Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

Emlékmorzsák a 70-es évekből Ám Emlékezet szeszélye; hogy olykor megfeledkezünk a »»mérföldkövekről-“, miköz­ben néhány kavics színét, formáját évek múltán is fél tudjuk idézni. Ugyan mit őriz meg az emlékezet a »►hetvenes évekről«? Saját emlékeim közt kutatva egyetlen »-nagy eseményt« sem találtam, csupán apró mozzanatokat, pillanatokat, amelyek mint csepp a ten­gert egy kicsit mégis ma­gukban rejtik az egész év­tizedet. A »sávház« ma már csu­pán egy »skatulya« Kapos­vár új lakótelepeinek épü­letrengetegében. Amikor épült, a város jövőjének jel­képét láttuk benne. 1972-ben már álltak a falak, mikor — az éjjeliőrrel készített riport ürügyén — közelről is lát­hattam a nagy építkezést. Éjfél volt, mire néhány ‘ nyaktörő tornamutatvány és megerőltető létramászás után — ugyan hol volt még a ma annyit szidott lift — felju­tottunk a tízemeletes épület tetejére. »Az éjszakai Kaposvár lát­ványa a szédítő magasságból lenyűgöző...« Rácsodálkoztam és lelken­deztem. örültem, mikor ri­portalanyom arról beszélt, hogy tiszta időben idelátszik a pécsi tv-torony. és hogy ő a vendéglátó vállalat helyé­ben presszót tenne a tetőre. Ma már ■ talán mosolyog­ta tó, én mégis szívesen vál­lalom. hogy akkor felhőkar­colónak láttam a sávházat. Ugyancsak »szenzációíze« volt 1973 őszén az első im­már »nem kísérleti« televí­ziós órának a kaposvári taní­tóképzőben. Jólesett leírni a hangzatos »órakonzerv« vagy “Vizsgáztatógép« kifejezése­ket. Akkoriban egy kicsit mindannyian a technika bű­völetében éltünk. Nem sok­kal később megérkeztek a megyébe az első John Deere kombájnok, amelyekben még beépített kávéfőző és URH-s rádió is volt. A kombájnos »pilótának« tűnt, aki ;— és ez nem maradhatott ki az első riportokból — »csak gombokat nyomogatott, mégis 200 kaszás munkáját végez­te el«. Azóta a zártláncú ipari tv és a hozzá tartózó videomag­nó már csupán egy az okta­tást segítő tucatnyi asA&sük közül és a kombájn sem főz már kávét. Időközben belát­tuk, hogy »elég«, ha jól és lehetőleg miinél kisebb üzem­költséggel arat. A hetvenes évek tanítottak meg arra, hogy a technika korántsem mindenható, vagy ha úgy tetszik, nem minden arany, ami fénylik. Ez a néha kesernyés kiábrándulás volt a továbblépés ára. A hetvenes években lett »divatos téma« és egyre ége­tőbb gond a kömyezetszeny- nyezés. 1975 februárjában, miikor a kaposváriak még utánanéztek íjz utcán az első panorámás Ikarusoknak, 161 füstokádó »objektumot« tar­tottak nyilván Somogybán. 12.4 gramm füst hullott egy hónap alatt a megye min­den négyzetméterére. Mégis az ország legtisztább levegő­jű megyéi közé tartoztunk. Azóta egy sor »füstölgőt« le­bontottak, másokra szűrőbe­rendezést szereltek, ma mégis elviselhetetlenebbnek érez- ( zük városaink levegőjét. Ogy látszik, a hetvenes évek új »civilizációs« általmad ki­tek tűrőképességünket. 1975 elején az olajtüzelés­re való átállást véltük kiút- nak... — Ogy érzi talán, hogy a lehető legjobban csinálják? — kérdeztem mindent »fel­tárni« és »leleplezni« akaró hévvel az egyik traktorost. — Igen, úgy gondolom, sokkal jobban már nem le­het. De jöjjön, üljön föl egy A nagy pontosságú időmé­résre először a csillagászat­ban, majd a térképezésben és a tengeri hajók irányításában volt szükség. A földrajzi helymeghatározáshoz nélkü­lözhetetlen a jól járó óra, amely hosszú időn át ponto­san mutatja az érvényes he­lyi időt. Évszázadokon át a csillagvizsgálókban voltak a legpontosabb órák. Szigorú, nagy pontosságú tudományos — atomfizikai, csillagászati, geodéziai — cé­lokra a mechanikus szerke­zetű, rugóval, fogaskerekek - kel működő órák már nem felelnek meg. Már a harmin­cas években rájöttek, hogy bizonyos kristályoknak, pél­dául a kvarckristály óiknak az a tulajdonsága, hogy hossz- tengelyük irányában meg«)1 fordulóra. Nézze meg. Sogy megy ez! Elfogadtam a sbnomfai traktoros invitálását, és fel­kapaszkodtam a gépre. A traktor zihálva mászott a meredek domboldalon. El­ső kerekei részegen bukdá­csoltak a barázdák között. A poros vasfülke veszélyesen imbolygott. A traktoros azon­ban rnintha észre sem vette volna. A fordulónál azután hirtelen egész testével a dombtető felé dőlt. Erezte, hogy ez már a borulásha­tár ... Néztem, ahogy az egyik vagy a másik karhoz nyúl. ahogy előre maid hát­ra pillant. Láttam a verej- tékcseppeket a homlokán ... 