Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
A teljesítmény értéke Nehány nap múlva értesítést kapnak a szülök arról, hogyan minősíti a tantestület gyermekük félévi munkáját, tudását. A számokban vagy szavakkal azonban a nevelök, sőt kifejezett értékelésben az egész oktatásügy minősítése is bent foglaltatik. Munkatársaink ezt az összegezést időszakot használták fel arra, hogy áttekintsék: milyen gondok foglalkoztatják az irányító szerveket, a tantestületeket, hol tart a megye az oktatáspolitikai határozatokból fakadó feladatok végrehajtásában, melyek az általános iskolai munka legtöbbet vitatott területei, milyen tényezők befolyásolják az eredmények alakulását? ösz- szeállításunkban természetesen nem törekedhettünk teljes körű elemzésre, csupán arra vállalkozhattunk, hogy néhány gyenge pontra es fontosabb tennivalóra irányítsuk a figyelmet. Készségfejlesztés játékosan Á tanórák védelme Az á] kfeotari dokumentumok bevezetése a tanórák fokozottabb védelmét is érintette. Vironácz Márknak, a vanosi művelődésügyi osztály tanulmányi főfelügyelőjénél!: a véleménye szerint az intézkedések általában eredménnyel jártak, de az elmaradt órák száma még tovább csökkenthető. Hogyan alakult a tanórák védelme a kaposvári Kré- nusz iskolában az elmúlt tanév hasonló időszakához képes* az 1979/80-as tanév első leiében? Tavaly továbbképzésre és értekezletekre összesen négyszáz órát fordítottak az oktatási időben, az új tanévijén e szám 228. Ezen belül hetvennyolc órát hiányoztak a nevelők iskolán kívüli értekezleteken való részvétéi miatt A tanórák terhére tartott különböző foglalkozások máma tehát esöfckemt, A kétműsaakos oktatás általában nem kedvez a tanórák védelmének; A teljesítményelv erőteljesebb érvényesítése — így foglalhatnánk össze azoknak az új oktatási dokumentumoknak a lényegét, amelyeket rövidebb-hosszabb kísérleti időszak után az általános iskolák alsó tagozatában is bevezettek. A cél: az alapkészségek — számolás, írás, olvasás — gyorsabb és hatékonyabb elsajátítása. S mert a gyermekközüsségek sokféléik, az elsajátítás módja is sokféle lehet. Nos, lehet-e előnyben részesíteni a készségfejlesztés egyik vagy másik, módszerét a meghonosított kettő-bárom közül — ezt kérdeztük a kaposvári gyakorló általános iskola három kísérletező, kedvű tanítónőjétől, Baltási Judittól, Bors Ilonától és Vörös Júliától. — A régebbi módszerek nivelláló hatásával ellentétben az új módszerek inkább differenciálnak, így az oktatásban összehasonlíthatatlanul több a szubjektív elem — mondja Baltási Judit. — A komplex matematika elemeinek felhasználása például alaposan megnöveli a gyermekek logikai készségét, az úgynevezett memorizáláshoz — így a szörzótábla megtanulásához — azonban nélkülözhetetlen a pedagógus «-plusz« hozzájárulása és a szülőik segítsége. Ami a készségfejlesztést serkenti, motiválja az új eljárásokban: a játékosság. Bors Ilona, aki: az -újább, az úgynevezett globális olvasási módszer alapján e tanévben először tanít elsősöket, az áttétel szerepét hangsúlyozza. — Ez a, törekvés a gondolkodást csiszolja, azaz a »kombinációs játékok« szenvedélye a matematikáról az olvasásra is »átragad«. Gondoljunk csak a gyermekek által igen kedvelt szókártyákra, betűkártyákra, melyek rakosgatása, variálása nagymértékben fejleszti a kicsinyek kombinációs készségét! Előnye még ennek az »alkotó« játszadozásnak, hogy — előre gyártott bölcsességek bebifláztatása helyett — a gyermekek tapasztalataira épít, vagyis növeli az önálló tevékenységre irányuló hajlandóságot. Az úgynevezett globális módszer felhasználásával az apróságok rendszerint már az első félév végén jól olvasnak. Az írást »késleltetve« tanítjuk — ennek elméleti megalapozása az, hogy a gyermek így nem keveri össze a nyomtatott és az írott betűformákat — de ez a hátrány csupán látszólagos. Vörös Júlia a sokat vitatott, az úgynevezett hangozta ló-elemző módszer számtalan elemét is tartalmazó » Roman kovics- féle« tankönyvből tanítja olvasni nebulóit Véleménye azt igazolja: egyetlen módszer sem »abszolutizálható«. — Az én gyakorlatomban sem megy ritkaságszámba, hogy a gyermekek már karácsony előtt kitűnően olvasnak, s hozzá kell tennem: ez semmi esetre sem saját »zsenialitásom« eredOktatástechnika Az alapvető oktatástechnikai eszközök az 1960-as ívektől fokozatosan elterjedtek iskoláinkban. Alapkér- léssé vált a pedagógiai folyamat rendszerbe foglalása ás újraértelmezése. Az új tantervek már nem tesznek engedményt abban, hogy ki tartja fontosnak a korszerű oktatástechnikai eszközök , alkalmazását, ki nem. A korszerű oktatási anyag elsajátításához a pedagógiában nélkülözhetetlenné vált az oktatástechnika. — Mit tekinthetünk oktatástechnikai eszköznek ? — kérdeztük Magyar Miklóstól, a megyei pedagógiai intézet Dk tatástechnológusától. — Oktatástechnikai eszköznek számít minden olyan fölszerelés, amely segíti az oktatási célok elérését. Oktatástechnikai eszköz ebben a tekintetben a hagyományos tabla is, meg a képmagnó is es folynak már kísérletek a számítógépek iskolai alkalmazására. — Vizsgálták-e milyen eredménnyel jár az oktatásban a technikai eszközök alkalmazása? —= Az Országos Oktatástechnikai Központ vizsgálta, 6ÈS& s* wgknznk azsaha« Ok tatás technikai szervezet .javítja az eszközöket a megyei pedagógiai intézetben. önmagukban nem teszik hatékonyabba az oktatást. A korszerű • eszközök, a korszerű tananyagok es módszerek az alkotó pedagógiai munkában együtt hozhatnak csak eredissas'L — Megyénkben milyen az általános iskolák oktatás- technikai fölszereltsége? — Az eszközök ötven százaléka nem felel meg a követelményeknek, sok elavult már. Tíz-húsz éves tévéket is látunk nem egy helyen. A következő öt évben az oktatásban résztvevő technikai eszközöknek a felét ki kell cserélnünk. A kis iskolák ugyan folyamatosan megszűnnek, de 1981-ben még ötven kis iskolában fognak tanítani. Ezekre a helyekre például el kell juttatnunk az orosz tananyagot magnószalagon, hogy a gyerekek elsajátíthassák az ötödik-nyolcadik osztály számára előírt ismereteket. — Otthon, a családban is a tanulók rendelkezésére áll néhány olyan eszköz, amilyennel az iskolában találkoznak: magnó, lemezjátszó, diavetítő. Az ótlhoni tanulásban ezeket nem hasznosíthatnák, ha megfelelő anyagot kölcsönözhetnének, esetleg vásárolhatnának? — Nem idegen a mai gyerekek számára a technika. A szülőktől függ, engedik-e ezeket használni tanuláshoz. Az általános iskolák könyvtáraiból kölcsönözzenek oktatásra készült diafilmet, magnószalagot! Pécsen a Tanért-nál es Budapesten vásárolható ilyen segedmenye. Igaz; a globális módszerrel ellentétben ez a félig-meddig hagyományos eljárás korántsem differenciál oly erősen, sőt, inkább csökkenti a különbségeket