Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
Oazdasági feladatok Somogybán Irányítás, szervezés A gazdálkodás szigorúbb ' feltételei az irányítás és a végrehajtás szerveinek fokozottabb együttgondolkodását, határozottabb, következetesebb cselekvési egységét igénylik. Az új követelmények folytán ugyanis nehezebb, bonyolultabb lesz a tervező-, előkészítő- és a végrehajtómunka. A feladatok azonban — az eredményekre, a tartalékok hasznosítására alapozva — megoldhatók. A politikai légkör ugyanis — a nehézségek ellenére — kedvez a hatékonyabb, színvonalasabb munkának. A megye lakosságának túlnyomó része, saját tapasztalatai alapján, tudatában van annak, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése az ő javát szolgálja. Ez a felismerés mozgósító erővé válik az előttünk álló társadalmi és gazdasági feladatok megoldásában. Törekvéseink megvalósításában fontos szerepe van a megyei irányitó szerveknek. Segítsék elő, hogy a vállalatok és a szövetkezetek munkájában mind jobban váljanak meghatározóvá a . magasabb követelmények érvényesítését szolgáló elemek és vonások. Erősítsék továhb a gazdasági szervek önállóságát és felelősségét. Fordítsanak nagyobb figyelmet arra, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok éves tervükben jól ötvözzék a népgazdasági követelményeket, a megyei igényeket és a helyi sajátosságokat. A vállalatok és a szövetkezetek alapvető érdeke, hogy legyenek kezdeményezőbbek, aktívabbak a ter- rnékszerkezeti és szervezeti változások kimunkálásában, végrehajtásában, az erőforrások gondosabb kihasználásában. Támaszkodjanak ebben az üzemi demokrácia lehetőségeire. A szocialista munkaver- seny-mozgalomnak a XII. kongresszus és hazánk felszabadításának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott lendületét hasznositsák az 1980. évi feladatok végrehajtásában és a VI. ötéves terv előkészítésében, megalapozásában. A pártszervek és -szervezetek fordítsanak figyelmet a dolgozók tájékoztatására, mozgósítására, a káder- és személyzeti munkára. Támogassak, bátorítsák a céljainkért eredményesen tevékenykedő, ésszerű kockázatot vállaló, a fegyelmet, a rendet és a jó minőségű munkát megkövetelő gazdasági vezetőket. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben és a mozgalmadban, valamint a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták tekintsék legfontosabb feladatuknak az 1980. évi nép- gazdasági célkitűzések megvalósításának segítését, sajátos eszközeikkel történő támogatását. A KISZ vállaljon nagyobb szerepet a gazdasági feladatok megvalósításában; szervezze, mozgósítsa az ifjúságot a terv sikeres teljesítésére. Az agitációnak, a propagandának és a tájékoztatásnak változatlanul az a feladata, hogy eszközeivel segítse elő a népgazdaság, a megye • tervének teljesítéséhez szükséges nézetazonosság kialakítását, a konkrét tennivalók egységes értelmezését. A tömegpolitikai munkában elmélyültebben kell foglalkozni a népgazdaság egyensúlyi helyzetével, az ennek megjavítására irányuló törekvésekkel. A tájékoztató, mozgósító tevékenységet különösen p. mezőgazda-, sági üzemekben — főleg a .termelőszövetkezetekben — kell fokozni. Foglalkozzon többet áz- agitáció, a propaganda a tsz-ek gazdálkodásával, különösen a munka - és üzemszervezéssel, a gazdaságos termékszerkezet kialakításával, a vezetés kérdéseivel. Fontos feladat, hogy megyénk lakossága helyesen értelmezze a gazdálkodás hatékonyságát és minőségét; megértse, hogy ez ma a gazdasági fejlesztés legfontosabb forrása. Ezért van szükség arra, hogy a tömegpolitikai munkában mindenekelőtt a dolgozók napi feladataira bontsák le a követelményeket, azokat a tényezőket helyezve előtérbe, amelyeknek alakulását befolyásolni tudják (munka- fegyelem, takarékossúg, minőség, eszközkihasználás stb.) Változatlanul megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az életszínvonalra, amelynek