Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-18 / 14. szám
.c\ Kl uy 'feí NYl ■/ > <?>•* 2Q & Ara: 1,20 Ft OGYI NÉPLAP XXXVI. évfolyam 14. szám 1980. január 18., péntek Idei első tanácskozását tegnap tartotta a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Dr. Szerényt János vezető titkár megnyitója után fontos, az egész megye lakosságát érintő kérdést tárgyaltak: a kereskedelmi ellátás helyzetét, gondjait és feladatait. A tanácsi és szövetkezeti kereskedelmi és vendéglátó vállalatok vezetőin kívül az ülésre meghívtak több. kereskedelemben dolgozó szocialistabrigád-vezetők és a fogyasztók érdekeiben évek óta tevékenyen közreműködő szakszervezeti-társadalmi ellenőrt is. A jelentés részletesen elemezte a kereskedelmi és vendéglátóhálózat fejlődését, a beruházási gondokat — egy-egy építkezés elhúzódását — és a technikai fölszerelést. illetve a szakemberképzést, az ellenőrzést. Körültekintően szólt arról a munkáról, amelyet a megye kereskedelmi és vendéglátóhálózatában dolgozó 17 ezer ember ve-f-z. Varga József, Dr. Trethon Ferenc részvételével Munkaügyi tanácskozás a megyei pártbizottságon Hatékony módszerek, pontos információk Népfront-tájértekezlet Siófokon öt dunántúli megyéből — Somogyból, Vasból, Veszprémből, Tolnából és Zalából — érkeztek tegnap Siófokra a Hazafias Népfront függetlenített dolgozói, hogy megvitassák az 1980. év feladatait. A Bányász-üdülőben tartott tanácskozáson, — ahol megjelentek a megyei pártbizottságok képviselői is — Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront főtitkára tartott vitaindító előadást. Mindenekelőtt a nemrég összehívott országos tanácsülés tapasztalatairól számolt be, ahol — mint ismeretes — megvitatták a Párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit, s az ehhez kapcsolódó népfront- feladatokat. Megjegyezte, hogy az idén még két alkalommal tartanak országos tanácsülést, mégpedig a közelgő tanácstagi és képviselőválasztással, majd a Hazafias Népfront VII. kong resszusának előkészítésével kapcsolatban. Sarlós elvtárs a többi között szólt a nep- frontbizottságok és az aktíváik munkamódszereiről, e módszerek hatékonyabb korszerűbb formáiról, s hangsúlyozta, hogy a bizottságok csak akkor töltik be szerepüket, ha mindig és mindenütt a leglényegesebb feladatokkal foglalkoznak. Meg kell tudniuk ítélni: szervező, agitaüv energiájukat egy-egy adott helyen mely tennivalók végett érdemes latba vetni. Például ha egy falu lakosságát nem veszélyezteti a környezet szennyeződés, ne környezet védelemre serkentsen a népfrontbizottság; annai erőteljesebben szervezze viszont a környezetvédelmet ott, ahol szükség van rá. A Hazafias Népfront dolgozói, aktívái törekedjenek arra, hogy pontos információkat szerezzenek országos, politikai, társadalmi célokról, gondokról, eredményekről, és lehetőleg csökkentsék a hosszú, fárasztó — és így ritkán eredményes — értekezleteket. Akadnak olyan kis közösségek is, ahol csak a népfronttitkárnak tehetnek föl bel- és külpolitikai kérdéseket a lakók, fontos tehát, hogy rendszeresen tájékozódjanak. Egy nagyobb község függetlenített titkárának kötelessége, hogy információval és tanácscsal segítse a környék népfrontbizottságainak munkáját. Ugyancsak hasznosabb a gyakorlati tanács, mint az unos-untalan hangoztatott jelszavak, például ha a gazdaságpolitikáról. anvag- és energiatakarékosságról, oktatáspolitikáról, cigánvla- kosságról, nyugdíjasokról stb. van szó. Sarlós István