Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

Eredmények, tervek Nagybajomban

Mnit,. nvUwJeoütí^, a «jagy-, bajomi, ,Js&,b£ii ás z/dfs&uxi-, adásra ' 'K^zSiodflek és. mo^t alakítják." Mj.az.evt .terveket. Nem csodá, ?há Bende . Jó-. , zaefné . iőkönyjvedő.t . .testes Lrutkötógek, között. találná.'.. .

— Ez á' tizenegyed ild zárszámadás, afrtit-' itt * csinálok. — mondja. -s- Nem - köfiirtyű a helyzjetunM, ■. nőért, irodM- táink közül négyén gyes-^n vannak.- ■ Leltározás persze» folyamatosan.. volt, de : a

munka oroskláiírészét ' most kezdtük/s ' ebben á hónapiban be is„feeH fejezni;, lesz

hát. bőven, túlóra.,,.. ... .' .

— Milyen-' szempontokat

tart fontosnak a zárszámadásnál? ,, .... . ..

— Légforilosabb - talán,' ■ hogy a valóságot ’ tükrözze. .'A. kői us^gpjiet ' ntiild.ig..oda , kell elszámolni,- ahol tény- . legesen. -föJjjverültek,., hiszen az" elkészített nyeresegelsxá- jniqjás az -új ‘terv alapja. Csak. 'így. .leHçt ..eldwtena,

’ hogy egyes tevékenységek mennyire gazda- • magosak.

— Milyen évet zárták?

— Bizony, elég nehezet. A téli fagykár miatt 217 hektár búzát ikel- lett kiszántani; zabbal és borsóval akartuk pótolni, de nem hozta á várt termést. Aztán jött az a negyvenna- pos aszály. Kedvezőtlen adottságú tsz a mienk, homokos talajon • gazdálkodunk, . mindez hétmilli ő forint bevételkiesést- jelentett. Valamennyire csökkentette ugyan, hogy több kukoricát vetettünk, és száz va• gomnál - termett több. Végül is a tizennégy millió forint nyereA legnagyobb üzlet lesz Budapestem

Épül a Sugár Áruház

650 kiszolgáló áll munkába

Hamarosan elkészül Budapesten az Örs vezér téri Sugár Áruház, amely az ország legnagyobb ellátóegysége lesz. Január közepén az építőipari szakemberek megtekintik az épület szerelési munkáit, a villamos- és épületgépészeti-' berendezéseket; kicserélik véieményü- ket az eddigi tapasztalatokról, s megvitatják a további munkát.

Milyen lesz és mit nyújt elkészülte .után a . Sugár Áruház? Már a kiterjedése is sejteti — harmincezer négyzetméteren terül el —, hogy az egyetlen nagy épületben különféle árucikkek beszerzésére, illetve szolgáltatások igénybevételére nyílik majd mód. A négy íő egység — ABC, Szivárvány Áruház, vas—edény, illetve Keravill- bolt — égy galériarendszert fog közre (a galériarendszert nyitható, a legkorsae- űbb műanyagból készült kupolák fedik), s onnan harminckét -kisebb üzlet és szolgáltatóegység- nyílik. A négy nagy áruháznak egyenként mi ntegy négy-négy ezer négyzetméternyi eladótere esz, s a kereskedelmi és ízolgáltatóhálózatban körülbelül 650 kiszolgálót foglalkoztat.

A pincében teheralagúton

'Zullítják az árut és a göngyöleget a raktárakba, onnan pedig tizenhat felvonó uttatja az üzletekbe. Az púiét vízvezetékrendszere nyáron 230, télen 80 köbméter vizet szállít naponta.

Egy ekkora épületrendszer — zárt tere. mintegy 150 ezer köbméter — fűtése igen nagy feladat elé állítja most a beruházókat, később majd az üzemeltetőket is. A hőellátást a zuglói fűtőművek- től kapja a létesítmény —. mégpedig óránként annyi hőmennyiséget, amennyi kör rüibelül hétszáz új , lakás fűtéséhez volna elég. À zárt épület szeüőzijptesét —

ugyiancsak óránként — télen és nyáron egyaránt mintegy 300 ezer köbméter levegővel biztosítják.

ség helyett tft- éó fát rmffiő várható.

