Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

Hogyan készült az 1980. évi terv? tTéli munkák 1 Kadarkúton Rz országos Tervhiva­talban nagy és hozzáértő szakember gárda foglalkozik a népgazdasági tervezéssel. A jövő évi terv készítésének előkészítő munkálatai már ez év májusában megkez­dődtek, éppúgy, mint a ko­rábbi években. A munkát azzal kezdik, hogy becsléseket készítenek:' mekkora lesz év végén a termelés fölfutása az ipar­ban, a mezőgazdaságban; milyen mértékben emelke­dik a munka termelékenysé­ge; mennyi lesz a nemzet-^ nek a gazdasági tevékeny­ség révén keletkező jövedel­me. így volt ez ebben az év­ben is. Sajnos, a csereará­nyok újabb romlására kel­lett számítani. Főleg az olaj­árak emelkedése miatt már ■májusban világos volt, hogy az általunk behozott termé­kek árszínvonala gyorsab­ban nő 1979-ben, mint a ki­vitt termékek ára. Ez na­gyon megnehezítette a ter­vezési munkát. Miután elké­szültek a Tervhivatalban az 1979-,re vonatkozó becslé­sek és a legfontosabb elő­irányzatok 1980-ra. az Álla­mi Tervbizottság megtár­gyalta, és határozatot ho­zott A további munka már ennek a határozatnak az alapján folytatódott. Szep­tember elejére kidolgozták az 1980. évi terv irányelveit, főbb szempontjait Ekkorra már rendelkezés­re állt az első félév minden adata, így csak a második félévet kellett megbecsülni, s az 1979. évi várható teljesí­tést kiszámolná. Most már nemcsak a külgazdasági cse­rearányok romlása okozott nehéaséget, hanem az is, hogy a nyár eleji nagy szá­razság miatt a kalászosok termése visszaesett. Ez befo­lyásolta az 1980. évi tervszá­mokat is, hiszen gabonafé­lékből sokat exportálunk, s ennek nagy részét tavasszal. A eserearányromláshoz és a szárazsághoz még egy ne­hézség csatlakozott : a szo­cialista táboron bélül egy idő óta nehezebbé váltak a termelésnövekedéshez több­letként szükséges anyagok, az olaj stb. beszerzési lehe­tőségei. Minden szocialista országban folyamatos a ter­melésnövekedés, így az anyag- és energiafelhaszná­lás emelkedése is. A Szov­jetunió évről évre jelentő­sen növeli az olajtkiterme- lést, de most épp olyan fel­tárási szakaszban van, ami­kor aránytalanul nagy erő­feszítésekkel tudja csak az új szükségleteket fedezni. Ez hosszabb távon valószínűleg nem okoz gondot, de most — két-három évig — igen. Az 1980. évi tervkészítés során figyelembe kellett venni, hogy a felhasználás nem nőhet olyan mérték­ben, mint a termelés. A számítások kiderítették, hogy az ideihez képest nem kell a gazdasági növekedés ütemét tovább lassítani, hi­szen a tartalékok föltárása is hoz valamit. Mindezt alá­támasztottá, hogy az 1979. év ; jobban sikerült, mint az 1978- as. Sok olyan termé­künk van, amiből fokozni tudjuk a termelést. Nem lesz ez könnyű, hiszen főleg az exportot kell növelnünk, a külföldi piacokon pedig ne­hezebb az árukat elhelyezni, mint belföldön. Itthon nem fog nőni a lakossági keres­let, mert a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználását vissza kell fognunk — csak így tudjuk pénzügyi helyze­tünket javítani. B nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának csökkentése a tervezési szak­embereket nehéz feladatok elé állította, hiszen eddig szinte mindig csak növeke­dést terveztünk mindenben. Szokatlan volt az új fel­adat. A számítások