vitaindítóját hozzászólások követték. Az értekezlet után az egyik vendéget. Csaj bók Kálmánt, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkárát kérdezték meg, mit várt és mit kapott a siófoki fa nacskózástól. — Két éve tartunk efféle tájjellegű összejöveteleket. hogy az új feladatokat megbeszéljük — mondta. — Régebben a fővárosban üléseztünk hasonló céllal. Talán mert kevesebben vagyunk most, talán mert mindnyájan hasonló körülmények között dolgozunk, a tájjellegű tanácskozások élénkebbek, hasznosabbak, mint a két évvel ezelőttiek voltaic. Az országos tanácsülés megvitatta a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, s nekünk most az a feladatunk, hogy ezeket az irányelveket, a kongresszus után pedig az egész nemzet érdekében hozott határozatokat megismertessük, megértessük a pártonkívüliek- kel. Ehhez a ínunkához hatékony módszerekre van szükség, s a tanácskozásnak a többi között az a célja, hogy e téren is tapasztalatokat cseréljünk. Tegnap dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter részvételével megbeszélést tartottak a megyei pártbizottságon. A tanácskozáson részt vett Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, valamint a vállalatok, tanácsi szervek és intézmények több képviselője. SariMi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese ismertette Somogy (Tudósítónktól.) Az Újpesti Cérnagyár nagyatádi gyárának gazdasági és társadalmi vezetése ankétra hívta össze az üzem újítóit, hogy együtt! értékeljék a műit évi eredményeket, és meghatározzák az idei feladatokat. A résztvevőket Kurucz Jánosáé, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte, majd Lovkó Imre műszaki vezető összegezte a tapasztalatokat. Hangsúlyozta, hogy alapvető feladat a termelési szerkezet fejlesztése, a műszaki színvonal emelése és a termelőeszközök gazdaságos kihasználása. Mindezt az ésszerű takarékosság elvének a megvalósításával kell elérni. E téren eddig is sok segítséget adtak a gyár szocialista brigádjai, s ezt a célt szolgálta az egyre terebélyesedő szocialista munka- versenymozgalom és a növekvő újítási kedv. Egy évvel ezelőtt azt kérték az üzem műszaki gárdájától és a munkásoktól hogy olyan műszaki megoldásokra tegyenek javaslatokat, amelyek — a termékek minőségi színvonalának emelése mellett — kevesebb munkaerőt, energiát és anyagot igényelnek anélkül. gazdasági helyzetét, különös tekintettel a munkaerő- gazdálkodás megyei sajátosságaira. Ezután dr. Trethon Ferenc időszerű munkaügyi kérdésekről tájékoztatta a részvevőket majd a jelenlevők hozzászólásaira, érdeklődésére válaszolt. A munkaügyi miniszter délután a Kaposvári Mezőgép Vállalat vendége volt, s a helyi gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők társaságában kerékasztal beszélgetésen vett részt hogy számottevő beruházást követelnének. A felhívás megfelelő fogadtatásra talált, s különösen a cémázó dolgozói mutattak példát a kezdeményezésre. 1979-ben csaknem nyolcvan újítást nyújtottak be a Nagyatádi Cémagyárban, s ez 27 százalékkal több, mint az előző évi. Az elfogadott újítások száma 37 — ez is meghaladja az 1978. évit. Az újítások közül 54-et fizikai dolgozók adtak be. Jelentősen növekedett a női újítók száma: 1978-ban nyolc, tavaly már huszonegy újítás származott tőlük. Az újítások az üzemnek a múlt évben kilencmillió 120 ezer forint megtakarítást eredményeztek, az előző évi 539 ezer forinttal szemben. Az újítók 124 ezer forint újítási díjat kaptak. Az újítók versenyében az első helyezett Somosi Ferenc, a második Gyári László, a harmadik pedig Greller Karoly lett. A legjobb újító brigád címet az Angela Davis nevét viselő közösség kapta meg; a legjobb ifjú újító Orbán Imre, legjobb női újító Simon Emö- né. Az ankéton többen is felszólaltak, s a munka jobbítására tettek javaslatokat. 