Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESULJETE Kl Ara: 1,20 Ft .cvi6 Kf 4? ' SOMOG/I NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 18. szám 1980. január 23., szerda Az OBT konferenciája Az értelmiség feladata a béke szolgálatában Korszerűsítik Szenna közvilágítását. Egymillió fe­rial értékben kicserélik a régi villanyoszlopokat a Dédás* kaposvári szerelői s a községben 154 vasbeton oszlopot állí­tanak föl. A munkával február közepén végeznek. Tizennyolc brigád a városért A barcsi Épgép dolgozóinak vállalása A megvalósítás kulcsa A népgazdasági tervek megvalósítását az elmúlt év­tizedekben többé-kevésbé azonosítottuk a termelési előirányzatok teljesítéséved. Ez az értékelési szemlélet több szempontból is helytál­ló volt, legfőképpen azért, mert az új érték, a nemzeti jövedelem jelentős mérték­ben az anyagi termelés szféráiban jött létre. Mind­ezzel összhangban a terv realizálásának feltételeit is a termelés ágazataiban vizs­gáltuk és természetesen igyekeztünk biztosítani Bár a szóban forgó gaz­dasági ágazatok nemzeti jö­vedelemtermelő szerepe mit sem változott, napjainkban a termelési előirányzatok tel­jesítése elsősorban eszköze a terv realizálásának. Ez utóbbinak kulcsa, alapvető feltétele az értékesítés; konkrétan a külső piaci ér­tékesítés. A hangsúlyeltoló­dás és a különbség abból adódik, hogy a népgazdasági tervek bosszú időn át intéz­ményesen biztosították a termelés növekedésének — de legalább a többlet döntő részének — értékesítését, végső felhasználását, az 1980. évi népgazdasági terv viszont nem nyújt ilyen biz­tosítékot. A feladat nehézségi foka — szinte »szemmel-“ érzé­kelhető. Mindemellett a kül­ső piaci értékesítés teendői kapcsán egyéb nyomós té­nyeket is figyelembe kell vennünk. Az összes belföldi felhasznál aa már 1919-ben is csökkent, alacsonyabb volt, mint az 1978. évi. Nos, ehhez képest kell még .egy százalékkal mérsékelni a belföldi felhasználást, s ez többé-kevésbé azt jelenti, hogy az ipar a belföldi vég­ső felhasználásnál körülbe­lül az 1977. évi igényekkel, szükségletekkel, felhalmozá­si és fogyasztást vásárlóerő­vel számolhat. Az ipar a termelés növe­lése — és a már elért ter­melési szint fenntartása — szempontjából az export- kényszer helyzetében van. Ez a megállapítás az ipar egészére érvényes, mert a vállalatok egy része — ame­lyek eddig sem tudták ki­elégíteni a fizetőképes bel­földi keresletet — 1980-ban is növelheti a hazai felhasz­nálást szolgáló termelést. Az ipar exporttermékei­nek több mint 60 százalékát a szocialista országokban értékesítjük, így az export- előirányzat teljesítése — amely azonban az import növekedésétől is függ — már nyújt bizonyos alapot az ipari termelés növelésé­hez. A további garanciáit a nem rubelelszámolású ex­port bővítésének — tíz szá­zalékon felüli növelésének — kell előteremtenie. Ki­mondható, ha az ipari ex­port előirányzatait akár ru­bel, akár nem rubel elszá­molásban nem tudjuk telje­síteni azt az ipari termelés fejlődési üteme is megsíny­li. Nos, ezért kulcsa az idei terv megvalósításának — egyrészt a külgazdasági egyensúly javításának, más­részt az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növelé­sének — a külső piaci érté­kesítés, az export. Más és korántsem mellékes kérdés, hogy a külső piaci értékesí­tés kulcsszerepe végül is a termelőágazatok feladatait gyarapítja es nehezíti. Jelentősen megnőtt az utóbbi években a magyar békemozgalomban a tudo­mány, a kultúra művelőinek cselekvő részvétele: hazánk­ban a szellemi munkával pàrœult aktív közéleti tevé­kenységnek érzékelhető ha­tása van a béke érdekében kifejtett tömegpolitikai Németh Károly Békés megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára Békés me­gyébe látogatott. Békéscsa­bán, a