Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

Szakszervezetek a közművelődésért Ä műveltebb munkásokért Nyolcezeröíszáz kötet«« könyvtárral büszkélkedhet a VRRM Kaposvári Villamosság* Gyára. Ebből mintegy négy ps fél ezer műszaki könyv, mely igencsak keresett es sűrűn for­gatott olvasmány a gyár műszaki szakemberei körében. A könyvtarnak jelenleg háromszázöt*en állandó olvasója van. Bizottságok gyermekcipőben Hét határban Mezőcsokotnyá !x?l Segesdig hatalmas területen szétszór­va helyezkedik el a Kutasi Állami Gazdaság. Ez a sajá­tos szétszórtság meghatároz­za a gazdaság közművelődé­si életében a szakszervezet szerepét is, hiszen ilyen kö­rülmények közt intenzív, bensőséges közművelődési életről <nem lehet beszélni. Közművelődési program van, s ezek a célkitűzések, habár szerényebbek egy-egy ipari üzeménél, nagyrészt megva­lósulnak. A gazdaságon belül segí­tik azokat a dolgozókat, akik még nem végezték el a nyolc osztályt. 27-en még nem rendelkeznek ilyen fo­kú ismeretszinttel ; ezek képzése már lényegesen ne­hezebbnek látszik, egy ré­szük ugyanis közel jár a nyugdíjkorhatárhoz. . A fiatalok körében egy sincs, aki legalább alapfokú végzettséggel ne rendelkez­ne, s egyre nő a szakmun­kások, sőt a tovább képzett szakmunkások száma — a szakszervezeti munka ered­ményeként. Évente 20—25 személyt — vezetőtől a szak­munkásig — tovább képez­nek valamilyen formában. Ugyanakkor egy-kétnapos beszélgetés során a túlnyo­mórészt fizikai állományba tartozó szakmunkások úgy­nevezett ismeretfelújító programom vesznek részt. Évente mintegy 80—100 dol­gozónak. van. módja az isme- retfekijitas mellett aems új ismerete* szerezni. A rendszeres poßtikai kepaé* — a pártóktatás mel­lett — a szakszervezetnek is feladata. Evek óta tartó gya­korlat ez a Kutasi Állami Gazdaságban, s jól bevált forma, hogy egyes munka­helyi. vezetők készülnék fel alkalmanként az előadások­ra. A téli politikai tanfolya­mok üzemrészenként szer­vezve általában hat heten át tartanak, mintegy 240— 250-en számolnak be a hal­lottakból. ■ kapnak igazoló lapok As ismereteket tágító egy­napos szakmai kirándulások aratjak — érthetően — a legnagyobb sikert, A mint­egy 850 főt alkalmazó álla­mi gazdaság dolgozol közül évente 300—340-en vesznek reszt a térítéses rövid ki­rándulásokon. Mezőgazdasági nagyüzem­ről lévén szó, elvárható len­ne szélesebb, tartalmasabb kulturális tevékenység. Ám sem a gazdaságban, sem a községben nincs olyan ott­hon, amely egy nagyobb lét­számú közönséget befogadó rendezvénynek helyet adhat­na. Kulturális élet mégis fo­lyik, ha »vékony .erecske- ként« is, jelzi ezt a nem rég­óta működő fotószakkör és az énekkar', amelyben több gazdasági dolgozó vesz reszt. Festékes vödrök, ecsetek, kábeldarabok tarkítják még jó pár hétig az ÉDOSZ Mű­velődési Otthon helyiségeit. Az átalakítási munkálatokat a tervek szerint február kö­zepére befejezik — mondta Werstroch János igazgató. > Március közepén, április elején varható a ház hivata­los átadása. Nyolc és fél millió forintot költöttek rá. A húskombinát, a cukorgyár és a Delta szövetkezet két­millió forint értékű társa­dalmi munkát végzett. az emeleti rész átalakításához pedig egymillió-kétszázezer torint Uanoaatast adott a A közművelődési törvény­ben megjelölt célok elérését az eddigieknél fokozottab­ban hivatott segíteni a szak- szervezeti mozgalom. Jelen­tős szemléletváltozást ér­tünk el a közművelődés fon­tosságának a megítélésében, a gyakorlati megvalósulás azonban hosszabb folyama­tot igényel. Erről beszélget­tíaifc ér. Navrttsics