Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

'7 Sörpalackozó lesz Vésén Nyári időszámítás Több százmilliós megtakarítást jelent ÁpríTís 6 és szeptember 28 között Az idén bevezetik a nyá­ri időszámítást hazánkban. Az érdeket tárcák befejezték az erről szóló jogszabály egyeztetését, s az rövidesen a hivatalos közlönyben is megjelenik. A nehézipari miniszter, valamint a közle­kedés- és postaügyi minisz­ter együtttes rendelete, a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján, a munkaügyi miniszterrel egyetértésben kimondja, hogy 1980. április 8 és szep­tember 28. között nyári idő­számítás lesz érvényben. Esaertnt április 6-án, vasár­nap 0 órakor 60 perced kell előbbre tolni, tehát egy órára igazítani az óra mutatóját, a nyári időszámi tás megszűné­sekor, szeptember 28-án, ■va­sárnap egy árakor pedig vissza kell igazítani a mu­tatót 0 Mára. Szeptember 28-án tehát már ismét az eredeti zonajdöhöoc igazo­dunk. A rendelet kffiön tatésfce- dik azokkal kapcsolatban, akik a nyári időszámítás be­vezetésének, illetve meg­szűnésének éjszakáján dol­goznak, az óra mutatójának 60 perces előre- illetve visz- szaigazitása ugyanis az éj­szakai műszakot rövidíti, il­letve hosszabbítja. Ezért a rendelet úgy intézkedik, hogy a nyári időszámítás bevezetésének és megszünte­tésének időpontjában mun­kát végző — nem havi bé­res — dolgozók munkabérét a tényleges teljesítmény, il­letve a ténylegesen ledolgo­zott munkaidő alapján kell elszámolni. A nyári időszámítás beve­zetése is beleilleszkedik azoknak a sokoldalú intéz­kedéseknek a sorába, ame­lyeknek célja az ésszerű energiatakarékosság. Min­den nap egy óra nyereséget jelent ugyanis majd az áramfogyasztásban, hogy ké­sőbb kapcsoljuk be a mes­terséges fényeket, lámpákat, a közvilágítási hálózatban, az üzemekben, a hivatalokban és a háztartásokban. Az előze­tes számvetés szerint ebben az időszakban a világitásra fordított villamosenergiából mintegy 80 millió kilowatt­órát takarít meg az ország, ami fűtőolajra átszámítva 20 ezer — 25 ezer tonnának felél meg. Az értéke csupán ennek: 60—70 millió forint, emellett azonban a tartalék villamosenergia-kapacitás növekedése mintegy 160 millió forint értékű megta­karítást hoz a népgazdaság­nak. A hivatalos megjelenéssel hatályba lépő rendelet kü­lönösen nagy feladatokat ró — elsősorban a menetrendek összehangolásával — a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumra. A MÁV nyári menetrendje június 1-től szeptember 27-ig érvényes, s természetesen a nyári idő­számításnak megfelelően ké­szül A nyári időszámítás első szakaszára, az április 6-tól május 31-ig terjedő időszakra pedig módosító kiegészítést adnak ki a me­netrendhez. Hasonló menet­rendi pótlást állít össze a Volán az autóbuszok közle­kedéséről. Az előzetes jelzések sze­rint az idén Magyarország­gal együtt Ausztria, az NDK és az NSZK is áttér a nyári időszámításra. Elutazott a vietnami küldöttség Vasárnap elutazott Buda­pestről a vietnami küldött­ség, amely a magyar—viet­nami gazdasági és műszaki— tudományos együttműködési bizottság 8. ülésszakán vett részt A delegációt Do Mum, a Vietnami Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az együtt­működési bizottság vietna­mi tagozatának elnöke ve­zette. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke. A vietnami delegáció ma­gyarországi tartózkodása so­rán fölkereste a Videoton gyárat, a székesfehérvári könnyűfémmüvet, valamint az Ajkai Timföldgyárat. Atomerőmű-javító berendezés Kaposvárról. A Csepel Művek kaposvári egyedigépgyárában már cso­magolják az év első export­szállítmányát : az atomerő­mű-javító berendezést. Ez a speciális fúró-maró, amely a csövek hegesztéséhez, »begör- gözéséhez« is alkalmazható, először a Szovjetunióba, onnan pedig aiz NDK-ba és Csehszlovákiába utazik. A második ilyen berendezés január végére készül el, s a harmadik — még ebben az évben — a paksi atomerőműnek. A külön­leges gépből tavaly négyet készítettek a kaposvári gyárban. Fejlesztésre kijelölt területek Újabb gyeptelepítés, vízrendezés Tapasztalatokat, anyagi és szellemi kapacitást egy­aránt Sgyelembe vettek a balatonszabadi November 7. Tsz-ben, amikor az idei terveket készítették. így ter­Kampányzárás után a cukorgyárban Szétszerelik a gépeket A^ 86. kampány ért véget január 10-én a kaposvári cukorgyárban. Ezúttal a gyár történetének talán a legsikeresebb évét zárták : 115 munkanap alatt 316 ezer 360 tonna cukorrépát dol­goztak föl — átlag 196 ton­nával többet, mint tavaly. Igaz, a répa cukortartalma 0.5 százalékkal kevesebb volt a múlt évinél, de így is elérte a 15.5 százalékot. A gördülékeny, jó munkának köszönhető, hogy a kam­pánynapok száma tizennégy- gyel