Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
Bevxsît-e a 11 napos tanítási rendszer? Nem nehéz visszaemlékezni arra az időre, amikor az országsak szinte valamennyi általános iskolájában, a tantestületi szobákban beszédtéma volt: beváltak-e a kísérleti szabad szombatok a kijelölt iskolákban, jó-e nekünk, ha általánossá téve a kísérleti elveket, országosan is bevezetik a 11 napos tanitasi rendszert? Az eltelt másfél év bebizonyította: az iskolák többségében egyik-másik napon valóban sor került a „nulladik”, vagy a hetedik óra beiktatására is, vagy arra, hogy a tanév a megengedett határig meghosszabbodjék. A kísérletből — rendelettel — országos gyakorlattá lett tanítási beosztás értékelését mostanában végezték el több oktatásirányítási fórumon. Érdemes néhány szót szólni a tanulságokról. Tanácsi, minisztériumi számvetések és a Pedagógusok Szakszervezetének közelmúltban elvégzett elemzése ad nagyjából azonos képet az eltelt hónapokról — s mindjárt cáfolatot is a korábbi, aggályokra. Először is a diákok érdekeiről : a nulladik vagy a hetedik óra beiktatása az intézkedést követő első időszakban még okozott zökkenőket. Később az általános iskolák nagy többségében sikerült összevonásokkal, a kapott órarendi minták figyelembevételével is — természetesen — a tanév minden napjának jobb kihasználásával eljutni addig, hogy a gyerekek tizenegy nap alatt el tudják sajátítani az erre az időszakra, előírt tananyagot. Jöhetett tehát a pihenésre szánt szabad szombat. A 11 napos ciklus mellett érvelt az a tény, ‘hogy már korábban is a papák, mamák ..gondoskodtak” csemetéik pihenőnapjáról, nyakra-főre adták igazolásaikat a szombati hiányzásokról. Az új tanítási rend meglepő gyorsasággal vetett véget ennek az áldatlan szülői módszernek. Megállapították a szakemberek azt is, .hogy a diákok a szabad szombat, a lecke nélJanuári tavaszvárás  KTSZ akadémiai kamarazenekarának hangversenye Tavaszváró hangulatot varázsolt hétfőn este a kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központ színháztermébe a KISZ és a Zeneművészet: Főiskola kamarazenekara. A házai és külföldi koncertjeivel, számos rádió- és hanglemezfelvételével sikert elért együttes műsorát a muzsika legősibb funkciójának, a neme* szórakoztatás szándékának jegyében, állították össze. „„„.Jledélyünk felder ülését Mo- 7,-irt D-dúr serenata nottur- nöjával alapozta még a zene- —íflar és Simon Albert karmester. Rosszul számított azonban az a hallgató, aiki — a manapság sajnos eléggé elterjedt előadói gyakorlat alapján — holmi hársfai-agy orgona ill a tű Fomamtizá- lárt, vatlarrfffele szószátyár szeretmi vaJlomást vart a prodfitaraótóL Már a darab ünnepélye«, mdulósaerű indításakor kiderült: a dirigens elsősorban * barokkos jegyeik kidolgozására törekszik, méltóságteljes tempókkal, körülhatárolt dallamvonalaikká], éles kontárokkal. Igaz, Mozart már az ültetéssel, a zenekar kettéosztásával, a muzsika koncentráló jellegének kidolgozásával nyilvánvalóvá tette a barokk jegyeket, kesére játszva ily módon a® előadóknak. A néhol érzelmes, másutt — mint az utolsó tételben — triviális dallamok azonban gyakran adtak már okot félreértésre, belemagya- razásra, s adhattak volna most is, ha a karmester egy előre gyártott, s nem zenei, hanem emocionális foganta- tasú felfogást részesített volna előnyben. Am — hála a részletek tökéletes kidolgozásának, a fegyelmezett tempó- vételnek — e produkció nyomán sem juthatott eszünkbe holdfényes légyottra-hi voga- tás. A salzburgi mester B-dúr szimfóniájának előadását ugyanez a fegyelem jellemezte A vonóskar kristálytiszta hangzásáról, s egyáltalán arról a tényről, hogy az egyes hangoknak is volt eiejük és volt végük, s hogy egyetlen odavetett frázist sem hallottunk, bizony némelyik felnőtt zenekarunk «s jócskán példát, vehetne. Az együttes képességeit