azt iga­zolták, hogy a belföldi fel- használás csökkenése már 1979- ben bekövetkezik, tehát nem 1 kell tovább csökkente­ni. A beruházások az 1978. évi szinten maradtak, a készletnövekedés üteme je­lentősen csökkent. A lakos­ság fogyasztása valamivel az 1979. évi tervszám alatt ma­radt, főleg a fogyasztói árak emelésének és a nem teljes eöentééeleaést nyújtó jösse- delemkuegescntesruek a hatá­sára. Amiken: a Minisztertanács szeptember elején az irány­elveiket megtárgyalta, mór alapul tudta venni ezeket a fejleményeket. Elkészülteik ekkorra a gazdasági minisz­tériumok értékelései, javas­latai ist A Minisztertanács határozata alapján meg le­hetett kezdeni a tervszámok végleges kidolgozását, fi­gyelembe véve a cserearány­romlást, a tervezettnél ki­sebb mezőgazdasági termést és a beszerzési piacok ne­hézségeit. Persze a baj nem jár egyedül. Befutott egy negyedik nehézség is : nőtt év közben a bizonytalanság a nemzetközi pénzpiacokon. /Ezért még inkább be kel­lett építeni a tervbe a szi­gorú »egyensúlyi politikát«. Akkor már október volt. . Közben a Pénzügyminisz­tériumban, a Munkaügyi Mi­nisztériumban és több más központi irányítószervnél befejeződött a gazdasági szabályozórendszer módosí­tásának rendeletekbe fogla­lása, s ez meg is jelent no­vember első hetében — majdnem háromszáz oldal terjedelemben. Főtt is a vál­lalati vezetők feje, hiszen még sok mindent maguk sem tudtak 1980-ra vonatkozóan. Annyit azonban mégis tud­tak, hogy 1980-ban a nem­zeti jövedelem belföldi fel­használásának mértéke az előző évhez képest nem csókken. A lakossági fo­gyasztás valamelyest nő, a vásárlóerőben kifejezett bé­rek — az úgynevezett reál­bérek — az 1979. év máso­dik felének szintjén marad­tak. A beruházásokra fordí­tott nemzeti jövedelem né­mileg csökken. Igen nehéz volt a mező- gazdasági termelés emelke­désének megtervezése, hi­szen az alapul vett év — 1979 — igen furcsa év volt. A nagy szárazság ellenére a mezőgazdasági termelés nem esett vissza. Több termékből rekordtermésünk volt. Ki tudja megjósolni, hogy mi lesz jövőre? Becslések le­hetnek, de tervszámot ki­A ESI SOMOGYI KRÓNIKÁJA dolgozni nehéz. EgyeMée trs időjárást nem tudjuk ter­vezni, az esőnek nem tu­dunk parancsolni. Több év­tized tapasztalata alapján úgy döntötték — nagyjából kétévi növekedésnek megfe­lelő termelésnövekedést ter­vezve és feltételezve —, hogy 1980-ban nem lesz sem nagy szárazság, sem túl sok és rosszkor jövő eső. Néhány­szor már előfordult, hogy 3—4 százalék helyett 7—8 százalékos emelkedést ter­veztek egy rossz év után, és »bejött«. Ez most is elkép­zelhető. És mennyi lesz a vál­lalatok nyeresége, az állami költségvetés bevétele? Hi­szen ettől függ, hogy az ál­laminak mire lesz pénze. Ja­nuár elsejétől új termelői árrendszer lépett életbe. Megváltozott a kalkuláció; nagyon sok terméknél az árat a külföldi beszerzési, il­letve eladási árhoz kell iga­zítani, s ezek jelentősebb és tartósabb változásait folya­matosan követi majd a ha­zai termelői — gyári, eladási ár. A becslések azt mutat­ták, hogy bár egy-egy válla­latnál a nyereség jelentő­sen változni fog, a népgaz­daság egészében nagyjából az 1979. évi szinten lesz. Re­méljük, a vállalatok majd rácáfolnak a Tervhivatalnak erre a józan tervszámára és tovább növelik nyereségüket a