— Hogyan mutatkozik

meg a áervben a szabályozórendszer változás«?«.— A- termelési ' szerkeze- túrikét átalakítjuk; veszteséges növényeket, így borsót nem termetűm;, csak.-.-.-,olyan

’ termékeiket* amelyeket ebben a tájkörzetben külön támogatnak :• -napraforgót, csillagfürtöt.Ezu tán, • .csak azzal foglalkozunk, - ami megéri. •-«, . -, — Milyen ' változásokat terveznek még?

— A költségek csökkentésére nagyon odafigyelünk. Eddig például évente hétmillió forintnyi műtrágyát használtunk, s az árnövekedés ellenére ezután is csak eny- nyit költünk rá, inkáibb szerves trágyával, meszeléssel javítjuk a talajt. Termőföldünk 13—15 százalékát szerves trágyával kezeljük; ez jóval nagyobb, mint a megyei átlag.

— A tagok jövedelmében hoz-e valamilyen változást az új szabályozás?

— Igen, méghozzá kedvezőt: a jelenlegi murukadij- szwwanaj. mellett ugyanis évi négyszázalékos részesedés növelésre van lehetőség, s ez a jövőben .is megmarad. Sőt ezen feKU a nyereségtől függően is nőhet dolgozóink részesedése.

— Milyennek látja az - újévet?

— Egy, biztos; vezetőinknek az eddiginél jobban, és többet keli foglalkozni az elemző-, számító-, értékelő- munkával, nem lehet pusztán a » tapasztalatra« hagyatkozni. Szerencsére eléggé szilárd a pénzügyi helyzetünk, a hitelt visszafizettük; fejlesztésre azonban várhatóan kevesebb jut, mint ■ eddig, de a tartalék- alaphoz nem kell hozzányúL- ‘ni. Az őszi mélyszántást elvégeztük, s ez egyik alapja a jövő évi termésnek. Bízunk benne, hogy megfelelő termelési szerkezettel, észszerű, takarékos költséggazdálkodással nem csökken a tsz nyeresége.

M. E.

Nehézmunkások

a munka kjjrübné-,

nyert őt tényezővel- lehet jellemezni : az erőkifejtés mértéke, a mimka (e&ïhelÿj;.

zet, a höhátáá és 3/ egész--' ségi ártalom, valamint az a. veszély, amelyet..'ma' még' véüőberend ez^ssal.'.Bérh. Ötei' 'teljeseri.k^üSi^gjïiii. r'^0n;. ismérvek; ísjerinf, ^.Jsliál4n ; :akarjuk ;^1jrá»>ÍÉi ""a "fizikái V. munkát'. ilféfvé a 'fizikáí- munkát ' véS^o.': * flöl^i^ókáf,. akkor négy' szakaszt,/-é..illetve csoportot — Tehet el- ' különíteni Viegyüki- a lóért

szélső esetet: -.ha nem -szűk' séges a normálisnál nagyobb .■ erökifej-tés - és- ér/, -is átlagos körülmények között végezhető (például: sem vegyihatás, sem. veszélyhelyzet nem fenyegeti a dolgozót); akkor könnyű munkáról beszélünk. Ha a nagy erőkifejtést még kedvezőtlen munkakörülmények is kísérik, akkor biztos, hogy az ilyen tevékenység nehéz fizikai munkának minősül. De mit találunk a skála .két közbülső szakaszán? Nos, itt vagy az erőkifejtés nagysága, vagy a munkakörülmények kedvezőtlensége haladja meg a normál is mértéket. Tehát ezek is nehéz fizikai munkának minősülnek, még ha kevésbé nehezek is áthoz képest, amikor a körülmények egyaránt a lehető legkedvezőtlenebbek..

