Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

ADY !S SEGÍTETT „Dolgozott ott egy művelt pinc...” Életmédváltogés Istóriások a Lágeren városi éleik*«», ez erezteti a ha­tását a lakáso­kon, és mérhető az elvándorlás mértékével is: ke­rek számot mon­dok, amikor Nagykorpád je­lenlegi létszámát nyolcszáznak em­lítem, s ez fél- százzal kevesebb, mint a korábl számláláskor. Vasárnap búcsúzott Nem ünnepélyesen, talán mert nem végleg. Fölvette a ren­deléseket hozta a levest a sültet az italokat. Nekem az ebéd mellé az Élet és Iro­dalmat is, mert »van benne egy cikk, amely méltó a fi­gyelemre*. Ez a gesztusa sem volt szokatlan. Máskor az Üj Írást, a Kortárs-t a Magyar Nemzetet mellékelte az üveg Kinizsihez, vagy egy-egy nehezen megszerez­hető könyve*. Azt hiszem.' a vendégek közfii én tudtam egyedül, hogy Varga Ödön (Dönci bácsit holnaptól nyugdíjas. Ha k-odaiccnrót, históriáról beszél, elragadja a hév, s valóságos kiselőadásokat rög­tönöz Illyés Gyuláról, Né­meth Lászlóról, Sütő And­rásról. Ha életütjáról kérde­zem, elcsendesedik, tűnődve mosolyog, s tőmondatokban búsáéi. Már megismerkedé­sünkkor megtudtam: földiek vagyunk. Az apja valamikor Győrött volt vendéglős a Jedlik Ányos utcában. Ma is óét a házuk. (Dönci bácsi Siófokon is a Jedlik utcában lakik albérletben.) Apja mellett tanulta a szakmát, bár a négy Varga fiú közül nem őt szánták vendéglős­nek. Bátyja korai halála után döntött úgy, hogy a jogi egyetem folytatása mellett pincérnek áll. Édes­apja hatvanéves volt akkor, s egy -szál- felszolgálóval dolgozott az üzletben. 1950- ben tett szakmunkásvizsgát (a győri vendéglőt államosí­tották), s ez év nyarán már Siófokon szolgálta föl a me­nüt és a korsó söröket Az 1951-e* esztendő nem ked­vezett a vendéglátósoknak. A negyvenévesnél fiatalabb férfi pincéreket kezdték át­irányítani a nehéziparba, következésképpen sok kitű­nően fölkészült, külföldet járt, nyelvismerettel rendel­A beszélgetés először nem sok jót ígért. Hőgye Józse­fet, a kisgyaláni tsz személy­zeti vezetőjét faggatom, ho­gyan használták föl a szo­ciális, kulturális alapot. Föl­sorolja a kicsit száraz, nem sokat mondó tényeket: mint­egy 116 ezer forintnyi ala­pot képeztek, ebből házas­sági, temetési segélyt adtak, támogatták a sportkört, a KISZ-t, nőnapi ünnepségeket rendeztek, mint mindenütt. És be is fejezné, ha egy kicsit elégedetlenül nem kér­dezősködnék tovább. Szűk­szavúan válaszolgat, de ké­sőbb belejön. Hozzájárulás nélkül ugyan, de megoldják a dolgozók es a nyugdíjasok étkeztetését. 3—4 tsz-lag üdül évente. Országjáró ki­rándulásokat szervernek. Tavaly a szegedi szabadtéri játékokon voltak, két cso­portban, gondolván arra is, hogy — sok háztáji lévén — valakinek mindig otthon kel! maradni. Járták a Sjovjet- uruccaTs §2 NDK-ban. És kező felszolgálóból lett kö­zepes vagy annál is gyen­gébb hegesztő, esztergályos vagy lakatos. Dönci bácsi nem ment a nehéziparba, hanem fővárosi üzemi étkez­dében vállalt munkát, majd nyáron a Balatonnál. 1953- tól pedig megszakítás nélkül az Utasellátó siófoki resti­jében dolgozott. Összesen 30 nyarat és 27 telet töltött itt szorgalmas munkával. A szakmát megbecsülte. Öt is megbecsülték: a vendégek, a felettesei, a munkatársai, A fiatalok sokat tanulhattak tőle. Nemcsak szakmai ve­télkedőkön, (ahol Dönci bá­csi rendszerint a zsűriben foglalt helyet), hanem a »placcon« is. És nemcsak szakmát, hanem etikát, sőt életformát is. Mégpedig a sokoldalúan müveit, az is­mereteit állandóan gyarapító ember életformáját. ;, — Győri .gimnazista vol­tam, már nem emlékszem, hányadikos, amikor először vettem * kezembe