Egyeseknél lassítja, másoknál azonban gyorsítja a készség kialakulását. Viszonylagos értékű . fogalom tehát a »globalitás«, »komplexitás« a készségfejlesztésben. Eredményességüket a tanulók összetétele, az iskola működésének feltételei, a pedagógus kitartása, ötletessége, alkalmazkodási készsége is meghatározza. Nem a képessége: a készsége! Lám, a jó pedagóg us is holtig fejleszti készségeit — hála a »reformatio pedago- gica« istenigazából nekilendült folyamatának. À nevelők elismerése A marcali járás egyik községében a szakfelügyeleti vizsgálat a múlt héten — igencsak célszerű gyakorlatként — az értékelő jegyzőkönyvben jutalmazásra javasolta a tantestület több tagját. Az egyik nevelőt »az olvasómozgalornbam kifejtett tevékenységéért és helyes anyanyelvi szemléletéért«, a másikat »a munkaközösségben kifejtett tevékenységéért és az irodalomtanítás korszerű szemléletéért«, harmadik társultat »az ünnepélyek, megemlékezések színvonalas megrendezéséért« tartotta érdemesnek az anyagiakban is kifejezett elismerésre a felügyelő. Hadd írjam le ide mindjárt az ugyanebben a jegyzőkönyvben talált eredményvizsgálati megállapítást, amely szerint a felső tagozatosok húsz — ezen belül az ötödikesek harminc — százaléka »olvasási hiányosságok miatt« nem tud tanulni. Egy másik példa, initaár a nagyatádi 1. számú általános iskolából, ahol a napokban osztották el a differenciált bérfejlesztésre szánt összeget. Amint elmondták, nagyon körültekintően jártak el, hiszen sokféle szempontot figyelembe vettek. Nevezetesen : az óravezetés tapasztalatait, a szülőkkel kialakult kapcsolatot, a korrepetálás mennyiségét, részvételt a munkaközösségi foglalkozásokon, a különböző reformkísérletekben, az úttörőmozgalomban, egyéb társadalmi tevékenységben stb. Az atádiak a másutt is érvényben levő gyakorlat szerint jártak el, vagyis a maga összetettségében ítélték meg a pedagógus munkáját. Ezzel végső soron egyet is lehet érteni. E szempontcsó- porton belül azonban általában nem jut kitüntető, meghatározó szerephez a nevelők munkájának tényleges és legfontosabb bizonyítéka: a. tanulók tudása, tényismerete, készségszintje, nevelt- sági állapota. Azaz, a. folyamat eredménye, végterméke. Igaz, egyszerűbb egy órát végigülve az alkalmazott módszertani lépésekről, eljárásokról véleményt mondani, illetve a különböző részvételeket megállapítani, mintsem azt elemezni: meddig jutott el a nevelő a tantervi követelmények megvalósításában. Vagyis nem a választott utakra, módokra, hanem a cél megközelítésére, elérésére helyezve a hangsúlyt Kétségkívül ez a bonyolultabb oldala a felügyeleti tevékenységnek, hiszen — hogy csak két tényezőt említsek a sok közül — mesz- szemenően figyelembe kell venni az átadó nevelőik) munkáját és a tanulók személyiségét. Mégis, a valóságos és ellenőrzött eredményességeknek kelLene központi helyen állnia a pedagógusok értékelési, ösztönzési szempontjai között, annak érdekében, hogy minden nevelő figyelme mindenekelőtt , a tanulói teljesítményekre irányuljon. Miért nőtt a bukások száma? Elszomorító statisztikát olvastunk új megyei oktatási folyóiratunk, az Iskolai Szemle lçglrisebb számában. Az általános iskolát a somogyi gyerekeknek csupán hetvenöt százaléka végzi el tizennégy esztendős koráig, s ez az arány az elmúlt tanévben semmit sem javult, sőt nagymértékben nőtt a bukások száma. Kiegészítő