Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

\ SZABÁLYOZÓK — 1980 A fejlődés útja sorozat befejezése­ként a fejlesztési te­vékenység, illetve a külgazdasági kapcsolatok, a külkereskedelmi tevékenység szabályairól szólunk. Már utaltunk rá — a világpiaci hatásokat, igényeket tükröző árrendszer automatikusan is fölértékeli a külpiaci áru­csere szerepét. Azt a terüle­tet, amelynek súlya — ha­zánk adottságai miatt — ed­dig is jelentős volt, hiszen nemzeti jövedelmünknek több mint a felét a külke­reskedelem közreműködésé­vel realizáljuk. fia tudjuk te­hát, hogy minden második forintunk lényegében vala­mi féle külkereskedelmi ak­cióval — termeléssel, export­tal, importtal — áll össze­függésben. elismerjük azt is, hogy fejlődésünk meghatáro­zója: sikerül-e hatékonyab­ban lebonyolítani a külke­reskedelmi cserét? Azaz: ja­vítani cserearányainkat, ex­portképességünket. Megismételjük: a nyers­anyagok, energiahordozók ára 1980-től az import árá­tól, a kompetitiv feldolgozó- iparok — a gép-, a könnyít­és a vegyipar — belföldi árai az exportáraktól fügi7- nek. Ezért is természetes, hogy a külkereskedelemnek igazodnia kell az új feltéte­lekhez, követelményekhez, és módosulnak a külkereskede­lem szabályozói is. A fő cél az egyensúly ja- vitásának elősegítése, az ex- ->ortgazdaságosság javítása, a 'evizahozam növelése, az mporttal való takarékosság. \ célok valóra váltását a •'ormatív jellegű egységes ' dóvisszatérítés és a terme­lést fejlesztő állami támoga-, tás szolgálja — ez utóbbi nersze szűk körben átmeneti időtartamra szólhat, s arra való, hogy hozzájáruljon a szerkezetátalakításhoz, a kül­ső feltételekhez való jobb igazodáshoz. A gazdálkodás biztonságát ezután is megfelelő vám­rendszer védi — összhang­ban nemzetközi kötelezettsé­geinkkel és vállaltt szerződé­seinkkel- A valutaárfolya­mok a jövőben rugalmasan módosulnak — a népgazda­ság érdekei szerint —, illet­ve követik a konvertibilis valuták egymás között! ér­tékváltozásait. Már utaltunk rá, hogy az új szabályozó- rendszer elősegíti a termelő- és külkereskedelmi vállala­tok jobb együttműködését, a közös társulások, fejlesztések megalapítását. Érdekes vál­tozásokra kerül sor a kül­kereskedelmi tevékenység ke­retében is: a termelői ár­rendezés keretében módosul­nak az export—import-áné- sek, bizományi díjkulcsok, továbbá az árképzésre vonat­kozó előírások. A gazdaságosság követel­ménye érvényesül a fejlesz­tési tevékenységet érintő új szabályokban is. Mivel az erőket koncentrálni szüksé­ges a hatékonyabb termelési szerkezet kifejlesztésére, ezért szűkítik az állami támogatá­sok körét. Megemlítendő a fejlesztési tevékenység — a szabályozórendszer módosí­tásának fő vonalába vágó — új eleme: azok a dinamiku­san fejlődő vállalatok, ame­lyek a jövedelmező berhá- zásba fogtak — fognak —, de nem rendelkeznek elég pénzzel, ehhez kiegészítő alapjuttatást kaphatnak. Ezt a vállalatnak vissza kell majd fizetnie, hiszen adózás előtti nyereségéből hosszabb időn át törleszthet. A továb­bi fontosabb változások: a nem termelő beruházások ja­nuár 1-től csak akkor minő­síthetők nagyberuházásnak, ha értékük meghaladja az 500 millió forintot. A vállalati beruházásokat, fejlesztéseket szigorú nor­matív szabályok és a hitel­képesség határozza meg. Egyébként növekszik a hite­lek szerepe a fejlesztési ter­vek valóra váltásában, s az eddigi gyakorlatnak megfe­lelően a hitelkritériumok alapja a jövedelmezőség. Oj vonás továbbá, hogy csök­ken a hitelkeretek ágazatkö­zi meghatározottsága, s az ezekhez fűződő kedvezmé­nyek köre, mértéke. A hitel teljes összegén belül növek­szik a konvertibilis exportot bővítő előirányzat aránya. Fontos szabály: kizárólag állami támogatással nem fi­nanszírozható vállalati beru­házás. Sorozatunkban vázlatosan áttekintettük az eletbe lépő új szabályozórendszer főbb fi változásokat hozó elveit, ren­delkezéseit. Mint láttuk, ezek világos gazdaságpolitikai esz­közrendszert alkotnak, iga­zodva azokhoz a feladatok­hoz, amelyek népgazdasá­gunk előtt állnak a VI. öt­éves tervben, de az V. ötéves terv befejező évében is. És erre nem véletlenül emlékez­tetünk: igen értékes ered­mény, hogy 1981-ben — a VI. ötéves terv indulásakor — már a kipróbált, begya­korolt szabályozórendszer se­gítségével folytathatjuk a gazdasági munkát. De az is kiviláglik a szabályozás meg­újítását eredményező szán­dékból, hogy a gazdaság egész területén a minőségi követelmények, a hatékony­ság egységes követelményeit kell érvényesíteni. Ettől vár­hatjuk külgazdasági helyze­tünk javulását, az egyensú­lyi igények jobb kielégíté­sét. A szabályozásban — szük­ségszerűen — keverednek a rövidebb és hosszabb távra ható igények, ám nem lehet elfelejteni : elsősorban a gazdálkodás tartós irányát, követelményeit tükrözik. M ost olyan időszak kö­vetkezik, amelyben napi gondok, felada­tok a jövő feladványával együtt jelentkeznek. Meg kell teremteni az »itt és most«, valamint a jövő ér­dekében végrehajtandó cse­lekvés harmóniáját, s az át­menet zavartalanságához nem csupán pillanatnyi ér­dekek fűződnek. Aligha von­ható kétségbe: nem könnyű időszak ez — kiváltképpen nem a vállalatok számára. Ezért is van fokozott szük­ség és egyetértés abban, hogy az új szabályozórendszer ak­kor váltja be igazán a hoz­záfűzött reményeket és újít­ja meg sikeresen gazdálko­dásunkat, ha mindent meg­teszünk — fent és len egy­aránt — értő alkalmazására, befogadására. Igen, arra ran szükség, hogy az új szabályozók élet­be léptetését ne jogszabályok formális »hatály bahelyezé- sének« tekintsük, hanem milliók közreműködését kí­vánó közügyünknek. Mátka István SOMOGYI KRÓNIKÁJA Értékelés, az év feladatai­ra való körültekintő, fele­lősségteljes készülődés — az új év harmadik hetében So­mogy közéletének ez volt a legjellemzőbb vonása. A Ha­zafias Népfront közelmúlt­ban tartott országos tanács­kozását követően öt dunán­túli megye függetlenített népfrontdolgoaói vitatták meg Siófokon az idei év fel­adatait. Két év tapasztalata bizonyítja, hogy a tájjellegű összejövetelek célraveze­tőbbek, a hasonló körülmé­nyek között dolgozó nép­frontbizottságok a fö feladatokkal elmélyültebben, a helyi sa­játosságokat jobban figye­lembe véve foglalkozhatnak. Fontos ez azért is — álla­pították meg a tanácskozá­son — mert a népfrontbi­zottságok és az aktivisták csak úgy végezhetnek ered­ményes munkát, ha az adott lakóterület legfontosabb gazdasági, társadalmi céljai­nak elérése érdekében vetik latha erejüket A megye egész lakosságát érintő kérdésről, a kereske­delmi ellátásról tanácsko­zott a héten — ez évben először tartott ülésén — a Szakszervezeték Megyei Ta­nácsa. Tizenegy milliárd fo­rintot hagytunk tavaly a boltokban, s bár adódtak bosszúságaink hiánycikkek, esetenként minőségi hibák, udvariatlanság miatt, ösz- «■«^iefoess io ellátást bizto­sítottak számunkra a keres­kedelem dolgozói. A még föllelhető hibák megszünte­tésének módja, az ellátás színvonalának javítása állt a tanácskozás középpontjá­ban. Megyénk gazdaságának jö­vőjét meghatározó készülő­dés fontos állomásához ér­tünk a héten. A megyei pártbizottság T978. októbe­rében, a megyei tanács 1979- ben hozott határozatot So­mogy mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hosszú távú fejlesztési feladatairól. Az ennek alapján kidolgo­zott VI. ötéves tervkoncep­ciót a hét végén vitatta^meg a megyei tanács mező- és élelmiszergazdasági bizott­sága, illetve annak fejlesz­tési albizottsága. Gazdaság- politikánk alapvető célja to­vábbra is a népgazdasági egyensúly javítása, s ehhez minden szinten