1976 tavaszán történt. Nem­rég megtudtam, hogy ez a mosolygós, mindig borostás arcú férfi nem ül már gépre többé. .. Soha nem fogom elfelejteni, hiszen 6 ott egy óra alatt egy életre megtaní­tott a csak látszólag nyilván­való igazságra: csinálni ne­hezebb. Az évtized utolsó éveire lám nem maradt hely. Áll­jon hát itt csupán néhány cím idézőjelben. Néhány sza­vas címek, melyekben benne van a hetvenes évek utolsó harmada és talán az egész következő évtized. »A kulcsszó: hatékonyság«, »Nagyító alatt a számok«, »Mi ösztönöz jobb munká­ra?«, »Látványosságok nél­kül eredményesen«, »Korsze­rűség — ésszerűség«,.. nyomva vagy széthúzva a felületükön elektromos fe­szültség keletkezik; ez az úgynevezett piezoelektromos jelenség. Váltakozó feszültség hatására a kvarckristály rez­gésbe jön, úgy viselkedik, mintegy rezgőkör a rádióban, amelynek rezgésszáma meg­határozott és amely adott hő­mérsékleten szigorúan állan­dó. Ez óra szabályozására — kerékbillegő vagy inga he­lyett — szintén felhasznál­ható. A kvarcórákban tehát az állandó rezgésszámot a kvarckristály adja. A rezgő­kör elektronikusain felerősí­tett áramával szinkroramotort működtetnek, amely azután fogaskerékáttételek útján a m u ta tószerkeze tét mozgatja. Bizonyos atomfizikai fo­lyamatok megvizsgálása, a Mámorító mérgek A legtöbb ■waäawftre va86 fcrkra egyik flnszeneplője a kábítószereik valamelyik for­mája. Számos ilyen szert használnak, különösein az élet realitásaival szembenéz­ni nem merő, gyenge jellemű egyének. . Vannak közöttük erősebben mérgezők, de gyen­gébb hatásúak is, széles ská­lán helyezkednek el az ópi­umtól, a morfiumon keresz­tül a kokainig, hasisig, vagy éppen a marihuánáig. Ez utóbbi a »legártalmatlanabb« hatású, sokan vitatkoznak rajta, hogy egyáltalán kábí- tészer-e. Mégis, az amerikai szenátus bűnügyekkel fog­lalkozó egyik albizottsága nemrégiben 120 oldalas je­lentést hozott nyilvánosság­ra, amelyben ismertetik a marihuánaélvezők számát az Egyesült Államokban. »Hoz­závetőleges becslés szerint legalább 12 millió amerikai próbálta ki a marihuánát, és legalább 6 millióan szívták« — íria a jelentés. Akik a marihuánát, ártal­matlannak tartják, azzal ér­velnek, hogy élénkítőbb, mint a kávé, és nem tesz beszámíthatatlanná vagy cse­lekvésképtelenné, mint az alkohol, nem okozhat mér­gezést, mint a dohány. Mér­gező hatása szájon át szed­ve érvényesül, de csak eny­hén és ehhez is nagy adag kell. A felmérések szerint azonban a 25 évesnél fiata­labb heroinisták vagy kokai­nisták 90 százaléka marihuá­nát szívott azelőtt. Gyakor­latilag tehát az összes fiatal heroin- és kokain élvező a marihuanas cigaretta szívá­sával indult. Ezek a szemé­lyek rendszerint azt hiszik, hogy nem származhat baj a marihuánából, mivel az fi­zikai függőséget nem okoz. de elfelejtik a pszichológiai függőség állapotának a ve­szélyességét. relativitáselmélet felfedezé­se és a sebességváltozás kö­vetkeztében beálló időelté­réseknek a tanulmányozása a kvarcóráknál is pontosabb műszereket kíván. így tértek rá a kutatók a változatlan molekulák és atomok tulaj­donságainak az igénybe véte­lére. Megalkották a moleku­la- és atomóráit, és ezek a rendkívüli pontosságú idő­mérő eszközök minden tekin­tetben megfelelnek a köve­telményeknek. Atomórával akarják megállapítárni példá­ul, hogy a Föld körül kerin­gő mesterséges holdban mennyivel lassúbbodás az idő múlása. Legújabban pedig már ki­dolgozták a lézerórát, amely- lyel egymillió éves időtar­tam is a másodperc törtré­szeinek a pontosságával mér­hető. Bíró Ferenc Időmérés - pontosabban Királyi monológ Ide fifiyeljen, tanár úr! Vegye tudomásul, ez így nem mehet tovább! Tűrhe­tetlen, hogy engem, IV. Bé­lát, a magyar történelem ki­magasló egyéniségét nem is­mernek a maga tanítványai. Már kétszer beírta az osz­tálykönyvbe tananyagként, hogy azt mondja, IV. Béla és a tatárjárás, de az osztá­lya még mindig nem tud ró­lam semmit. Nem tudják, mikor volt a tatárjárás, ho­gyan építettük újjá az or­szágot, és az pedig egyenesen szégyen. hogy a gyerekek Muhi pusztát. Kecskemét kör­nyékén keresik az atlaszban. Hat c: a helyzet, tanár'úr! Es miért« Mert maga állan­dóan' mással foglalkozik az órán. Igen. massal foglalko­zik! Mondja csak, milyen alapon engedte meg maga a kolléganőjének, hogy bejöj­jön az órára cirkuszjegyeket, arulru? Ne tagadja, igy volt!... Pontosan tizenöt, percig tartott ez a ceremó­nia... És mi volt az ered­mény? Húrom gyerek vett jegyet, kettő még gondolko­dik, tíz gyereknek otthon is van den cirkusz n családiján. f»i pedig meg nem jutottam szohos. Amikor a kolléganője vég­re távozott, maga visszaült a katedrára, s félkézzel, csak úgy, találomra kinyitotta a könyvet annál a szerencsét­len II. Lajosnál és aztán új­ra becsukta... Ne tagadja! Igenis becsukta, mert eszébe jutott. hogy a gyerekektől össze kell szedni a MÉH-cé- dulákat... Hát nem szégyel- li magát, tanár úr? Diplomás ember létére fazekakról, el­használt újságokról szóló cé­dulákat gyújt történelem- órán? Engem akar maga mellőzni, kihagyni a tan­anyagból? ... A sírból hoz­tam vissza ezt a nemzetet, és maga ahelyett, hogy ezt el­magyarázná a gyerekeknek, cirkusz jegyekkel és MÉH-cé­dulákkal foglalkozik?!? ... Hat megengedhető az, hogy amikor ezer sebből vér­zik az ország, s a katonáim a Muhi pusztán küzdenek, minden kopogtatás nélkül bejön az a kis nyiszlett, nyolcadikos Vajdulák, és azt mondja, hogy Vilma, né­ni, a fizikatanarnó üzeni, akik gyárlátogatásra rnev- nek, tanítás után a portan ta- laLkoznakü!? ,«, ... És ott az énektanár'. As óra közepén fogja és elviszi az énekkarosokat, mert az engedélyezte a kóruspróbát! ünnepség miatt az igazgató Még szerencse, hogy csak az osztály felét vitte magával. Maga meg ott maradt egy maroknyi magyarral, és nem tudja, mihez kezdjen velük, mert csengettek. Vége az órá­nak. így hát majd otthon el­olvassák, megtanulják a lec­két a gyerekek. ... Maga téved, tanár úr, ha azt hiszi, hogy engem a gyerekek otthon megtanul­tak! A Józsa meg a Horváth, a két ötös tanuló egyszer el­olvasott, a Ficere meg csak úgy kutyafuttában átszaladt rajtam, de n is csak azért, mert, bukásra állt. történe­lemből. A többiek le sem, pipáltak. Hárman zeneórára, siettek, ketten egész délután, kézilabdáztak, egy fiú meg beteglátogatóba ment. Min­denkinek akadt egy kis dol­ga: edzés, néptánc, szakkör, úszólecke, meg miegymás. Én meg. IV. Béla. a nemzetet feltámasztó király, maradtam, a köny ben. u kutya sem icrodoU velem. ... Tudja, hol követte el a hibát: tanár úr? Ott, hogy maga az órán nem tanít, ha­nem mással foglalkozik. Ta­nítási időben orvoshoz hord­ja a gyerekeket, takarékbé­lyeget árul, cirkuszba, kiállí-. tásra, gyárlátogatásra cipeli a nebulóidat. A maga katedrá­ja OTP-fiök, MÉH-átvevö- hely, jegypénztár, meg az is­ten tudja még, hogy micso­da. Vegye tudomásul, ezt én nem tűröm tovább! Ha kell, elmegyek a minisztériumba is. és panaszai teszek. Embe­rei je meg magát ! Arra. ébredtem, hogy vala­ki ráncigálja a vállam. — Apuka, tessék felébred­ni! ■*— szólitgatott a kislá­nyom. — Nekem suliba kell mennem. — A lecked kész van? — kérdeztem ébredezve. — Igen. — A történelmet is meg­tanultad? — Abból nem volt úi lec­ke. ' Már második óraja a tatárjárás van feladva, de a tanár néni, még nem magya­rázta el. Csak átfutottuk. — Tudom, kislányom, tu­dom, Éppen most beszéltem IV. Bélával ez ügyben. Ö is emiatt panaszkodott! ü-iss György Mihály Szilveszteri humor — Egy tízesért megsúgom magának, hogy minek megy le az ára idén ... — Meglepő a frizurád, szivem! — A karácsonyi bejglitekből alkottam... — Emelem poharam a jövő évi takarékosságra... — Engedjetek be...! — Tudod Józsi, jövőre új éle-. tét kezdek ... Meglepetés (Kis? rajzai)

Next

/
Thumbnails
Contents