Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
V. zin Gyógyszer és alkohol Űj veszély az utakon Az NSZK, Svájc és Ausztria gyógyszerész-szövetségei nemrég »-feketelistát« állítottak össze azokról a gyógyszerekről, amelyek »nem bírják az alkoholt«. Az új jegyzék segítségével a patikusok felvilágosítást nyújthatnak az olyan veszélyes kölcsönhatásokról, amelyek betegséget vagy autóvezetésre való alkalmatlanságot idézhetnek elő. A kockázatos tabletták sorába tartoznak mindenekelőtt a nyugtatok és az altatók, az étvágygerjesztők és a vérnyomáscsökkentő szerek. Mivel az ilyen orvosságokkal együtt fogyasztott szeszes italok bizonyos májenzimekre is zavaró hatassal vannak, a kábitószerhatás fokozódik. Ópiumtar talmú fájdalomcsillapítókat szedő pácienseiknél, akik alkoholt fogyasztottak. haláleset is előfordult. (Több ilyen esetet tartanak nyilván.) — Aki Ilyen * tablettákat sz.ed — hangsúlyoTíák, — mondjon é* * bőrről es a pálinkáról! HOGYAN MŰKÖDIK? A hangszerek fejedelme rasas és Omfölóes talaj vöröses színe. A látogatót jól eligazítják a gondosan kitett feliratok tájékoztatva a földtani képződmények jellegéről, létrejöttéről. A parkolónál tábla irányít egy másik kirándulásra, s a nyíl útmutatását követve tényleg tíz percnyi sétával oda is érünk a Meleges lire. E kiterjedt bauxit-elö- fondulásí terület a holdbéli táj ! Mintha több emelet nagyságd ekék szántották volna föl ! Itt is a vöröses talajszín uralkodik, de néha esős idők után e lilásvörös, néhol sárga foltokkal enyhített buckák közt kis, türkizkék tavak csillognak. Ezen a mintegy ötvenezer négyzetméternyi területen már lefejtették a bauxitot. Ami megmaradt, az alatta levő fekü, egy karsztos, töbrös, dolomitos terület, amelyen váltakozó vastagságban és magasságban láthatjuk a széleken, a kiemelkedések peremén a különböző kő- zetréteg-maradványokat. A bauxit regénye korántsem ért véget, ha e kétgan- ti bányatér már csak múzeum is. A közelben ma is dolgoznak, bányásznak. N. F. Régóta vizsgálják: vajon hogyan élik túl a méhek a rendkívüli meleget és hideget. Hogyan képesek ilyen körülmények között is megőrizni mozgásképességüket? Bizonyos méhfajok ugyanis ott élnek az északi sark közelében, mások pedig a legforróbb sivatagban. Repülés közben a méhek- nek nagy az energiafelhasználásuk, így a hőtermelésük is. A tor hőmérséklete 15— 25 Celsius-fok hőmérsékleten mintegy 15 fok. Ha a környezet hőmérséklete magas értéket ér el és az energiafelhasználás nem csökken, a test hőmérséklete gyorsan elérheti a kritikus, halálos küszöböt. Vajon, hogyan tudnak a méhek védekezni a fölösleg ellen? Minderre nemrég B. Heinrich amerikai kutató adott meggyőző magyarázatot Kísérletekkel bebizonyította, hogy ezek a szorgos kis rovarok egy zseniális mechanizmus segítségével fejüket használják a fölösleges hő szétoszlatására. Mikor a méheket mesterségesen igen magas hőmérsékletnek (46 Celsius-fok) tették ki, azok visszaöklendezMai modern hangszereink sorában sajátos, különleges helyet tölt be az orgona. Hangszerirodalma jelentős mértékben a barokk zene nagy mestereinek alkotó zenéjéből _ termett (Bach, Händel), majd-a romantika és a tak egy összegyűjtött nek- tárcseppet és elpárologtatták; ez hőt vont el, s lehűlt a fej. A következő pillanatban a méh újra lenyelte a nektárt majd ismét vissza- öklendezte. es így tovább... A tor hőmérséklete néhány percen belül a meleg pasz- szív közvetítése folytán stabilizálódott nEz az egyszerű mechanizmus biztosítja tehát a méhek számára, hogy testhőmérsékletüket a kritikus küszöb alatt tartsák — a nagy energiafelhasználás és a magas külső hőmérséklet ellenére is. Ugyanezt a rendszert alkalmazzák