Szabó Dezső egyik könyvét — mondja. — Egyetemista bá­tyám hozta Pestről. Abban az időben Szabó Dezső nagy hatással volt az ifjúságra, a bátyámra és rám is. termé­szetesen. Tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy ké­sőbb fölfedeztem magamnak az egész kortárs irodalmat, elsősorban Németh Lászlót, Illyést, Veres Pétert, Kodo- lányit, Sinkát, Erdélyit. De sokat foglalkoztam a nyuga- tosok első nemzedékével is. Főként Adyval. Nyolcadikos koromban előadást tartottam az önképzőkörben Ady haza­fias költészetéről s az érett­ségi tételem is Ady volt Sík Sándor költő, egyetemi ta­nár előtt. vizsgáztam — ő volt az érettségi elnökünk — nem csekély izgalommal, hiszen tudtam, hogy 6 is írt tanulmányt Adyrűl. Ak­kor még nem sejtettem, hogy négy költőnk milyen lassan-lassan kibontakozik egy kép: merőben más, mint az előző. Ritka kép! Ebben a szövetkezetben ráérnek odafigyelni az em­berre is. Szakítanak rá időt. zik az »apróságok« súlyát. — Nőnapra 70—120 fo­rintnyi ajándékot kapnak nődolgozóink — mondja Hő- gye József —: hamutartót, cserépvázát, jénait... Mikor mit. Tudom, nem nagy ér­ték, de úgy vettük észre, igazán jólesik nekik. Kará­csony előtt mikulásünnepsé­get rendezünk fenyőfával, műsoros esttel, a gyerekek mikuláscsomagot kapnak. Fölváltva tartjuk a hozzánk tartozó községekben; aki nem ott lakik, el v isszuk ,, '. A kicsik nagyon élvezik, megmarad bennük az él­mény. Nem kerül sokba, s mégis... És sorolja, sorolja .. 1 A közelben van egy halastó, minden május elsején hor­gászversenyt rendeznek a tsz sverezearjtk. Masker tő­kedves, csodálatos módon fogja meghálálni iránta való ér­deklődésemet, tiszteletemet. A háborúban hadifogságba kerültem. Egy nap magához hívatott a tábori kórház pro­pagandistatisztje, egy szovjet őmagynő, s elém tette Ady összes versét. Arra kért, be­széljek róla. Tudta, hogy ér­tek németül; ő a németen kívül az angolt is beszélte, tájékozott volt a világiroda­lomban, a mi Petőfinket is jól ismerte. De Adyról még nem hallott Miután bemu­tattam az Üj versek poétá­ját, érdeklődött, ismerem-e az orosz irodalmat. Gogol­ról, Turgenyevről, Tolsztoj­ról, Makszim Gorkijról, sőt Solohovról is beszámoltam neki,, egyszóval kitűnően el­beszélgettünk. Ehhez csak annjrit: ennek az őmagynő- nék köszönhetem, hogy 1945- ben a legelsők között tér­hettem haza Magyarország­ra. Dönci bácsi hagyományos munkarendje: két nap szol­galat, kettő szabad, — Ez így volt jő — mondja. — A két szabadna­pomra rendszerint hazautaz­tam Győrbe, a lányomhoz, vagy Budapestre mentem színházba, operába, akadé­miai előadásokra. Volt mó­dom kultúréletet élni. A szabadságomat rendszerint külföldi barangolásokkal töltöttem, Karinthy Ferenc egyik könyvében megemlékezett róla. Valamelyik nyáron a Nemzeti Színház üdülőjében dolgozott, és szüksége volt egy zsoltár pontos szövegé­re. Eszébe jutott Dönci bá­csi. Idézem: »Dolgozott ott egy kedves, müveit pincér, a népi írók lelkes híve, ne­kem az volt az érzésem, hogy bizonyára ismeri.« Ismeri. El is énekelte Ka­rin toy Ferencnek. zó versenyt, és meg in tudja, mit. Az indok: — Úgy örülnek neki.. Hát igen. Van, ahol tud­ják, mennyit ér az a »száz- ezrecske«, ami »nem összeg« egy tsz gazdasági kiadásai között. Érzik ... Csima Endre és Horváth János, a göl lei általános is­kola két tanulója részt vett a horgászversenyen. — Három tükörpontyot fogtam az idén — mondja Bandi —. Sajnos, az eső el­mosta a versenyt... De máskor is indultam, s nyer­tem könyvjutalmat. — Én is fogtam két pon­tyot és egy keszeget — kap­csolódik be a beszélgetésbe Jancsi. — Olyan izgalmas, amikor a hal rángatja az úszót... A futóversenyen meg háromszor is első let­tem, s három focilabdát nyertem... És mondják, mondják — egymás szavába vágva. — Nagyon várjuk a kö­vetkező versenyeket! Az idén több mint fél­száz külföldi bemutatón, vá­sáron es egyéb kulturális rendezvényen »mutatkoz­nak be« a magyar könyv-, es folyóiratkiadás újdonsá­gai, az iskolákban hasznait korszerű tan- és szemléltető eszközök, A Kultúra külke­reskedelmi vállalat ez évi naptárában Szófiától Sao Pauláig több tucatnyi kiállí­tás sasrepsi As életmód az emberi közérzet meghatározója, ugyanakkor a társadalom fejlettségi fokának is mércé­je. Elemei : a lakaskultúra, a táplálkozás mennyisége éa minősége, az anyagi javak, a szellemiekből való- része­sülés igénye. Szoros össze­függésben állnak egymással az életmód elemei, így pon­tos képiét adnak az ember­ről rnánt személyiségről. Kakaóakció Az idegen — á ;uteaSb«z. Nagykorpádon — bizton ál­líthatja, »rápillantásra« is: sorsfordító időszak zajlott le e somogyi településen. S nemcsak a régiből újjávará­zsolt — felújított, bővített — lakóházak »beszélnek« erről, hanem a felszabadulás után keletkezett községrész is, melyet a volt gazdasági cse­lédékből lett újgazdák, il­letve átjárni gazdasági dol­gozók építettek föl. A Lá­ger — ez' volt az alvég — a gazdaságin® tartozott. (Ide a Duna—Tisza közéről hozattak embereket a ki­egyezés után, mások pedig 1921-ben érkeztek szolgának. Gana j os p tisztáról, Prépost­pusztáról is behúzódtak a cselédek a belsőségbe.) A Lóger nevezetes volt arról is, hogy itt tanyáztak le az istóriások, azaz a kocsin vi­lágot járó vándorkereskedök. Mezei Jánosné nyugdíjas tanítónő — a nagykorpádi, kúriát utánzó leikészlak egyik lakója — hevenyészett »élet­módkutatásunk« készséges segítője. A nemrég lezajlott népiszámlálás egyik fősze­replőjeként — Szabó Sán- dómé tani tónővel — beko­pogott minden ajtón, így hí-1 teles tanúja a változásoknak. — Ami szembeötlött: für­dőszoba is ran az átalakí­tott házakban — általánosít. — Egyelőre kútból szivat­tyúzzák a vizet, de számol­nak a majdani törpe vízmü­vei. Több családi házat a munkahely, a Dél-somogyi Állami Gazdaság pjatranálá- sával építettek. A munka­képes lakosság egy részét ugyanis e gazdaság foglal­koztatja, míg a többieket a téesz, illetve nagyatádi üze­mek: a cérnagyár, a Danu- via, a konzervgyár. A fia­talokra vonzási gyakorol a A lipcsei tavaszi vásáron mintegy 1500 kötet ad ke­resztmetszetét a hazai ma­gyar és idegen nyelvű könyvkiadás legfrissebb pro­duktumai boL Eteó ízbe» rendeznek Amszterdamban magyar he­tet: ezen könyvek, folyóira­tok, hanglemezek is képet adnak hazánk szellemi éle­téről, a művészetek íejlöde­A két pedagógusinő első­sorban az iskolában igyeke­zett az életmódon változtat­ni : kakatóakciót szerveztek,- a gyerekeket az egészséges táplálkozás érdekében, a gyümölcsfogyasztásra ösztö­nöztek, Ami a szellemi ja­vakat illeti: a könyvtárban 4700 kötet kötött válogathat a 270 olvasó. Napilapot — ez postai adat — százki­lencyennégyen járatnak. A kultúráiét egy időre »befa­gyott«, de Szabó Sáridomé ■már készül »jeget'olvaszta­ni«. A »jégkorszak« idején is működött a gazdaság if­júsági klubja. A fiatalok szá­mítanak a vándormozira is. Elkészült a volt tanács ház átalakításával az orvosi rendelő; remélhetőleg nem­sokára életmódalakitó té­nyezővé válik Nagykorpiá­don. Üj ház, fényes ház Petőfi utca 10. — Kié ez aa új ház, fé­nyes ház«? — Kaié Sá ndor ne névén van ... A község legteklntelyesebb lakóépülete mögötti kulipin- tyóhan — tyúkól volt — be­szélgetünk Szabó Jánosáéval, a »mamával« és Czébei Já­nosáéval, a »ciédivel«. — A fiatalok Nagyatádra járnak — válaszolja meg az újabb kérdést Szabóné. —A vöm mentőállomási ápoló, a lányom a kórház reumaosz­tályán dolgozik. A »papa« vontatóvezető a tée^zben. Gazdálkodók voltunk régeb­ben. Egy kenyéren vagyunk a fiatalokkal: nem nézzük, ez a tiéd, ez az enyém... így napközben meghúzódunk a kisházban, de éjjelre föl- megyúnk a nagyba, öt szo­bája lesz; kettő lent, há­rom a tetőtérben. A fürdő­szoba még romos, de majd elkészül, mire a tor-pe víz­mű! Kétszázezer OTP-köl- csönt kaptak a fiatalok, a többit magunk álljük. Hároméves kis unoka hall« gat ja a szavait: Peti már óvodába járhat, nem úgy, rani ac egykori nagykorpá­éi gyerekek. Szabo Jámosne palackos gazzal fóz; as ebéd­be® valókat a magy hűtő- szekrény rejti. Az -éj ház. fényes ház« — idéæt égy gyerékdalból ^— új életfor­ma bekaezőntét íj jelenti ««sei «- asgyasaíaébos, A korpádi csodaember Vajda Sándor bácsi hat­vannyolc éves. Falu krónikás, amatőr néprajzos, festő, ze­neszerző, vçrsirô. Élő csoda. Gyerekkorában nem tanul­hatott, plédig Foglyos tanító szorgalmazta nagyon. Kellett az_.ereje a »birtokhoz«, hi­szen a testvérei korán el­haltak. így aztán negyven- nyolc éves korában kezdte kijárni a hetediket es a nyolcadikat, majd közgazda­sági technikumba iratkozott, érettségi után pedig a szám­viteli főiskolát végezte el, A főkönyvelőségig vitte a termelőszövetkezetekben. Ér­kezésünkkor épp matyó mintákat varrt: falnak dí­sze lesz ha elkészül... — Erdős-Korpád volt ez a település valamikor; így tartották számon egy XIII. századi okiratban. Nagy dol­gok nem történtek itt. De állt egy. török vár a Vár­dombon , Ganajospusztánal. S azt is elmondhatom, hogy Pados János 48-as honvéd orvosnak itt van a sírja. Természetesen az életmód változása a téma itt is. — A korpádi ember reg­gelire tejes tormalevest vagy sült káposztát, sült krumplit, sült szalonnát ét­kezett Mikor mit. Az ebéd- választék: rántott leves, ha­barék, kukoricakása-, kuko- ricagánica, dödölle, kukori­ca prósza. Vacsorára gyakran szintén habarékot kevert a háziasszony; jó savanyítás étel volt ez: aludtejjel és liszttel készült, tejet habar­tak bele. Ma a nagykorpádi ember előnyben részesíti a húsféléket, mert erre is le­lik neki. A kelttésztát föl­váltotta a cukros sütemény. Régen csak a híres, három­napos lakodalmakban volt ennyi finom élei. Ezek ked­den szoktak kezdődni vagy csütörtökön. Marhát, disznót, csirkéket vágtak a hetven­nyolcvan vendégnek, akik két napig Nmuzsikával, a harmadikon nótaszóval mu­lattak. Akkor volt divatban a nagykorpád! konty is; hogy milyen szép viselet, azt itt láthatják a 'kaposvári Langs- feld Fiai fotóján... Hol vannak már azok a “dufla lakodalmak«, amelye­ket külön tartottak: a lányos háznál az eljegyzésit, a le­génynél az esküvőit? Ma a sátoros a divat, egyetlen napig — igaz, hogy akkor a százhúsz vendég sem rit­ka. Ami viszont konstans e változó világban: a nagy­korpádi ember fenntart egy szobát a vendégnek s álta­lában konyhalakó. A tekin­télyt is mutató téglakeríté­sek divatja a múlté, itt is »versenyeznek« a fonott, he­gesztett, kovácsolt »cso­dák« ... Láger és Felvég — azaz: cselédi es gazdai Nagykor­pád — vegyes házasságok­kal kapcsolódott össze. Ez is módosító tényezője a mai életmódnak itt. Ügy fordult a világ életet változtál va ter­mőbe Nagykorpádon, ahogy e zord időben Vajda Sán­dor hácsiék előszobájában az a szép citromfa... Lesko László Szaptidl András Vau, ahol tudják.». Ritka példa Kisgyalánban M , E. Több tucatnyi kiállítás Cj lakóház, új életmód. — Akkor volt divatban a konty ia...

Next

/
Thumbnails
Contents