Lászíó- tteval, az SZMT titkárává! — A közművelődési tör­vényből számunkra a leg­fontosabb teendők a mun- kásműv.elödés fogalmába tar­toznak. Nemcsak a hagyo­mányos népművelés formáit kell tartalommal megtöite- niiink, hanem az oktatási szorgalmazása is kiemelt fel­adata a szakszerveaetnak. Tudjuk, sok olyan dolgozónk, van, aki még nem vegezte el a nyolc általános!, ezek között jócskán akad fiatal is. Az elmúlt években szá­mos eszközzel ösztönöztük a nyolc osztály megszerzését, sajnos nem sok eredmenenyed. — Dolgozóink egy része az utóbbi években vált mun­kássá. Személyiségük gazda­godik. Sokan betanított mun­kásból szakmunkássá válnak. A termelési kultúra is ha­tással van művelődési igé­nyük fejlődésére. — Az üzemek sok áldoza­tot hoztak, hogy a betanított munkásokat oktassák, szak­munkássá formaijak. De szá­mos munkahely vezetői gon­dolkodnak úgy, hogy betaní­tott munkásokkal is boldo­gulnak. Pedig tudom, sokan szeretnének tanulni közü­lük. A SZOT ezt fölismerve kezdeményezte, hogy indít­sanak az üzemekben úgyne­vezett szakmásitó tanfolya­mokat. Ezek eredményes szervezését nehezíti, hogy ; csak a saját munkahely is- ! SZOT. A ház kilencszáz négyzetméterről ezemégy- százra bővült; a feliételek javulásával művelődési köz­pontként fog működni. A heti nyitva tartás 98 óra, jelenleg a házban nyug­díjas- és ifjúsági klub, tu­rista-, sport-, galambász-, fotószakkör, a népművelési stúdió keretében pedig fafa­ragó, bőrdíszműves, kézi­munka-, kerámiaszakkör működik. A 'krónikaírók mos,t fejezték be a húskom­binát történetének írását, ezután a cukorgyáré, majd a művelődési otthoné követ­kezik, Ezeket, g çadiaaaiu­meri el az itt szerzett bizo­nyítványt. — Nemcsak az oktatásra vár még sok feladat a mun- kásművelődesben. A közmű­velődés szélesebb területen képes gyarapítani a dolgo­zók műveltségét, formálni személyiségét. — Az ezt szolgáló önálló művelődési intézményeink A «Baksaervezet legfőbb művelődési »intézményé» az & munkahelyi könyvtárhá­lózat, mely az ol vasotnozga- lomban fontos szerepet ját­szik. Megyénkben nyolcvan- négy szakszervezeti könyv­tár működik. A múlt évi statisztikai adatok még csak részeredményellet mutatnak, így az egy évvel korábbit vettük elő. 11 314-en iratkoz­tak be 1978-ban a munka­helyi könyvtárakba. Nyolc önálló szakszervezeti könyv­tarat tartanak nyilván So­mogyban, hatot Kaposváron, kettőt Nagyatádon, A me­gyeszékhelyen önálló szak- szervezeti könyvtár létesült a SÁÉV munkásszállóban, az ÉDOSZ Művelődési Otthon­ban, a text ilmű vekben, a húskombinátnál, a MÁV-nál, valamint a ruhagyárnál. Ónálló könyvtár olyan mukaheJyen működhet, ahol a dolgozók létszáma az át­lagnál magasabb. Ezéken a helyeken évente legalább húszezer forintot szükséges a könyvül Lornany gyarapítá­sára fordítani. Tízezer forin­tot költött a MÁV, tizenné­gyet a Nagyatádi Konzerv­gyár, harmincat a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyára, hatvanas az zeumban szeretnék elhelyez­ni, ahova néprajzi kiállítás, üzem történeti bemutatót ter­veznek. A pincében ifjúsági klub lesz. — Milyen lehetőségeket kjnál ez az új intézmény? — Hetenként egyszer kö­tött programot. Előadókat, diák-, ifjúsági, felnottazin- padokat hívunk meg szerep­lésre, de szeretnénk, ha az üzemi szocialista brigádok műsorral is bemutatkozná­nak. Ezenkívül diszk ót,-tánc­házat, néptáncbemutatót ter­vezünk. Az éttermi rész mel­lett sör&zobat es egy olyan helyiségei alakítanak gs, szama nem gyarapszik a kö­vetkező években. Elsősorban, a bennük folyó tartalmi munkát szeretnénk gazdagí­tani. Továbbá arra törek­szünk. hogy javítsuk kapcso­latunkat a tanácsi művelő­dési intézményekkel, a lakó- területi művelődési házak­kal, klubkönyvtárakkal. A szakszervezeti bizottságok­nak alaposan meg kell is­merniük ezeknek a tervét és érvényesíteni bennük a munkahelyek sajátos igé­nyeit. — A szocialista brigád­mozgalomban si került-e csökkenteni a formális vál­lalásokat? — Az olyan munkahelye­ken, ahol értékelték a bri­gádok kulturális, sportválla­lásait, ott egyre kevésbé jellemző a formalizmus. A vállalatok elbírálásánál — például a kiváló vállalat cím elnyerése esetén, — a jö­vőben alaposabban figyelem­be vesszük a dolgozók mű­velődését és sportéletét. — Szakszervezet; amatőr művészeti együttesként a Somogy Táncegyüttes és a Fonómunkáa Kis&zínpad te­vékenységét emelhetjük ki. A klubok, szakkörök is so­kat tehetnék elsősorban a fiatal munkások művelődé­séért. — Az üzemi klubok, szak­körök tartalmi munkáját szeretnénk élénkebbé ten­ni, vonzerejüket növelni. Nagy nevelői lehetőségek rejlenek ezekben is. Sajnos többségük csak időszakosan tevékenykedik, és nem elég életképes. ÈÜOSZ — ez utóbbi. intéz­ményben a könyvtár terüle­ti feladatokat is ellát, ezért ilyen nagy a könyvvásárlás­ra fordított összeg —, a Ka­posvári Ruhagyárban tavaly a kéfezázhetyennégy olvasó­nak mindössze egy — igen, egy — könyvet vásároltak. Tehát a húszezer forintot sem érte el a könyvbeszerzés négy önálló könyvtárban. Mi történt a ruhagyár­ban? Az SZMT központi könyvtárának vezetője és munkatársai rendszeresen látogatják a megye munka­helyi könyvtárait. A ruha­gyárban jártak talán a leg­többet az elmúlt években, de az előbbre vivő jó szán­dék eddig még nem hozta meg a kívánt eredményt. A tavalyi helyzet jelenti a mélypontot. A gyárban a re­konstrukció előbbrevalósá- gát említették kifogásul, nincs helyük az új könyvek­nek. A kilencszáznál több dol­gozót foglalkoztató munka­helyen úgynevezett letéti egyes, kisebb üzemekben le­téti kettes könyvtárak mű­ködnek. Az 1979-es olvasó­mozgalmi eredmények arról vallanak, hogy az önálló könyvtárakban alig emelke­ahol névnapi és születésnapa rendezvényeket tarthatnak. A vendéglátó vállalat fél­millió forinttal hozzájárult a ház átalakításához. A nagy­terem átalakítása egymillió- nyolcszázezer forintba ke­rült. A könyvtár nagysága háromszorosa lett a réginek, gyermekkönyvtárral, játék- és tv-teremmel gyarapodott az intézmény. A könyvállo­mányt húszezer kötetre sze­retnénk kiegészíteni. A presszó helyén előadóterem van, a földszinten pártklub működik. Az emeleti rész csak ősz­szel készül el. Itt vannak az irodák, a kiállitóterem, a szakköri helyiség és a klub. Hetenként négyszer a Rákó­czi sportklub tartja majd -itt skmdasait. Nehéz a népművelő — vagy a kulturális faladatok ellátásáért felelős adminiszt­ratív dolgozó — dolga a mezőgazdasági üzemekben. A szántás, vetés, aratás gyakran az éjszakába nyúlik, az állatokat akkor is etetni kell, amikor a városi ember gondtalanul, kényelmesen könyököl a színházi páholy­ban. A munkásokat gyakran több ezer hetkárnyi terület­ről kell összeszedni műszák után, s a téeszekben —mert. nincs szigorúan kötött mun­kaidő — az is előfordul, hogy a dolgozó otthon ma­rad ügyes-bajos dolgai miatt. dett az olvasók száma. (Pon­tosan héttel.) A letéti könyv­tárakban összesen ötszázöt­vennel. Segítik-e a munkahelyi szakszer-vezeti bizottságok a könyvtárakat, hogy minél jobban megfeleljenék a kö­vetelményeknek? A példák e téren is vegyesek. A nagy­atádi cérnagyárban például minden évben értékeli a szakszervezet a könyv-tár munkáját, az