termékek korszerűsítésé­vel, a berendezésék és a munkaidő jobb kihasználá­sával. ’ Egyébként az Országos Tervhivatal szakemberei azt mondják, hogy jövőre a munkaerőhiány már nem lesz olyan elviselhetetlen, mint az utóbbi években volt. Munkanélküliség persze nem lesz, bár előfordulhat egy- egy megyében, járásban ki­sebb foglalkoztatási gond. Rengeteg számítás készült az utóbbi hónapokban. Za­katoltak a számológépek — amikor valamelyik feltétel megváltozott, mindent újra kellett számolni. Mert, bi­zony, ha a gazdaságban egyetlen »pontot« elmozdí­tunk, vele mozdul a többi is... A vállalatok, a csalá­dok, az egyének is számol­nak: számolgatják, hol és miben lehet takarékoskodni, a pénzt hogyan lehet job­ban beosztani. A matemati­ka az egész ország számára fő tantárggyá lett. l>r, Pírityi Ottó Kél- új szalagfűrész a faüzemben A földeket nagy foltokban hó borítja, a vizeket jéggé dermeszt! a tél. A tsz-ekben azonban ^yenkor is »zajlik az élet«. Kadarkúton is sza­lagfűrészek zúgása szűrődik ki a faüzemből, az asszonyok dohányt simítanak, és javá­ban folyik a munka más üzemágban is. — Nyereségünk megköze­líti a tervezettet; a búzából adódó terméskiesést kukori­cával, burgonyával igyekez­tünk pótolni. Gyenge terme­lési adottságú tsz a mienk. Az eddigi támogatás a felére csökken, ellensúlyozására bő­víteni fogjuk melLéküzem- ági tevékenységünket — mondja Németh Lajos elnök. Az irodákban nagy a mun­ka: most készítik a zárszám­adást és a terveket. A túl­órák bizony, kilátásban .van­nak. — Nem is az új szabályo­zórendszer a legnagyobb gondunk — mondja Fa bt Sándor főkönyvelő —, ha­nem hogy nincsenek még konkrét árak. A tőkésim-' portból származó növényvé­dő szerek áráról a múlt hé­ten megkaptuk az értesí­tést, s többire csak irány­számok vannak. Ezekkel alakítjuk kl a tervet, s le­het, hogy újra kell majd számolnunk. A tervezésben egyébként újítottunk: telep­helyekre lebontott terveket készítünk. A tsz fafeldolgozó üzemé­ben is folyik a munka: most állítják be a két új szalag­fűrészt, s mindjárt működni fog a rönkbehúzószehkezet A hatalmas rönkök először a keretfűrészgép félelmetes vasfogai közé kerülnek, utána a szalagfűrészre. — Félkész anyagokat, fű­részárut értékesítünk — mondja Monostori Gusztáv, az üzem vezetője —; első­sorban Kisújszállásra, Dom­bóvárra és Siklósra szállí­tunk. A termelési értékünk tavaly 8,5 millió forint volt, az idei tervben 12,5 mi,r • szerepel. Ez biztonságosabb, mint a növénytermesztés, és a bevétel is folyamatos, öt­ven ember dolgozik itt két műszakban, teljesítménybér­ben. Nemrég kaptuk meg ezt az új műhelyt; van már me­legedő, ' öltöző, fürdő, és nemsokára a porelszívó is működni fog. M. E. Helyzetelemzés nyomán Gondolatok és tettek a nyereségességről Az idén a korábbinál szigorúbb feltételek mellett 4-5 százalékkal kell növelni termelésü­ket a somogyi tsz-eknek. Egyebek közt 60 mil­liárd forint értékű — jórészt tőkés viszonylatban is eladható — árut kell előállítaniuk, kevesebb importanyag és eszköz felhasználásával. Lehet­séges ez? A most záruló héten alig­hanem a leggyakoribb jelző így hangzott: első. Az első munkanap szerdára esett, az első termék is elhagyta ezen a napon az üzemeket, s az első igazán hideg téli reg­gelre is ezen a héten — teg­nap — ébredtünk. Az első hét