Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-05 / 284. szám
Beten a sajtolóüzemből VETŐMAG 400 HEKTÁRRÓL kal idejében és jó minőségben végezhessünk, több crö- és munkagép áll rendelkezésünkre — tájékoztatott a kerület igazgatója. — Számos ország gyártmánya megtalálható gépparkunkban. így a válogatógépsor a Német Demokratikus Köztársaságból való, a kiegészítő gépek is onnan, illetve a Szovjetunióból, Csehszlovákiából. Hollandiából származnak. A kombájn NDK-beli, az ültető csehszlovák, a talajmaró holland, a betárolók szintén holland és szovjet gyártmányúak. De érkezett gép még messzebbről is: a szárzúzó Ausztráliából került ide. Az erőgépek a Szovjetunióban és Csehszlovákiában készültek. Akad itt magyar gép is: hazai gyártmányú a zsákfelhordó szalagrendszer — a burgonyarakodók kedvence. Róka István szerint szívesen használják a dolgozók. Érthető, hiszen igencsak megköny- nyíti a nehéz fizikai munkát. — Ilyen »színes« gépparknál természetesen akadozik olykor az alkatrészellátás, és fokozott gond hárul a műhelybeliekre. Erőgépeink egy részét a lábodi ipari kerületben javítják, a többit — meg a munkagépeket — helyben hozzuk rendbe. Húsz szerelő dolgozik a műhelyben. A gépjavítás eredményességét segíti maid a mintegy hárommillió forintos költséggel megvalósuló új műhely, amelyet jövőre vehetnek birtokukba a nagykorpádi kerület szerelői. H. F. W Árammérők javítása Á közelmúltban jelentős változások történtek a Dél- f somogyi Állami Gazdaság I nagykorpádi kerületében. Még a növénytermesztési és r az állattenyésztési ágazat ket- . téválása előtt hozzáfogtak az j új, szakosított tehenészeti te- I lep feltöltéséhez, s olyan szé- • mottevő' beruházásokat valósítottak meg, illetve kezdték el, mint a burgonyatároló a javítóműhely építésé, a szé- rűskert kialakítása. A jobb eszközellátást mutatja, hogv ebben az időszakban 85,8 millió forint értékű beruházás készül el. A nagykorpáéi növénytermesztési kerület több min! 3200 hektáron gazdálkodik. Legnagyobb vetésterülete a búzának, a rozsnak — anya- rozstermesktés is folyik —, a kukoricának és a különféle takarmánynövényeknek van. A több mint 800 hektár őszi búza, a 925 hektár kukor’ca és a 800 hektárt meghaladó területű takarmánynövény mellett az idei burgonyaterület a maga 300 hektárjával igencsak szerénynek tűnhet. Másként fest a kép akkor, ha tudjuk: a kerületben a termelési értéknek, illetve a nyereségnek majdnem a felét ez a növény adja ... — A kerület évek óta nyereséges, s ebben nagy szerepe van a — főként a Solanum burgonya termesztési rendszerben termelt — vetőgumónak — mondta Róka István kerületi igazgató. — E növénynek a' termesztése meghatározó, s ennek megfelelően nagy gondot fordítunk valamennyi munkafolyamatra. Az idei betakarítást 242 mázsás hektáronkénti átlagterméssel zártuk, 300 hektár átlagában. Jövőre négyszáz hektáron ültetünk burgonyát, A háromszáz hektáron holland fajtákat termesztettek. Hagyományos prizmákban itt egyáltalán n^m tárolnak már burgonyát.. 85Q vagonnyit biztonságosan elhelyezhetnek, megvédhetnék a téleh, "ébb'öT 000 vagonnak az új, Komplex tárolólétesitmény — a válogatást -is itt végezhetik — ad helyet, — Ahhoz, hogy a burgo- nj ával összefüggő tennivalókAz Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat győri központjában nagy gyakorlattal és kiváló minőségben felújítják, illetve karbantartják az árammérőket. A múlt évben a háromfázisú órából 768 darabot, az idén pedig már csaknem 10 ezer darabot újítottak fel. „Befogadtak, somogyi lettem...” Játék az új óvodának Ifjúsági szocialista brigádé kerestem. A Kaposvári Villa mossági Gyárban ilyet igazál nem nehéz találni, mivel ti zenhét van. Tizenkettőnek fi zikai dolgozók, ötnek pedig al kalmazottak a tagjai. Az előb biekhez tartozik a sajtolóüzen héttagú1 kis csoportja, mely nek Riskó Sándor a vezetője. — Mit jelent a munkában hogy ifjúsági brigádként dói goznak? Ez főként a vállalásaink ban mutatkozik meg, melye két a KlSZ-akcióprogramri építünk. A sajtoló a gyár leg fontosabb üzeme, arra törek szünk, hogy minél jobban pontosabban ki tudjuk hasz nálni az időt. Havonta átlag, ban harminc túlóránk van, — Mt a módja annak, hogy a frissen végzett. szakmunkások bekerüljenek a brigádba’ — Ahhoz hosszabb idő kell Először figyelemmel kísérjü-V az új fiatal munkáját, s ha jó dolgozik, és beilleszkedik í társaságba, akkor időveL felvesszük. Nemrég fiatalítottuk meg a brigádot. Egyébkén! KISZ-es vállalásunk is, hogy támogatjuk az újakat. — Persze a közös munka nem ér véget az itt eltöltött idővel — szól közbe Tibald Béla, a brigád egyik tagja, aki alapszervezeti KISZ-titkár is. — Ha valamit közösen elhatározunk, az alól senki sem húzza ki magát. A XIX. párt- kongresszus- és a felszabadulás évfordulójának tiszteletére vállaltuk, hogy elkészítjük a Kassa utcai óvoda játékainak egy részét. Nemcsak a napi munkában vagyunk együtt.-A vetélkedők állandó résztvevői vagyunk. A színházbérlet sem kallódik el soha. — A SZOT elnöksége most foglalkozott a dolgozó fiatalok helyzetével, s megállapította, hogy nem mindenütt használják ki eléggé a fiatalok erkölcsi, anyagi ösztönzését Hogyan van ez a gyárban? — A brigádban szinte mindenki kiváló dolgozó, természetesen néhány év kell. hogy ezt valaki elérje. Az értékeléseknél minden évben egy fokozattal jobbat érünk el. A művezetőtől és az üzemvezetőtől sok segítséget kapunk. Vitkai Sándorné nagy pák- samétát tartogat a kezében, ő mint munka versenyfelelős figyelemmel kíséri a gyár valamennyi brigádjának munkáját. — A korosztályok különbsége a brigádmunkában is megmutatkozik. Az idősebbek azt mondják, hogy a fiataloknak többet kell tenniük a kulturális és sporttevékenységben. Ez utóbbiak viszont meg akarják mutatni, hogy megállják a helyüket’ a napi munkában. :Egy példa: a nagyobb létszámú, vegyes életkorú brigádban a régebbi dolgozók azt mondták, hogy a fiatalok miatt kisebb a teljesítményük. Mikor azok ifjúsági brigádot alakítottak, kiderült, hogy nem ott volt a hiba, mivel az új társaság többet teljesített. — Mi áll a sajolóbrigád lapján? — Lényeges vállalásaink vannak,. így a nullszériák soron kívüli gyártása, a nagy termelékenységű gépek jobb kihasználása, a színesfém vég- darabokból pedig kisebb alkatrészeket készítenek, ennek értéke évente mintegy 120 ezer forint.’ A vállalások teljesíthetők, nem maradnak papira vetett ígérgetitek. Mosolyogva j mondja, ho- ■ gyan vált so- | mogyivá. Közben az is kitűnik a szavaiból, hogy nehéz éveket élt át. Sokat fáradozott önzetlenül a közösségért amíg végül befogadták Somogy- meggyesen, majd i később Kapolyon. Messziről, az Alföldről. Püspökladányból került hozzánk Mészáros József, a kapolyi Haladás Tsz pártvezetőségének, , egyúttal a Somogy meggyesi községi, párt- alapszervezetnek a titkára, Hosszú, érdekes volt ez az út — Somogyot ismertem, de Somogymeggyesről, Kapoly- ról korábban soha nem hallottam' Csaknem három évtizede, hogy behívtak katonának, s a környéken töltöttem a szolgálati időmet. Ide nősültem Somogvrneggyesre, ez volt somogyivá válásom első lépése. A folytatás nehéz volt. Sorolja életének egy jelentős részét. , . hogyan alakítottak 1954-ben Somogy meggy esen termelőszövetkezetet, majd hogyan egyésült a két helybeli közös gazdaság. Volt bri- gádvezető, raktáros, bérelszámoló, s még jó néhány területen dolgozott . Végzett pártiskolákat tanfolyamokat.^ Azután 1956, a termelőszövetkezetek felbomlása, majd újjászervezése. Végül pedig egyesülés 1969-ben a kapolyi szövetkezettel. — Éppen húsz esztendeje vagyok párttitkár Somogy- meggyesen, 1927-től pedig Kapolyon is. Még csak tagjelölt voltam, amikor az alapszer- vezet kommunistái nem egészen »szabályos" 1 körülmények között párttitkárnak választottak. A bizalom első megnyilvánulásának tartottam. hogy befogadtak a megy- gyesiek. Ahogy’ téltek az évek. a so- mogymeggy'esiek -megismerték őt.L s arról is meggyőződtek, hogy .Mészáros József vala- cnennyiük érdekében szói. amikor a közös út előnyeiről be§zél:> Ezért követték őt-’ a szövetkezetbe, amikor nagyon sokat .kellett-dolgozni, hogy a mai eredményeket megalapozzák. S ezért követték a kommunisták közé. Az eltelt két évtized alatt tizenöt-húsz, főként fiatal, a közös munkában kiemelkedően dolgozóval erősítették So- mogymeggyesen a pártszervezet sorait. E munkája mellett a községi tanácsban, Tab nagyközség pártbizottságában, a tanács végrehajtó bizottságában szintén eleget tett feladatának. Amíg beszélgetünk, észre- veszem, hogy néha-néha az órájára pillant. Elnézést kérve jegyzi meg: — Tabra kell mennem, a nagyközségi pártbizottság pártépítési munkabizottsága ülésezik. Tagja vagyok, s nekem is számot kell adnom megbízatásom teljesítéséről. Este meg otthon. Somogyin eggyesen beszámoló taggyűlés lesz. Azt már mástól tudtam meg, hogy húsz esztendeje önkéntes rendőr. E tisztségek, megbízatások teljesítése kevés szabad időt hagyott számára, hogy feleségével, három lányával — kettő már asszony —. annyit foglalkozzon, axneny nyit szeretett volna, s ameny- nyit elvártak tőle. Mielőtt elköszönne, azt mondja: — Amikor egyesült a kapolyi és a meggyesi termelőszövetkezet, akkor t- ennek tíz esztendeje — egy -egy szövetkezeti tag havi átlagkeresete 1900 forint volt, az idén pedig 36Ö0. úgy érzem, ez mindennél fényesebben bizonyítja útválasztásunk helyességét. Tabra igyekszik, munkabizottsági ülésre, este pedig otthon tart beszámoló taggyűlést. Nem Somogymeggyest mondott, amikor erről beszélt, hanem azt, hogy »otthon«. Szalui László I Jelenlét J ő néhányszor hallottam a kétes értékű »biztatást« különböző sportesemények előtt: Nem az eredmény, hanem a részvétel a fontos. A sportban se igaz ez az eredetileg is közhelynek született kiiszóiás, hát még a társadalom életében, ahol a részvételnek, a jelenlétnek meghatározó célja van, s eredménye nem nélkülözhető. Különösen nem a politikai világban. Épp ezért gyakran azt kutatjuk, azt akarjuk tetten érni, hogy miben nyilvánul megX egy-egy pártszervezet jelenléte a különböző közösségekben. Az utóbbi hetekben különösen sokat beszélgettünk erről pártmunkásokkal, gyakorló szakemberekkel, s azokkal is, akik érzékelhetik, érzékelniük kell a kommunisták jelenlétének megnyilvánulásait, eredményeit. A kongresszusi készülődés légkörében — úgy gondolom — erről is rlio lesz számot adni. A gyakran fellapozott értelmező saotar ezúttal aligha ad választ e bonyolult kérdésre: mit jelent a jelenlét? Szó szerint ugyanis csak annyit, hogy olt van a partszervezet a különböző üzemi, területi, hivatali vagy intézményi közösségekben. De mit jelent az, hogy ott van. Miben nyilvánul meg a jelenléte? Nem hiszem, hogy teljes értékű válásét adhatnék, ma csak azért sem mert nem akarom felsorolni a kozismer és legfőbb »mutatókat«, közöttük az első helyen azt, hogy működésük révén valósul meg mindenütt a pártvezetés. Látszólag ennél jóval mellékesebb területekre kalandozom majd a jelenlét hatását vizsga Iga tv a. Vegyünk példaként két általános iskolát együk varo- sunkból. Az egyik alapszerveaelénél példás a rend: fegyelem tapasztalható az előirt kötelezettségek teljesítésében. Pontosan megtartják a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket, elszámolnak a tagbéiy egekkel, feljegyzéseket küldenek munkájukról a felsőbb partszervnek és igy tovább. A szervezett élet példamutató. Csak az intézményben vannak bajok. Gyakori a személyeskedés, a folyosópletyka; hiányzik a vitakészség, az állásfoglalás a demokratikus fórumokon; tere van a fülbesúgásnak, a szubjektív ítéletnek; és állandóan »külső széllökések« zavarják a légkört. A másik iskolában majdnem fordított a helyzet. Időnként elmarad egy-egy taggyűlés; néha megfeledkeznek a kötelező jelentéstételről, nem éppen kifogástalan a szervezeti élet. Viszont a kommunisták gyülekezetének politikai hatása, súlya van; állás-, pontjuk és személyes példamutatásuk kisugárzik az egesz közösségre, meghatározza annak minden cselekvését, fegyelmét, a közösség tagjainak egymáshoz való viszonyát. Tudom, két végletes példa ez (jóllehet igaz!). Félreértésre ne vezessen; hiszen a szellem kisugárzása nem adhat fölmentést a szervezeti élet kötelezettségei alól, mint ahogy a pártszervezet belső életének tökéletessege se ment föl az általános felelősség alól. Már csak azért sem, mert pártunk egyre inkább az egész nép pártjává nő, s ez semmiképp sem tűri a befelé fordulást. Éppen ezért arról kell beszélnünk inkább: mit feje* ki, mi mindent hordoz magában az igazi jelenlét? Mondhatom igy, hogy a közéletiség teljes kibontakozását? Azt hiszem, igen. Ámbár jó volna tisztázni, hogy mit értünk közéletiség alatt? A fogalmat ugyanis gyakran leszűkítik a különböző társadalmi funkciókra, a közéleti fórumokon való részvételre. Pedig a közéletiség hovatartozást, gondolkodás- módot, világnézetet és magatartást fejez ki; általános érdeklődést és tenni akarást közös dolgainkért. Nem bizonyos, hogy közéleti funkciót is tud vállalni az, aki felfogásában, közéleti. (Gondoljanak például egy négygyerekes családanyára.)- De ettől még minden ízében közéleti emberré nőhet... S a pártszervezeteknek ebben van óriási szerepük és felelősségük. A következtetés tehát nem túlságosan bonyolult: ahol a szó nemes értelmében jelen van a pártszervezet, ott termékeny a légkör; megértik egymást az emberek, aktív és vitatkozó, őszinte és együtt munkálkodó a közösség. Nincs senki, aki visszahúzódik békés vackába; elszégyelli magát a minduntalan »szélirányra« leskelődő; egy jellemes — a jellemteleneket magából kivető — közösség alakul ki, amely politikai-közéleti állásfoglalásával, képességeinek javával teljesíti a kötelességét Ilyen közegben jó élni és dolgozni. A pártszervezetek nagyon sok helyen — de nem min- ■ denütt — vannak jelen. S ahol az elsfcürkülés, a közömbösség, a befelé fordulás, az eszméinktől idegen felfogás és életszemlélet uralkodhat ahol dívik a kispolgári magatartás, ahol lebecsülik és semmibe veszik egymást az emberek, ahol áskálódás és durvaság, pletyka és rosszindulat uralja a »mezőnyt«, ott van még mit tenniük pártszervezeteinknek. Ezt akkor is el kell mondani, ha tudva-tudjuk: az emberi jellem, a közösségi gondolkodás nem alakítható ki máról holnapra, mint ahogy a vadhajtások nyesegetése sem vezethet célhoz, ha egyetlen őszi-téli időszakot szánunk rá. Számos értekezleten, aktíva ülésen és máshol tapasztaltam: a kommunisták határozott állásfoglalásában nincs hiány. De ne titkoljuk, hogy néha bátortalanság érezhető, mert vannak, akik kínosan vigyáznak arra, hogy nyilvánosain csak szakmai oldalról közelítve támogassák igazságainkat. Gyakran előfordul még, hogy egyesek »szégyenlősen« kerülik a témák mozgalmi, politikai megközelítését. Pedig a határozatok megvalósítása mindenekelőtt azon áll, hogy azonosulnak-e vele a pártszervezetek, a kommunisták, s az állami, társadalmi vezetéssel együtt mozgásitják-e valamennyi eszközüket — az értelmes szótól, a meggyőzéstől politikánk nyiltszíni vállalásáig — e határozatok végrehajtására. A szemérmességet, a túlzott szerénységet semmi sem, indokolja. Végtére is eszméink, céljaink igazságát és gazdagságát, a hozzájuk vezető utat — a göröngyökkel, buktatókkal és nehézségekkel teli, de egyenes utat — senki sem vitatja ebben az országban^ A jelenlétnek tehát megkapaszkodott, kitéphetetlen gyökerei vannak. A közéletiségről beszéltem: megóv az elszürküléstfxL, a közömbösségtől, az érdeklődés hiányától. Meggyőződésem, hogy ahol jelen van a pártszervezet, ott nem gőgicsél, nem selypít az óvónő, mert felemelni akarja a 'gyermeket, és nem lesüllyedni az ő színvonalára. Nem magyarázza meg a pedagógus a felnőttnek is, hogy »az ott egy fa«, mert megérti, hogy az illető túlnőtte már a felismerés korát S aki közéleti gondolkodású, az nem lehet kispolgári; akiben elhintették a marxista törtenelemszemleletet, az bármilyen váratlan esemény hatására sem ‘kacsingathat vissza a nacionalizmus téveszméihez. Aki nem vágta' el a termeléssel, a munkásokkal összekötő köldökzsinórt, az nem sodródhat el a közösségért értékteremtést becsülő társadalomtól. T udom, létezik álközéletiség is napjainkban. Szószt és szöveget is hallunk az olyan emberek ajkáról, akik egyéni érdekük »ügyes« leplezése céljából »közéletiek«. De ezt is csak a pártszervezetek, s a munkájuk hatására közéletivé lett emberek sokasága leplezheti le. A Jelenlét -elkötelezettséget; odaadást és nyíltszívűséget jelent- tiszta légkört és vitakéseséget, , világnézetünk vállalását. Úgy érzem, ezek kialakításában hallatlan szerepük van a pártszervezeteknek Burgonyatermesztés Nagykorpádon