Hazánkban a fizikai dolgozók kisebb' hányada, de még így is több mint negyven százaléka végez az előbbi értelemben vett nehéz munkát. Közülük minden harmadik — tehát mintegy 360 ezer munkás — nagy erőkifejtése közben többféle ártalomnak kitéve tevékenykedik.

Hol találhatók ők, és melyek ezek a legnehezebb munkakörök? — Még ma is a bányászok munkája a legnehezebb. Őket követik az építőipart, és az építőanyag-ipari dolgozók, a mező- és erdőgazdaságban tevékenykedők, a ' viTtarftós- energia-ipar, a kohászok és a szállítás fizikai dolgozói.

Hogyan lehetne könnyíteni ezeknek az embereknek a munkáján? Kézenfekvőnek hat a válasz: a nehéz fizikai munkát kiküszöbölő gépek alkalmazásával, valá- mint egészségvédő és .balesetveszélyt csökkentő berendezések fölszerelésével. Az ’egy-masfel évtizede megvalósult beruházások — vés nem utolsósorban a re- ,

> konstrukciók i— valamint1 s.a korszerűbb technológiák már , 'éleve növelik a működtető- - sülchöz ; szüikaéges -, »szeljçmi. munka afányát a fizikai ro- vására. Somöyyi'. (Vfiklős, a * ..Központi Statisztikái Hivatal'

, osztályvezetője azonban-, égy npnrég » m^gjelep.t tanulmány rtyában ia'rf- hívja , íöl arifhto jgyeimet, hogy «-a fejlesztés'

' 'túlnyomórészt. a nehéz fizi- ' “kai munkát, könnyítette imffi, az-. emberi izomerőt pótolta, és »sokkal kevésbé ■ javított a munka más feltételein. Ezzel szemben igen gyakorinak mondható az, hogy a gépesítéssel, a villamos és a vegyi folyamatok térnyerésével fokozód talc az olyan ártalmak, mint a zaj, a por, a gáz, a fény- és a hőhatás, a rezgés, az áramütésből, a vegyi anyagok okozta fertőzésből, továbbá a bőrfelület szennyeződéséből adódó veszélyek, a munka kötött ritmusából fakadó idegfeszültség, a különleges figyelmet, koncentrált gondolkodást vagy akaratmegfeszítést követelő szellemi állapot (például az egyhangú munkák, az állandó irányítási feladat, a tartós figyelő tevékenység esetén). Márpedig egy munka nehézségi fokát ezek a körülmények is erősen befolyásolják.

Hogyan lehet ezen segíteni? Például a munkaidőrend kedvezőbbé, tételével. A statisztikai adatok már most kimutatják, hogy minél nehezebb egy munkakör, annál rövidebb az ott dolgozók heti munkaideje, illetve ahol lehet, a műszakok számát — és idejét is — igyekszenek kedvezőbbé tenni. Így lehet napi 8 órás munkaidőből 6 órai, a három műszakból

egy vagy keltő; és a heW hat munkanap, ötre, csökken. De előfordulhat,' hogy az adott

murvakor ben .M^b^hy^bb,, a

nyúg&jj korbal^,, .fagy' éppen -hösá^bb.'ái fizetett szabadság. -vív

Természetesen , sokkal. kpz- napibb' összetevői, is >' honnak a nehéz ritkái munka könnyebbé tétedének.* Á dól- •gp^öknajc csak' .akkor' kell ké»Ksófc>b , erőt kifejteniük, ha mindig működnek azok á gépek "és Segédeszközök, amelyek Aimegkönnyítik .a munkájukat. .Ugyanez vonatkozik . az elszívókra, és a ki tudja még hányféle védőberendezésekre. Kérés nélkül kell megkapniuk a védő- ételt és a védőitalt, valamint az egyéni védőeszközöket (bár az utóbbi használata gyakran a dolgozókon is múlik). Ugyancsak ilyen »egyszerűbb« munkakönnyítést kínál a szervezés javítása. Az egyenletes munkaütem, a zavartalan anyag- és segédeszköz szállítás, a munkahelyi rend, költséges beruházás nélkül is javítja a munka körülményeit.

