sem buhsánfc sorolj«, hányszor hallotta már ezt Jelena Obrazcova Lenin-díjas, a Szovjetunió népművésze, a Nagyszínház ma- gánénekesnője. Vendégszerepeit Olaszországban. Fraj»- ciaországbem, Angliában, Spanyolországban, az NDK- ban, Lengyelországba«, . CsebszkiTáki ában. Magyar- országon, Kanadában, Japánba» és így tovább ... Búsan mérte ajándékát a természet Obrazcovának. Ragyogóan »zép; a mély és magas regiszterekben egyaránt erőteljesen csengő mezzoszopránjához kitűnő művészi érzéket, fáradhatatlan szorgalmat és kedves hivatása iránt teljes odaadást juttatott az énekesnőnek. Először másféle élet- úton indáit: az érettségi után 9 rádiótechnikai főiskolára iratkozott be, de már az első szünetben Le- ningrádba utazott, és sikeresen felvételizett a konzer-' vatóriumban. Még be sem fejezte tanulmányait, amikor meghívást kapott az ország első színházába, a Nagyszínházba. Jelena Obrazcovát ma a világ legjobb énekesei között tartják számon. Repertoárja rendkívül gazdag operaszerepekben. A Nagyszínházban az összes mez- • zoszerepet énekli, köztük Fair Lady zenés játékához Bemard Shaw Py gmalion ja adta a szöveget. Jerry Bock Hegedűs a háztetőn című musical comedyjének történetét Sólem Aléchem jiddis íré Tóbiás, a tejesember című kisregényéből és más novelláiból adaptálták színpadra. Molnár Ferenc Lilioma sem kerülhette el sorsát: Caroussel címen lett világsikere a zenés színpadnak. Tavaly láttuk Kaposváron Bernstein musicaliét, a Candidé-ot, amely Voltaire regénye alapján készült. (Gazdag Gyula állította színpadra ezt is!) A Hello. Dolly című zenés játék sikerdalát az elnökválasztási kampányban fölhasználták a Johnson-hívők. Ez a musical Nestroy, illetve Thortom Wilder műve nvomán íródott. És sorolhatnánk a Funnv Girltől a Kánkánon át az Irma, te édes. sőt a nemsokára Kaposváron is látható Hair — Milos Forman megfilmesítette ,— vagy a Jesus Christ- Superstar című musicalig a műfaj legjelesebbjeit. Ezek közé tartozik John Kander Kabaré című zenés játéka is, amelyet Christopher Isherwood hosszabb novellája. a Sally Bowles, illetve az író más munkái alapján John van Druten írt színművé, majd Joe Mas- teroff alakított Ered Ebb verseivel zenés játék szövegkönyvévé. A pénteki bemutatón Csákányi Eszter, Spindler Béla, Lukáts Arulor. Rajhona Adóm, Czakó Klára, Nagy Anikó és Gőz István játóz- sza-énekli-táncol ja a főbb szerepeket. A zenekart Hevesi András vezényli. L. L. Búcsúzik a vakáció A könyvtárak olvasótermeiben sok gyerek fordul meg a szünidő végén. Az »olvasás birodalmának« vezetői ennek okát elsősorban abban látják, hogy a téli vakáció első napjait a gyerekek többsége otthon töltötte, s ahogy múlik az dő, nő igényük a betűk Vi- >ga iránt. itt az igazi tél. sokat szánkózom. A barátnőimmel naponta kijárunk a környező dombokra. Pöttömnyi emberkét szólottám meg Tabon, a művelődési ház előtt. Hóna alatt műanyagzacskóba« könyveket szorongatott. — Nemcsak a szünidőben, egyébként is rendszeresen járok ide — intett fejével az épület felé. — Majdnem mindé ninap szakitok ,rá időt, hogy ha csak egy félórára is, bejöjjek. — Mit olvasol a legszí-/ vesebben? — A kalandos könyveket. De az iskolában tanultakhoz kapcsolódókat is keresem. — Mit csináltál még a szünetben ? — Segítettem otthon. Meg a nagyszüleimnek is, akik már idős emberek és nehezen mozognak, különösen ilyenkor, télen ... Horvath Aranka a hetedik , osztályba' jár. ugyancsak Tábon. Ô olyan regényeket elolvas, amelyeket majd a középiskolában tud hasznosítani igazán. — Gimnáziumba szeretnék jelentkezni — mondja —, ahhoz, hogy fölvegyenek, már most nagyon sokai és jól keil tanulnom, ö mesélte, hogy főképp milyen könyvek elolvasásával jutok közelebb célomhoz. Természetesen, én sem csak könyvtárbajárással töltöm az időmet: most, hogy Egy kis baráti társaságot találtam Barcson a könyvtár olvasótermében. A hatodikos-hetedikes srácok is arra a kérdésre válaszoltak, hogy miért. a könyvtárban töltik szabad ideiük egy részét. Ferenczy Zoltán: — Nyolcadikosok vagyunk mindannyian, s mivel focizni • most nem tudunk, szinte jól esiki hogy itt búvárkodhatunk a különböző könyvek, újságok között. Jól jönnek a most szerzett, ismeretek a továbbtanulásnál is... Horváth Pista még csak ötödikes, de máris komoly célt tűzött maga elé: biológus lesz. — Minket, fiúkat elsősorban a technika érdeke' — mondja —, meg az állatok. Én már harmadikos koromban mikroszkópot kértem karácsonyra, s azóta is használom. De a gyakorlat önmagában nem sokat ér, olvasni is kell hozzá. Ezért a nyári, a téli meg a tavaszi szünetben mindig terv- szerűen olvasok. A könyvtárosok megértőén segítik, irányítják a - fiatal olvasók tájékozódását -— a raktár legmélyéről is előszedik a könyveket. S ha majd az iskola padjaiba^ a téli . vakáció élményeit fogalmazzák meg a gyerekek, biztosan sokan említik egy- egy könyv elolvasását. És ez egy kissé a könyvtárosok érdeme is lesz. Kőrlési Zsolt Igor Martyanov A panaszos — Petrubov-lakás’ — kérdezte a sárga aktatáskát szorongató, jó megjelenésű férfi, amikor csengetésére egy pizsamás alak kinézett az ajtóm — Igen, Petnibov-lakás — válaszolt élénken a pizsamás. — Fáradjon beljebb, kérem ? 1.1 Bizonyára a lakás miatt jött? — Igen, azért jöttem, hogy megnézzem.. ? — Jobb lakást keresve sem talál — mondta a házigazda, miközben beengedte a látogatót az előszobába. — Délre néz, két- szoba-ősszkomfort — De úgy remiik, önöknél a fűtőtestek télen nem elégge melegek .,. — Éppen fordítva? Oijt kor az ember még a s®eí- lőzóablakot is kénytelen kinyitni. — Furcsa.. ? Es ms a helyzet a lefolyóval? Gyakran eldugul ? — Ugyan, dehogy! Világéletemben nem láttam olyat! ■— No, és a szomszédok? Zaklatják önöket? — A fölöttem es az alattam lakó szomszédok valóságos angyalok! Semmi zaklatás nem fordult elő részükről. — Akkor tehát minden rendben van ... Semmilyen panaszuk nincsen? — Már hogy lenne panaszunk?! Hiszen mondom: valóságos menyorszag ez a Uéos. ' Szinte faj, hogy el« költözünk innen Mellesleg: mit ajánl cserébe? — érdeklődött a pizsamás. — Hogyhogy cserébe’ Semmiféle ajanlatra nincs fölhatalmazásom. — Akkor miért érdeklődik a lakásom iránt? — Kénytelen vagyok, ez a dolgom. Hiszen ön egy hónappal ezelőtt panaszt nyújtott be nálunk a ház- kezelőségen — válaszolt az [ aktatáska tulajdonosa, és valamiféle írásit, szedett elő. — Tehát ön nem a csere miatt jött? Miért nem mondta mindjárt?! — Reméltem, hogy így is kitalálja ... Nos, nagyon örülök, hogy önöknél minőén rendben van. írja alá, kérem, hogy' semmi ‘ kifogása sincs. És a házkezel őség képviselője átnyújtotta a meghökkent bérlőnek saját kezűleg ir.t panaszát... Geítért György íoeditasa Rimszkij-Korszakovnak a cári menyasszony című operájában Ljuhását, Amnerist Verdi Aidájában, Carment B izet dalművében. Marina Mniseket Muszorgszkij Borisz Godunovjában. Prokof- jev Háború es békéjében pedig Helent. a Szernjon Kotkóban Froszkát... • \ Jelena Obrazcova nem egyszerűen csodálatos hangú énekesnő, rendkívül muzikális, színészi tehetséggel is megáldott művész: birtokában van az a képesség is, hogy hangját a szerep karakterének megfelelően alakítja. Lágyan lírai, mint Ljubása, aki nem éli túl vőlegénye halálát; teljesen egyéni hangvételű Carmen, és büszke lengyel nemesasszony Marina Mnisek vagy a nép egyszerű gyermeke Froszka szerepében. Kilenc nyelven énekel, mert azt vallja: a külföldi szerzők műveiben is eltephetet- len a kapcsolat a szöveg es a muzsika kozott. Mesék a nagyvilágból Tündér Ilona szépségét itt nem láthatjuk. Vízi Péter es Vízi Pál hatalmas erejű kardját, vakító vértezetét, a szélnél is gyorsabban száguldó táltosát sem csodálhatjuk meg, és csak képzeletünkben érzékelhetjük annak a jelenetnek a komikumát is, amelyben a bolond Mi hők rohan ungon-berken at a rokonok elől. hátán egy letépett ajtóval. A rádió naponta ismétlődő, szép mese- műsorai — jókor: vacsora- időben — mégis fölkeltik figyelmüiiket. Igaz, a rádió nagy korikurrense, a tévé »elpártolásra« késztette. a kicsinyek zömét. Bár a két mesemiisor. kezdete közt csaknem egy óra a különbség. e tízpercekre mégis jobban kellene figyelni, mert sajátos feladatot teljesítenek a gyermekek ismeret- anyagának bővítésében, fantáziájának alakításában. A tévé — indokoltan — elsősorban olyan mesefilmeket készít (és vásárol), amelyek kevesbe »díszlet- es jelmezigényèsek-, hiszen a klasszikus, roesevilas erdeinek, manóinak, tündéreinek, æprüAyeleû lovaálo bcasarkányainak képű megjelenítése valószínűleg megiialadná anyagi lehetőségeit. Marad hát — az apróságoknak nett* csekély örömére — Rumm- zeiss. Mazsola, Füles Mackó es Frakk, a virgonc kiskutya. A rádió azonban látszatra szűkebb, valójában nagyobb lehetősegeit fölismerve elsősorban a klasszikus mesehagyomanyok népszerűsítésére törekszik. Ha a gyermek csak egykét évig hallgatja is ezeket a műsorokat, nagyszerű keresztmetszetet kap földünk egész meseirodalmáról. Es a fantazia ragyogó világáról is amely a tévénézés nyomán — a már említett karakter- különbség helyett miatt — elképzelhetetlen. E hatalmas élménytöbbletért semmi mást nem kell tenni, mint este hat óra után néhány p>erccel helyet szorítani az asztalon a zsebrádiónak. L. A.