adatokért és a jelenség ma- gyarázatáért Sótonyi Sándort, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetőjét _ kerestük fel. — A kisdiákok hány százaléka találtatott alkalmatlannak az elmúlt évben a tanulmányok folytatására egy vagy több tárgyból? — A bukottak aránya korábban 2,7—2,9 százalék között ingadozott, a legutóbbi tanévben azonban 3,4 százalékra nőtt. Ez a növekedés az országbán a legmagasabb. Különösen elkeserítő, hogy az' elsősöknek csaknem kilenc százalékát kötelezték tavaly osztályismétlésre, másfél százalékkal többet, mint korábban. A. legelszo- morítóbb eredmények a marcali és a kaposvári járásban születtek. Az előbbiben a legkisebbeknek 12, az utóbbiban 10,2 százalékát utasították ismétlésre. — Feltűnő, hogy a visszaesés éppen az új oktatási dokumentumok bevezetésekor következett be. Bizonyítható-e a két tényező összefüggése? — A tapasztalatok alapjan igen. Az alsó tagozatban meghonosított uj módszerrel § pedagógusok egyöntetű véleménye szerint erősen differenciálnak. A felfokozott versengésben, mely az új tantervek következménye, rendszerint lemaradnak a hátrányos helyzetű kicsinyek, így a cigánygyermekek — arányuk Somogybán több mint tiz százalék —. és lemaradnak a kisközségekben, pusztákon, városi perifériákon élő apróságok is. — Be kell hát érnünk ezzel a — kétségtelenül megalapozott — településszociológiái magyarázattal ? — Semmi esetre sem, hiszen ez megalkuvás volna. Föl kell — és önkritikusan bevallom, már az új dokumentumok bevezetése előtt föl kellett volna — tárni a tartalékokat. Javítani az iskolaalkalmassági vizsgálatok színvonalát, hiszen e »megméretésekben« még mindig rengeteg a »műhiba« — tavaly több mint százharminc alkalmas gyermeket nyilvánítottak alkalmatlannak! —. es feltétlenül növelni kell a cigánygyermekek arányát az iskolaelőkészítő kurzusokon. Elgondolkodtató az az adat is, mely szerint a somogyi cigánygyermekeknek mindössze 61,7 százaléka jár az isko- laelőkészités funkcióját is ellátó óvodába. (A nem cigánylakosságnál ez az arány csaknem 90 százalék!) — Az objektív hiányosságok mellett léteznek-e szubjektív fogyatékosságok, oktatási vagy szervezési hibák? ■— Sajnos, szép nzammal, Eppe« az űj tan ter vek differ hatása rma.4 a pedagógiai módszereknek is rugalmasabbakká, a gyermek jelleméhez aíkalmazko- dóbbakká, személyesebbekké kellene válniuk. Kevés derűlátásra ad okot a szak- felügyelet^ és az iskolák igazgatásának , jelenlegi színvonala. Egyikben is, másikban is gyakran tapasztalhatunk üres formalizmust, s érzékeljük azt a szemléletet, hogy »csak a papírokkal ne legyen baj«. Nem könnyű persze az oktatás eddigi »agyonszabályozott« rendszerét most rövid idő alatt szubjektivizálni, mégis ezt kell tenpünk. A másik út az osztályzatok »kozmetikázása« volna, ezt azonban természetesen nem vállalhatjuk. — Milyen konkrét intézkedések várhalók az alapfokú oktatás hatásfokának javítására? — A részletes tényfeltárásra megállapodásokat kötöttünk több intézménnyel. Az alkalmassági vizsgálat javítására hivatott, képzett pszichológusokat szeretnénk alkalmazni. Megpróbáljuk módosítani a korrepetálások rendszerét, s különösen nagy gondot fordítunk majd a cigánygyermekek óvodai elhelyezésére^ és toborzására az iskolaelőkészitő tanfolyamokra. Ezek az intézkedések azonban nem csökkentik az intézményvezetői és nevelői felelősséget.