U

toljára marad a munkabér. Talán azért, mivel a nehéz fizikai munkát végzők elismerése kapcsán erről esik szó leggyakrabban. Az érv persze igaz, hiszen a munka nehézségi fokának emelkedésével a hozzá kapcsolódó bérek is nőnek, de — mint ahogy az eddigiekből is kitűnik — csak ezzel nem lehet könnyíteni a dolgon. Már most kimutatható, hogy a majdani foglalkozás és a munkahely megválasztásánál a fiatalok gyakran második helyre sorolják a keresetet, és inkább a munka jellege és körülményei kerülnek előtérbe.

A szovjet gazdaság

NÉGY ÉVE

\

A tizedik ötéves terv első négy esztendejében a szovjet gazdaságot sikerek. fémjelezték. Az 1979. évi előzetes adatok szerint 585 millió tonna kőolajat hoztak a

A barátság ott egy kicsit mást jelent

Petrou Eleftherios a ciprusi Larnacában született, hat fiú testvére és egy nő- vébe van. Most Nagyatádon él ; a cérnagyár mérnöke, nős, két leány apja. E két tényt ismerve az élete nagy részét egy helyen töltő emberben regénybe illő kalandok sejlenek föl. De ha elhessentjük a narancsillatú ligetek, a mélytengeri búvármutatványok, a lakatlan szigetek egzotikus képeit, sok mindent kaphatunk értük cserébe.

Ilyet kínált a cérnagyári irodában eltöltött néhány fertályóra alatt e szelíd szavú, szinte tökéletes magyarsággal beszélő fiatalember. Szavait beszédes kézmozdulatokkal kísérte, és mindig arra nézett, akihez szólt. A nyíltság szárijára természetes.

Szomorúra változó arccal elmondott szavak a barátságról, amely feledteti az elveszett otthont és melegebbé teszi a megtaláltat. A barátság Cipruson egy kicsit mást jelent, mint nálunk.

— Igyekeztem itt barátokat szerezni. Barát pedig az, aki előtt nincs titkom' és aki mellett mégis önálló maradok... ■ * — Ez nálunk is a barát ' meghatározója.

— Bizonyára, t de régi hazamban nemcsak elméletben voit az, A feleségem sokszor óvott a túlzott nyíltságtól, és sokáig nem értettem ezt. Sajnos, a magam kárán tanultam, mert többen kihasználtak. Van persze néhány barátom, de még ma is kevés.

— Cipruson valóban Olyan sok igaz társra lelhetnek az emberek?

— Ugye, hogy nem érti. Itt ezt senki sem érti egészen.

Keressük hát tovább a

gyökereket. Lassan araszolunk visszafelé az időben, és rátalálunk a gyermekkorra. A nyolc testvér mellett ugyanabban az udvarban élő másik hat testvérre, hét harmadikra ... A zegzúgos házcsoportokra, ahol abban a konyhában ebédelt a gyermeksereg, ahol épp az ebédidő érte őket; ahol a szomszédasz- szonyt anyámnak szólították és a szomszéd gyerekek anyjuknak nevezték barátaik anyját is. ,

— Felnőtt korukra is ilyen szoros maradt a kapcsolat?

— Igen. Majdnem azt

mondhatnám, hogy mindenki ismert mindenkit. És a barátság még akkor is megmaradt, amikor egymás elől kaparintották el a munkát a régi ismerősök. Ezt a munkanélküliség számlájára írták, nem egymáséra. És azt is . tudták: lehet,

hogy holnapra fordul a kocka és a ma dolgozó lesz a ma meg munka nélkül élő

ismerős segítségére utalva. Tudatosan igyekszém átmenteni - az összetartozás érzését. Annyi károm származik belőle, hogy a két lányom saját dolgait mindig elajándékozza. De hát soha nagyobb baj ne érjem!