a madarak is testhőmérsékletük szabályozására. elsősorban a csőrükben levő folyadék el- : párologtatásával. * Ha a külső hőmérséklet különösen alacsony, a méhek — az előző esettel ellentétben — torukban ösz- szegyűjtik a meleget, maid passzív úton a fejrész felé továbbítják. neoromantika kiváló zeneszerzői is kedvelték (pl. César Franck). Különleges technikát igényel,, billentyűs hangszer létére merőben eltérő a játéktechnikaja a kielégítő orgonajátékhoz. Az orgona megszólaltatásának első feltétele a megfelelő nyomású levegő, amelyet a fújtatóberendezés szolgáltat. A rómaiak a levegő- nyomás egyenletességét vízi sajtóval biztosították, dé a bonyolult hidraulikus orgona helyett hamarosan megjelent a légszivattyúval és légtartállyal működő fuj- tatóberendezéssel ellátott orgona. Kezdetben a fuj tatást kézzel, majd lábnyomással végezték, ma természetesen villanymotor és ventillátor látja el ezt a feladatot. A fújtató tartályból a levegő a szélládákba árad. készen arra, hogy megszólaltassa a sípokat. Hogy a levegő ténylegesen eljuthasson a sípokhoz, az szükséges, .hogy a billentyű lenyomásával kinyissuk az elzárószelepet. Egy billentyű lenyomásával a levegő beárad az illető hang rekeszébe és megszólaltatná a billentyűhöz tartozó azonos hangmagasságú sípokat. Ezt azonban akadályozza az egyes sípsorok alatt keresztben elhelyezett falemez, a csuszka, amely elzárja a levegőt a sípba vezető csatornából. Csak ha ezt a lemezt is elhúzzuk az útból, vagyis a játszóasztalon kihúzzuk a regiszterkapcsolót, akkor tud a levegő a sípba hatolni, és akkor szólal meg az orgona. Minden orgona sípok sorozatából áll. A síp hangját a benne rezgő légoszlop adja, amelyet a rezonáló légoszlop felerősít. A 'síp kereszt- metszete kör, ha a síp anyaga fém, a fasíp viszont négyzet vagy téglalap keresztmetszetű. A kézi billentyűzet játszóasztalát manuálnak hívják, a lábbal megszólaltatott regisztereket a pedálműben foglalják össze. A manuálok és a pedál regisztereit oda-vissza. néha még egy oktávval el is tolva a kopulák segítségével lehet átkapcsolni. Az orgona építésénél művészi szempontból legfontosabb a különböző sípszóknak, vagyis a változatoknak olyan összeállítása, amellyel a legtöbb és legorgonasze- rűbb hangszínt lehet létrehozni. Fenti képünkön a moszkvai Csajkovszkij konzervatórium világhírű orgonája látható. A karosszéria Fáznak-e a méhek? I bauxit regénye itt kezdödStt Holdbéli tájon A mozgássérülteknek, a megrokkantaknak a mindennapi életbe való visszasegi- tése nemcsak egyéni, ' hanem közösségi érdekű feladat is. Ki gondolná, hogy csupán hazánkban mintegy 250 ezerre tehető a mozgásában valamilyen módón es mértékben korlátozott személyek száma. Azt hihetné az ember, hogy csupán a háborúk »termelnek ki« nagy számban mozgásfogyatékosokat, miután már a gyermekbénulás szörnyű betegségén is jó ideje sikerült úrrá lennie az orvostudománynak. Am úgy látszik, hogy a sérülési formák koronként változnak. Napjainkban évről-évre döbbenetes mértékben nő a munkahelyeken, a közutakon maradandó sérülést szenvedők száma. Az ipar és a mezőgazdaság minden eddiginél nagyobb méretű gépesítése, a közlekedés nagyfokú motorizációja mind több áldozatot követel. A fejlődő technika azonban nemcsak bajok forrása lehet, hanem nagyon sok segítséget is nyújt a sérülteknek, rokkantaknak 'a rehabilitációban, a mindennapi életbe való visszatérésben. A mozgássérülteknek persze mindenekelőtt azokat a gát-. 