megyei pártbizottság székházában Frank Ferenc első titkár, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogad­ta. A Központi Bizottság tit­kára meghallgatta Frank Ferenc beszámolóját a XII. pártkongresszus előkészü­leteiről, a megyei feladatok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről, valamint gazda­sági építőimunka idei első ta­pasztalatairól. Németh Károly ezután a nagyszénást Október 8. Ter­melőszövetkezetet kereste fel. Ott a járás párt és álla­mi, valamint a község és a termelőszövetkezet vezetői köszöntötték. Békés megyei látogatásá­nak befejezéseként Németh Károly a tsz pártvégrehajtó­bizottságának tagjaival, a gazdaság ágazatvezetőivel folytatott eszmecserét, idő­szerű politikai és gazdasági feladatokról. Korom Mihály Heves megyében Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kétnapos látogatást tett Heves megyében. HétfjSi megérkezése után Egerben, a megyei pártbizottság szék­házában Vaskó Mihály első titkár fogadta, tájékoztatta Heves megye politikai, tár­sadalmi és gazdasági helyze­téről, fejlődéséről, gondjai­ról. Korom Mihály tegnap Gyöngyöst kereste fel. Az Egyesült Izzó félvezető és gépgyárában tájékoztatót hallgatott meg a dinamiku­san fejlődő üzem életéről, termékszerkezetének alaku­lásáról, majd megtekintette az integrált áramkörök gyár­tását, az üvegcsiszoló auto­matákat. A gyár vezetői be­mutatták neki azt az új tí­pusú ipari robotot is, amely­nek első példánya most ké­szült el Gyöngyösön a tele­víziógyártás céljaira. A Központi Bizottság tit­kára végül részt vett a gyöngyösi városi tanács hi­vatali pártszervezetének taggyűlésén. munkában. E fő gondolatok jegyében és egyik konkrét megnyilvánulásaként rende­zett tegnap békemozgalmi konferenciát Budapesten az Országos Bóketanács tudo­mányos bizottsága, közösen a TIT-tel és a MTESZ-s^eL Az értelmiség feladatai a béke es a társadalmi hala­dás szolgálatában — így ad­tak címet és választottak közérdekű témakört a ta­nácskozáshoz, amelyet a TIT budapesti stúdiójában tartottak. Körülbelül 250-en kaptak meghívást békemoz­galmunk népes seregének aktivistái közül: a tudo­mány, az irodalom és a mű­vészetek, a műszaki élet, va­lamint az orvos- és pedagó­gustársadalom képviselői, közéLeti munkásai. Céljának megfelelően a tanácskozás felhívta a hazai értelmisé­giek és a közvélemény fi­gyelmét arra a fontos sze­repre, amelyet értelmiségünk legjobbjai a társadalmi ha­ladás és a béke ügyénekelő­mozdítása érdekében mindig is vállaltak, vadainak nap­jainkban és tovább örökíte­nek a következő generációk­nak. A tudomány és a kultúra iránti növekvő társadalmi szükséglet együtt jár az ér­telmiség szerepének és je­lentőségének további erősö­désével. E meg állapi tás hát­terében olyan tényék hú­zódnak meg, hogy hazánk­ban az elmúlt 30 évben hat­szorosára nőtt az értelmiség létszáma. Dr. Szádeczley-Kardoss Ele­mér akadémikus, az OBT tudomány oá bizottságának el­nöke megnyitójában — egye­bek között — abban jelölte mag az értelmiségiek béke- munkájának kulcskérdését: segítsék eligazodni az embe­reket a korunkban szinte hömpölygő információk ára­datában, különösen a világ- politikai történések értékelé­sében, az emberiség sorskér­déseinek értelmezésében és megoldásuk lehetőségeiben. Kitért arra, hogy napjaink­ban Európa-szerte mind be­hatóbban foglalkozik — a Béke-világtanács törekvé­seihez hasonlóan — a leg­több nemzeti békemozgalom a társadalmi erők, a hala­dó közvélemény progresszív formálásával és mozgósításá­val, a felnövekvő generációk békére nevelésével. Dr. Köpeczi Béla akadé­mikus, az MTA főtitkárhe­lyettese «értelmiség, társa­dalmi haladás, béke* cím­mel tartott vitaindító elő­adásának az volt — törté­nelmi tapasztalatokkal, té­nyekkel, adatokkal is