— Nem fél, hogy így kiszolgáltatottak lesznek a gyerekei ?

— Nem. És azért ne fös- sük feketére új hazámat: a

magyar emberekhez eléggé közel áll a barátságos viselkedés, csupán a* a baj, hogy ide hamarabb értek el a civilizáció önzést szülő »melléktermékei«. Ha jól tudom, kőrábban is zárkózottak voltak az itteni emberek, de ez évszázadok során így alakult. A baj az, ha azért zárkózott valaki, mert a társai ellen »dolgozik«.

— Miért választotta Magyarországot?

— Az egyik ok az említettek között található: itt könnyebb volt beilleszkedni, mintha még -civilizáltabb« világba kerültem vol na. A másik pedig még egyszerűbb: a »történelem«. Ösztöndíjjla lettem itt egyetemista, többek közt, azért, is, mert az -apám- kommunista volt. Elvégeztem a budapesti Műszaki Egyetemet, közben Cipruson ösz- szeugrasztották a két addig békésén élő nemzetiségét, s' nem mehettem haza. Ma. már hazamehetaek. d®

igen kapnék munkát. Magyar a feleségem, itt a két gyerek: itt maradtam. A magyar állam rengeteg pénzt költött rám, itt kellett maradnom. És örültem ennek.

őszinte mosollyal többször is elmondja: örülök. Nyoma sincs ebben az új haza polgárának szóló hízelgésnek. Irigylendő tulajdonságokat hozott otthonról, és irigylésre méltón sikerült beilleszkednie. Olyany- nyira, hogy amikor anyja meglátogatta, azt mondta: jól van, fiam.

És irigylendők azok, akik sokszor beszélgethetnek

. vele. Azok, akik az utazási irodák prospektusainak színes, túlzottan is tökéletes fotói helyett az ő szavaiból ismerhetik meg a tőlünk tá- vóli világban élőket. Egyformák nem leszünk, s talán hajszálnyira pontosan soha sem értjük meg egymást; de segíthet, ha megértjük különbözőségünket.

__________ fe W.

f

elszínre; 94 millió tonnával többet, mint az előző években. A földgáztermelés * 40 százalékkal volt nagyobb : meghaladta a 400 milliárd köbmétert (egy milliard köbméter földgáz körülbelül egymillió tonna kőolajjal egyenértékű). A villamos- energia-termelés 20 százalékkal nőtt, s eléri az 1245 milliárd kilowattórát — ez több, mint amennyit az NSZK, Franciaország, Nagy- Britannia és Olaszország együttesen termel.

A Szovjetunió nemzeti jövedelme 58 milliárd rubellel, vagyis 16,2 százalékkal növekedett. Az ipari termelés 103 milliárd rubellel, a*3z 20,3 százalékkal emelkedett. Sikeres volt az ötéves terv szociális programjának végrehajtása is: az

egy főre jutó reáljövedelem négy év alatt 13,3 százalékkal nőtt. Következetesen törekszenek a lakáshelyzet javítására: 1979-ben tízmillióan költöztek új otthonba, a négy év alatt pedig több, mint 40 millióan. A Szovjetunióban a lakások alapvetően állami költségvetésből épülnek, a családok a lakásokat ingyen kapják. 1979- ben erre a célra az állam 17,5 milliárd rubelt fordított -- többet, mint ameny-i nyit védelmi célokra (17,2 milliárd rubel) költ. A társadalmi fogyasztási alapok 1979-ben elérték a 110 milliárd rubelt, a négy év alatt pedig a 410 milliárdot. Ezt az összeget a lakosság kulturális és társadalmi szükségleteinek kielégítéséire, a népművelés további fejlesztésére. az egészségügyi ellátás javítására, a dolgozók üdülésének megszervezésére, nyugdíjak az ösztöndíjak kifizetésére . fordították.

SOMOGYI

NÉPLAP