alakulása a jövőben hitelesebben érzékelteti az egyénekkel az ország tényleges helyzetét. Meg kell értetni, hogy megtartásának vagy emelésének anyagi alapjait mindenkinek személy szerint a munkában, az anyagi termelésben lehet és kell létrehozni. Végül jEontos követelmény, hogy a megye pártszervei és alapszervezetei, az állami szervek, a tömegszervezetek és -mozgalmak a gazdasági, agitációs és propagandamunkában következetesen képviseljék, magyarázzák az 1980-as gazdasági célokat és mozgósítsanak a napi konkrét feladatok végrehajtására. A HELYES DÖNTÉS ÉRDEKÉBEN Mondjuk a taggyűlésen Először a megjegyzésekre figyeltem föl: »Mi a vezetőségi ülésen kapcsolódunk be a vitába«, »0, mi általában a pártcsoportban fejtjük ki a véleményünket« és így tovább. Amikor mélyebben elemeztük a helyzetet, kitűnt, hogy bizony egyik-másik taggyűlés túlságosan csendes az elektroncsőgyár- fa an. Az 5. számú alapszervezetet például- megdicsérték, mert olyan jól előkészítették a beszámoló taggyűlést. A követező fórum azonban már nem sikerült, a XII. kongresszus irányelveihez mindössze egy kommunista ( !) szólt hozzá. A titkár panaszkodva mondta, hogy ők . megrendelték a Népszabadságot, amelyben benne voltak az irányelvek, a pártcsoportokban is megvitatták a témát, s úgy gondolta, hogy sokkal többen mondanak véleményt. A múlt héten a Siófoki Járási Pártbizottság titkárával is beszélgettünk arról, hogy a beszámoló taggyűléseken . több, most pedig kevesebb volt eddig a hozzászólás. Ugyanakkor minden alapszervezetben hangsúKilencmillió a háztájiból Ipari hősugárzók Tabról A göllei tsz háztáji ágazatvezetőjét, Gadányi Józsefet kérdeztem a múlt év tapasztalatairól, terveikről. — Tavaly 2535 sertést adtunk el a háztáji gazdaságokból — mondta —, a tervezett mennyiség csak 2400 volt A tsz-tagok csaknem 9 millió forintot kaptak érte. Ez a sertések árán kívül különböző felárakat is tartalmaz. — Az új szabályozás hozott-e vál tozást ? — De még mennyire! A jelenlegi szabályozók az eddigiektől eltérően pontos sertéslekötést követelnek. Ha például májusra szerződik valaki és a tűrési határokon (előtte és utána 15 nap) kívül adja le a hízót, kilónként 2 forinttal kevesebbet kap érte. Ebben az évben remélhetőleg tudjuk tartani a tavalyi szintet. — Ügy tudom. szarvas- marhával is foglalkoznak. — Igen, 1979T ben 145 hi- zóbikát, 74 növendék üszőt és 47 tehenet értékesítettünk, közel a tervezetthez. A növendék bikák súlyhatárát most leszállították 450— 570 kilóra, ezért várhatóan csökkenni fog az eladott hi- zóbikák száma, a növendék üszőké viszont nő. — Hogyan segíti a tsz a háztáji gazdaságokat? — Önköltségi áron vásárolják tőlünk a takarmánj'o- kat; tavaly 25 vagon lucernát, 5 vagon réti szénát, 52 vagon takarmánybúzát, 120 vagon kukoricát vettek. Gondoskodunk süld ökon centrátumról, amelyből a tápot készítik. Ebből 115 mázsa, malactápból 20 mázsa kelt el havonta. Alomszal- mát, fuvareszközt is biztosítunk. A háztáji szarvas- marháknak hetente kétszer hordjuk ki a silót. — Az idén nő a tápszerek, takarmányok ára. — Igen, de ezt a sertésár emelkedése nagyjából kiegyenlíti. M. E. lyozták, hogy alaposan megvitatták a témát a pártcsoportokban. »Annyira kibeszélték magukat ott az emberek, hogy ide már nem jutott belőle« — még ilyen véleményt is lehet hallani. Semmiképpen sem lehet egyetérteni azzal, hogy a pártcsoportok fóruma aktív, a taggyűlés pedig csöndes. Különösen azért fontos a szemlélet megváltoztatása, majd pedig minden taggyűlés pezsgőbbé tétele, mert a jelenlegi bonyolult gazdasági helyzetben tovább nő az érdek szerepe, így a vita, a meggyőzés jelentősége szintén nagyobb. A gazdaságban, a társadalmi élet minden területén szükség van arra, hogy félsorakoztassuk az embereket a feladatok megoldására. A kommunistáknak fontos feladatuk a párt általános politikájának szellemében meghatározni a helyi tennivalókat. Ez sem képzelhető el úgy, hogy csak a kis csoportokban vitatkoznak. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, ott van helye annak, hogy minden oldalról megvitassák a jobb gazdasági munka érdekében hozandó határozatot. Az egész tagság véleményére, tapasztalatára, helyeslésére szükség van ehhez. S ha petán valakiben kétségek élnek afelől, hogy ez vagy áz az elképzelés valóban, ja- vit-e a helyzeten, csak az aggályai elmondásával segíthet a jó terv kidolgozásában. Most még olyan gyakorlattal is találkozhatunk, hogy a ’pártcsoport megbízza valamelyik tagot — ez általában a pártcsoport.vezető —, hogy összegezze a véleményüket. Ez kényelmes megoldás, ittolt már most tapasztalható, hogy megszokják a kommunisták, s nem is érzik szükségesnek a felszólalást; Márpedig minden párttag véleménye, tapasztalata szükséges! A kongresszusi irányelvek kiemelten foglalkoznak azzal, hogy minden döntés előtt alaposan mérlegeljék a terveket, elképzeléseket. Az eddigi taggyűlések bizonyítják, hogy a tagság egyetért a pártdemokrácia erősítésével. Ez pedig azt. jelenti, hogy a jó előkészítés, az alapos tájékoztatás révén minél több párttagot ösztönözzenek mindenhol véleményének felmondására. Sem az időt, sem a fáradságot nem szabad sajnálni a meggyőzésen és a meggyőződésen alapuló értelmes egység kialakítására, ez ugyanis nagy lendítőereje a határozat végrehajtásának is. Alapkérdés, hogy más a funkciója a taggyűlésnek és a pártosoportülésnek, mégis jóval többet kell erről beszélni a helyszínen is a változtatás érdekében. Most, amikor változóban van egy- eg.y vállalat munkájának a megítélése, mindenhol sokkal nagyobb kockázatot kell vállalni, mindez igényli a kommunisták támogatását. Elképzelhetetlen például, hogy a gazdasági vezetők beszámolója olyan »tájékoztató« jellegű legyen, mint sok helyen előfordul. A dolgozók, a szakemberek tapasztalata alapján lehet mérlegre tenni: jó irányba halad-e az üzem, a gazdaság. S ehhez ott, a taggyűlésen kell elmondani a véleményt, közösen kialakítani, mit szükséges tenni. A tartalom oldaláról vizsgálva tehát nem fogadhatók el azok a kényelmes vélemények, hogy elég, ha a pártcsoportban vitatkozunk. Szükséges, hogy a kis közösségben már véleményt mondókat fölkészítsük a taggyűlésen való felszólalásra. S a hangsúlyt egyre Inkább erre a feladatra kell tenni! Hajós Gcza Szövetség a kertbarátokért Az Iparban és a mezőgazdaságban egyaránt alkalmazható nagy teljesítményű hüsugárzókat és hőiégbef-ivókat gyártanak Tabon, az Építő és Vegyesipari Szövetkezetben. Termékeiket téliesített építkezéseknél, üzemcsarnokok fűtésénél, a mezőgazdaságban szárítóként, vagy lakások fűtésére is alkalmazhatják. A berendezés tüzeléstechnikai hatásfoka 91 százalékos, tehát igen gazdaságos. A múlt héten elnökségi ülést tartott 'Porrog&zentki- rályon a megyei kertbarátszövetség. A résztvevők meglepően szenvedélyes hangon érveltek — látszott, valamennyien szívükön viselik a kertbarátok ügyét Az ülés központi témája a direkttermő szőlőfajták kiGondolatok a népgazdasági érdekről »Ez népgazdasági érdek!« Kellő nyomatékkai hangsúlyozva és megfelelő gyakorisággal ismételve »csodatevő« mondat ez. A népgazdasági érdek tudvalévőén »az ország első számú gazdasági érdeke«, amelynek — természetesen — zöld utat kell kapnia minden egyéb érdekkel szemben, Igv ha egy vállalat támogatást akar kapni egy tervbe vett fejlesztéshez, megpróbálja saját érdekét népgazdasági érdekként feltüntetni. S ha ezt elég meggyőzően teszi, olykor sikerül is megsütnie a maga pecsenyéjét... Például ha azt állítja, hogy exportra süti... Az nem egyszer csak évekkel később derül ki, hogy az a pecsenye igen rágós. Sok szószólója van a nép- gazdasági érdeknek. (A népgazdaság valódi érdeke persze az lenne, ha az emberek nem csupán szót emelnének érelte, hanem — képletesen szólva — kalapácsot is...) A minap egy háztáji termelővel beszélgettem, aki nem értette, miért nem kap ingyen — és itt egy kisebb lista következett — ezt meg azt, »ha egyszer a háztáji termelés növelése népgazdasági érdek.« Nem sikerült meggyőznöm arról, ha minden kívánsága teljesülne, már nem volna a népgazdaság érdeke a háztáji munka. Egy hazai nagyvállalat kifogástalan termékeit exportálja, az ugyanazzal a tech- -pológiává! — csak épp kevesebb gondossággal — előállított »félsejejtet« pedig belföldi partnerei kapják. Ezt már többen szóvá tették. a gyár azonban mindannyiszor így válaszolt: ’ a népgazdaság érdekével ellenkezni, ha a megtermelt, de gyengébb minőségű anyagokat nem hasznosítanánk. Meggyőzőnek látszó hamu érvelés. Ha ugyanis mérlegre tennénk a szóban forg' termék exportjából származó nyereséget és azt a veszteséget, amit a termek a vele bajlódó hazai üzemek százaiban okoz, kiderülne: a sokat emlegetett népgazdaság milliárdokkal fizeti meg a gyár néhány százmilliós exportnyereségét. »A csoportérdekel.it alá kell rendelni a népgazdasági érdekeknek«. Alighanem a népgazdasági érdek tökéletes félreértelmezéséből fakadt ez a látszólag ugyancsak vitathatatlannak látszó kinyilatkoztatás. Vajon lehet-e népgazdasági érdek egy olyan — egyébként valóban minden piacon értékesíthető — termék előállítása, amely a hazai természeti, technológiai vagy egyéb feltételek közepette biztos veszteség? Elvárható-e bárkitől, hogy saját érdekei ellenére tegyen? Aligha! \hogy igaz, hogy egyetlen vállalat vagy gazdaság sem ;árhat jól a népgazdaság rovására. ugyanúgy igaz az is. ’ogy nincs olyan népgazdasági cél. amely a gazdálkodó egységektől ráfizetéses termelést követelne. Hiba a népgazdasági érdeket valamiféle különálló és a csoportérdekektől független érdeknek képzelni. Amikor összhangba kerül a népgazdaság és a »csoportok« érdeke — ez a célja a most életbe lépett szabályozó- endszernek is — elég, ha az üzem vagy vállalat a saját jól felfogott érdekében cselekszik. Megfelelő érdekeltségi rendszerrel — és erre is egyre határozottabban törekszünk — a népgazdasági érdek »lebontható« az egyes dolgozók érdekeire is. Némiképp leegyszerűsítve: ha egy gyárban valóban csak a jó munkáért jár bér, az a dolgozó tesz legtöbbet a népgazdasági érdekért, aki a saját érdekében a legtöbbet tette. S végül el kell jutni oda, ahol már nem kell viatkozni azon, hogy valami népgazdasági érdek-e vagy sem, ahol a bevezetőben említett vállalatnak valóban csak olyan fejlesztés áll érdekében, ami egybeesik a gazdasági érdekekkel. El kell jutni oda, ahol nem kell unos-untalan a népgazdasági érdekre hivatkozni: aho! elég. ha mindenki a lehető legjobban teszi a maga dolgát. Bíró Ferenc cserélése volt — a hírhedt noha szőlő hatását nem keil külön ecsetelni, ha körülnézünk a környékbeli temetőkben. Bessenyei László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa a szőlőkultúrák hazai történetéről és a meghonosításra alkalmas fajtákról beszélt. Ide tartozik a vidék sajátosságaihoz leginkább alkalmazkodó zata- gyöngye és a lakhegyi mézes, de számos új, még »műhelyben« levő fajta is létezik: ki kell próbálni. Molnár Gergely mezőgazdasági mérnök, a szaporítóanyag megszerzésének problémáival foglalkozott — ez kistermelői szakcsoporttal nehezen oldható meg, inkább a tsz-eknek kellene közreműködniük. Kiderült, hogy már szerveztek egy ilyen szakcsoportot, csakhogy a bogiári gazdaság segítségét kérve hiába döngettek »kaput, s falat«. Javasolták a kisüzemhez illő szőlőtelepílésii technika kidolgozását, hiszen a szőlővel foglalkozó idős embereket csak fokozatosan lehet rávenni a változtatásra. Az ülés Göblyös Jenő mezőgazdasági szakmérnök porrogszentkirályi szőlőjében a kísérleti tapasztalatok ismertetésével és a saját termésű új fajták kóstolójával fejeződött be. A kertbarátok módfelett lelkesek. Ez nagyon fontos, de nem mindig elég. Segítsék kellene nekik... SOMOGYI NÉPLAP