1 ásókat kell léküzdenie, amik akkor jelentkeznek, midőn korábbi életéhez képest a legkülönbözőbb keny- szerhelyzetekbe kerül. Az uj ritmuáu taasgasra. eietos isikészítő eszközök, a mind tökéletesebb pótlások segítségére vannak a mozgásfogyatékosoknak gátlásaik leküzdésében. Képünkön: Nyugatnémet gyártmányú rehabilitációs eszköz, amely lehetőié teszi, hogy a betegségükből felépülök szárazon végezhessék ugyanazokat az úszó mozdulatokat, amelyeket különben csak a vízben tehetnének. Vannak ugyanis betegek, akik nem mehetnek vízbe, holott éppen az úszás sokoldalúan hasznos mozdulataira lenne' szükség a települe- sukhöfc Az autókarosszéria kezdetben azonos kialakítású volt a nyitott lovashintó felépítményével, formailag is és az anyagát tekintve is: mindkettő fa volt. A fa mint szerkezeti anyag egészen a második világháborút— megelőző évekig szerepet játszott á karosszérjagyártásban. Ezt követően kizárólagossá vált a teljes egészében acéllemezből készült karosszéria, amelyet a súlycsökkentés és a korrózióállúsúg érdekében a legutóbbi évtizedekben alumíniummal is kombináltak. Hasonló indokok magyarázzák azt a törekvést. hogy teljesen műanyagból vagy rozsdamentes acéllemezből készítsenek karosszériákat. Az aerodinamikailag kedvező fonna — mint kialakítási szempont — á kocsisebességek növekedésével egyre nagyobb jelentőségűvé vált, mert a légellenállás a sebesség négyzetével nő, és a gyorsabb kocsi csak arányAr aer'KHTta.mfícallag b kiváló tulajdonságú Voiksvraeen »Golf gépkocsik ez-erelésésiek utolsó íaósa talanul nagy motorteljesítménnyel (és benzinfogyasztással!) valósítható meg. Az aerodinamika következményeinek maradéktalan kielégítése azonban túlságosan hosszan elnyúló, rosszul kihasználható karosszériákat eredményezne. Rájöttek azonban, hogy ha az áramvonalasén csökkenő hátsó részt több-kevesebb hirtelenséggel levágják, ' a légellenállás lényeges romlása nélkül elfogadhatóan rövid és jobban kihasználható felépítmény keletkezik. Az alvázra helyezett "hagyományos felépítmény nem vett részt számottevően a teherhordásban. Az önhordó rendszernél ezt a feladatot teljes egészében átveszi a különlegesen szerkesztett karosszéria merev, erős héjszerkezete, és a külön alváz így feleslegessé is válik. Az erőátviteli szervek és a futóművek közvetlenül vannak felerősítve az önhordó .alvázszerkezet megfelelően kialakított helyeire. Ez a szerkezet a nagy sorozatú autógyártás tipikus konstrukciójává vált. AM nem sajnál néhány írás kirándulást, különös. valósággal holdbei tájra iüthat. A Vértes-hegység déli oldalát keresse föl! Mehet Bicskén és Csákváron át vagy Tatabánya és Környe 'elöl avagy Székesfehérvár, vagy Mór irányából. Csák- vártól északnyugatra a hegy gyönyörű erdői és tisztásai között kiágazik egy út nyugatra. Gántra vezet, s tovább, Gánt bányatelepen át Zámoly, Székesfehérvár felé. Gánt neve talán nem hangzik ismeretlenül az olvasónak. S talán rémlik iß, honnan Ismerős: a »magyar arany«, a bauxit regényének fontos színhelye ez akis falu. Hatvanegynéhány éve már annak, hogy megalakult az első nemzetközi nevű magyar bauxitbányászó és bauxitfeldolgozó vállalat, az ALUËRC, s hatvan éve kezdte meg a kutatást éppen itt: Gánt, Csákvár, Csákberény térségében. A gánti bauxitot Balás Jenő bányamérnök fedezte föl, ő létesítette a ba- golyhegyi kutatótárót. Ez ugyan már nem látható, de a közelében egy részben szabadtéri, részben földalatti bauxitbányászat! kiállítás van, ott a kitermelt bauxit- lencse helyén, illetve mellette. Ha Gántról a bányatelep felé megyünk, egy kanyar előtt, az út jobb oldalán tűnik fel a múzeum, amelynek tágas parkolója van. Annak korlátjától lenézhetünk a mély banyahelyre, amelynek oldalán kitűnően láthatók a különböző közetrétegek, vetők. gyűrődések. Néhol szenes. fekete vonulatok ágyazódnak be, máshol sárgásabb rétegek, de az uralkodó a Segítség a mozgássérülteknek