79 újítás eredménye Kilencmillió forint megtakarítás Az abroncscgyártás az alkalmazott vegyipar egyik legbonyolultabb, legkényesebb és legtöbb fizikai munkaerőt igénylő technológiája. Képünkön: egy angol gyártmányú gumiíeJdoIgozó automata, amely n jelenleg működi hasonló berendezések között a legnagyobb teljesítményűnek számit. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában már ellenőrzik a NEB—360 típusú esztergagép-vezérlőket. Tavaly a gyár ebből a gépből hetvenhat darabot szállított az NSZK-ba, az idén az első félévben harminckettőt készítenek. Az automata vezérlőberendezést a Szer- számgepipari Művek csatolja az esztergagéphez, a megrendelő egyéni kívánsága szerint. A 224 ezer forint értékű gyártmány az üzem egyik legbonyolultabb terméke. Olyan technológiával készítik, melyet eddig egyetlen más vezérlőberendezésnél, sem alkalmaztak. Gyártását 1979 elejen kezdtek. A gyár tranazformátormű- helye is szép eredménnyel dicsekedhet : tavaly több mint 60 millió forint értékű terméket állított elő. Az idén tovább növelik a termelést. Első képünkön: Szerelők a transzformátorműhelyben. A második képen ellenőrzik az eszter^agep-v szedőket Vezérlőberendezés — exportra A jó ellátás fontos politikai feladat Ülést tartott az SZMT az SZMT titkára mondott szóbeli kiegészítőt. A jelentés és a javaslatok bizonyították: az SZMT a lakosság jó ellátását fontos politikai feladatnak tekinti. — A megye kiskereskedelmi ágazatában dolgozók többsége elismerésre méltó tevékenységet fejt ki — állapította meg a jelentés, 3 munkájukért valamennyiüknek köszönetét mondott az SZMT titkára. Az ülés résztvevői bírálták a kenyér minőségét, a hiánycikkeket, az esetenként tapasztalható udvariatlanságot, ugyanakkor elismeréssel szóltak a kereskedők többségének munkájáról. Szóba került a bank hitelpolitikája, a Fűszert tevékenysége, érintették az árubeszerzés nehézségeit. Megyénkben tavaly a kiskereskedelem 11 milliárd forint értékű árut értékesített. A gondok ellenére jónak mondható a megye lakóinak ellátása. Szabó Istvánná, a Somogy Áru ház szociálista- brigád-vezetője például elmondta, miként törekednek együttműködési szerződések kötésével a választék növelésére és a Munkához add a neved! mozgalom szélesítésével az udvarias kiszolgálásra. A megvei élelmiszer- és iparcikk-kiskereskedelem, a sütőipar vezetői és társadalmi ellenőrök ismertették tapasztalataikat és terveiket, — Nyitástól zárórá'g minden boltban lesz kenyér, tej. s olyan szemléletet alakítunk ki, amely elítéli a pult alóli1 kiszolgálást, a csúszópénz elfogadását — ezt hangsú-’ lyozta a tanácskozáson az' élelmiszer-kiskereskedelemben dolgozók nevében Kovács Lajos igazgató, az iparcikk-kiskereskedelem do'gozói neveben pedig dr. Nagy Gyula igazgatóhelyet-, tes. A tanácskozás résztvevői, a jelentés és a vita alapján tárgyilagos képet kaptak a megye k i> kereskedelméről, az ellátásról. Dóri János a megvei tanács kereskedelmi osztály- vezetője Somoev idegenforgalmát, a kereskedelem múlt évi munkáját elemezve Laoten elismerte est. AZ MS Z M P SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