dicséri, hegy e könnyed hangvételű szimfóniában, e tündért hangulatjátékban minden mozzanatot komolyan kellett vennünk, mert mindegyiknek súlya volt Bartóknak a második világháború kitörése előtt néhány nappal befejezett Diverti - mentójában az elkeseredés, a szorongás jegyei elegyedtek az alpesi nyál* által előidézett orom érzésével. Fokozott alkalmazkodást, „váltási” ke- ceaseset követelt ez a mű az előadóktól. Nos, bármilyen furcsa, a zeneailcadémisták előadásában a második tétel illanó szépségekkel és félelmetes — a Bartók-életrajz ismeretében már a történelmi katasztrófát előlegező — moll-rémekkel megtűzdelt világának megelevenítése sikerült jobban. Itt lényegesen otthonosabban mozogtak a fiatal muzsikusok, mint a két szélső tétel népdal-utánérzéseinek hangulatában. Az utolsó tétel a ráadásban volt jóval könnyedebb, pergőbb és markánsabb, mint az eredeti előadásban. Külön meg kell említenünk: — nemcsak a Bartók-divertimento, hanem a Moeart-szerenád ürügyén is — a zenekar hangverseny - mesterének reáp tónusú bege- düszólóiíU K A. kül eltöltött . két pihenőnap után jobb kedvűek, kevésbé fáradékonyak, iskolai munkájuk hatékonysága javult. Ugyanez nem tapasztalható a pedagógusoknál, mert jó néhány iskolában az igazgatók sajátos módón értelmezték a szabad szombatok eltöltését: különböző társadalmi munkákra, illetve tantestületi ap- róbb-nagyobb tennivalók elvégzésére sűrűn berendelték 'a szabad hétvégékén is a nevelőket. Az érdekvédelmi szervek máris felléptek e szabálytalan „munkarend” ellen. A 11 napos tanítási rend a kisebb, nagyobb gondok, helytelen értelmezések ellenére is megfelelően vizsgázott az általános iskolákban. Kérdés: milyen lehetőségei vannak annak, hogy teret hódíthasson a középfokú tanintézetekben is? Jelenleg 78 középiskolában tanítanak, kísérletképpen, a 11 napos munkarend szerint. Nem történtek ugyan még elemző értékelések a tapasztalatokról, de az első jelzések viszonylag kedvezőek. Ugyanakkor jó néhány megyében, még több középiskolában vonakodnak a kísérletektől is. Melyek az ellenérvek ? A nevelőtestületek szerint a középiskolákban (különösen a szakközépiskolákban) ma is túlságosan leterhelt a tanuló és a pedagógus. A szakkörök, a különböző felkészítések sok helyen jelenleg is igénybe vették a hetedik órát — nem ritka a nyolcadik óra elfoglaltsága sem. Jövedelemcsökkenéstől, a túlórák elveszítésétől is tart a nevelők egy része. Bármilyen jellegűek is a fenntartások — s még nem s szóltunk a szakközépiskolák magas óraszámáról —, feltétlenül fontos, hogy gonddal számba vegyék őket az illetékesek. Társadalmi érdek is az iskolai szabad szombatok hozzáigazítása a népgazdaság más területeinek munkarendjéhez, természetesen figyelembe véve az oktatás sajátos körülményeit és viszonyait. Ehhez kell jól átgondoltan megteremteni a feltételeket a partneroknak, elsősorban a tanácsi szerveknek és a/tantestületeknek. ▼árkon yi Marcit Sötét gondok a szép iskolában A nagyatádi 2. számú ál- tala nos iskolát szeptemberben adták át — a nemzetközi gyermekév tiszteletére — rendeltetésének. Az élénk színűna festett, korszerű épületről bárki megállapíthatja, hogy gyermekeknek készült, olyat tetszetős, játékos a külseje. Szinte csábítja az embert, hogy ne ácsorogjon a kapuban, hanem szemlélje meg belülről is. A tágas, vir lágos aulában testneveiésóra folyik. De miért nem a tornatermében ? Hoppá! A belépő majdnem elesik egy meszes vödörben. Útját csak néhány gerenda, létra, szerszám kikerülése után folytathatja. — Hát éppen ezért tornáznak a gyerekek a folyosón — mondja az iskola gondnoka. — Most szerelik fel a bordásfalakat a tornateremben. Szeptemberre nem készült el. Az öltözők ajtaját is meg kell-javítani, mert a tartólécek beszakadtak. Helyenként beázik a tefő. Az első emeleti nyelvi szaktan teremben orosz órát tartanak. Nagyon szép elrendezésű, a nyelvtanuláshoz ma már oly fontos fülkékkel fölszerelt osztály. — Egy kis probléma mégis van — mondja ez Az új iskola sokat segített orosztanár. — A tizenkét fűikével mikrofonon keresztül tartanám a kapcsolatot, de ez csak hat esetben lehetséges, mert a többinél nem hallom a gyerekeket A kémiai laboratórium ötletes felszerelése lehetővé teszi, hogy ki-ki lássa a társát. A hatszögletűre formált asztalok remekül használhatók a kísérletek lebonyolítására ; valamennyi gyerek pontosan látja, hogy mi történik a taA tucatnyi fülkének csak a fele működik Település-egészségügy Somogybán A levegőnk tisztább, mint mz ivóvizünké ▼fe, talaj, levegő — éiet- fontosságú alkotórészei kör- nyezetünknefc. Korunk egyik jellegzetes gondja ezek növekvő mértékű szennyeződése, illetve a környezetvédelem megszervezése. Somogybán a megyei köjál település- és egészségügyi osztálya foglalkozik tágabb környezetünk -tisztaságával, vizsgálja szennyezettségét. A tavalyi vizsgala tökről és az országos eredményekről rfr. Hajdú Vilmát, az osztály vezetőjét kérdeztük: — Melyek az ívóvizvias- gálatok múlt évi tapasztalatai? — Háromezer ívóvizmintát vizsgáltunk meg 197tűben, s ezek 30 százaléka volt kifogásolható. . Mintegy száz olyan település van a megyében, amely még nincs ellátva megfelelő minőségű ivóvízzel. Országos akcióként indult annak idején a földbe süllyesztett tartályok elhelyezése; a megyében ilyen működik, négy helységet latva ef ivóvízzel. A többi veszélyeztetett település vízellátása azonban ilyen módon nem oldható meg, mert a somogyi kutak többségének kémiai összetétele nem megfelelő e tartályok töltéséhez — a megye kutsainak 90 százalékában vases mangán tartalmú a víz . Ezek a komponensek mai indásunk akadni önmagukban nem váltanak ki semmiféle egészségkárosodást, viszont, ha a vas és a mangán együtt van jelen, és a vastartalom sokkal magy- sabb a megengedettnél, vas- baktériumok jelennek meg, kitűnő táptalajul szolgálva a többi, már egészségünkre veszélyes baktériumfajtáknak. Ugyanez a helyzet az ammóniával is. A legjobb megoldás egy új kút fúrása, ez viszont ma már 2,5—3 millió forintba ikerül. Olcsóbb, de átmeneti megoldás csupán a víztisztítás: egy vastalanibó berendezés — a legolcsóbb — ötvenezer forint. Vannak metános kútijeink is. A gaztalanitó berendezések százezrekbe kerülnek. Osztályunkon tavaly megalakult egy környezetvédelmi brigád, Tagjai felajánlották. hogy a somogyi községekben az összes ásott kút vizét megvizsgálják. Tavaly nyolc település kútjait ellenőrizték, es mindenütt sikerült két-három olyan kutat találni, amelynek a vize megjavítható. — Mi volt a helyzet a szennyvízzel ? — Somogybán a csatornázottság messze elmarad az. ivóvízhálózat fejlődésétől ö* városi es nyolc községi szennyvíztisztító telep működik megyénkben Ezek azonban többnyire túlterheltek. korszerűtlenek, tisztítási hatásfokuk nem megfelelő. A saennyvizmántak tavalyi vizsgálatai eredményei majdnem kivétel nélkül rosszak, pedig a vállalatok által fizetett bírságok már millióknál kezdődnek. — Ki fizette tavaly a legnagyobb szennyvízbírságot? — A Somogy megyei Vizes Csatornamű Vállalat, a kaposvári szennyvíztelep miatt. Ez a megye legrosz- szabbul működő szennyvíztisztítója. Már elkészültek a tervek az új városi szenny- v'íztelepről. Elsősorban pénzkérdés, hogy mikor lesz a tervekből valóság. 1979-ben elkészült a Balaton déli pártján megvalósuló regionális szennyvíz- es .szemételhelyezes, illetve -kezelés tanulmányterve is. A kilenc kijelölt üritőteleP építési költsége a tervek szerint 700 millió forint lesz. ■— Milyen volt a talaj- és levegövízsgálatok eredménye? — Talajt nem vizsgáltunk, mert ehhez, nincs fölszerelésünk. Ebben az evben készül el az. intézet talaj'laboratö- raaia. A megyeben 22 mérőhely van. ahol a levegő szennyezettségét vizsgáljuk. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy Somogybán jelentéktelen a levegő szennyezettsége. e térén országos viszonylatban is jól állunk. — Összegezve a tapasztalatokat, hogyan “osztályozható« a múlt év Somogy település-egészségügye szempontjából? — Az ivóvíznél javult, a szennyvíznél romlott a helyzet. Mind több település kap tiszta ivóvizet, viszont egyre több a szennyvíz. A Balaton vízgyűjtő területén is több állattartó telep létesült, ahol a keletkező hígtrágyával egyelőre nem tudnak mit kezdeni, mert nincs» megfelelő kezelőberendezés. A hígtrágya így — hasznosítás helyett — a környezetet szennyezi. — Ez járvány lehetőségét is magában hordozza — mondta Zoltai Nándor, a megyei köjál igazgatóhelyettese —, mert a szennyvizekben baktériumok vannak. Tavaly az egyik ' somogyi szociális otthonban tört ki járvány a szennyezett ivóvíz miatt; talajvíz szivárgott az ivóvízhálózatba. — Melyek a település- egészseg üggyel foglalkozó csoport idei főbb feladatai? — Egyik fontos tennivalónk továbbra is a Balatonnak es környékének ellenőrzése. Szeretnénk elérni, hogy a parti kempingek és szállodák higiénés allapota már az induláskor kifogástalan legyen. Osztályunkon több ú| laboratóriumi módszer bevezetését tervezzük 1980-ban; a szükséges műszerek zömmel már megérkeztek. Üj anyagokat kívánunk bevonni vizsgálatainkba, de továbbra is együk legfőbb feladatunk marad az ivóvíz tisztaságának ellenőrzése. r a, nári katedránál és a másik asztalnál. Az asztalok közepéből vízcsap nyúlik ki... — ... csak elfelejtették az átadáskor befejezni a bekötését. Volt már olyan is, hogy kiöntött a víz. Azóta sem tudjuk használni... •A gyakorlati termek az épület sarkában kaptak helyet, így a két oldalról is megvilágítottak. Feltűnik a sokféle szemléltető eszköz, s az iskolára mindenütt érvényes ésszerű elrendezés. De egy «zavaró körülmény* mégis közbeszól: a dermesztő hideg. — Baj van a fűtéssel — magyarázza a gantíncknő. — A gyerekek könnyen megfázhatnak. De van itt más gond is: a fagy beálltával helyenként megrepedtek a falait, hullik a vakolat. Reméljük, egyszer majd megjavítják. Kértük a szerelőket, jöjjenek a hosszú téli szünetben, akkor nem zavarjuk egymás munkáját. A - szünet utolsó napján meg is érkeztek . . . A sárgára, kékre festett ajtók vidám, élénk szinhatása jótékonyan hat az itt dolgozókra, tanulókra. A falak fehérek maradtak, sáros, piszkos foltokkal. A gyerek nekifut. neki támaszkodik, s már ott is hagyta maszatos cipőjének, kezének a nyomát. Talán, lemosható falfesték kellett volna, amely jól bjrja a »strapát«. így azonban fél év elteltével már elkel a meszelés. S ha már meszelnek, akkor a WC-ket is megjavíthatják, mert állandóan rosz- szak... Szemléltető és audiovizuális eszközökkel az iskolát jól ellátták. Minden osztályban, van televízió, Írásvetítő — könnyítésül a tanításhoz és tanuláshoz. Ez azonban már a nagyatádiakat dicséri! Uevancsak az ő érdemük az udvari sportpálya. Ennyi gyereknek kell a mozgástér, hiszen sokan vannak. A tizenhat tantermes épületet, osztályonként 28 főre terveztek, ami 448 tanulót jelent. Az Itt tanuló gyerekek száma jelenleg csaknem 800 . .. — Nagyatád belterületén két általános iskola van — mondja Dezső Lászióné, a városi művelődésügyi osztály vezetője. — A második, az új iskola nagyon sokat segítőt, pillanatnyilag megoldotta a tanteremhiány okozta gondjainkat. Azonban Nagyatádon — lévén fejlődő város — egyre több az olyan korú gyermek, aki a nyolcvanas évek elejére éri el az iskolaköteles kort. 1983-ban kellene átadni a város harmadik általános iskoláját, ám anyagiak híjáin erre semmi remény. A meglévő intézményeket maximálisan segítjük — de félünk a következő évektől... A szeptemberben átadott létesítmény belső képe láttán tálán nem is indokolatlan es az aggodalom... Ambrus Ágnes SOMOGYI NÉPLAP M