formájában, nem sokat különbözött; a többitől: a munkavégzés körülményeit meghatározó tényezők nem változtak. A munka megíté­lése azonban — az új sza­bályozórendszer révén — más: sokkal nagyobb hang; súlyt kap a korszerűség, az önköltség a gazdaságosság. Az év első munkanapján tartott munkásgyülések előadói — amikor a felada­tokról szóltak — ezt hang­súlyozták. Arra a kérdésre próbáltak feleletet adni, hogy a megváltozott körülr- ményék között — az ered­ményes gazdálkodás érde­kében — mit kell tennie a vállalatnak, a gyárnak, az üzemnek, és milyen felada­tok megoldását várjuk a ki­sebb közösségektől vagy az egyes emberektől. Az új vonások között érdemes ki­emelni azt, hogy több he­lyen a mumikasgyűléseken — vagy utána — személyre szólóan határozták meg a feladatokat. Az általános, mindenki számára megfo­galmazott követelmények­nek csak úgy lehet eleget tenni, ha pontosan mégha- uozzák, hogy a technikát kezelő, a gépet irányító em­bernek az adott munkahe­lyen mit kell tennie a mi­nőség, a gazdaságossag érde­kében, Ss S^ég keil hatá­rozni azt is, hogy mît csi­náljon ezután másként, hol voltak tevékenységében a gyenge pontok. Tevékenységüket értékelik ezekben a napokban a me­gyei tsz-ek is: megkezdőd­tek és jó ütemben folynak a zárszámadási előkészüle­tek. A nyolcvankét gazda­ság közül az elsők január 20-a után hirdetik ki múlt évi gazdálkodásuk eredmé­nyeit Az azonban máris biztos, hogy a korábbinál gyengébb évről adnak szá­mot a gazdaságok; néhány százalékkal csökkent a ter­melési értékük és ennél na­gyobb mértékben a nyere­ség. Ez a tervezettnél ala­csonyabb termésátlagoknak és a növekvő költségeknek a következménye. Premiernek, is tanúi vol­tunk a héten: a megszűnt Kaposmérő és Középrigóc közötti vasiútvonal mentén fekvő települések lakói az év első napjain szálltak autó­buszra Az a tapasztalat, hogy az új körülmények az utasok számára kedve­zőek: gyakoribb az utazási lehetőség, rövidebb a me­netidő és — a hideg tél el­lenére is — pontosan érkez­nek a megállókba a jármű­vek. A tél egyébként másutt is nehezebbé tette a munka­végzést. Az építőkön kívül hideg munkahelyek fogad­ják az álla ttenyésztő-telepek dolgozóit is. Helytállásukra is szükség van — hogy az év végén a gazdálkodás eredményében ne lehessen észre venni a tél nyomait. Tavaly a megyében össze­seit 627 telepszerű, tobbszm­tes lakás készült el: négy- gyei több, mint amennyivel a terv számolt. A tavaly ké­szített utolsó lakásokba az idén — a napokba« — ! költöznek majd a boldog lakók. Azok az otthonok, amelyeket most szerelnek — ha jól dolgoz­nak az építők — egy év múlva szerezhetnek örömet a családoknak. Ezen a té­len egy technológiai lánc is költözik: a megyeszékhely 2 aranyi-lakótelepén elfo­gyott az építési terület, és a Kaposmérői Építőipari Szö­vetkezet a téli holtidőt hasz­nálja föl arra, hogy átteLepí- pítse berendezéseit az új területre, az Arany János utca északi oldalára. A köl­tözködés előkészítése az év első hetében kezdődött. Sokunknak voltak vendé­gei a héten a népszamlálók : a nagy munka Somogybán is pontosan kezdődött, es jó ütemben halad. Akik vég­zik — többségük pedagógus — többletmunkát vállaltak vele. Amíg a tanárok, taní­tók dolgoznak, a diákok a tél nyújtotta örömöket élvezik: a népszámlálás miatt hosszabb a