elengedhe­tetlen a szakmailag igényesebb munka a termelés hatékonyságának növelése, a bel- és külföldön jól értékesíthető termékek gazdaságos termelése. A nagy felelősséggel megvita­tott koncepció ennek az el­sődleges célnak a szellemé­ben készült. Folytatódtak a héten a . ve zetőségválasaté taggyűlések — politikai életünk kiemel' kedő eseményei. Az alap­szervezeti vezetcségvalasztá- sok befejezés előtt vannak. A megyei párt-vegrehajtóbi­zottság a beszámoló taggyű­léseket értékelve megállapí­totta, hogy megyénk kom­munistái önkritikusan, nagy felelősséggel elemezték a munkál A növekvő feladatokra va­ló készülődést szolgálja a télidőben mindig megszapo­rodó tanfolyamok sora megyeszerte. A héten kezdődött a SÁÉV-nél a szakmunkások továbbképzése, a növényvé­dő állomás pedig két tanfo­lyamot is szervezett. Nagy­atádon, Kaposváron, Bala- tonszenlgyörgyön. Siófokon és Barcson több mint szá­zan vesznek részt a három­százórás növényvédő betaní­tott munkások tarifolyamán, a hét végén fejeződött be Szőcsénypusztán és Boglár- lellén a szakmunkások egy­hetes továbbképzése. A nagyüzemi növényvédelmi, agrokémiai feladatok szín­vonalas ellátására készülnek föl itt a résztvevők, a kis­üzemi gazdálkodók pedig a hagyományos és bevált Té­li esték sorozaton szerezhet­nek új ismereteket. 1 A krónikába kínálkozik az is, hogy rekorddal kezdődött a hét: van. aki az évtized és van, aki az évszázad leghi- legebb napjaként emlegeti január 14-ét. Ez a dermesz­tő hideg embernek, gépnek sok gondot okozott. Szeren­csére nem tartott sokáig. Vörö* Máris Gyermekkabát bérmunkában Az év első exportra szánt termékét készítik a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet kis- mamaszalagján. Harmincán varrják itt a gyermekeknek való csökabátokal A Hum- mclsheim-cégnek összesen hárommillió fo­rint értékű bérmunkát végeznek Csurgón. Nyáron gyermeküdülő, télen csokoládégyár Itt sokszor mosolyognak CsokoládéilJal Gyerekko­ri születésnapokra, kará­csonyfabontások maradék szaloncukraira, apró torkos­kodásokra emlékeztető szel­lők járnak a siófoki Csepel SZOT-üdülő néhány épüle­tében. Dikai Endre a Budapesti Csokoládégyár művezetője nyáron a fővárosban lakik, télen pedig Siófokra költö­zik. Azt mondta: ő már nem érzi az ínycsiklandó illatot, úgy hozzászokott. — Amikor nem csokoládé­csomagolóként szolgálnak ezek az épületek, akkor mi­re használják őket? — Gyermeküdülőnek. így a zakatoló gépekkel, a tar­goncákkal fölszerelve nehéz azt elképzelni, de a tavaszi üzemzárást követő takarítás, festés, berendezkedés után a szobák hamar visszanyerik nyári arcukat. Nagy szállítóautókon ér­kezik ide a gyárból a fél­kész termék, az automata gépek különféle sztaniolókba csomagolják a sok fajta töl­tött csokoládét, szorgos asz- szonykezek rakják dobozba, s elindul gyermekcsábitó- nak, pénztárcakönnyitőnek a boltok polcaira. Konyak- meggy, csoki-kóla és sok más kerül itt a csomagokba. A közkedvelt zselés szalon­cukor is Siófokon kapott »ruhát«. És lám, megint szalont csomagolnak pedig január van. — Jó lesz ez még decem­berben? — Megfelelő körülmények között akár két évig is eláll; persze soha sem töltenek ennyi időt a raktárban a dobozok. Annyi azonban biztos: az idén decemberben ez a szaloncukor olyan lesz, mintha aznap gyártották volna. És még ilyen »előter- meléssel« is megint három műszak vár ránk november­től; ahogy 1979 karácsonya előtt is itt dolgoztunk éjsza­kánként. Ma már két műszak is elég ahhoz, hogy a sokféle csokiból a keresletnek meg­felelő mennyiséget csoma­goljanak. Majdnem százan dolgoznak az illatos termek­ben: asszonyok, lányok, akik nyáron az üdülővendégeket látják el, télen pedig gyá­ri munkássá válnak. Szabó Gyulánc három eve él ilyen »kétlakj« életet: — Nyáron az étteremben vagyok felszolgáló. Azt . a munkát egy kicsit jobban kedvelem, mert szeretek em- I berek között lenni, szeretem, ] ha látom, hogy örülnek an­nak, amit elvégzek. Persze a csokoládénak is örülnek, , de velük nem találkozom Es a nyári Siófok kelleme­sebb, többet lehet szórakoz­ni. Igaz, így telente jól kipi­henem magam... Az én mérlegem mégis a nyár felé billen. Lellik Piroska már tíz éve csinálja ugyanezt. — Én inkább a télre sza­vazok. Ilyenkor többet is keresek. Szintén felszolgáló vagyok; azt a munkát is sze­retem, de ez nyugodtabb. Szórakozni meg ilyenkor is lehet: diszkó télen is van, a könyvek sem tűnnek el a hidegben. Persze ha egyszer valóban dönteni kellene a kétféle munka között, való­színűleg elbizonytalanodnék. Művezetőjük mosolyog azon. amit mondanak,' és hozzáteszi: Az anyagbeszerzés, a fo­lyamatok, jó minőségű mun­ka föltételeinek a biztosítá­sa mindenkor nagy gond — főként a kisebb szövetkeze­teknek. Ezért alakította meg 1974-ben tizennégy somogyi és öt zalai építőipari szö­vetkezet a közös áruforgal­mi vállalkozást. Ez 1978-ban önállóvá alakult, s ma mint a Somogy megyei Ipari Szö­vetkezetek Áruforgalmi Kö­zös Vállalata működik. An­tal Mihály igazgatótól ér­deklődtünk terveikről, mun­kájukról. — Tavaly 75 millió forint értékű anyagot szállítottunk, ennek 80 százaléka építő­anyag, cement kavics, tég­la. a többi különböző vas­áru. Az idén tovább növek­szik a szövetkezetek szolgál­tatási tevékenysége, s ezért arra törekszünk, hogy az általunk beszerzett anyag értéke elérje a 100 millió forintot. Január 15-én szo­cialista együttműködési szer­ződést kötöttünk az Építő­ipari Termelőeszköz-ke- reskedelmi Vállalattal. (Ép- tek). 30 millió forint értékű betonacélt. épületszerkezeti és gépészeti anyagot — ra­diátorokat, vízvezetéket, für­dőszoba-berendezést, vegyi anyagot stb. — kapunk, s ez biztonságosabbá teszi a szövetkezetek tevékenységét — Azért kértük a felvéte­lünket tavaly ősszel, hogy ; folyamatos anyagszállítás­ról gondoskodjunk — mond­ja Fülöp Ernő. a keszthelyi — Három nap alatt úgy belerázódnak ebbe a mun­kába, mintha mindig csoko­ládégyári dolgozók lettek volna. Nem csodálom, hogy nem tudnak dönteni; én, sajnos, a napsütéses hóna­pokban nem látom Siófokot. Érdekes lenne tíz év után egyszer egy beutalóval ide­állítani. Valószínűleg nagy lenne a csodálkozás; akik ismernek furcsállanák, hogy »henyélni« látnak. Gépzakatolás, vidám be­szélgetés, finom illat.. Idénymunka helyett, állandó megélhetési lehetőség. Ha­szon az üdülőnek, haszon a gyárnak, haszon az embe­reknek. Nem csoda, hogy itt a legtöbben sokszor moso­lyognak. Balatonvidéik Építőipari Szö­vetkezet áruforgalmi osztá­lyának vezetője, aki zárakért vasárukért jött Kaposvárra. Az idén 110 milliós a ter­melési értékünk. Keszthelyen 84 lakásos ifjúsági lakótelep építését kezdtük el, dolgo­zunk ugyanott egy nagy szö­vetkezeti éttermen, aztán Tapolcán lakásokat építünk, meg a hévízi tófürdő fel­újítása is ránk vár. Ilyen munkával foglalkoznak a kaposvári, a barcsi, a nagy­atádi, a tabi, a fonyódi és a többi tagszövetkezetek, köz­tük a zalaiak. S ezért kérte fölvételét most a Pécsi Épí­tőipari Szövetkezet. — Célunk — mondta An­tal Mihály igazgató —, hogy a szükséges anyagok beszer­zése mellett értékesítsük az esetleg elfekvő készleteket tagszövetkezeteink között vagy más vállalatoknak, szö­vetkezeteknek. A Somogy megyei Ipari Szövetkezet Áruforgalmi Kö­zös Vállalata az idén 3 mil­lió téglát. 20 ezer köbméter kavicsot. 1600 tonna meszet, 2000 tonna betonacélt szerez be. Megszervezik a termelést folytató tagszövetkezetek termékeinek egymás közti értékesítését — ezzel is ja­vítja .az anyagellátást. U P. Százmilliós értékben Tégla, kavics cement, vas a szövetkezeteknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents