Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
•t. Ünnepélyesen aláírták a jegyzőkönyvet (Folytatás az 1. oldalról.) az ilyen programok kidolgozását, a konkrét szerződések megkötését. Katusev méltatta a bizottság ülésszakán elvégzett munkát, hangsúlyozva: a szovjet és a magyar tagozat baráti együttműködésével sikeresen valósítják meg azt a nagy munkát, amellyel az ~ZKP és az MSZMP Központi Bizottsága, személyesen ' eonyid Brezsnyev és Kádár János bízta meg a részvevőket. Marjai József válaszában aláhúzta, hogy az együttműködési kormányközi bizottság munkájában most új szakasz kezdődött. Mindkét ország most gazdasági fejlődésének különösen fontos és felelősségteljes szakaszában van, s jelesni eg nem egyszerűen arról van szó, hogy növelni, szélesíteni kell együttműködésünket, hanem tartalmában is gazdagítani kell azt. Ez az együttműködés mindkét ország gazdaságában nagyobb eredményeket hoz az eddigieknél, hatékonyabban szolgálja a szocializmus és a kommunizmus építését. Ehhez erősíteni kell az együttműködés minőségét, gyorsabban, konkrétabban, rugalmasabban kell dolgozni. Az ünnepélyes aláíráson ott voltak a két. küldöttség tagjai. Jelen voltak az SZKF Központi Bizottságának felelős munkatársai. Részt vett az aláíráson dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki Moszkvában küldöttség élén részt vett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXIV. ülésszakán, csütörtökön, délután hazaérkezett a szovjet fővárosból A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának ÁLLÁSFOGLALÁSA a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről Harcias hangok A brüsszeli N ATO-tanács- kozáson hozott döntések megvalósítása újabb veszélyes fordulóját jelentheti a fegyverkezési versenynek. Ez a visszhangja az atlanti vezető szerv rakéta-terveinek. Aligha kétséges: az Egyesült Államok vezetése hatalmas erejű nyomást gyakorolt szövetségeseire, hogy elérje célját. A lépés veszélyeztetheti az enyhülés eddigi eredményeit — állapítják meg Moszkvában, s rámutatnak arra: az amerikai fegyverkezés semmiképpen sem növelheti a nyugat-európaiak biztonságát. A brüsszeli rakéta-döntés azonban nem járt egyedül. Carter elnök minden korábbinál harciasabb hangú beszédet mondott Washingtonban. Az elnöki megnyilatkozás hallgatói nagyiparosok voltak, tehát az Egyesült Államok első embere bízvást számíthatott arra: közönsége örömmei fogadja a hírt, hogy a kormány újabb fegyverkezési programok beindítását határozta el. A mozgatható kilövőállású MX-rakéták mellett valószínűleg megkezdik a B—1 hadászati bombázók gyártását, elkészülnek az első Trident rakétahordozó atomtengeralattjárók és cirkálórakéták is. A hadászati fejlesztés mellett a Fehér Ház újabb hatalmas összegeket szán az úgynevezett »hagyományos erők« korszerűsítésére, elsősorban a harckocsi-csapatok és a légiszállítású egységek modernizálására. A Pentagon az újabb dollármilliárdokból hatalmas szállítórepülőgépeket vásárolhat, a tengerészgyalogság pedig partraszálló fiajókat és harci helikoptereket kap. Végeredményben a jövő évben 157 milliárd dollárra emelkedik az amerikai katonai költségvetés összege, ami újabb rekordot jelent. Az Egyesült Államok mindenekelőtt külföldi beavatkozó erőit fejleszti fokozott ütemben. Veszedelmes kilátások ezek, ha figyelembe vesszük A Kaposvári Ruhagyár fölvesz 1 gyors- és gépírót Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. azokat, a washingtoni harcias hangokat, amelyek a túszügy vagy az olajszállítások ürügyén katonai közbelépést sürgetnek. Ma egy ilyen akció beláthatatlan következményekkel járhat, s ezt tudniuk kell az amerikai politikusoknak is. A katonai kiadások újabb emelését Carter azzal indokolja, hogy ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a szenátusban »keresztül hajszolja a SALT—2 szerződést«. Ez az indoklás bizony nem túl meggyőző. Az elnök hajdani választói többek között azért szavaztak az ismeretlen geor- giai politikusra, mert a hadiköltségvetés csökkentését, az enyhülés politikáját ígérte. Ma azonban a washingtoni kormáinyzat a héjják kedvét keresve akar a felszínen maradni. M. G. A Minisztertanács december 13-i ülésén meghallgatta a külügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának 1979. december 5—6-i berlini üléséről és jóváhagyta a magyar küldöttségnek az ülésszakon kifejtett tevékenységét. Megállapította, hogy a kiadott közlemény fontos dokumentuma annak a következetes harcnak, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai folytatnak az enyhülés megszilárdításáért a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért, Európa békéjének és biztonságának megvédéséért. Egyetértésben a külügyminiszteri bizottság közleményével, a magyar kormány aggodalmának ad hangot bogy a NATO folytatni akarja a fegyverkezési hajszát A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének korábbi javaslatai és a külügyminiszteri bizottság berlini ülésszakán kidolgozott indítványok józan megfontoláson alapuló lehetőséget kínáltak a tárgyalások azonnali megkezdéséhez, megállapodások eléréséhez. A magyar kormány ez alkalommal is szükségesnek tartja felhív ni a világ közvéleményének figyelmét, hogy az új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyvetek gyártására és nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó döntés és annak megvalósítása rendkívül bonyolult helyzetet idéz elő Európában. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a külügyminiszteri bizottság ülésének közleményében foglalt kezdeményezések kedvező fogadtatása újabb hozzájárulást jelentenek az európai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó összeurópai konferencia előkészítéséhez. Helyesli és támogatja a Varsói Szerződés tagállamai részéről kifejtett elképzeléseket az általuk megvitatásra és megoldásra javasolt kérdésekről, a konferencia megrendezésének módozatairól. Egyetért azzal, hogy figyelembe vették más államok elképzelései is, amikor azt javasolták, hogy a konkrét intézkedéseket szakaszonként vizsgálják meg, s az első szakaszban a munkát a bizalom- erősítő intézkedésekre összpontosítsák, a konferencia további szakaszaival kapcsolatos kérdéseket pedig később határozzák meg. A magyar kormány a külügyminiszteri bizottság állás- foglalásával összhangban nagy jelentőséget tulajdonit az 1980-ban Madridban megrendezésre kerülő európai biztonsági és együttműködési találkozónak. Az a határozott álláspontja, hogy a találkozónak az enyhülés és a biztonság megszilárdítását, az együttműködés erősítését kell szolgálnia. A Magyar Népköztársaság tevékenyen hozzá kíván járulni a találkozó sikeréhez. Helyesli, hogy a résztvevő országok még az előkészítő szakaszban jussanak megegyezésre: njilyen konkrét kérdésekben lehet további lépeseket tenni a találkozón az együttműködés bővítésére, a politikai légkör javítására. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a külügyminiszteri bizottság javaslatainak valóra váltása új lendületet adna az európai enyhülési folyamatnak. Rhodesia Anglia megszünteti tilalmi rendelkezéseit legkevesebb harmincán estek el. A brit gazdasági tilalmak feloldását követően azonban a háború ellenére csütörtökön üzletemberek csapatai rohantak Saiisburyibe. hogy egymást megelőzve csapjanak le a megnyíló üzleti lehetőségekre. A lemondott salisburyi kormány titkos üzletfelei, akik eddig közvetítők útján kerülték meg az ENSZ határozatát. most minden teketória nélkül közvetlenül Salis- buryvel lépnek érintkezésbe. Közös Piac A dublini bomba Az ír főváros egyik kastélyában tartott közös piaci csúcsértekezlet kudarca december fordulóján még egyszerűen pénzügyi, gazdasági katasztrófának tűnt. Ma már — a különböző visszhangok és a várható politikai-taktikai lépések ismeretében — a megfigyelők hajlanak a véleményre, hogy a félresikerült tanácskozás a Közös Piac politikai széthullásának kezdetét is jelentheti. A bombát Margaret Thatcher brit miniszterelnök robbantotta fel. CAP-gondok A felszínen a vita egyik középpontja a Közös Piac úgynevezett mezőgazdasági árrendszere volt. (Ezt a »közös mezőgazdasági politika« angol nevének rövidítésével CAP-nak nevezik.) A CAP létrehozása jóval megelőzte Nagy-Britannia közös piaci belépését. A CAP akkor elsősorban az EGK stratégiai-politikai központjának és egyben mezőgazdasági exportőrjének számító Franciaország igényeit tükrözte. Ennek értelmében a közös költségvetés túlnyomó részét a tagországok mindmáig a mezőgazdasági árrendszer szubvencionálására fordítják. Előnyben részesítik az exportőröket — miközben áldozatot várnak a kisebb, de technikailag jóval fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező államoktól. Emiatt annakidején Franciaország és az NSZK között bontakozott ki küzdelem, míg végül a nyugatnémet kormány felismerte, hogy rendkívül fejlett ipara és általános nyugat-európai gazdasági hegemóniája szempontjából a Közös Piac olyan óriási előnyöket biztosít, amelyek »megérik« a CAP áldozatait. Voltaképpen hasonlóképpen gondolkodtak Angliában a belépés hívei is. »Nyitott piacot« reméltek Nyugat- Európában az angol ipar számára. Ügy vélték, ez végső soron a fogyasztók számára is kiegyenlíti majd azokat a terheket, amelyeket a korábbi nemzetközösségi keretekben alacsonyabb angol élelmiszerárak emelkedése jelent. Nem így történt. Az elavult gépekkel dolgozó és alacsony termelékenységű ipar nem volt képes betörni a nyugat-európai piacra — a CAP terheit viszont Londonnak is viselnie kellett. Brit ultimátum Az eredetileg mezőgazdasági jellegű probléma így általános gazdasági gonddá vált Anglia számára. A Közös Piac szervezete olyan, hogy mi- ftél nagyobb egy tagállam külkereskedelmében a közösségen kívüli szféra részesedése — annál nagyobb hozzájárulást kell fizetnie a közös, A rhodesiai fővárosban hatalmas tömeg tüntetett a Hazafias Front mellett. (T elei o to': — AP — MTI — KS) (42437) Á brit kormány szerdán tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy csütörtöktől megszünteti a Rhodesia ellen elrendelt gazdasági és politikai tilalmi intézkedéseket, mert a rhodesiai fehértelepes lázadás — a fBkonpány- zó Salisbury!» érkezésére! és jelképes hatalomátvételével, legalábbis a brit kormány Fölfogása szerint véget ért. A londoni kormány döntését Anthony Parsons brit ENSZ-nagykövet ismertette a Biztonsági Tanács elnökével levélben. Szerinte az ENSZ tagállamok most már feloldhatják a tilalmakat, mert azok »elérték céljukat«. A BT tagjai jelentések szerint csütörtökön délután nem hivatalos megbeszélésen fog iáik óznak ezzel a kérdéssel. Tanzánia már jelezte, hogy valószínűleg ellenezni ingja azt, hogy az ENSZ hozzájáruljon a brit javaslathoz. Közben Rhodesiában változatlan hevességgel folyik a gerillaháború. Lord Soames fókormányzo megérkezett óta Értesítjük t. vevőpartnereinket, hogy