vakáció. Igaz, még gyenge a jég, de már befagyott a Balaton. A teli szabadságon levő dia­kok azonban nem vártak meg ezt: a lakótelepeken — bármilyen kis területen is volt jég vagy fagyott meg a hó — reggeltől estik csúsz­kálnak. Kaposváron a gya­korló általános iskola szom­szédságában pedig megnyílt az első jégpálya. Jó lenne ha az elsőt több is követné majd a 'megyeben.,. ÔÏ, üei-eza Imre — Csak a higgadt helyzet- elemzés, a lehetőségek 'szám­bavétele segít — mondta a babócsai tsz elnöke. A babócsai tsz sertéste­nyésztési ágazata korszerűt­len. A szétszórt telepek kö­rülményeit látva nehéz ha­tékony munkaszervezést vagy mintaszerű fegyelmet szá­mon kérni. Ahhoz, hogy a feltételek változzanak, több tízmilliós beruházásra volna szükség. Erre nincs mód, a termelést azonban mégis nö­velni kell. A Határőr Tsz- ben találtak megoldást: a háztájiban fejlesztik a tsz sertéságazatát. Kölcsönösen előnyös meg­állapodás alapján a háztáji ólakban a tsz áltál biztosí­tott takarmánnyal híznak a tsz malacai. E több kihasz­nálatlan lehetőséget is föl­táró, fejlesztést sem kívánó megoldással a jelenlegi öt­ezerről 9—10 ezerre növe­kedhet a gazdaság hízottser- tés-értékesítése. A csokonyavisontai gaz­daság veastőit »sík ért* vá­ratlanul a szabályozók mó­dosítása. Mint az elnök mondta: az új szabályozók jórészt csak azt teszik »elő­írássá«, amit az ésszerűség 'már eddig is megkövetelt volna. — Vetésterveinket újra fe­lülvizsgáltuk a nyereséges­ség szempontjából. Ott sza­bad csak termelni egy nö­vényt, ahol nyereséget hoz. Az üzemek többsége mosta­náig — különféle okok miatt — ott is termelt, ahol nyil­vánvaló volt a ráfizetés. Mi például sok gyengébb talajú, erősen vadkáros részen is vetettünk kukoricát, így az­tán hiába hoztak a 60—70 mázsát termő táblák szép nyereséget, ha ennek jó ré­szét fölemésztette a '»húszon- mazsás területek« vesztesége. Ezután csak ott termelünk, ahol nyereséges. , — Nagy tartalék a nyere ségességen alapuló szerké zetválltásés az eszközök jobb kihasználása — állította a balatonszabadi tsz elnöke. ' Megnőtt például * mű­szaki hibamegelőzö, karban­tartó munka jelentősége; hiába a lehető legjobb mun­kaszervezés. ha a gépiek az év egy részében műszaki hi­ba miatt állnak. A gazdasá­gok házatáján, aligha kép­zelhető el nagyobb veszteség, mint amit egy drága gép kényszerpihenője okoz. A munkák elhúzódásából fa­kadó veszteség - olykor csak milliókban mérhető ... Ezért nagyobb gondot fordítunk a gópelr üzemeltetésének javí­tására. A nagybajomi gazdaság el­nökének a megyei tsz-szö- vetseg legutóbbi elnökségi ülésén elhangzott szavai va­lamennyi jelenlevő helyes­lésével találkoztak. — A világpiac követelmé­nyei nőnek, így érthető, hogy a mezőgazdaság termé­keit értékesítő vagv feldol­gozó vállalatok mércéje is magasabb. Ezeket a követel­ményeket azonban a szövet­kezetek csak akkor tud­ják teljesíteni, ha ők is tá­maszthatnak követelménye­két. Hogyan várhatunk néi- dául hatékony műtrágya- felhasználást és gépkihasz­nálást ott, ahol a szövetke­zetek jórészt »eszi nem eszi« alapon kapják a korántsem kifogastalan minőségű anya­gokat es eszközöket? A na­gyobb követelményeknek se­gítőkészséggel és kölcsönös­séggel kell párosulniuk. B. F. SOMOGYI í NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents