Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
Kommunisták az irányelvekről •• Összefogással, példát mutatva Nagy eseménnyel kezdődött az év a kommunisták számára a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi gyárában, az X-es párt- alapszervezetben. Az első munkanapot befejezve megvitatták a XII. pártkongresszus irányelveit, s megválasztották az aiapszerveziet új vezetőségét. Még a taggyűlés előtt beszélgettem Kaiser Józseffel, a gyári pártvezetőség titkárával. Az érdekelt, hogy a gyár X13 kommunistája és a párton kivüli dolgozók miként vélekednek az irányelvekről, miként látják ezzel kapcsolatos feladataikat. — Nem sokkal a megjelenést követően megvitattuk az irányelveket a tizenkét pártcsoportban. Kommunistáink előzőleg a munkahelyükön váltottak szót párton kivüli társaikkal, s az ő véleményüket is tolmácsolták. E beszélgetéseken a kommunisták többsége szót kért; elsősorban a gazdaság- politikai. valamint az életszínvonallal, a nemzeti jövedelem alakulásával kapcsolatos kérdések foglalkoztatták őket. Érzik a felelősségüket, s jól látják: nekünk szintén a jobb minőségért, fegyelmezettebben többet kell dolgoznunk. így járulhatunk hozzá az irányelvekben foglaltak megvalósításához. Ezt tükrözte az 1 -es alap» szervezet titkárának, Otár- tics Imrének a vitaindítója is. Először az irányelvekből adódó országos gondokat elemezte, majd meghatározta a feladatokat az alapszervezetben dolgozó kommunisták és a területükön tevékenykedő pártonkivüliek véleménye alapján. — Helyesléssel, egyetértéssel fogadtuk az irányelveket, mert az eredményekből kiindulva nyíltan, őszintén mutatják a tennivalókat. Nekünk gazdasági téren nagyon sok a feladatunk. Ezeket csak a pártonkívüliekkel összefogva, úgy tudjuk megvalósítani, ha kommunistáink példát mutatnak. Szokol József pártcsoport- vezető felszólalásából az tűnt ki, hogy nem tartják kielégítőnek a fiatal város kereskedelmi ellátását. Gyakran van hiány élelmiszerből és műszaki cikkekből, bútorból. A közlekedéssel kapcsolatban is hangzottak el észrevételek a csoport tanácskozásán, főként most, hogy megszüntették a Barcs és Kaposvár közötti vasútvonalat. — Félő — tolmácsolta a bejárók aggályait —, hogy csúcsidőben, minta bares—nagyatádi vasúti közlekedés megszüntetése után is tapasztalták, nagy lesz a zsúfoltság. — Baj van a munkafegyelemmel. A drága gépek csak 1—1,5 órával a műszak kezdete után indulnak; ezen változtatni kell. Nagyon sokan kérnek különböző ügyeik intézésére nap közben eltávozást, s ez szintén gátolja a munkát. Csak indokolt esetben menjenek el munka közben ! — hangzott a javaslat. Amilyen egyetértés jellemezte az irányelvek fogadását, olyan fogadta a jelölő bizottság javaslatát is. Az alapszervezet titkára, Otár- tics Imre, aki negyed százada segédmunkásként került a fűrészüzembe és ma a paneltéren dolgozó munkások csoportvezetője, gazdasági és politikai munkája alapján méltónak bizonyült arra, hogy a jövőben is ellássa a párttitkári feladatokat. S a Nyolcezer bőrkabátot gyárt a Dráva Ipari Szövetkezet a Skála Áruháznak. A divatos férfi és női kabátokat április 20-ig a megrendelőkhöz szállítják. Lehetőségek yeSaRs Batogh Jfesef, Paluska Gyula, Szokol József és Biegel János is alkalmas rá — ezt bizonyította az alapszervezet kommunistáinak szavazata —, hogy a jövőben a pár Vezetőségben tevékenykedjen. Az alapszervezet több kommunistájával is beszélgettem a taggyűlés után. Ács József igazgató elmondta, milyen intézkedéseket tettek az irányelvek szellemében. — A tavalyi exportunk 48 millió forint volt, az idén húsz százalékkal akarjuk növelni. Ennek érdekében csökkenteni kell a gazdaságtalan termékek gyártását. A rekonstrukció 150 millió forintba került, a gépekre ebből 103 millió jutót*. Csak Nyugatról 60 millió értékben hoztak be gépeket. Nagyon fontos, hogy ezeket mindkét műszakban a legteljesebben kihasználják. Ezért úgy intézkedtek: a gépek előkészítői fél órával korábban kezdjenek, hogy a gépek a műszakkezdés első percében megindulhassanak. — Helyes ez az intézkedés ... Keretfűrészen dolgozunk, s ha időben kezdhetünk, akkor naponta 20—25 köbméter fával dolgozhatunk föl többet mint eddig — mondotta az alapszerve- zet másik két kommunistája, Tatai János és Biege! János. Évente több ezer köbméterrel növelhetik így a fa feldolgozását. S nemcsak ezt az intézkedést fogadták a kommunisták helyesléssel, hanem azt is, hogy megszigorítják a munkaidő alatti eltávozást. Az elmúlt időszakban naponta átlag tíz ember ment el a gyárból és töltött távol 1,5—2 órát. Ha ezen sikerül változtatni, elősegítik, hogy a munkaidőt mindenki hasznosabban töltse el. Szalui László A tsz-szövetség múlt évi küldöttközgyűlésén megyénk termelőszövetkezeti vezetői egyértelműen megfogalmazták, hogy a mai közgazdasági környezetben, a most életbe léptetett új szabályozók között, feltétlenül változtatni kell a gazdálkodás eddigi módján. Ez a változtatás igen sokrétű tevékenységet jelent — a termőhelyi adottságoknak jobbam, megfelelő termelésszerkezet kialakításától kezdve az energiatakarékos technológiák kidolgozásáig. A mostani tervezőmunkát épp ezért az eddigiektől eltérő követelmények határozzák meg. Nem elég kimunkálni, hogy miből mennyi teremjen, és hol; megkülönböztetett figyelmet keli fordítani a >'h o g y a n?«-ra is. Egyik szövetkezetünkben hallottam: »Aki az 1980-as feladatok tervezésénél a hosszú évek rutinjára hagyatkozik, az hamarosan igen nehéz helyzetben találja magát.« A »hogyan?-ra adandó válasz keresésekor kétségkívül első helyre kerül az energiatakarékosság. Az okok közismertek, s nyilvánvaló az is, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben a körültekintő helyzetelemzés után az intézkedések egész sorát fogalmazhatják meg. Azaz: igen sok lehetősége van még az energiafelhasználás javításának. Néhány példa: ,korántsem üzemel optimális hatásfokkal minden gép, sokat »utaznak« fölöslegesen távoli munkahelyekre a nagy teljesítményű traktora; országos fölmérés szerint sok gazdaságban már az üzemanyag szállításánál eléri a veszteség a másfél százalékot, a tárolásnál ez további mai kommentárunk fél számlákkal, az adagolásnál pedig másfél—két számlákkal tetéződik. A fái százalék csak önmagában kicsi arány — országos méretekben százezer tonnákat jelent. Es a mostani tervezéskor ezekre, az eddig kevésbé figyelembe vett fél százalékokra szükséges nagy figyelmet fordítani. Említhetünk más példákat is. A növénytermelés során a legenergiaigénycsebb terület a talajmunka. Takarékoskodni nemcsak úgy lehet, hogy a tudomány, a technika új eredményeit alkalmazva észerű technológiával csökkenti a gazdaság a műveletek számát, igen. nagy lehetőségeket rejt magában az optimális táblaméretek kialakitása, a tömbösi- tés is. Bár a nagy teljesítményű gépek megjelenése óta sokat tettek gazdaságaink a nagyméretű termőtáblák kialakításáért, aligha van qlyan üzem a megyében, ahol befejezettnek tekinthetik ezt a munkát. A tervezéskor, összhangban a vetésszerkezet , változtatásával, ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni. A sor rendkívül hosszú. A mezőgazdasági termelésnek nincs olyan szakasza, nincs olyan ágazata, ahol ma ne adódna mód az ésszerű változtatásra. Es a mostani tervezőmunka lényege épp ezeknek a lehetőségeknek a föltárása. Lehet, hogy önmagukban nézve kis horderejű intézkedések ezek — de el- e ngedhe tétlenek. V. M. Gépek és gondok Vevőre vár félmilliárd... A kimutatásokat átnézve megállapíthatjuk; az igény állandó maradt, de az árak nőttek, s a forgalom így valamelyest csökkent. Ez mondható el az Agroker megyei vállalatának múlt évi forgalmáról, amely mintegy 60 millió forinttal maradt el a tervezettől és 33 millióval vplt kevesebb, mint az előző évi. A tendencia a számokból egyértelműen kiolvasható, s a csökkenés oka — az igények ellenére — egyértelműen a mezőgazdasági üzemeket hátrányosan érintő árváltozásoknak tulajdoníthatók. Az év végi mérlegek a tavalyinál is kedvezőtlenebb alakulásából arra következtethetünk, hogy 1980-ban esetleg még kisebb lesz a forgalom a mezőgazdasági gépeket és eszközöket forgalmazó cégnél. A kilátásokról kérdeztük meg a vállalat vezetőjét, Sási János igazgatót. az idén is megtesszük, hogy olyan alkatrészt, amely nincs a raktárunkban, de az országos hálózatban megtalálható, megkeressük. — S ha nines az országban olyan alkatrész? — Sajnos tavaly is voltak gondok néhány gép alkatrészellátásával. A csehszlovák Zetor traktorhoz, az NDK-beü kombájnokhoz olykor igen nehéz alkatrészt beszerezni. Erre garanciát — belföldi forgalmazók lévén — mi magunk nem tudunk Üj körülmények között Biztos háttér, szilárd alapok Veszteséggel zárta az 1975- ös esztendőt . a Kaposvári Vas-műszaki és Szolgáltató- ipari Szövetkezet. Azért járt így, mert tűzzománcozó részlegének megrendelései fokozatosan elmaradtak. A Mechanikai Művek és a szekszárdi Mekalor csökkentette, majd leállította az olajkályhák gyártását: megszűnt a szövetkezet kooperációs tevékenysége is. Az 1980-tól érvényes gazdasági szabályozók által közvetített világpiaci hatások nem jelentenek újdonságot a szövetkezetnek; négy évvel ezelőtt már ízelítőt kaptak a nehezebb körülményekről. Azóta több mint háromszorosára, tizennyolcmillióról hatvanegymillióra nőtt a szövetkezet termelési értéke. A hullámvölgyet meglehetősen meredek hullámhegy követte. Igaz. hogy a dinamikus fejlődést elősegítette a kedvező gazdasági környezet és az, hogy átvették a megszűnt Somogy megyei Finommechanikai Vállalat szolgáltatórészlegét. Nemrég volt a szövetkezet közgyűlése, amelyen részletesen értékelték az elmúlt öt évet. Itt hangzott el, hogy a nyereség nyolcmillió forint lesz, majdnem tízszerese az 1975. évinek; a dolgozók keresete majdnem huszonöt százalékkal nőtt, javult a termelékenység, az egy főre jutó termelési érték ötven százalékkal emelkedett. — Ezek az eredmények a jő vállalkozáspolitikát, a dolgozók jobb, magasabb színvonalú munkáját bizonyítják. Ennek ellenére még nem tettünk meg mindent a belső tartalékok feltárásáért — mondta Rózsahegyi László elnök. — Milyen alapról indulnak az új gazdasági évben? — A teljes termelési értéknek durván a negyven százaléka szolgáltatás. Minden évben kifizettünk ti- zenkét-tizennégy napi nyereséget. Pénzügyi helyzetünk szilárd. Tőkés export ra szállított saját termékünk nincs, de kooperációs partnereinknek van. Az új gazdasági év küszöbére viszonylag eredményes időszak után jutottunk el. Hogy Itt tartunk, az annak a következménye, hogy minden döntésünket rendkívül széles körű előkészítő munka előzte meg, és ezt nem is tudtam volna másképp elképzelni. A kollektív vezetés megvalósulásának ez is az egyik útja. Tudomásul keli venni, hogy ma a ve*etés »-társasjáték-«, annyira bonyolult, szerteágazó, hogy jó munkatársak nélkül elképzelhetetlen. — Mit tart a legfontosabb felkészülési területnek és feladatnak? — Nehéz erről beszélni, mert ismerjük ugyan az alaprendeleteket — rengeteg tanfolyamon vettünk részt —, de nincs tapasztalat a szabályozók hatásától. Mégis a legfontosabbnak azt tartom, hogy végre változik a szemlélet. Aki ezt nem veszi tudomásul, az — nyersen fogalmazva — »életveszélybe« kerül. Kiemelkedő fontosságúnak tartom a jó vállalkozáspolitikát : csatasorba kell állítanunk a szövetkezet