olvasómozgal­mi eredmények mutatják 'is a törődést, a segítséget. Ka­posváron példás a szakszer­vezeti bizottság és a könyv­tár kapcsolata a kefeüzem­ben. Az egységes közműve­lődési tervet közösen való­sítják meg. Az szb segít pél­dául az író—olvasó találko­zók szervezésében is. A szakszervezeti olvasó- mözgalómbari Í979-ben nem voltak látványos eredmé­nyek; ahol eddig kiemelke­dő munka folyt, ott tavaly is a tartalmas művelődést szolgálták a könyvtárak. A könyvtárosok képzettségé­nek növelésében nem léptek előre, még mindig nagy a fluktuáció, oha beiskolázá­sukra nagy gondot fordíta­nak. Kirívó esetnek számít a kaposvári elektron csőgyár döntése, mely csorbát ejtett a szakszervezeti könyvtár tevékenységién. A kétezer dolgozót foglalkoztató üzem­ben 1978-ig főfoglalkozású könyvtáros volt, tavalytól csak részfoglalkozású törő­dik az Ötszáznyolcvan olva­sóval. A Balatonfenyvési Ál­lami Gazdaságban önálló könyvtár működött, hat le­tétire bontották szét. Azóta alig tudnak csekélyke ered­ményt felmutatni, csökkent az olvasók száma, alig tar­tanak rendezvényt. A gondok azt jelzik, hogy a szakszervezeti bizottságok­nak, a bizalmasaknak na­gyobb felelősséggel kell szor­galmazniuk a munkahelyi művelődést, az olvasómoz- gaJmat. Ebben jobban kell támaszkodniuk a pártszerve­zetekre, a gazdasági veze­tek*«. Néha reménytelen vállalko­zás ilyen helyzetben TÍT- elóadásra, filmvetítésre, klubfbglalkozásra vagy pá­vaköri próbára verbuválni az elfáradt munkásokat. Ám — számos példa igazolja — jó módszerrel, ügyes fogás­sal ők is mozgósíthatók, ben­nük is él a vágy a tudás és a szépség iránt. Van te­hát alapja annak a másfél esztendeje elfogadott SZOT-, határozatnak, amely szerint közművelődési bizottságo­kat kell létrehozni az üze­mekben, így lehetőleg a me­zőgazdasági üzemekben, is. Nos, az indulás Somogy­bán sem ment simán. A téeszeink többségében jósze­rével meg sem kezdődött, a MEDOSZ-nak, mely e mun­kát koordinálja, a szövetke­zetek zömében kizárólag ta­nácsadó szereppel kell be­érnie. Lényegesen derűsebb a kép az állami gazdaságok­nál és más mezőgazdasági Üzemeknél. A határozat eredményekén t több mint húsz vállalatnál alakultak meg a közművelődési bi­zottságok. s több cég — igv a DÉLVIÉP, a SEFAG, a balatonboglári és a dél-so­mogyi állami gazdaság. a Dunántúli Talajjavító Vál­lalat — függetlenített szak­embert állított vagy állít hamarosan a bizottság élére. A kapcsolatteremtés a kul­turális intézményekkel — múzeumokkal, TIT-tel, is­kolákkal, a moziüzemi vál­lalattal .— általában jól si­került, a programok kiala­kításiban azonban még jő adag sematizmus, ötlettelen­ség tapasztalható. A legtöbb pozitívumot fel­tétlenül a politikai oktatás eredményességéről mond­hatjuk) (Ennek szervezése, irányítása ma már jórészt a közművelődési bizottságok feladata.) Tavaly csaknem négyezer mezőgazdasági dol­gozó vett részt ilyen oktatá­son. A jó kétszáz TIT-elő- adást, szakfilmbemutatót tíz­ezren hallgatták, illetve néz­ték meg, ami csupán akkor imponáló adat, ha tudjuk; ez a forma még a másodig születésnapját sem töltötte be. A mezőgazdasági üzemek­ben működő harmincöt könyvtár közül ötöt már az új bizottságok hoztak létre. A negyven klub közül né­hány csak formálisan léte­zik, A legkeményebb dió a közművelődési bizottságok számára azoknak a dolgo­zóknak a tanulásra serken­tése, akik korábban nem vé­gezték el az általános isko­lát. Ám a dió héja, ha las­sacskán is, repedezik. Tavaszra befejezik a bővítést Tizenegyezer olvasó, a könyvtárakban A Somogy Táncegyüttes.

Next

/
Thumbnails
Contents