alátá­masztott — fő gondolata, hogy a békés egyrqás mel­lett élés politikájának nincs alternatívája. Sokat tehetnek az értelmiségiek — tudásuk­nál, társadalmi állásuknál, munkakörüknél fogva — azért, hogy az emberekben tudatosodjon; ram elég a háborút elítélni, a humanis­ta eszmék jegyében védeni a békét, hanem keresni kell azokat a valóságos társadal­mi—politikai erőket és esz­közöket, amelyek révén ténylegesen elkerülhető a háború. Tizennyolc szocialista bri­gád tevékenykedik az Ép­gép barcsi gyárában. Veze­tői tegnap arról tanácskoz­tak, hogy az idei 120 milliós terv teljesítése érdekében mit kell tenniük a gyár dol­gozóinak, köztük a szocialis­ta brigádoknak. Elsősorban arról van szó, hogy az anyag­gal és energiával való éssze­rű takarékosságon kívül to­vább javítják gyártmányaik minőségét. E tanácskozáson választot­ták meg a küldötteket is a szocialistabrigad-veze tök­nek a hét végén Budapes­ten — a nagyvállalat köz­pontjában — rendezendő ta­nácskozására. A tegnapi értekezleten a szocialista munkaverseny állt a tanácskozás közép­pontjában. A feladatok meg­határozása mellett arról is döntenek majd a brigádok, hogy milyen újabb vállalá­Somogy legtakarékosabb községe Mosdós — tavaly egymillió 374 ezer forinttal nőtt itt a betétállomány. Az év végén ötmillió 560 ezer forintot tartottak a község lakói takarékban. A helyi postahivatal vezetőjének tá­jékoztatása szerint e gyara­podás a falubeliek háztáji gazdaságában nevelt állataik leadásából, primőr értékesí­téséből és bérmegtakarítás­ból származik. Egész So­mogybán nem volt ilyen nagy a növekedés: a múlt évi IV. j negyedévben például a ka- I posvári járás 60 postahiva- , tala közül csak 16-nál tettek több pénzt a takarékba, mint a korábbi években. A növe­kedés Mosdóson is ugrássze­rű a korábbi évekhez ké- • pest. Hódít a gépkocsi-nyere­sokkal köszöntik majd mél­tóképpen pártunk XII. kong­resszusát és hazánk felsza­badulásának 35. évforduló­ját. Értékelték a brigádok­nak Barcs fejlesztése és gyá­ruk gazdagítása érdekében végzett társadalmi munkáját is. Tavaly igen eredménye« évet zártak: a múzeum épí­tésénél, az új sportpályánál, az óvodákban és iskolákban 289 ezer forint éytekű volt a társadalmi munka, 2587 óra alatt. A gyárban a 1435 társadalmi munkaóra értéke 166 ezer forint. Ezer órát dolgozott még az Epgép 18 szocialista bri­gádja Mosdóson a tüdősza­natóriumnál. E munka ér­téke 112 ezer forint, összes társadalmi tevékenységüké fjedig csaknem 600 ezer fo­rint. ' A gyár brigádjai a tegna­pi tanácskozáson elhatároz­ták, hogy az idén is folytat­ják a társadalmi munkát. meny betétkönyv: jelenleg 38 betétkönyvtulajdonos vár nyereményre a takarékos községben. December 31-én a kamatozó betétek száma 252 volt, s a betétállomány­nak mintegy a 90 százaléka tartós lekötésű. Megyeszerte terjed a ta­karéklevél-forma. Ez szán­tén tartósan lekötött betét, s három év elteltével hat- százalékos kamatot fizet. Eb­ből a betétfajtából jelenleg 750 van somogyiak birtoká­ban. Megyénkben a TT negyed­évtől év végéig csökkent « betétállomány — ezt részben ellensúlyozták az I. negyed­évi jelentős befizetések és a ' urnátok. Tavaly 59 millió 659 ezer forint kamatot fi­zetek ki az OTP fiókjai Somogybán. Inkubáforgyártó gépsort telepített Soltvad­kértre a Medicor Művek. Az egykori kisüzem januártól új gyártócsarnokba költözik, így sokkal kedvezőbb környezet­ben végezhetik az egészségügyi berendezések gyártását A KGST-országok közül egyedül hazánknak ez az üzeme gyártja a koraszülött csecsemők számára nélkülözhetetlen inkubátorokat, évente mintegy háromezer darabot, kilenc­ven százalékai exportra. IMTI-Íotó — Karáth Imre felv.) | A legtakarékosabb: Mosdós Másfél milliárdos betétállomány Somogybán

Next

/
Thumbnails
Contents