anyagi ere.iét a központi célok érdekében. Közvetve, és később esetleg közvetlenül is á tőkés export, továbbfejlesztését tűztük célul. A szolgáltatások területén szintén jelentős előrelépést tervezünk. Van számos olyan szolgáltatás, amelyet igényel a lakosság, de csak a nagyobb városokban kaphatott meg eddig Bízott benne, hogy sikerül bevezetni azokat, annál is inkább, mert a kulcs- és a fénymásolás megkezdésekor sokan állították, hogy - belebukunk. éli om £U4&y az igény ezekre a szolgáltatásokra. Meglevő szolgáltatásainknál az a célunk, hogy mindent a helyszínen végezzünk el. E. területeken kötetlen munkaidőben foglalkoztatunk nyugdíjas és más szakembereket, rész- vagy melléktevékenység keretében. — A belső intézkedések mit tartalmaznak? — Bevezettünk egv új szervezeti formát, a telepvezetői rendszert. Ezzel egyszerűsítettük öt telepünk irányítását. A telepvezetőknek nagy önállóságuk és teljes cselekvési jogkörük van. Fontos a takarékosság; a szövetkezet minden tagja csoporttulaiaonos, igy együtt sír vagy nevet a szövetkezettel. Léi.rehoztunk egy gondnokságot, ahol külön energetikus Is dolgozik, mert az energiatakarékosságot illetően is ki kell jutnunk a holtpontról. 1980-ban kiterjesztjük a teljesítménybérezést. Áttértünk a bértömeg-gazdálko- lásra, ami ösztönöz az észszerű munkaerő-gazdálkodásra. Ebben rejlik számunkra egy kis előny, mert a bér adta eszközökkel jobban tudunk élni. «*. L — Tavalyról annyit: pékből a rakodógépek kivételével minden igényt ki tu- tunk elégíteni. Igaz, 'föltűnt, hogy traktorból ,és kombájnból a vártnál kevesebbet kértek az üzemek; pedig az őszi betakarítás csak elegendő géppel végezhető el zavartalanul, s aligha volt minden gazdaságnak elegendő gépe. Elképzelhető, hogy az ár- ; .változások mérsékelték a vásárló kedvet. Hogy e jelenség nem egyedi, arra utal az a tröszti felmérés is, amely szerint a két géptípusból az ez évi várható igény nem több annál, mint ahány traktor és kombájn az Agroker vállalatok raktáraiban áll. Ezekben tehát nem volt és nem is lesz hiány, annál inkább a különféle kistraktorokban. Ezeket eddig is sokan keresték, s az igénylések alapján 1980- ban is keresettek lesznek. Aruk ugyan borsos, ám jól hasznosíthatók mind a háztáji gazdaságokban, mind az állami vállalatok egyes rész- ágazataiban. Az idén a népszerű csehszlovák kistraktor mellett olasz gyártmányú is érkezik. — Tavaly — az előző évihez képest — jelentősen javult az alkatrészellátás, és úgy vélem, idén ez tovább javul majd — mondta az igazgató. — Erre egyrészt mi magunk törekszünk belső ügyrendünk ésszerűsí tésével. másrészt valamelyest javul a beszerzés üteme ». Tavaly iá megtettük, Elértük már, és igen örvendetes, hogy tavaly mindén igényt ki lehetett elégíteni műtrágyából. Akadályok, késések előfordultak ugyan, mivel a szállító MAV nem rendelkezett akkora kapacitással; mint a műtrágyát előállító gyárak. Amíg a talajerőt pótló szerből tehát inkább a bőség okozott zavart, a növényvédő szerekből tavaly sem volt egyenletes az ellátás. És —■ mint az Agroker igazgatója elmondta — az idén sem lesz sokkal jobb a helyzet. - A tavalyihoz hasonlóan elsősorban a tőkés országokból származó növényvédő •szerek ellátásával lesznek gondok. A gyártók már fölkészültek, hogy ezeket hasonló, hazai alapanyagokból készültekkel pótolják. Jelenleg az egyeztető tárgyalások alapján összegyűjtött — ez évi — Igények értékelése folyik a mezőgazdasági termékeket forgalmazó vállalatnál. Egyelőre bíztató, hogy a tavalyi — előzetes — igények 140— 150 milliós nagyságához képest az idén mintegy 170 millió forintot érnek az eddig megrendelt gépek és eszközök. Azaz: az árváltozást figyelembe véve az igény nem csökkent — a tavalyihoz képest. B. A. SOMOGYI NÉPLAP adni.