kirendeltségünk raktáraiban 1979. december 27-től 1980. január 10-ig vagyonmegállapító leltárt tartunk Ezen időszakban az árukiadás szünetel. A leltár időtartama alatt megrendeléseket felveszünk. TITÁN Kereskedelmi Vállalat Somogy megyei Kirendeltsége, Kaposvár, Zalka Máté u. 18. (32439) alapba. Anglia szempontjából a Kilenceken belüli kereskedelem évenként csaknem há- rommilliárd fontnyi deficittel zárul és az angol behozatal mintegy 60 százalékát még mindig a Közös Piacon kívül álló országok ^dezik. Mindez együtt azt eredményezte, hogy a Kilencek költségyeté- sének 20 százalékát Anglia fizeti, holott a közösség össztermékében csak 16 százalékkal részesedik. Másrészt: a közös alapokból Anglia csak egymilliárd fontot kap visz- sza — miközben kétmilliárdot fizet be. Ez a legnagyobb deficit: a többiek közül csak az NSZK-nak van említésre méltó mérleghiánya (800 millió font körül), ezt viszont a rvugatnémet export-hegemónia messzemenően kiegyenlíti. A többi tagállamok közös piaci mérlege vagy egyensúlyban van, vagy pozitív. Dublinban látszólag ezen vitatkoztak össze a kilenc tagország vezetői. Margaret Thatcher brit miniszterelnök gyakorlatilag ultimátumot intézett a többi nyolc tagállamhoz a költségvetés átszervezésére és a brit deficit törlésére. A többiek ezt elvetették. Sőt, a Közös Piac történetében először még azzal sem törődtek, hogy a kudarcot valamiféle kompromisszumos közleménnyel leplezzék. A csúcsértekezlet résztvevői úgy váltak el, hogy három, hónap múlva »még egyszer utoljára« megkísérlik elsimi- tani az ellentéteket egy csúcs- értekezleten. Nemzeti érdekek Természetesen nem lehet tudni, mi történik a következő három hónapban. Az előjelek azonban azt mutatják, hogy a Közös Piac és ezzel egész Nyugat-Európa nagyszabású politikai változások, előtt áll. Mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy a tőkés világpiac általános helybe zete miatt a vita egy »vissza- esési időszakban« folyik. Így a nemzeti érdekek törvényszerűen felszínre törnek és rendkívüli módon megterhelik a közösség egész szerkezetét. Egyre nehezebbé válik olyan, nemzetekfeletti döntések meghozatala. amelyeket azután a tagállamok végre Í6 hajtanak. Egy másik tényező, hogy a Londonnal szembenálló tábor két legfontosabb országában, az NSZK-ban és Franciaországban 1980-ban elnökválasztások lesznek. Franciaországban a válság de Gaulle örököseinek a helyzetét erősíti. akik a hajdani elnök nézeteit követve mindig bizalmatlanul szemlélték Anglia bekapcsolódását a Közös Piacba. Áz NSZK-ban a krízis súlyos problémákat jelent a kormányon lévő szociáldemokratáknak és abba az irányba tolhatja a mezőgazdasági szektor körében erős pozíciókkal rendelkező kereszténydemokratákat, hogy a győzelem reményében 'erőszakosabb és támadóbb politikát folytassanak. Ilymódon az a pénzügyigazdasági köntösben jelentkező vita, amelynek Dublinban a világ tanúja lehetett — voltaképpen qsak a jéghegy csúcsa. A jelenlegi Világgazdasági helyzet szorítása és a nemzeti érdekek kényszerű előtérbe kerülése szétrombolhatja a Közös Piac jelenlegi, nemzetekfeletti struktúráját. Ez önmagában véve is rendkívül komoly politikai következményekkel járhat. Figyelembe kell azonban venni azt is. hogy az »önmagában« kifejezés ebben a vonatkozásban nem létezik! A Közös Piac valamennyi tagállama egyben NATO-ország, és némi leegyszerűsítéssel a Közös Piac az atlanti blokk európai gazdasági szervezete. A piac szerkezetének módosulása nymodon a NATO tagállamainak egymás közti viszonyát is megváltoztathatja. Ez pedig elsőrendű politikai, sőt stratégiai kérdés, X. E.