kevesebb a tavalyinál. Csökkent a eukorveszteseg is — 0.07 százalékkal kevesebb a múlt évinél —, a melasz­cukor 0,13 százalékkal mér­séklődött, és a répából vi­szonylag több cukrot nyer­tek. Miután a répa elfogyott, azonnal kezdték a négyezer tonna sűrű lé -vissza tárolá­sát«. Még 1900 tonna sűrű lé áll ezenkívül a tárolók­ban. Ez a Nagykanizsai Sör­gyárba kerül — az idén ugyanis a kaposvári gyár termékét ott használják föl. A répafeldolgozással egy időben kezdődött a cukor csomagolása, a takarmány­keverés és a kockacukor­gyártás. A tavalyi répater­melésből előállított cukor­mennyiség 39100 tonna. A földolgozott répa napi átla­gával már most, az V. öt­éves tervben elérték azt a célt, amelyet a tervidőszak végére tűztek ki. A gépek — a kezdeti nehézségek uLn — jól »szerepeltek« a kampány idején. Megkezd­ték a karbantartást, a gyár takarítását, víztelenítését, s a dolgozók egy része Is sza­badságra ment. Az idén a tervezett összes fejlesztési alap a kaposvári cukorgyárnál 76 millió fo­rint, s ez még bővül az úgynevezett fenntartási költ­séggel. Több millió forintot fordítanak a répaátvevőhe­lyek szilárd burkolattal va­ló ellátására, újabb rakodó­gépek és szállítóeszközök be­szerzésére. A termelőüzem­ben pedig kicserélik a kor­szerűtlen középtermék-cent- ri fugákat vertek például a növényter­mesztésben 19,5 milliós nye­reséget. A szövetkezet meg­alakulása óta nem volt még példa a kukoricánál tavaly elért 72,2 és a napraforgó­nál 26,6 mázsás hektáron­kénti átlagtermésre — ez a hozam azonban nem »csoda« következménye, hanem a jó munka gyümölcse. Az idén is megcélozták tehát a ta­valyi átlagokat, sőt a kuko­ricánál még »rá is tettek«, hektáronként csaknem há­rom mázsát... Kijelölték azokat a terme­lési területeket is, ahol a fejlesztés, a nyereség jobb kihasználásával, illetve a tartalékok feltárásával biz­tonságosan elérhető. Ilyen a tehenészet meg az ültetvény­ágazat is. A következő évek­ből 2.30 hektáron telepítenek szőlőt, s már az idén 95 hektáron végzik el a mun­kát. Azokon, a földeken, amelyek gyeppel hasznosítha­tnak a leggazdaságosabban, eddig is gyepesítettek, s az idén újabb 120 hektáron folytatják. Az állattenyésztési üzem- ágban az idén bővül a tevé­kenységi kör: »berendezked­nek« a húsmarhatartásra, s ehhez a feltételeket még eb­ben az évben megteremtik. A szőlőtelepítés mellett a tehenészeti üzemág fejleszté­sében rejlik az üzemi nyere­ség növelésének másik nagy lehetősége: a fajtaváltás a telepi rekonstrukció, a te- héniétszám növekedése és a szakszerű gondozás együttes eredményeként az‘idén a ta­valyinál 650 ezer literrel több tej értékesítésével szá­molnak. Ennek az üzemág­nak az eredményeit számot­tevően befolyásolhatja a nö- vendékmarh a-nevelő üzemág munkája: itt az üszőnevelés­re meg a bikahízlalásra együtt 1.1 milliós nyereséget terveznek. Az idén — a hosszú távú terveknek megfelelően, komplex rendezésre töreked­ve •— folytatják a szövetke­zetben a meliorációs mun­kákat. Ennek keretében sor kerül a táblásítás és a föld- úthálózat korszerűsí cesére. alagcsövezésre, és a táblák''n még megtalálható, a műve­lést akadályozó terű 'etek rendezésére. Mindezt ötéves programban kívánják meg­valósítani, összesen mintegy 17 millió forintos költséggel. Noha kialakították a ház­táji tevékenység szervezeti kereteit — tavaly mintegy tízmillió forint forgalmat bonyolítottak le — az idén tovább keresik azokat az együttműködési formákat, amelyek megfelelnek az üzem adottságainak' és a kistermelők érdeklődésével is találkoznak. ma (Tudósítónktól.), A Nagykanizsai Sörgyár és a vései Üj , Élet Tsz együttműködési szerződést kötött. A tervek szerint 1980 végén egy óránként 15 ezer palackot megtöltő — cseh­szlovák gyártmányú — fel­újított sörfejtőgépsort he­lyeznek el a termelőszövet­kezet üzemi épületeiben Néhány kiegészítő berende­zés beszerzéséről a gazdaság gondoskodik. A szerelést a sörgyár szak­emberei végzik, és a kani- .saaJ gyár műszaki tanácsadó- 1 Ji kt « helyszaaea lest Az üzemelés első négy hónapjá­ban a sörgyár technológusa irányítja az üzemet, s köz­ben betanítja a tsz által ki­jelölt vezetőt. A tervezet szerint évi 150 ezer hektoliter sör fejtésére kerül sor Vésén. A palacko­záshoz a fél literes üvegeket, a műanyag ládákat, a koro­nadugót és a címkét a gyár idia. A szerződésbe azt is bele­vették. hogy a sörgyár me- :őgazdaságban fölhasznál­ható melléktermékeit ezen­túl kedvezményes áron adja el a szövetkezetnek. YtLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Xm: 1,20ft SOMOG/lNÖW AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVL évfolyam, 17. sióm 1980. január 22., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents